Image: Theme 'Peace and Violence' by Pancho

Erőszak és annak megnyilvánulási formái

Mi az erőszak?

Az erőszak összetett fogalom. Legismertebb definíciója szerint az erő alkalmazása vagy az azzal való fenyegetés, ami sérülést, fájdalmat, valamely életszükséglet megvonását vagy akár halált is okozhat. Az erőszak lehet fizikai, verbális vagy lelki jellegű. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) definíciója szerint az erőszak „fizikai erő vagy hatalom szándékos, kilátásba helyezett vagy tényleges alkalmazása önmagunkkal, valamely másik személlyel, illetve valamely csoporttal vagy közösséggel szemben, ami ténylegesen vagy nagy valószínűséggel fizikai sérülést, halált, lelki sérülést vagy fejlődési rendellenességet okoz, vagy valamely életszükséglet megvonását eredményezi"1. Ez a definíció hangsúlyozza a szándékosságot, és kiterjeszti az erőszak fogalmát a hatalmi vagy erőviszonyokból fakadó cselekedetekre.

A világon évente 8 millió könnyűfegyvert gyártanak.
Az éves termelésből a Föld minden lakójára évente két töltény jut.
3-ból 2 ember olyan országban esik áldozatul fegyveres támadásnak, ahol egyébként béke van.
Tízszer annyi ember sérül meg, mint ahány meghal fegyveres konfliktusban.

Ha az erőszak fogalmát tágabban értelmezzük, akkor beletartozik az emberek közötti közvetlen erőszak mellett a – gyakran nem tudatos – rendszerszintű, vagy más néven strukturális erőszak is. Ez az igazságtalan és egyenlőtlen társadalmi és gazdasági rendszerek eredménye, és többek között a szegénység és nélkülözés különböző formáiban testesül meg.

Az erőszak fajtáit sokféle módon csoportosíthatjuk. Például:

  • Közvetlen erőszak: a fizikai vagy az emberi viselkedés szintjén megnyilvánuló erőszak, például háború; kortárs bántalmazás (bullying)3; családon belüli erőszak; kirekesztés; kínzás.
  • Strukturális erőszak: rendszerszinten újratermelt szegénység és az alapvető erőforrásokhoz és jogokhoz való hozzáférés rendszerszintű megtagadása; elnyomó rendszerek, amelyek rabszolgasorba kényszerítik, megfélemlítik és gyötrik az uralkodó eszmétől eltérően gondolkodókat és/vagy a szegényeket, a kiszolgáltatott és a társadalom peremén rekedt embereket.
  • Kulturális erőszak: bizonyos csoport-hovatartozások és életmódok leértékelése vagy megsemmisítése; például a szexizmus, az etnocentrizmus, a rasszizmus és a gyarmatosító ideológiák; valamint az erkölcsi kirekesztés más, az agressziót, a mások fölötti uralmat, az egyenlőtlenséget és az elnyomást racionalizáló formái.

Kérdés: Tapasztalható-e az Ön közösségében közvetlen, rendszerszintű és/vagy kulturális erőszak? Milyen formában?

„A ma tapasztalható emberi jogi jogsértések vezetnek a holnap háborúihoz.”
Mary Robinson, az ENSZ korábbi emberi jogi főbiztosa

Erőszak a világban

Minden évben több mint 1,6 millió ember hal erőszakos halált, és ennél jóval magasabb azoknak a száma, akik erőszak következtében megsérülnek, és emiatt a testi, szexuális, reproduktív vagy mentális egészségüket érintő különféle problémáktól szenvednek. Az erőszak óriási terhet ró az államok gazdaságára az egészségügy és a bűnüldözés terén, valamint a termeléskiesés miatt.4A strukturális és kulturális erőszak gyakran olyan mélyen átjárja a társadalmat, hogy szinte magától értetődőnek tűnik. Az ilyen típusú erőszak hosszabb ideig tart, így végül a közvetlen erőszakhoz hasonló következményekkel jár, illetve néhány esetben az elnyomottak is közvetlen erőszak alkalmazásával reagálnak rá.
A rosszabb oktatási lehetőségek a hátrányos helyzetű területeken, a migráns munkavállalók pihenési lehetőségeinek korlátozottsága, a munkaerőpiac bizonyos területein tapasztalható káros munkakörülmények stb. a rendszerszintű és kulturális erőszak megnyilvánulásai, amelyek közvetlenül befolyásolják az emberek jogainak érvényesülését. Az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – néhány példát olvashatunk az erőszak világszerte tapasztalható különböző formáiról. A fegyveres konfliktusok következményeiről további információk találhatók az 5. fejezet online elérhető Háború és terrorizmus című részében, valamint a kézikönyv számos más fejezetében.

Fegyverkezési kiadások, fegyverkereskedelem és erőszak

A fegyvergyártás- és kereskedelem kétségtelenül a békét fenyegető legnagyobb veszélyek közé tartozik, nem utolsósorban a fegyvergyártás gazdasági, pénzügyi és társadalmi vonatkozásai miatt. A fegyvergyártás és -export gyakran csupán gazdasági célokat szolgál, anélkül, hogy különösebben figyelembe vennék a békére és biztonságra gyakorolt hatását. A globális katonai kiadások folyamatosan nőnek; 2019-ben csaknem 2 billió amerikai dollárt – pontosabban 1.979 milliárdot, fejenként kb. 249 dollárt – költöttünk erre a célra. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (Stockholm International Peace Research Institute) 5 adatbázisa szerint 2019-ben az USA költött a legtöbbet ($732 milliárd); a második helyen Kína áll ($261 milliárd), majd jelentősen lemaradva követi őket India ($71,1 milliárd), Oroszország ($65,1 milliárd), és Szaudi-Arábia ($61,9 milliárd). Európa összesen 356 milliárd dollárt költött katonai célokra 2019-ben.6

Kérdés: Évente mennyit költ az Ön hazája fegyverek gyártására és vásárlására?

Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) becslése szerint évente legalább 740 ezer ember, többnyire szegénységben élő nő, férfi, fiatal és gyermek veszti életét fegyveres erőszak következtében. Bár a fegyveres konfliktusok továbbra is nagyszámú halálesetért felelősek, a fegyverrel elkövetett emberölések többségét nem háborúban követik el. Ráadásul rengeteg ember akad, aki ugyan nem hal bele a fegyver által okozott sérülésébe, de annak negatív hatásaitól sokáig szenved. Az Amnesty International szerint az általuk dokumentált emberi jogi jogsértések mintegy 60%-a kézi- és könnyűfegyverek használatához kapcsolódik.7

A fegyverkereskedelem kontrollja

A Control Arms a fegyver- és lőszer-mozgások kötelező érvényű nemzetközi szerződésben való betiltásáért kampányoló civil szervezetek globális szövetsége. Hangsúlyozzák, hogy az egyes országok szabályozása nem tud lépést tartani a fegyverkereskedelem növekvő globalizációjával, a fegyverek különböző részeit ugyanis különböző helyeken állítják elő, majd összeszerelés céljából más országokba szállítják. A Control Arms olyan kijátszhatatlan fegyverkereskedelmi egyezményt követel, amelynek értelmében a fegyverek illegális nemzetközi forgalmában érintett kormányzatok elszámoltathatók lennének.
www.controlarms.org

Bullying

A bullying – amit az adott környezettől függően iskolai vagy kortárs bántalmazásnak is neveznek, habár nem feltétlenül egy korcsoportba tartozók követik el egymás ellen – az emberek közötti közvetlen erőszak egy formája, amely gyakori a fiatalok körében, és sokan nem is tartják erőszaknak. Olyan rendszeresen ismétlődő agresszív viselkedést jelent, amelynek célja egy másik ember bántalmazása. Ölthet fizikai, lelki vagy verbális formát. Bármilyen helyzetben előfordulhat, amelyben emberek érintkeznek egymással: iskolában, munkahelyen vagy bármilyen más közösségi helyzetben. A bullying történhet közvetlenül szemtől szembe, vagy közvetett módon, például pletykaterjesztéssel vagy az interneten. Bár a pontos gyakorisága igen nehezen mérhető, a kutatások szerint a bullying egyre nagyobb problémát jelent. Az áldozatok gyakran nem merik jelezni, ha ilyesmi történik velük, így beazonosításuk és támogatásuk rendkívül nehéz.

Elfogadható-e a testi fenyítés?

A testi fenyítés a gyermekekkel szemben alkalmazott erőszak legelterjedtebb, emberi jogi jogsértésnek minősülő formája. A múltban egyesek azzal érveltek, hogy a pofozás ártalmatlan, a gyerekek megnevelését lehetővé tévő eszköz a szülők számára, míg mások testi fenyítésnek, erőszaknak tekintették. Az Európa Tanács Raise Your Hand Against Smacking (Emelj kezet a pofozás ellen) kampánya, amely emberi jogi alapokon bírálta az ilyen fegyelmezést, heves vitákat váltott ki a tagállamokban.

Nemi alapú erőszak

A nemekről és a nemi alapú erőszakról további információk találhatók az 5. fejezet webes verziójának Társadalmi nem című szakaszában és a Gender Matters (A nem: számít) című kézikönyvben, www.coe.int/compass

„Habár a férfiak által uralt társadalmakban gyakran indokolják a kézifegyverek birtoklását a kiszolgáltatott nők védelmének állítólagos igényével, a nőkre valójában nagyobb veszélyt jelentenek a családtagjaik és helyi környezetük tagjai birtokában lévő fegyverek.”
Barbara Frey8

A nemi alapú erőszak a rendszerszintű és a kulturális erőszak egyik leggyakoribb formája, amely közvetlen, személyközi erőszakban is megnyilvánulhat. Következményei minden társadalmat és gyakorlatilag minden embert érintenek. Az ENSZ Népesedési Alapja (United Nations Population Fund, UNFPA) szerint a nemi alapú erőszak „tükrözi és egyben megerősíti a férfiak és nők közötti egyenlőtlenségeket, és veszélyezteti áldozatai egészségét, méltóságát, biztonságát és autonómiáját. Az emberi jogok megsértésének széles körét öleli fel, ideértve a gyermekekkel szembeni szexuális visszaélést, a nemi erőszakot, a családon belüli erőszakot, a szexuális bántalmazást és zaklatást, a nő- és leánykereskedelmet, valamint számos káros hagyományos gyakorlatot. E visszaélések mindegyike mély pszichológiai nyomokat hagyhat maga után, és általánosságban károsíthatja a nők és a lányok egészségét, beleértve a reproduktív és szexuális egészségüket is, bizonyos esetekben pedig halálhoz vezet".9
A nemi indíttatású erőszak nem csak fizikai formában nyilvánulhat meg. A fiatalok gyakran szenvednek el verbális erőszakot, ami elsősorban a lányokra és az LMBT közösség tagjaira irányul.

„Mindenkinek joga van egyénileg vagy másokkal együttműködésben előmozdítani az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét és megvalósulását, illetve küzdeni mindezért; mind nemzeti, mind pedig nemzetközi szinten.”
Az ENSZ Emberi jogi jogvédőkről szóló nyilatkozatának 1. cikke 10

Háborús helyzetben a nők különösen kiszolgáltatottá válnak, és a nők elleni erőszak új formái jelennek meg, a tömeges nemi erőszaktól a kínzást kimerítő szexuális erőszakon és a kényszer-terhességen át a szexuális rabszolgaságig. Fegyveres összecsapások idején fokozódik a nemi szerepek szélsőséges megkülönböztetése; az ellenfél táborához tartozó nőket a háborús felek gyakran megszerzendő tárgyi javaknak vagy leigázandó, meghódítandó területnek tekintik.

Emberi jogi jogvédőkkel szembeni erőszak

Az emberi jogok megsértésének kivizsgálása, jelzése és jelentése a sajtó, a hatóságok vagy a nemzetközi média felé, továbbá az emberi jogi nevelés, valamint az igazságosságért és igazságszolgáltatásért folytatott küzdelem és kampányolás sokak számára veszélyes munka. Az emberi jogi jogvédők olyan emberek, akik – egyénileg vagy másokkal együtt békés és erőszakmentes eszközökkel – előmozdítják és védik az emberi jogokat. Tevékenységükből kifolyólag számos országban válhatnak erőszak célpontjává – például verés, önkényes letartóztatás, kivégzés, kínzás, halálos fenyegetés, zaklatás és rágalmazás áldozatává, vagy korlátozhatják szabad véleménynyilvánítási és egyesülési jogukat.
2000-ben az ENSZ különmegbízottat nevezett ki, akinek fő küldetése az emberi jogi jogvédőkről szóló 1998. évi nyilatkozatban foglaltak végrehajtásának támogatása.11 Az emberi jogok védőinek védelme magában foglalja nemcsak maguknak a jogvédőknek az oltalmazását, hanem az emberi jogok védelmezéséhez való jog védelmét is. A különmegbízott feladata a jogvédők helyzetével kapcsolatos információk felkutatása, befogadása, megvizsgálása és szükség esetén megválaszolása, emellett elősegíti a nyilatkozat hatékony végrehajtását, és stratégiákat javasol az emberi jogi jogvédők védelmére.12A világ legnagyobb biztonsági szervezete, az Európa, Észak-Amerika és Közép-Ázsia 57 államát tömörítő Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet 2014-ben kiadta az Iránymutatás az emberi jogi jogvédők védelméről című dokumentumot, hogy segítse a kormányok és az emberi jogi jogvédők közötti együttműködést az emberi jogok és az alapvető szabadságok előmozdításáért, és a jogvédők védelméért.13

