Image: Theme 'Gender' by Pancho

Néhány alapfogalom

„Európában milliókat ér diszkrimináció, megbélyegzés és erőszak valós vagy vélt szexuális orientációjuk vagy nemi identitásuk miatt.”
Thomas Hammarberg, az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosa I.

A társadalmi nemek komplex módon, bújtatottan és nyíltan is hatnak mindannyiunkra. Szexualitásunk és nemi identitásunk szerves részét képezi emberi voltunknak. A témához kapcsolódó különböző kifejezések – mint például a biológiai nem, társadalmi nem, nemi identitás, szexualitás – mást-mást jelentenek, mégis gyakran összekeverik őket.

Biológiai nem alatt azokat a biológiai és testi tulajdonságokat értjük, amelyek mások a nőknél, mint a férfiaknál. Születésünkkor hím- vagy nőneműnek nyilvánítanak minket, és ez társadalmi és jogi következményekkel is jár. Az emberek egy kis hányada atipikus testi jellemzőkkel bír, ezért születésükkor nem állapítható meg egyértelműen a biológiai nemük. Ezekre az emberekre interszexuálisként szokás hivatkozni. Gyakran előfordul, hogy az orvosok rögtön a születés után (vagy nem sokkal később) úgynevezett „korrektív sebészeti beavatkozást” hajtanak végre, amelyhez természetesen az érintett kiskorú nem tudja beleegyezését adni, de gyakran még a szülőket sem kérdezik meg. Interszex aktivisták ezt a gyakorlatot egyre erősebben kritizálják. Kritikájukban a Yogyakarta Alapelvek 18. alapelvére hivatkoznak (ezt a dokumentumot nemzetközi emberi jogi szakértők egy csoportja dolgozta ki), amely felhívja a részes államokat arra, hogy tegyenek meg „minden szükséges jogalkotási, közigazgatási és egyéb intézkedést annak biztosítására, hogy egyetlen gyermek testét se vessék alá valamely nemi identitás kialakítására irányuló, visszafordíthatatlan orvosi beavatkozásnak a gyermek teljes, szabad és tájékozott beleegyezése nélkül, a gyermek korának és érettségének figyelembevételével, tekintettel arra az elvre, hogy gyermekek érintettsége esetén a gyermek érdekét kell első helyre tenni”II..

A társadalmi nem azokat a különböző társadalmilag létrehozott elvárásokat, viselkedéseket és tevékenységeket fedi le, amelyeket biológiai nemük alapján férfiakhoz vagy nőkhöz társítunk. A társadalmi nemi szerepekhez kötődő társadalmi elvárások függenek a társadalmi-gazdasági, politikai és kulturális környezettől, és olyan további tényezők is befolyásolják, mint etnikai hovatartozás, társadalmi osztály, szexuális orientáció és életkor. A társadalmi nemi szerepek nem veleszületettek, hanem tanultak, és konkrét tartalmuk jelentősen különbözhet mind az egyes társadalmak között, mind történeti távlatokban.
Szocializációnk folyamata születésünkkel kezdődik. Ahogy fejlődünk és növekszünk, megtanuljuk, hogyan kell viselkednünk ahhoz, hogy megfeleljünk a minket körülvevő társadalom normáinak. A szocializációs folyamat során több irányból érnek minket erős hatások: például a család, az iskola, a munkahely, a média, az új információs technológiák és a popkultúra irányából. A szocializáció fontos szerepet játszik abban, hogy részt tudjunk venni azoknak a csoportoknak a működésében, amelyeknek tagjai vagyunk. Nem minden szocializációs üzenetre igaz azonban, hogy egyéni vagy társadalmi szinten hasznos lenne. A társadalmi nemi szocializáció korlátozhatja a fiúkat és a lányokat abban, hogy a maguk teljességében kibontakoztathassák tehetségüket, és feltárhassák érdeklődési köreiket. A sokszor irreális és egymásnak ellentmondó nemi alapú társadalmi elvárások belső konfliktusokat, lelki problémákat okozhatnak, és a társadalom vagy a közvetlen környezet gyakran megbünteti azokat, akik nem tudnak vagy nem akarnak megfelelni ezeknek az elvárásoknak.

A nemi identitás arra utal, hogy valaki melyik társadalmi nemhez tartozónak érzi magát. Ez nem mindig azonos a születéskor megállapított biológiai nemmel. Az egyén nemmel kapcsolatos, belsőleg mélyen átélt szubjektív megélését jelöli, mely magában foglalja az adott ember saját testével kapcsolatos érzékelését, valamint a nemi identitás kifejezésének különböző formáit, mint például az öltözködés, beszéd- és viselkedésmód.

A transznemű kifejezés gyűjtőfogalom, amely alatt identitások és tapasztalatok széles körét értjük. Általában olyan emberekre utal, akiknek a nemi identitása és az általuk a külvilág felé mutatni kívánt identitása eltér attól a nemtől, melyet születésükkor megállapítottak. Transznemű emberek alatt olyan személyeket értünk, akiknek a külvilág felé mutatott nemi önkifejezése és/vagy a nemi identitása eltér a születésükkor megállapított és jogilag bejegyzett biológiai nemük alapján elvártaktól.