 

Kérdés: Mennyire szabad és biztonságos az Ön hazájában az emberi jogi jogsértéseket jelenteni vagy leleplezni?

„Ha lehántjuk a fegyveres konfliktusok felszínes, vallási és politikai rétegeit, gyakran az derül ki, hogy semmi másról nincs szó, csak az erőforrásokhoz való hozzáférésről, az erőforrások feletti kontrollról és felosztásuk mikéntjéről.”
Wangari Maathai, Nobel-békedíjas kenyai környezetvédő

Harc az erőforrásokért

A történelem során a víz, a termőföld, a kőolaj, a fémek, a földgáz és más természeti erőforrások birtoklása vagy az ezek feletti rendelkezés számos alkalommal vált erőszakos konfliktusok kiváltó okává. A növekvő fogyasztás és az éghajlatváltozás miatt bizonyos erőforrások kimerülése és más erőforrások, például a víz vagy a szántóterületek korlátozott mennyisége várhatóan egyre inkább problémát jelent majd, és ez újabb, adott esetben fegyveres összecsapásokhoz vezető regionális vagy nemzetközi feszültségeket teremthet.

Kérdés: Hogyan vesz részt az Ön hazája a szűkös erőforrásokért folyó versenyben?

Béke, biztonság és emberi jogok

A háború és az erőszak óhatatlanul az emberi jogok megtagadását eredményezi. A béke megteremtéséhez okvetlenül szükség van az emberi jogi kultúra megteremtésére. Fenntartható, tartós béke és biztonság csak akkor valósulhat meg, ha minden emberi jog teljesül. A béke kultúrájának kiépítése és fenntartása az egész emberiség közös feladata.

Mi a béke?

„Akkor valósul meg a béke kultúrája, ha a világ polgárai megértik a globális problémákat, rendelkeznek konfliktusmegoldó képességekkel, erőszakmentesen küzdenek az igazságosságért, az emberi jogok és a méltányosság nemzetközi normái szerint élik az életüket, értékelik a kulturális sokszínűséget, és tisztelik a Földet és egymást. Mindezt csak módszeres békére neveléssel lehet elérni.”
Hágai Békefelhívás – globális kampány a békére nevelésért.14

A FIAN az élelemhez való jog megvalósításáért küzdő nemzetközi emberi jogi szervezet.
www.fian.org

A fenti kampánynyilatkozat tágan értelmezi a békét: nemcsak az erőszakos összecsapások hiányát érti alatta, hanem az igazságosság és a méltányosság meglétét, valamint az emberi jogok és a Föld tiszteletben tartását is.
Egy elismert norvég tudós és kutató, Johan Galtung a béke két vetületét határozta meg. Eszerint a negatív béke annyit tesz, hogy nincs háború, illetve erőszakos, fegyveres összecsapás az egyes államok között vagy az államokon belül; míg a pozitív béke azt jelenti, hogy nincs háború vagy erőszakos összecsapás, emellett a társadalmi helyzetet a méltányosság, igazságosság és fejlődés jellemzi.
A fegyveres harcok hiánya önmagában még nem jelenti azt, hogy az emberek nem tapasztalnak lelki erőszakot, elnyomást, igazságtalanságot; és azt sem, hogy hozzáférnek jogaikhoz, és érvényesíteni tudják azokat. Ráadásul „békeidőben” is sokan ki vannak téve rendszerszintű testi erőszaknak, illetve a testi és szexuális erőszak kockázatának. Ezért a béke fogalmát nem lehet a negatív békére korlátozni.

A béke fogalmának van egy fontos kulturális vonatkozása is. A békét hagyományosan a „nyugati világban” sok ember külső feltételnek tartja, míg más kultúrákban a belső békével (elménk vagy szívünk békéjével) is összefügg. A maja hagyományban például a béke a jóllét fogalmára utal; az élet különböző területei közötti tökéletes egyensúly eszméjéhez kapcsolódik. A békére tehát tekinthetünk a ránk hatással lévő belső és külső folyamatként is.

Biztonság

A békéhez és az erőszakhoz szorosan kötődik az emberi biztonság fogalma, melyben tükröződik az az elképzelés, hogy az erőszak és a nélkülözés különféle formái összefüggnek egymással. Az emberi biztonsághoz hozzátartozik az egyének és közösségek védelme nemcsak a fizikai erőszak közvetlen fenyegetésével, hanem a szegénységből és a szociális, gazdasági vagy politikai egyenlőtlenségek egyéb formáiból eredő, illetve a természeti katasztrófákkal és betegségekkel együtt járó közvetett veszélyekkel szemben is. Megtörténhet, hogy egy országot nem fenyeget külső támadás vagy polgárháború, mégsem biztonságos, például ha nem képes fenntartani a jogrendet, ha az éhínség sokakat lakóhelyük elhagyására kényszerít; vagy betegség tizedeli a népet; vagy a lakosság egy része nélkülözi a túléléshez szükséges legalapvetőbb javakat, vagy emberi jogaik nem érvényesülnek.

Az emberi biztonság eszméje segíti az emberi jogok érvényesülését, mert az emberi jogokat súlyosan veszélyeztető helyzetekkel foglalkozik, és támogatja az olyan rendszerek kialakítását, amelyek biztosítják a túlélés, a méltóság és az alapvető szabadságok alapelemeit: a nélkülözéstől és a félelemtől való mentességet, és azt a szabadságot, hogy az ember saját nevében és érdekében felléphessen. Két általános stratégia segítheti ennek elérését, a védelem és a megerősítés. A védelem megóvja az embereket a közvetlen veszélyektől, de a biztonság fenntartásához szükséges normák, eljárások és intézmények kialakítása is ide tartozik. A megerősítés révén az emberek képessé válnak arra, hogy kiteljesítsék saját lehetőségeiket, és teljes mértékben részt vegyenek a döntések meghozatalában. A védelem és a megerősítés kölcsönösen kiegészítik egymást, és a legtöbb esetben mindkettőre szükség van.

Kérdés: Milyen módon érinti a biztonság hiánya a fiatalokat az Ön környezetében?

Az ENSZ által 2015-ben elfogadott Fenntartható Fejlődési Célok 15 szintén tükrözik azt a felfogást, hogy a biztonság kulcsszerepét játszik a fejlődésben. A röviden „Béke és igazságosság” néven emlegetett 16-os cél rendeltetése a „békés és befogadó társadalmak támogatása a fenntartható fejlődés érdekében, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása mindenki számára, és hatékony, elszámoltatható és mindenki számára nyitott intézmények kiépítése minden szinten”. 10 részcélt tartalmaz; például a 16.1-es az erőszak minden formájának csökkentése, a 16.2-es pedig a gyermekbántalmazás, a gyermekek elleni erőszak és a gyermekkínzás minden formájának megszüntetése. A célok teljes listája a Mennyi az annyi? című gyakorlat leírásánál, a További információk címsor alatt található.

A 16-os Fenntartható Fejlődési Cél és az emberi jogok közötti kapcsolódások:

  • Az élethez, szabadsághoz és személyi biztonsághoz való jog [EJENY16 3. cikk; ICCPR17 6.(1) és 9.(1) cikk; ezen belül az embertelen bánásmód tilalma, beleértve az elhurcolás [ICPPED 18 1. cikk] és a kínzás tilalmát [EJENY 5. cikk; ICCPR 7. cikk; CAT19 2. cikk; CRC 37.(a) cikk]
  • A gyermekek védelme az erőszak, a bántalmazás és a kizsákmányolás minden formájával szemben [CRC 20 19. és 37(a) cikk], ideértve a gyermekkereskedelmet [CRC 34-36. cikk; CRC–OP121
  • Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és a tisztességes eljáráshoz való jog [EJENY 8. és 10. cikk; ICCPR 2.(3) és 14-15. cikk; CEDAW 22 2.(c) cikk]
  • A jogi személyiséghez való jog [EJENY 6. cikk; ICCPR 16. cikk; CRPD 23 12. cikk]
  • A közügyekben való részvétel joga [EJENY 21. cikk; ICCPR 25. cikk]
  • Az információkhoz való hozzáférés joga [EJENY 19. cikk; ICCPR 19.(1) cikk]
A béke mint emberi jog

A béke az együttélés olyan módja, amely a társadalom minden tagja számára lehetővé teszi emberi jogai kiteljesítését és gyakorlását; az emberi jogok megvalósításának egyik legfőbb feltétele. Ezzel egyidőben azonban a béke megvalósulása az emberi jogokból is fakad: minél jobban előmozdítja, védi és biztosítja egy társadalom az egyének emberi jogait, annál nagyobb esély van az erőszak visszaszorítására és a konfliktusok békés megoldására.
Magát a békét is egyre inkább emberi jognak tekintik, újonnan kibontakozó jogként vagy az úgynevezett szolidaritási jogok részeként.

Az erőszakmentesség az élet legfőbb törvénye.
Indiai közmondás

„Minden népnek joga van az országon belüli és a nemzetközi békéhez és biztonsághoz.”
Az ember és népek jogainak afrikai chartája 23. cikk 24

A nemzetközi dokumentumokban rögzített emberi jogok és a békéhez való jog nagyon szorosan összefüggenek egymással, különösen mivel a béke hiánya oly sok emberi jogi jogsérelmet eredményez.
Például az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elismeri a biztonsághoz és a szabadsághoz való jogot (3. cikk); tiltja a kínzást, az embertelen vagy megalázó bánásmódot vagy büntetést (5. cikk); és egy olyan nemzetközi rend kialakítását követeli, amelyben a nyilatkozatban rögzített jogok és szabadságok teljes mértékben megvalósíthatók (28. cikk). A Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya 25 tiltja a háborús propagandát, valamint „a nemzeti, faji vagy vallási gyűlölet bármilyen hirdetését, amely megkülönböztetésre, ellenségeskedésre vagy erőszakra izgat" (20. cikk).
A békéhez való jogot egyes regionális dokumentumok is rögzítik, például Az ember és népek jogainak afrikai chartája 26 és az Emberi jogok ázsiai chartája 27. Maga az Európa Tanács is azon meggyőződés alapján jött létre, hogy „az igazságosságon és a nemzetközi együttműködésen alapuló béke megszilárdítása létfontosságú az emberi társadalom és a civilizáció fenntartása szempontjából".28

A békéhez való jog az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa szerint

„Az Emberi Jogi Tanács…
1.  Megerősíti, hogy bolygónk népeinek szent joga van a békéhez;
2. Megerősíti továbbá, hogy a népek békéhez való jogának megőrzése és megvalósításának előmozdítása minden Állam alapvető kötelessége;
3. Hangsúlyozza a béke szerepének fontosságát abban, hogy valamennyi emberi jog mindenkire kiterjedő előmozdítása és védelme megvalósulhasson;
4.  Hangsúlyozza továbbá, hogy az emberi társadalom gazdag és szegény fele között húzódó mély törésvonal, valamint a fejlett és a fejlődő világ között tátongó és folyamatosan mélyülő szakadék súlyos veszélyt jelent a globális jólétre, a békére, az emberi jogokra, valamint a biztonságra és stabilitásra;
5.  Valamint hangsúlyozza, hogy a béke és a biztonság, valamint a fejlődés és az emberi jogok alkotják az Egyesült Nemzetek rendszerének alappilléreit és a kollektív biztonság és jóllét alapját; …"29

„Az erőszak ellentéte nem az erőszakmentesség, hanem az erő. Akiben megvan az erkölcsi erő, akinek tetteit a meggyőződés ereje vezéreli, és van hatalma jót cselekedni, annak nincs szüksége erőszakra.30
Nelsa Libertad Curbelo31

Human security is a child who did not die, a disease that did not spread, a job that was not cut, an ethnic tension that did not explode in violence, a dissident who was not silenced. Human security is not a concern with weapons – it is a concern with human life and dignity.
Human Development Report, 1994