Szexuális orientáció alatt azt értjük, hogy az adott személy jellemzően férfiakhoz, nőkhöz, mindkét nem képviselőihez, vagy egyik nem képviselőihez sem vonzódik érzelmileg és/vagy szexuálisan. A szexuális orientáció nem kapcsolódik a nemi identitáshoz; például egy transznemű férfi is lehet heteroszexuális vagy meleg, mint ahogy más férfiak is lehetnek heteroszexuálisok vagy melegek. Ezt a két különböző jellemzőt – a nemi identitást és a szexuális orientációt – azonban sokan összekötik egymással, ami hatással van a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) emberek megítélésére és a velük való bánásmódra.

A „nem nélküli” gyermeket nevelő pár

Svédországban egy pár úgy döntött, hogy társadalmi nem nélkül nevelik fel gyermeküket. Senkinek sem árulták el, hogy Pop fiú vagy lány – csak az a pár ember tudja Pop biológiai nemét, akik a pelusát cserélték. A szülők szándéka az volt, hogy gyermekük szabadon nőhessen fel, anélkül, hogy bárki ráerőszakolna bizonyos nemiszerep-elvárásokat.III.

Kérdés: Mi az Ön véleménye arról, hogy a pár titokban tartotta Pop biológiai nemét?

A társadalmi nemekkel és a szexualitással összefüggő emberi jogi kérdések

A nemek közötti egyenlőség alapvető emberi jog. Sajnos ennek ellenére a nem, a nemi identitás és a szexuális orientáció gyakran emberi jogi jogsértések alapját képezi. Az ilyen jogsérelmek többek között az alábbi területeken fordulnak elő: a társadalmi részvétel, a nemi alapú erőszak, a háború, a szegénység, valamint a szexuális és reprodukciós jogok.

Részvétel

A biológiai nemen, nemi identitáson és szexuális orientáción alapuló diszkrimináció világszerte elterjedt, és nagymértékben korlátozza a nőket és az LMBT embereket a társadalmi részvételben. A nők és az LMBT emberek teljes és egyenlő részvétele az oktatás, munkavállalás, valamint a politikai és közéleti döntéshozás terén továbbra sem biztosított.

A lányok világszerte kevésbé férnek hozzá az oktatáshoz, mint a fiúk: az országok 60%-ában az alap- és középfokú oktatásban kevesebb lány vesz részt, mint ahány fiú.IV. Noha a legtöbb európai országban a lányok és a fiúk azonos arányban részesülnek oktatásban – sőt, a nők száma gyakran magasabb a felsőoktatásban –, az egyenlő részvételi számok csak az első lépést jelentik a nemek egyenlőségéhez vezető úton. Gyakran találunk további akadályokat a lányok teljeskörű részvételének útjában. Előfordul, hogy a lányok érdeklődését megpróbálják bizonyos tantárgyak felé terelni (például a művészetek és a humán tárgyak felé, szemben a reál és a műszaki tárgyakkal), mert azok jobban megfelelnek a nemi sztereotípiáknak. Ez nagy valószínűséggel hatással van a lányok és fiúk tanulmányi teljesítményére is. Például a lányok Európa-szerte rosszabb eredményeket érnek el a természettudományos és műszaki tantárgyakban, míg a fiúk az olvasási, szövegértelmezési készségek terén teljesítenek rosszabbul. V. További probléma, hogy az iskolai szexuális zaklatás jelentős mértékben elterjedt.

Noha az elmúlt évtizedekben – különösen Európában – komoly előrelépések történtek a munkavállalással kapcsolatos törvényi szabályozás terén, a gyakorlatban még messze vagyunk attól, hogy a nemi alapú munkahelyi diszkrimináció megszűnéséről beszélhessünk. A nőket gyakran éri hátrányos megkülönböztetés a rendelkezésre álló munkakörök, fizetés vagy vezetői előléptetések terén. Például az Európai Unióban a férfiak átlagkeresete 17,5%-kal magasabb, mint az azonos munkakörökben foglalkoztatott nőké.VI. A nők gyakran válnak szexuális zaklatás és munkahelyi bántalmazás (bullying) célpontjává, és gyakran kell eltűrniük szexista vicceket és megalázó viselkedést kollégáik részéről. Az is előfordul, hogy a nőket érdemeik ellenére nem léptetik elő, vagy eleve fel sem veszik őket terhességük vagy anyaságuk miatt. A családon, háztartáson belüli gondoskodói feladatok egyenlőtlenül oszlanak meg férfiak és nők között. Emiatt a nők életútjában jellemzőbbek a fizetett munka nélküli szünetek, és gyakrabban dolgoznak részmunkaidőben, mint a férfiak. Ez többek közt kihat a nyugdíj-jogosultságukra és nyugdíjuk várható összegére is.

Kérdés: Az Ön környezetében miként nyilvánul meg a lányokkal és fiúkkal, illetve a nőkkel és férfiakkal szembeni eltérő bánásmód?

A nők jelentős mértékben alulreprezentáltak a politikai folyamatokban. Noha a népesség körülbelül fele nő, az országgyűlési képviselők között arányuk mindössze 24,3%, és a világon csupán 23 női kormányfő/államfő van.VII. Az Európai Uniót tekintve 2011 februárjában csak két női államfő és két női kormányfő volt, a nemzeti parlamentekben a nők aránya 24% volt, a férfiaké 76%.VIII. Európa legnagyobb cégeinek vezetői között 3%-ban találunk nőket.IX.

„Csak akkor beszélhetünk a nők szempontjainak teljes körű integrálásáról, ha teljes mértékben részt vehetnek a közpolitika alakításában és az intézményrendszer kiépítésében. A demokrácia eszméje csak akkor valósulhat meg igazán, ha a politikai döntéshozásban a nők és a férfiak egyenlően osztoznak, és az intézményrendszer újjáépítésében garantált a nők teljes körű részvétele.”
Navi Pillay, az ENSZ emberi jogi főbiztosaX.

Az LMBT embereket gyakran éri diszkrimináció és megbélyegzés vélt vagy valós szexuális orientációjuk vagy nemi identitásuk miatt. A homofób és transzfób hozzáállás igen gyakori, és az LMBT embereket gyakran éri zaklatás az iskolában, hátrányos megkülönböztetés a munkahelyükön, és gyakran láthatatlanok a közéleti és politikai döntéshozási folyamatokban. Előfordul, hogy az LMBT embereket a nemzeti identitásra, családra vagy vallásra ártalmasnak állítja be az állami média, illetve a helyi és országos vezetők. Előfordul, hogy LMBT csoportokat és szervezeteket betiltanak, akadályozzák őket a szerveződésben, véleménynyilvánításban vagy tüntetésben. A transznemű emberek gyakran jelentős akadályokkal találják szemben magukat, amikor megpróbálják hivatalosan is elismertetni választott társadalmi nemüket.XI.

Az „X" immár választható lehetőség az ausztrál útleveleknél

Az ausztrál útlevélben 2011-ben bevezették a „férfi” és „nő” opció mellé a „meghatározatlan” kategóriát. Az új szabályozás célja az interszexuális, transznemű és egyéb nemi identitásokkal rendelkező emberekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés csökkentése. Azok az interszexuális emberek, akik nem egyértelmű nemi jelleggel rendelkeznek, választhatják az „X” opciót új útlevél kiadásakor. Azok, akik egyik nemmel sem vagy mindkettővel azonosulnak, szintén választhatják ezt. Azok a transznemű emberek, akik biológiájuktól eltérően érzékelik saját nemüket, maguk dönthetik el, hogy a nő vagy a férfi opciót választják, amennyiben választásukat pszichológusi vagy orvosi igazolással alá tudják támasztani XII.

Kérdés: Mi az Ön véleménye arról, hogy az ausztrál útlevélben lehetőség van az „X” nem választására?

Európa államai változó mértékben biztosítják a házassági egyenlőséget. Egyes országokban megszüntették a heteroszexuális pároknak biztosított privilégiumokat, míg máshol csak korlátozottan vagy egyáltalán nem lehetséges elismertetni házassághoz hasonló kapcsolatot azonos neműek vagy olyan párok esetében, ahol egy vagy mindkét fél transznemű (ami miatt esetleg azonos nemű párnak tekinthetőek). A partner biológiai gyermekének örökbefogadása második szülőként vagy az örökbefogadás lehetőségének biztosítása azonos nemű párok számára több országban továbbra is akadályokba ütközik, noha az Emberi Jogok Európai Bírósága 2008-ban, az E.B. kontra Franciaország ügyben hozott ítéletében kimondta, hogy Franciaország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét azzal, hogy nem ugyanúgy bírálta egy leszbikus nő örökbefogadási kérelmét, mint egy heteroszexuális egyedülállóét.XIII.Továbbra is gyakori, hogy azokat a nem-heteroszexuálisokat, akik örökbefogadásra jelentkeznek, automatikusan alkalmatlannak nyilvánítják.

Kérdés: Ha az iskolai és a munkahelyi nemi alapú diszkrimináció ellentétes a törvénnyel, akkor hogy lehet, hogy még mindig létezik?

„Nők elleni erőszaknak" minősül minden olyan nemi alapú erőszak, mely által egy nő testi, szexuális vagy lelki sérülést vagy szenvedést él vagy élhet át, beleérve az ilyen tettekkel való fenyegetést, a kényszerítést és a szabad mozgás önkényes megvonását, történjen az a köz- vagy magánéletben.
ENSZ Nyilatkozat a nőkkel szembeni erőszak minden formájának felszámolásáról

Nemi alapú erőszak

A nemi alapú erőszak körébe tartozik – többek között – a nők és lányok elleni erőszak. Európában a nemi alapú erőszak egyik legsúlyosabb formája a nők elleni erőszak. A nők és a lányok az erőszak számos típusának célpontjai, beleértve a párkapcsolati erőszakot, a nemi és szexuális erőszakot, a nőinemiszerv-csonkítást (FGM), a „becsület”-gyilkosságokat, az emberkereskedelmet, a lánycsecsemők szelektív megölését és a szelektív abortuszt. A nők elleni erőszak jelen van a világ összes országában és minden társadalmi csoportban. A nemi alapú erőszak a transznemű emberekre nézve is különösen nagy veszélyt jelent külsejük, öltözködésük és más, a nőkkel és férfiakkal szembeni társadalmi elvárásokkal gyakran nem egyező jellemzőik miatt.