A 2010-ben a békéhez való emberi jogról tartott nemzetközi kongresszus által elfogadott Santiagói Nyilatkozat 33 az egyik legalaposabban kidolgozott dokumentum a békéhez való jogról. Elismeri, hogy az egyének, csoportok, népek és az egész emberiség az „igazságos, fenntartható és tartós békéhez való elidegeníthetetlen jog" birtokosai (1. cikk), az államok pedig „külön-külön, együttesen vagy multilaterális szervezetek részeként" a békéhez való emberi jog biztosításának elsődleges kötelezettjei. A nyilatkozat emellett a békéhez való jog részeként szorgalmazza „a békéről és minden más emberi jogról, a béke és minden más emberi jog érdekében történő oktatáshoz" való jogot, mert „a békére nevelés és szocializáció elengedhetetlen feltétele annak, hogy leszokjunk a háborúzásról, és olyan identitásokat építsünk fel, amelyek mentesek és függetlenek az erőszaktól". Az emberi biztonsághoz való jog, valamint a biztonságos és egészséges környezetben folytatott élet joga, „ideértve a félelemtől és a nélkülözéstől való szabadságot is", szintén szerepel mint a „pozitív béke" eleme. A békéhez való jog egyéb vetületei: a polgári engedetlenséghez és a lelkiismereti okokból való tiltakozáshoz fűződő jog; az elnyomással szembeni ellenállás és a vele való szembeszegülés joga; valamint a fegyverzetleszereléshez való jog. A nyilatkozat külön cikket szentel az áldozatok jogainak, beleértve az igazságszolgáltatáshoz való jogukat, valamint részletesen taglalja a békéhez való emberi joggal járó kötelezettségeket.
A Santiagói nyilatkozatot civil szervezetek szerkesztették, abban a reményben, hogy az egy későbbi ENSZ dokumentum alapját képezheti. Hat évvel később, 2016. december 19-én az ENSZ el is fogadta a Nyilatkozat a békéhez való jogról[i] című dokumentumot, de annak szövegét a civil szervezetek nem tartották megfelelőnek. A Santiagói nyilatkozatot 2017-ben kiegészítették és frissítették.35

Kérdés: Mit jelent az Ön számára a gyakorlatban a békéhez való emberi jog?

Legitim (állami) erőszak

Nem minden erőszak illegális vagy törvénytelen; mások jogainak védelme időnként megkövetelheti az erőszak alkalmazását. Megtörténhet, hogy önvédelemből kell erőszakhoz folyamodnunk; a rendőröktől azt várjuk, hogy szélsőséges esetekben akár erőszak alkalmazásával védjenek meg bennünket és családunkat a más emberek által alkalmazott erőszaktól. A biztonsághoz való emberi jogunk azt jelenti, hogy az államnak és az állam nevében cselekvő hatóságoknak kötelességük megvédeni bennünket az erőszaktól. Az emberi jogi keretrendszer pedig azt jelenti, hogy amennyiben az állam vagy hivatali személyek és intézmények részéről az erőszak alkalmazására, annak megszervezésére és végrehajtására az emberi jogi kereteken belül, indokoltan kerül sor (beleértve az áldozat jogainak tiszteletben tartását), akkor ezek a cselekedetek elfogadhatók (illetve egyes esetekben egyenesen szükségesek).

„Minden egyénnek joga van a békéhez, hogy teljes mértékben kibontakoztathassa testi, intellektuális, erkölcsi és szellemi képességeit, anélkül, hogy bármilyen erőszak célpontjává válna.”
Emberi jogok ázsiai chartája36, 1998, 4. cikk 1. bekezdés

Ez kérdéseket vet fel egyes emberi jogok más emberi jogokkal szembeni elsőbbségével kapcsolatban: az élethez való jog egyértelmű emberi jog, mégis gyakran előfordul, hogy tetteik miatt az embereknek durva megtorlásban van részük, vagy akár életükkel kell fizetniük.
A történelem folyamán számos példa szemlélteti, hogy a polgári jogi mozgalmak miként hoztak változást, és biztosítottak jobb hozzáférést az emberi jogokhoz. A békés mozgalmakat azonban gyakran erőszakos rendőri vagy katonai fellépés nyomja el, ami korlátozza az emberek vélemény- és egyesülési szabadsághoz való jogát, és elnyomja a kritikus hangokat. A 2011-ben indult „arab tavasz” mozgalmak keretében Tunéziában, Egyiptomban és más arab országokban a fiatalok békésen követelték emberi jogaikat, de az állami fegyveres erők erőszakosan megtámadták és őrizetbe vették őket, és sokan életüket vesztették.

Kérdés: Mikor igazolt a fegyveres beavatkozás a rendőrség részéről?

„Az éhezés nem azt jelenti, hogy nincs elegendő élelem, hanem azt, hogy nem minden ember jut elegendő élelemhez.”
Amartya Sen

Emberi jogi szempontból az egyén akkor sem veszíti el emberi mivoltát, ha bűncselekmény következtében megfosztják a szabadságától. Ezért az állam az erőszakos bűncselekmények elkövetőivel szemben sem léphet fel önkényes és következetlen módon; köteles tiszteletben tartani az elítéltek emberi méltóságát, megvédeni őket a kínzástól és az embertelen vagy megalázó bánásmódtól vagy büntetéstől. A fogva tartás egyik célja a fogvatartottak társadalmi rehabilitációja.

„Ellenzem az erőszakot, mert ha úgy tűnik is, hogy hasznos, a haszon csak átmeneti, de a szörnyűség, amit okoz, maradandó.”
Ghandi

A jogállamiság, az emberi jogok és szabadságok védelme a hatékony és igazságos igazságszolgáltatási rendszer elengedhetetlen biztosítéka. Habár az elítéltek szabadságtól való megfosztásának szándékolt célja az ártatlanok védelme, a fogda és a börtön sajnos gyakran válik emberi jogi jogsértések színterévé.
Az emberi jogi követelmények, különösen a Gyermekjogi Egyezmény 37 értelmében a fiatalkorú elkövetők számára a társadalomba való visszailleszkedésüket segítő mechanizmusokat kell bevezetni, vagyis az államoknak törekedniük kell arra, hogy „előmozdítsák különleges törvények és eljárások elfogadását, hatóságok és intézmények létrehozását a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt vagy abban bűnösnek nyilvánított gyermekek számára” (40. cikk). Ez azonban nem mindig valósul meg. A Penal Reform International 38nemzetközi szervezet szerint a fiatal elkövetőkkel szemben alkalmazott hatósági bánásmód gyakran hosszú távú testi és pszichés egészségromláshoz vezet. Például a büntetés -végrehajtási intézményekben a fiatal elítélteket körülvevő erőszakos légkör és viselkedés, valamint a családtól és a közösségtől való elszakítás veszélyeztetheti a társadalomba történő visszailleszkedésük esélyeit, és ehelyett további bűncselekmények elkövetésére felé taszíthatja őket. Az UNICEF becslései alapján ma több mint egymillió gyermeket tartanak fogva világszerte.