A párkapcsolati erőszak, mely érzelmi, testi és szexuális erőszak formájában is megvalósulhat, különösen gyakori. Ez nemcsak az erőszakban érintett nőkre és férfiakra van hatással, hanem a családban élő gyerekekre is, akik gyakran tanúi az erőszaknak, vagy közvetlen áldozatává is válhatnak, amikor a bántalmazó bosszúból a gyerekeket bántja, vagy amikor a gyerekek a bántalmazótól próbálják védeni anyjukat.

Kijózanító statisztikák

Világszerte legalább minden harmadik nőt ért élete során szexuális erőszak és/vagy fizikai erőszakkal is járó párkapcsolati erőszak. Az áldozat általában ismeri az elkövetőt.XV.
Európa különböző országaiban 20 és 50 százalék között mozog azon nők aránya, akiknek volt bántalmazó párkapcsolata.
100 és 150 millió közé tehető azoknak a nőknek és lányoknak a száma világszerte, akik a nőinemiszerv-csonkítás következményeivel élnek. Ez a szokás a női nemi szerv külső részének (egészségügyileg nem indokolt) részleges vagy teljes eltávolítását jelenti. A csonkítás számos káros egészségügyi következménnyel jár, és a nemzetközi jog a nők és lányok emberi jogait sértő gyakorlatnak tekinti.XVI.

Kérdés: A nemi alapú erőszak jelentős részére jellemzően továbbra is „magánügyként” tekintenek. Milyen hatással van ez a hozzáállás az erőszak célpontjaira, elkövetőire és tanúira?

A kamaszkori párkapcsolatokban felbukkanó erőszak komoly aggodalomra ad okot Európa-szerte; például egy 2009-es brit kutatás úgy találta, hogy a 13 és 17 év közötti lányok 25%-a, a hasonló korú fiúk 18%-a élt már át testi erőszakot párkapcsolatban.XIV.

A prostitúció továbbra is ellentmondásos téma, még a női jogi mozgalmakon belül is. Sokan úgy tartják, hogy a prostitúció minden formája erőszak, míg mások azt próbálják érvényre juttatni, hogy a prostitúció bármely más munkavégzéshez hasonló jogi státusszal rendelkezzen. Ugyanez a megosztottság közpolitikai szinten is jelen van. Egyes országokban, például Svédországban, a prostitúciót bűncselekménynek nyilvánították, amelynek áldozata a prostituált, a használó pedig – és bárki, aki anyagi hasznot húz a prostitúcióból – az elkövető. Más országokban a prostitúció bejegyzett szolgáltatás, melyet bizonyos törvényi korlátok között lehet gyakorolni.

 

Reflektorfényben az emberkereskedelem

Évről évre több millió ember válik a rabszolgakereskedelem modern formájának tekinthető emberkereskedelem áldozatává. Az áldozatok többsége fiatal nő és gyermek, akiket szexuális kizsákmányolás céljából forgalmaznak az emberkereskedők. Az emberkereskedelem jelentős probléma Európában. 1990 óta fokozatosan növekszik az európai uniós célországokba kerülő közép- és kelet-európai nő- és gyermekáldozatok száma. Európában folyamatosan 140 ezer fölött van az emberkereskedelem áldozatainak száma, és semmi nem utal arra, hogy csökkenne.XVII. 
Az Európa Tanács egyezménye az emberkereskedelem elleni fellépésről 2008 februárjában lépett életbe. 2020. októberig 47 ország csatlakozott hozzá. Az egyezmény életre hívta az Emberkereskedelem elleni szakértői csoportot (Group of Experts on Action against Trafficking in Human Beings - GRETA), mely figyelemmel kíséri az egyezmény betartását általános és országjelentések segítségével.

Többnyire rejtett természetének köszönhetően viszonylag kevés kutatás foglalkozik a prostitúcióval. A rendelkezésre álló tanulmányok azt mutatják, hogy a prostitúcióban lévőknek több mint 90%-a, ha megtehetné, azonnal kilépne a prostitúcióból – ez világosan mutatja, hogy a többség erőteljes külső nyomás hatására végzi ezt a „munkát”. A prostitúcióba való belépés tekintetében jellemzően nem beszélhetünk felnőttek által meghozott tájékozott döntésről: a prostitúcióban élő nők több mint 90%-át gyermekként testi és szexuális bántalmazás érte, a prostitúcióba kerülés átlagos életkora pedig 14 év.

„Egy generációnyi fiatal férfi azonosult a kezében szorongatott puskával. Több generációnyi nő vált özveggyé, élt át nemi erőszakot, látta, amint lányát vagy anyját megerőszakolják, ahogy a gyermekei ölnek és megöletnek.”
Leymah Gbowee XVIII..

Az LMBT emberek elleni erőszak is jelentős. Változó gyakorisággal fordul elő különböző országokban a leszbikus nők ellen a „meggyógyításukra” elkövetett nemi erőszak; az LMBT személyek ellen elkövetett rendőri erőszak és az utcai támadások, melyeket a hatóságok sem megelőzni, sem megakadályozni nem hajlandóak. Az efféle erőszaknak bárki célpontjává válhat, akiről a támadók azt feltételezik, hogy nem heteroszexuális.

Kérdés: Milyen következményei lehetnek a nemi alapú erőszaknak az áldozatokra nézve?

Fegyveres koknfliktusok

A napjainkban folyó fegyveres hadviselés és összecsapások áldozatainak több mint 90%-a civil, többségük nő és gyerek. A nőket ezen felül gyakran éri kifejezetten nemi alapú háborús erőszak is. Ilyen a szexuális erőszak és annak speciális alesetei, mint a háborús prostitúció és a kényszerterhesség, melyek gyakran szándékosan a katonai vagy politikai stratégia részét képzik.

Nobel-díj az erőszakmentességért és a nők biztonságáért

Leymah Gbowee, libériai békeaktivista 2011-ben megkapta a Nobel-békedíjat a libériai nők háborúellenes mozgósításáért, melyet az etnikai és vallási szakadékok áthidalásával sikerült elérnie. A főként nőkből álló háborúellenes tüntetések vezető alakja volt, és több hónapig tartó „szex-sztrájkot” szervezett, így próbálva jobb belátásra téríteni az egymással háborúzó férfiakat, hogy végre pontot tehessenek a fegyveres konfliktus végére.
A Nobel-békedíjon osztozott Tawakkul Karman jemeni újságíró-aktivistával, aki a jemeni nőjogi és demokratikus mozgalomban betöltött vezető szerepéért kapott elismerést, valamint a libériai elnökkel, Ellen Johnson Sirleaffal, aki szintén meghatározó szerepet játszott a béketeremtő folyamatban és a nők jogainak előmozdításában.
A Nobel Bizottság hivatkozott az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2000. évi 1325. számú határozatára, mely megállapítja, hogy a háborúk és bizonytalan politikai állapotok komoly károkat okoznak a nőknek és a gyermekeknek, és hogy a béketeremtési folyamatokban több hangot és szerepet kell adni a nőknek.

„A háborús szexuális erőszak a történelem egyik legelhallgatottabb ténye.”
Elisabeth Rehn és Ellen Johnson Sirleaf, a „Nők, háború, béke” című ENSZ jelentés szerzői

A háborús körülmények között elkövetett nemi alapú erőszak gyakran egész közösségeket céloz: szándéka a megalázás, leuralás és a félelemkeltés az adott csoport tagjaiban. Noha az áldozatok többsége nő és lánygyermek, férfiak is lehetnek célzottan nemi alapú erőszak áldozatai. Például a 1995-ös srebrenicai mészárlás során szándékoltan a férfiakat és fiúkat szedték össze, és több mint 8000 bosnyák muszlim férfit és fiút gyilkoltak meg. A fegyveres konfliktusok felerősítik a szélsőséges nemi sztereotípiákat a társadalomban, a férfiasságot a „védelmező” és „agresszor” szerepre, a nőiességet az „áldozat” és „sérülékeny” szerepre redukálva.

Kérdés: Mi lehet az oka annak, hogy a nemi alapú erőszak ennyire gyakori a háborúkban?

Szegénység

A világon a nők végzik el a munka 66%-át, nők állítják elő az élelmiszer felét, de csak a keresetek 10%-át kapják, és a világ összes javainak mindössze 1%-a van nők kezében.
UNICEF XIX.

A nemek egyenlősége nem valósulhat meg gazdasági egyenlőség nélkül. Egyes becslések szerint a világ szegényeinek több mint 70%-a nő. A nőknek általában rosszabbul fizetett állásuk van, és gyakran nagyon bizonytalan körülmények között, feketén vagy a szürkegazdaságban dolgoznak – ez csekély érdekérvényesítési lehetőséget és alacsony fizetést jelent. Az oktatáshoz való hozzáférés egyenlőtlensége is hozzájárul ahhoz, hogy a nők gyakran kevésbé képzettek, és ez negatívan befolyásolja azt, hogy milyen állásokra veszik fel őket. A gazdasági függőség a párkapcsolatokban is fontos szerepet játszik, és gyakran mutathatók ki összefüggések a párkapcsolati erőszakkal. A családi háztartásokban a legtöbb fizetetlen házimunka a család felnőtt nő tagjait és az idősebb lánygyermekeket terheli. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a munkaerőpiacon gyakran a házas férfiakat tekintik a legmegbízhatóbb munkaerőnek, mivel a munkáltató arra számít, hogy egy nős férfinak gyakorlatilag nincsenek háztartási és családi kötelezettségei, mert ezeket a felesége látja el helyette is. A feleségek fizetetlen házimunkájáért a férjet jutalmazza a társadalom előléptetéssel és magasabb fizetéssel.

Kérdés: Mi lehet az oka annak, hogy a szegénység a nőket aránytalanul súlyosabban érinti?

Szexuális és reprodukciós jogok

„A reprodukció jelenleg – tudatosan vagy sem – a nők kontrollálását, lehetőségeik korlátozását és a nők férfiaknak való alárendelését szolgálja.”
Dr. Nafis Sadik, ENSZ Népesedési Alap

A szexuális és reprodukciós jogok biztosítása elengedhetetlen a nemek egyenlőségének megvalósításához. Rendkívül gyakori, hogy a nőknek kevés vagy semennyi befolyása sincsen saját szexuális és reprodukciós egészségükre. Minden társadalomban folyik a harc azért, hogy a férfiak rendelkezhessenek a nők teste felett; ez az egyik legfőbb módja a férfidominancia megvalósításának és fenntartásának a társadalmi, a politikai és a kulturális szférában.