Kérdés: Lehet-e a bebörtönzés hatékony módja a bűncselekményt elkövető gyermekek és fiatalok társadalmi rehabilitációjának és nevelésének?

A halálbüntetés

Az Emberi Jogok Európai Egyezménye, valamint a Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya (1. jegyzőkönyv) tiltja a halálbüntetést. A halálbüntetés eltörlése azon a meggyőződésen alapul, hogy az erőszak ellen nem lehet további erőszakkal küzdeni. A halálbüntetés eltörlése egyúttal azt is jelzi, hogy az igazságszolgáltatás nem tévedhetetlen: az eddigi tapasztalatok alapján bebizonyosodott, hogy bírói tévedések bármikor lehetségesek, és fennáll a kockázat, hogy ártatlan embert végeznek ki. A halálbüntetés eltörlése ezen felül tanúságot tesz az élethez és a méltósághoz való jog, valamint a tisztességes eljáráshoz való jog sérthetetlensége mellett is.

A Penal Reform International a büntetőjogi igazságszolgáltatás reformján munkálkodó nemzetközi civil szervezet.
www.penalreform.org

Az Amnesty International adatai39 szerint 2019-ben legalább 2307 embert ítéltek halálra, és 20 országban minimum 657 kivégzésre került sor; ez utóbbi szám azonban nem tartalmazza azt a feltehetően többezer embert, akiket az Amnesty International szerint Kínában végeztek ki, továbbá több ország esetében – pl. Belarusz, Vietnám, Laosz vagy Észak-Korea – nehéz az ilyen adatokhoz hozzáférni, ezért a valós számok magasabbak lehetnek.
2019-ben Európában már csak Belaruszban került sor kivégzésre. Az Amnesty International szerint az ottani siralomházban lévő rabokkal az ítélet végrehajtása előtt mindössze néhány perccel közlik, hogy kivégzik őket. A családtagokat csak az ítélet végrehajtása után tájékoztatják, és a sír helyét titokban tartják.

A fiatalok és a béke kultúrája

A konfliktusátalakítás, a békéltetés, a békére nevelés és az emlékezés segítheti az erőszakmentes élet és a béke kultúrájának megvalósítását. Tanulnunk kell a múltból, és mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy soha ne ismétlődjenek meg azok az emberiesség ellen elkövetett szörnyű cselekmények, amelyeket az előző generációk átéltek. A világ egyes részein még mindig vannak helyi háborúk és fegyveres összecsapások. Megnyugtató tudat, hogy nem vagyunk teljesen védtelenek, és vannak eszközeink az erőszak felszámolására. A fiatalok fontos szerepet játszanak ebben a változásban.

„A hosszú távon fenntartható stabilitást és békét csak a demokrácián, jogállamiságon és emberi jogokon alapuló társadalmak tudják biztosítani.”
Thorbjørn Jagland, az Európa Tanács egykori főtitkára

Az Európa Tanács a társadalmi igazságosság előmozdításán, az erőszakos konfliktusok fokozódásának elkerülésén, valamint a háborúk és a terrorista tevékenységek megelőzésén munkálkodik. A Tanács arra buzdítja a politikai vezetőket és a civil társadalmat, hogy az erőszak kultúrája helyett a béke kultúráját építsék és táplálják, és felhívja a figyelmet az erőszak költségeire és az azzal járó veszteségekre, a békés jövőben rejlő lehetőségekre, a demokrácia és a demokratikus készségek fontosságára, valamint a humanizmus, az emberi méltóság, a szabadság és a szolidaritás értékeire.

Az Európa Tanács ifjúsági szektora csaknem 50 éves tapasztalattal rendelkezik az interkulturális tanulás, a konfliktusátalakítás és az emberi jogi nevelés terén.
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által elfogadott Fehér Könyv a kultúrák közötti párbeszédről: Egyenlőként együtt élni méltóságban40 című dokumentum megerősíti e megközelítésmódok politikai jelentőségét, és hangsúlyozza a békés társadalmak fejlesztése és védelme érdekében folytatandó, kultúrák közötti párbeszéd szükségességét.

„Találkozz az előítéleteddel! Ahelyett, hogy beszélnél róla, egyszerűen találkozz vele.”
Nézz a borító mögé! – Útmutató az Élő Könyvtár szervezői számára41

Az ifjúságért felelős európai miniszterek 7. konferenciáját (Budapest, 2005) az erőszakkal kapcsolatos ifjúságpolitikai válaszoknak szentelték. A zárónyilatkozatban a miniszterek többek között rámutattak, hogy fontos felmérni és figyelembe venni az erőszak minden formáját és azok emberekre gyakorolt hatását, továbbá szükség van erőszakmegelőzési stratégiák kidolgozására, valamint figyelembe kell venni, hogy a fiatalok szerepet játszhatnak az erőszak megelőzésében, „fejleszteni kell felelősségtudatukat, és aktívan segíteni kell részvételüket és együttműködésüket"42 ezen a területen. A nyilatkozat azt is leszögezi, hogy az emberi jogi nevelés az erőszak megelőzésének elengedhetetlen eleme.
A miniszteri konferencia fontos pillanata volt annak a mindennapi életben előforduló erőszak ellen indított projektnek, melynek eredményeként különféle oktatási eszközök és kezdeményezések születtek az erőszak megelőzésére és kezelésére, például az Élő Könyvtár szervezői számára készült útmutató, a Nézz a borító mögé!, melyhez 2016-ban külön módszertani segédanyag is készült magyar nyelven Nyitott könyvek, nyitott olvasók – Kézikönyv az Iskolai Élő Könyvtár módszertanához címmel.43

„A béke nagyköveteiként mi leszünk az Európa Tanács szeme és füle hazánkban és Európában.”
Zlata Haritonova, az Ifjúsági Békenagykövetek projekt résztvevője