A jogfosztottság ezen a területen súlyos emberi jogi jogsértésekhez vezet, mint például a kényszerházasság, a nem kívánt terhességek kényszerített kihordatása, a kényszerabortusz vagy a kényszersterilizáció. A nőktől gyakran megtagadnak egyes, a reproduktív egészséggel kapcsolatos egészségügyi szolgáltatásokat, így például az abortuszt vagy a fogamzásgátlást. Még a nemi erőszak vagy a kiskorú elleni szexuális visszaélés következtében teherbe esett nőktől és lányoktól is gyakran megtagadják az abortusz lehetőségét, illetve olyan nőktől is, akiknek a terhesség veszélyezteti az egészségét vagy akár az életét. Egyes, kisebbségekhez tartozó nőket pedig beleegyezésük vagy akár tudtuk nélkül vetnek alá sterilizációnak (például közvetlenül másik nőgyógyászati beavatkozás vagy szülés után). A transznemű embereket több országban is sterilizáló műtétekre kötelezik új nemük hivatalos elismerésének feltételeként. A biztonságos és megfizethető védőnői gondozáshoz és a szexuális és reprodukciós egészséggel kapcsolatos felvilágosításhoz való hozzáférés alapvető feltétele a valódi nemi egyenlőségnek.

Társadalmi nem és ifjúsági munka

Gender Matters (A nem: számít!)XX.Az Európa Tanács nemi alapú erőszakkal foglalkozó kézikönyve ifjúsági munkát végző szakemberek, képzők számára. A kézikönyvvel kapcsolatos eddigi tapasztalatok alapján az emberi jogi nevelés hatékony eszközként szolgál a nemek egyenlőségével kapcsolatos témák, és azon belül is a nemi alapú erőszak jelenségének feldolgozására.

Az ifjúsággal folytatott munka keretein belül általában lehetőségünk van kialakítani egy olyan, sajátos és szükséges biztonságos teret fiatal férfiak és nők számára, ahol lehetőségük van megvitatni és megosztani gondolataikat és tapasztalataikat a társadalmi nemekkel és a szexualitással kapcsolatban. A fiataloknak – főleg a családjukban – ritkán adódik alkalmuk rá, hogy ezekről az érzékeny témákról nyíltan és őszintén tehessenek fel kérdéseket vagy vitát kezdeményezhessenek, és könnyen lehet, hogy az iskolai oktatás keretében sem bátorítják erre őket. A nyitott és tudatos ifjúsági munka keretei olyan támogató tanulási közeget teremthetnek, mely alkalmas arra, hogy erősítse a résztvevők érdekérvényesítő képességét, vagy megkérdőjelezze az ilyen témákkal kapcsolatos attitűdjeit.
Fontos, hogy tudjunk azokról a társadalmi nemekkel kapcsolatos problémákról, amelyek szinte biztosan jelen vannak a legtöbb ifjúsági csoportban. Például könnyen előfordulhat, hogy a csoportban vannak családon belüli erőszakban közvetlenül vagy közvetve érintett résztvevők; vagy valaki, aki bizonytalan a szexualitásával kapcsolatban; vagy olyan, akit a nemi alapú társadalmi elvárásoktól való eltérése kortárs zaklatás célpontjává tesz. Hasznos, ha egy-egy ilyen téma feldolgozásakor kéznél van egy lista a fontosabb civil szervezetekről és hasznos alapismereteket tartalmazó forrásokról. Szintén érdemes felkészülnünk arra, hogy egyes résztvevők előítéletesen állhatnak hozzá a nőkhöz vagy az LMBT emberekhez, vagy szorgalmazhatják a hátrányos társadalmi megkülönböztetésüket. Fel kell készülni arra, hogy ez esetben milyen kérdésekkel gondolkodtathatjuk el az ilyen álláspontokat képviselő résztvevőket. Fontos az is, hogy a társadalmi nemi megközelítés általánosságban is érvényesüljön a foglalkozások tartalmát, a résztvevőket és a választott módszereket érintő döntéseinknél.XXI.

Nagyon fontos lépés eljutni a jogok elismerésétől a jogok biztosításáig. Emberi jogi nevelőként tiszteletben kell tartsuk az egyes nők közötti különbségeket szükségleteik és bevonódásuk mértéke terén. Az ilyen érzékeny odafigyelés nélkül az emberi jogi nevelés sok más közeghez hasonlóan olyan térré válhat, ahol a nők manipulációnak és nyomásnak vannak kitéve. Az oktatás a nemek közötti egyenlőség kialakításának fontos színtere, hiszen kulcsszerepet játszik a társadalmi normák, ismeretek és képességek átadásában.

Több nemzetközi ifjúsági szervezet rendezett már az Európai Ifjúsági Központokkal közösen olyan szemináriumokat, melyek a társadalmi nemet vagy a nemek egyenlőségét helyezték középpontba. Ezek a rendezvények lehetővé teszik, hogy a fiatalok mélyebben beleássák magukat egy-egy témába, és fejlesszék a készségeiket annak érdekében, hogy az általuk képviselt szervezetben és azon túl is aktívan részt tudjanak venni az adott témával kapcsolatos munkában.

 

16 akciónap a nők elleni erőszak ellen

Ez az évente megrendezésre kerülő nemzetközi kampány tökéletes alkalmat ad rá, hogy bárki becsatlakozzon a nemi alapú erőszak elleni aktivizmusba. A „16 akciónap a nők elleni erőszak ellen” kampány 1991-ben indult. Minden évben november 25. (a nőkkel szembeni erőszak felszámolásának világnapja) és december 10. (az emberi jogok világnapja) között zajlik, szimbolikusan összekötve a nők elleni erőszak témáját az emberi jogokkal, és hangsúlyozva, hogy a nők elleni erőszak emberi jogi jogsértés. 1991 óta 6000-nél is több szervezet vett részt a kampányban több mint 185 különböző országból.XXII.

Kérdés: Ön hogyan kezelné, ha a foglalkozás alatt a résztvevők a nőkkel vagy a szexuális kisebbségek tagjaival szembeni előítéletes véleményüket hangoztatnák?

Az emberi jogok védelme és a társadalmi nem

„A homofób gyűlölet-bűncselekmények és atrocitások gyakran rendkívüli kegyetlenségről és brutalitásról tesznek tanúbizonyságot. […[ Nagy valószínűséggel halálos kimenetelűek. Úgy tűnik, a transznemű emberek kiemelten veszélyeztetettek.”
EBESZ Jelentés XXIII.

Minden nemzetközi emberi jogi egyezmény egyformán vonatkozik a nőkre és a férfiakra. Felismerve azonban, hogy a nők és a lány gyermekek különösen veszélyeztetettek az emberi jogi jogsértések tekintetében, 1979-ben az ENSZ elfogadta A nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló egyezményt. Az Egyezmény definiálja a nők elleni diszkriminációt, és előírja az államoknak, hogy hogyan lépjenek fel ellene. Világszerte 189 ország csatlakozott az egyezményhez, beleértve az összes európai országot. Ezt egészítette ki 1993-ban az ENSZ Közgyűlésének a nőkkel szembeni erőszak felszámolásáról szóló nyilatkozata, amely kiemelten és kimondottan az erőszakkal foglalkozik.

Az ENSZ egyre határozottabban kiáll az LMBT emberek emberi jogaiért. Ma még nem létezik jogilag kötelező érvényű nemzetközi egyezmény az LMBT jogokról. 2006-ban nemzetközi emberi jogi szakértők egy csoportja kiadta a Yogyakarta Alapelveket, amely a szexuális orientációval és a nemi identitással kapcsolatos emberi jogi alapelveket hivatott lefektetni. A dokumentum sorra vesz számos nemzetközi emberi jogi normát, és kifejti, hogy ezek hogyan alkalmazhatóak a szexuális orientációra és a nemi identitásra. Az Emberi Jogi Tanács 2016-ban választotta meg az első olyan különleges jelentéstevőt, aki a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló diszkrimináció elleni védelemért felelős.XXIV.

A nemek egyenlősége, továbbá a nemen és a szexualitáson alapuló diszkrimináció felszámolása alapvető cél mind az Európa Tanács, mind az Európai Unió számára. Az Európa Tanács fontos lépést tett, amikor 2011 májusában aláírásra megnyitotta A nők elleni és a kapcsolati erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló egyezményt (ismertebb nevén: Isztambuli Egyezményt).XXV. Ez az egyezmény az első olyan, jogi kötelezettségeket tartalmazó szakpolitikai eszköz a világon, amely átfogó kereteket ad az erőszak megelőzésére, az áldozatok védelmére és az elkövetők büntetlenségének felszámolására. Az Egyezmény definiálja és bűncselekménynek nyilvánítja a nők elleni erőszak különböző formáit, például a kényszerházasságot, a női nemiszerv megcsonkítását, a fenyegető zaklatást, a párkapcsolati testi és lelki erőszakot és a szexuális erőszakot. Az Egyezmény felállított egy független szakértőkből álló nemzetközi csoportot (GREVIO XXVI.), mely figyelemmel kíséri az egyezmény nemzeti szintű megvalósítását.

A civil szervezetek is tevőleges szerepet vállalnak a nők és az LMBT emberek jogainak védelmében, mind nemzetközi, mind országos szinten. Az Európai Nők az Erőszak Ellen (WAVE – Women Against Violence Europe) nevű európai ernyőszervezetnek a földrajzi értelemben vett Európa szinte minden országában vannak tagszervezetei. A WAVE nemzetközi adatbázist működtet, melyben földrajzi hely, szakterület és tevékenységi kör szerint kereshetünk rá a nők elleni erőszakkal foglalkozó civil szervezetekre. Egy másik európai ernyőszervezet, az Európai Női Lobby (EWL – European Women’s Lobby) szintén jó kiindulási pontot nyújt, ha kapcsolatot keresünk olyan országos vagy helyi civil szervezetekhez, melyek női jogokkal vagy nőkkel kapcsolatos társadalmi témákkal foglalkoznak.

Szektorközi együttműködés: civil, kormányzati és vállalati partnerek a párkapcsolati erőszak ellen

A Vodafone Hungary társadalmi felelősségvállalási programja keretében a NANE Egyesülettel, a Budapesti Rendőrfőkapitánysággal és vállalkozásokkal együttműködve valósította meg párkapcsolatierőszak-megelőző programját. A 2011 és 2016 között futó kísérleti program keretében bántalmazó partnerük által súlyosan veszélyeztetett nők kaptak mobil vészjelző készülékeket. A vészjelzők egy diszpécserközpontban jeleztek, ahol helymeghatározásra és hangfelvétel készítésére is lehetőség volt. A program célja a gyorsabb és hatékonyabb rendőri beavatkozás elősegítése volt az életük és testi épségük szempontjából leginkább veszélyeztetett nőket érő támadások esetén.