Az Európa Tanács ifjúsági szektora a konfliktuskezelésre és a békére nevelés előmozdítására irányuló több ifjúsági projektet is kezdeményezett és támogatott. Az Ifjúsági Béketábor program 2004 óta működik.44 A program célja, hogy a különböző konfliktusos területekről érkező fiatalok találkozzanak egymással és kezdjenek párbeszédet, felismerve azt, hogy vannak közös értékeik és tapasztalataik, amelyek gyakran nagyon fájdalmasak. A program segíti az ifjúsági vezetőket az előítéletek felismerésében és kezelésében, a nacionalizmus agresszív és kizárólagos formái elleni küzdelemben, valamint az interkulturális tanulás és az emberi jogi nevelés megvalósításában. A résztvevők egy részének a táborban nyílik alkalma először arra, hogy személyesen elbeszélgessen a „másik oldalról” érkező fiatalokkal. A tábort évente rendezik meg az Európai Ifjúsági Központban, esetenként pedig különböző tagállamokban.

A békére nevelés terjesztése

A 2011-ben szervezett Ifjúsági Béketábor után hat izraeli és palesztin résztvevő úgy döntött, hogy továbbra is rendszeresen találkoznak a tűzszüneti övezetben, az úgynevezett „zöld vonalon”. A délutáni összejövetelekhez minden hónapban újabb és újabb fiatalok csatlakoztak mindkét oldalról, hogy vitázzanak, megosszák egymással saját történeteiket, és jól érezzék magukat. A csoport a vonal mindkét oldalán végzett közösségi munkát, mindig más helyen és másik oldalon, olyan közösségekben, amelyekre valamilyen módon kihatott a folyamatosan zajló konfliktus.

A 2011-ben elindított Ifjúsági Békenagykövet projekt keretében az ifjúsági vezetők helyi szintű, kifejezetten fiataloknak szóló békeoktatási projektekben vesznek részt, amelynek célja, hogy az ő mindennapos valóságukban létező konfliktushelyzeteket konstruktív módon tudják átformálni. A projekt ilyen téren képzett fiatalok alkotta hálózatra épül, akik a konfliktusok sújtotta területeken és közösségekben erősítik és népszerűsítik az Európa Tanács által képviselt értékeket.

A gyűlölet lebontása

„Az elmúlt két évben egy vegyes lakosságú szerb kisváros, Prijepolje utcáin rosszindulatú, az idegenek és más vallásúak (muzulmánok és ortodox keresztények) elleni gyűlöletkeltő graffitik jelentek meg. A legtöbb graffitit két huligánbandához tartozó fiúk készítették.
Az én projektemben tíz 14-18 éves fiú vesz részt, mindegyikük tagja valamelyik huligánbandának és etnikai/vallási kisebbségnek. A fiúk a gyűlöletkeltő képek helyére városszerte új graffitiket készítenek. Közben dokumentumfilmet forgatunk a béketeremtésről. A projekt célja, hogy segítsen lerakni a béke, a kölcsönös megértés és az elfogadás tartós alapjait.”
Edo Szadikovics, JUMP szervezet, Szerbia, az Ifjúsági Békenagykövet projekt résztvevője

Hálózatok a békéért

Az alábbiakban említett példák talán jól tükrözik azt a sokszínűséget, komolyságot és kreativitást, amely a béketeremtésen és az emberi jogok védelmén dolgozó aktivistákat jellemzi.

Combatants for Peace – (Békeharcosok): az erőszakban korábban részt vett, immár a békéért küzdő palesztinok és izraeliek közös mozgalma.

Search for Common Ground (Keressük a közös nevezőt): konfliktusátalakításra irányuló programokat szervez.

Responding to Conflict  provides training for conflict transformation. Inspiring examples of and study notes for conducting training can be found on their website.

Global Partnership for the Prevention of Armed Conflict (Globális együttműködés a fegyveres konfliktusok megelőzéséért): globális hálózat, amely új nemzetközi konszenzus megteremtésére törekszik, melynek lényege, hogy a fegyveres konfliktusok kezelése helyett ezek megelőzésére helyeződjön a hangsúly.

United Network of Young Peacebuilders (Fiatal béketeremtők hálózata): békés társadalmak létrehozásán munkálkodó ifjúsági szervezetek hálózata

Jegyzetek

  1.  World report on violence and health [Az erőszakról és az egészségről szóló világjelentés], WHO 2002, Genf, 5. oldal: www.who.int/violence_injury_prevention/violence/world_report/en/full_en.pdf?ua=1

  2.  A becsült adatok forrása: www.controlarms.org

  3.  Az angol „bullying” kifejezésnek nincs pontos magyar megfelelője. Rendszeres, hosszabb időn át elkövetett, szándékos és tudatos bántalmazó cselekvéssor, melyben a viszonyok kiegyenlítetlenek, a szerepek pedig nem cserélődnek fel (az áldozat marad, míg a bántalmazó bántalmazó). Jellemzően csoportos környezetben (iskolában, munkahelyen) történik, és az áldozat bántásában többen is részt vesznek. Kiegészítő szereplői a jelenségnek a „szemlélők”, akik kulcsfontosságúak. Ha közülük csak egyvalaki is képes beavatkozni, a dinamika megtörhetővé válik. forrás: elteonline.hu

  4.  www.who.int/violence_injury_prevention/violence/en/

  5.  Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (Stockholm International Peace Research Institute, SIPRI): www.sipri.org/sites/default/files/2020-04/fs_2020_04_milex_0_0.pdf

  6.  www.sipri.org/sites/default/files/2020-04/fs_2020_04_milex_0_0.pdf https://www.sipri.org/media/press-release/2020/global-military-expenditure-sees-largest-annual-increase-decade-says-sipri-reaching-1917-billion

  7.  http://controlarms.org/wordpress/wp-content/uploads/2011/03/killer_facts_en.pdf

  8.  Barbara Frey ENSZ különmegbízott értékelő jelentése: Prevention of human rights violations committed with small arms and light weapons [Kézi- és könnyűfegyverekkel elkövetett emberi jogi jogsértések megelőzése], UN Doc. E/CN.4/Sub.2/2004/37, 2004. június 21., 50. bekezdés

  9.  www.unfpa.org/gender/violence.htm

  10.  www.ohchr.org/Documents/Issues/Defenders/Declaration/declaration.pdf, magyarul: www.osce.org/files/f/documents/e/f/128076.pdf