Az LMBT-témájú szervezetek nagyon sokfélék: vannak közöttük közösségi fókuszú csoportok, támogató csoportok, szakmai szervezetek és érdekvédelmi csoportok, akár elismert vallási szervezeteken és politikai pártokon belül is. A Nemzetközi Leszbikus, Meleg, Biszexuális, Transznemű és Queer Ifjúsági és Diákszervezet (International Lesbian, Gay, Bisexual, Transgender and Queer Youth and Student Organisation - IGLYO) egy több mint 50 tagszervezettel rendelkező ifjúsági hálózat. A Hálózat az elfogadásért és a hátrányos megkülönböztetés felszámolásáért küzd, valamint támogatják az LMBT és queer fiatalok szerepvállalását a demokratikus döntéshozatali folyamatokban. Együttműködik más ifjúsági szervezetekkel, például az országos ifjúsági tanácsokkal, európai diákszervezetekkel és európai politikai ifjúsági szervezetekkel. Rendszeresen szerveznek konferenciákat és szemináriumokat, és érdekérvényesítő tevékenységet is folytatnak.

Jegyzetek

I. Discrimination on grounds of sexual orientation and gender identity in Europe [Szexuális orientáció és nemi identitás alapú diszkrimináció Európában], Európa Tanács, 2011; http://www.coe.int/t/Commissioner/Source/LGBT/LGBTStudy2011_en.pdf

II. Alapelvek a nemzetközi emberi jogi szabályok alkalmazásáról a szexuális irányultsággal és nemi identitással kapcsolatban magyar nyelven : http://hatter.hu/sites/default/files/dokumentum/kiadvany/yogyakartaalapelvek.pdf

III. További infomációk: http://www.thelocal.se/20232/20090623/

IV. Global Education Digest 2010 https://unesdoc.unesco.org/ark:/48223/pf0000189433

V. Gender Differences in Educational Outcomes: Study Taken on the Current Situation and Measures Taken in Europe [Nemi különbségek az oktatási eredményekben: tanulmány és intézkedések], 2009

VI. Európai Bizottság

VII. UN Women https://www.unwomen.org/en/what-we-do/leadership-and-political-participation/facts-and-figures#notes (2019-es adatok).

VIII. Európai Bizottság

IX. Európai Női Lobbi https://womenlobby.org/?lang=en

X. Beszéd a 2011-es Nemzetközi Nőnap alkalmából

XI. Ibid.

XII. Jelenlegi ausztrál szabályok: https://www.passports.gov.au/getting-passport-how-it-works/documents-you-need/sex-and-gender-diverse-passport-applicants

XIII. https://hudoc.echr.coe.int/fre#{%22itemid%22:[%22001-84571%22]}

XIV. Barter et al. Partner exploitation and violence in teenage intimate relationships [Partner által elkövetett kizsákmányolás és erőszak tinédzserek párkapcsolataiban] https://www.researchgate.net/publication/265245739_Partner_Exploitation_and_Violence_in_Teenage_Intimate_Relationships

XV. UN Women https://www.unwomen.org/en/what-we-do/ending-violence-against-women/facts-and-figures

XVI. Egészségügyi Világszervezet http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs241/en/index.html

XVII.Factsheet on Human Trafficking, [Információk az emberkereskedelemről] ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala, 2010-es adatok alapján;http://www.unodc.org/documents/human-trafficking/UNVTF_fs_HT_EN.pdf

XVIII. Leymah Gbowee, Mighty Be Our Powers [Hatalmas légyen a mi erőnk] (New York: Beast Books, 2011), társszerző: Carol Mithers, 168. oldal

XIX. Gender Equality – The Big Picture, [A nemek egyenlősége - összefüggések] UNICEF, 2007.

XX. Gender Matters, Európa Tanács, 2. kiadás, 2019, https://www.coe.int/en/web/gender-matters

XXI. A Resource on Gender Mainstreaming: Gender Equality and Education [Gender mainstreaming ötletek – nemi egynlőség és nevelés] Ulrika Eklund, Coyote, magazin, 2. szám, 2000. május

XXII. https://16dayscampaign.org , https://16akcionap.org/

XXIII.Hate Crimes in the OSCE Region – Incidents and Responses, Annual Report for 2006, [Gyűlöletbűncselekmények az EBESZ régióban – incidensek és válaszok, 2006. évi jelentés] Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet 2007; http://www.osce.org/odihr/26759

XXIV. https://www.ohchr.org/en/issues/sexualorientationgender/pages/index.aspx

XXV. Az egyezmény teljes szövege itt található angolul, franciául, németül, oroszul és olaszul: https://www.coe.int/en/web/conventions/full-list/-/conventions/treaty/210

XVI. https://www.coe.int/en/web/istanbul-convention/grevio

  1.  
Kapcsolódó gyakorlatok Kapcsolódó gyakorlatok
Jeles nap
  • március 8.Nemzetközi nőnap
  • május 17.A homofóbia és transzfóbia elleni világnapa
  • november 3.Férfiak világnapja
  • november 25.A nők elleni erőszak felszámolásának világnapja