  11.  www.osce.org/files/f/documents/e/f/128076.pdf

  12.  Forrás: www.ohchr.org/EN/Issues/SRHRDefenders/

  13.  www.osce.org/files/f/documents/c/1/119633.pdf, magyarul: www.osce.org/files/f/documents/e/f/128076.pdf

  14.  www.peace-ed-campaign.org/wp-content/uploads/2014/08/HagueAgendaPeace-Justice4The21stCentury.pdf, További információk: www.peace-ed-campaign.org/about/

  15.  ffcelok.hu/celok/a-szegenyseg-felszamolasa/ , https://www.ksh.hu/sdg

  16. www.ohchr.org/EN/UDHR/Documents/UDHR_Translations/hng.pdf

  17.  International Covenant on Civil and Political Rights – Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya  net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=97600008.tvr , www.ohchr.org/en/professionalinterest/pages/ccpr.aspx

  18.  International Convention for the Protection of All Persons from Enforced Disappearance – Nemzetközi egyezmény az emberek elhurcolás elleni védelméről.  www.ohchr.org/en/hrbodies/ced/pages/conventionced.aspx

  19.  Convention Against Torture and other Cruel, Inhuman or Degrading Treatment or Punishment – A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=98800003.tvr , www.ohchr.org/en/professionalinterest/pages/cat.aspx

  20.  ENSZ Egyezmény a Gyermek jogairól https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99100064.tv

  21.  Convention on the Rights of the Child, Optional Protocol 1 – Gyermekjogi Egyezmény, 1. Fakultatív Jegyzőkönyv https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0900161.tv , www.ohchr.org/en/professionalinterest/pages/opsccrc.aspx

  22.  Convention on the Elimination of all Forms of Discrimination Against Women: ENSZ Egyezmény a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról.1982. évi 10. törvényerejű rendelet a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról 1979. december 18-án New Yorkban elfogadott egyezmény kihirdetéséről https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=98200010.tvr

  23.  2007. évi XCII. törvény a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0700092.tv

  24.  www.achpr.org/legalinstruments/detail?id=49

  25.  International Covenant on Civil and Political Rights – Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya  https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=97600008.tvr, www.ohchr.org/en/professionalinterest/pages/ccpr.aspx

  26. www.achpr.org/legalinstruments/detail?id=49

  27.  www.humanrights.asia/wp-content/uploads/2018/07/Asian-Human-Rights-Charter-2nd-Edition-English.pdf

  28. https://rm.coe.int/16802f6a4f, https://www.coe.int/en/web/conventions/full-list/-/conventions/rms/0900001680306052

  29.  Promotion of the Right of Peoples to Peace [A népek békéhez való jogának előmozdítása], 2010. június 23. ENSZ Emberi Jogi Tanács A/HRC/RES/14/3 sz. határozata, https://ap.ohchr.org/documents/dpage_e.aspx?si=A/HRC/RES/14/3

  30.  A Barrio De Paz c. filmből www.youtube.com/watch?v=Ct3JOmat-q4

  31.  Nelsa Libertad Curbelo: volt apáca, utcai bandákkal dolgozik közvetítőként Ecuadorban

  32.  http://hdr.undp.org/sites/default/files/reports/255/hdr_1994_en_complete_nostats.pdf

  33.  Santiago Declaration on the Human Right of Peace [Santiago-i Nyilatkozat a békéhez való emberi jogról] http://fes-madrid.org/media/1037_Human%20Right%20to%20Peace/Human%20Right%20to%20Peace_Santiago%20Declaration.pdf

  34.  Declaration on the Right to Peace [Nyilatkozat a békéhez való jogról], elfogadta az ENSZ közgyűlés 2016. december 19-én, A/RES/71/189. sz. www.undocs.org/A/RES/71/189

  35. www.transconflict.com/2017/11/the-santiago-declaration-on-the-human-right-to-peace-021/

  36.  www.humanrights.asia/wp-content/uploads/2018/07/Asian-Human-Rights-Charter-2nd-Edition-English.pdf

  37. Gyerekjogi Egyezmény (ENSZ Egyezmény a Gyermek jogairól) https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99100064.tv

  38. www.penalreform.org/

  39. Az Amnesty International halálbüntetéssel kapcsolatos statisztikái www.amnesty.org/download/Documents/ACT5018472020ENGLISH.PDF

  40.  www.europatanacs.hu/pdf/FeherKonyv-WhitePaper_onInterculturalDialogue_magyarul.pdf

  41.  Don't judge a book by its cover – the Living Library Organiser's Guide [Nézz a borító mögé! – Útmutató az Élő Könyvtár szervezői számára], Abergel R. et al, Council of Europe Publishing, 2005 https://rm.coe.int/16807023dd, magyarul elérhető itt: https://rm.coe.int/living-library-guide-hu-2005/16808d0173 

  42.  Ifjúságért felelős európai miniszterek 7. konferenciája, Zárónyilatkozat, 2005. szeptember 23-24  https://rm.coe.int/16807072e6

  43.   Nyitott könyvek, nyitott olvasók – Kézikönyv az Iskolai Élő Könyvtár módszertanához https://rm.coe.int/iskola-elo-konyvtar-beliv-hu-2017-nyomdai-optimized/16808d015d

  44.  Ld. Pl. www.coe.int/en/web/youth-peace-dialogue/background1

  45. Image2: Theme 'Peace and Violence' by Pancho
Kapcsolódó gyakorlatok Kapcsolódó gyakorlatok
Jeles nap
  • ferbruár 12.A vörös kéz napja
  • március 21.. A költészet világnapja
  • május 15.A lelkiismereti okból történő katonai szolgálatmegtagadás nemzetközi napja
  • május 29.Az ENSZ békefenntartók nemzetközi napja
  • június 4.Az agresszió ártatlan gyermekáldozatainak nemzetközi napja
  • június 26.A kábítószerrel való visszaélés és az illegális kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem nemzetközi napja
  • augusztus 6.Hirosima-nap
  • szeptember 21.A béke nemzetközi napja
  • október 2.Az erőszakmentesség világnapja
  • október 10.A halálbüntetés elleni harc világnapja
  • október 24-30A leszerelés hete
  • november 9.A fasizmus és az antiszemitizmus elleni nemzetközi nap
  • november 10.A tudomány és a béke nemzetközi napja
  • november 25.A nők elleni erőszak felszámolásának világnapja
  • december 2.A rabszolgaság világnapja