Image: Theme 'Environment' by Pancho

Az emberi jogok és a környezet

„Az emberi világ megmentésének kulcsa csakis az emberi szívben, az emberi belátás képességében, az emberi szelídségben, az emberi felelősségvállalásban rejlik. Még mindig abban a romboló és hiú tévhitben élünk, hogy az ember a teremtés csúcsa, nem pusztán annak része… Még mindig nem tudjuk, hogyan helyezzük előbbre a moralitást a politikánál, a tudománynál és a gazdaságnál. Még mindig képtelenek vagyunk megérteni, hogy egyedül a felelősségvállalás lehet az a szilárd alap, amelyre minden cselekedetünknek támaszkodnia kell – már ha erkölcsösen akarunk cselekedni. A felelősségvállalás többet jelent, mint a saját családunk, saját országunk, saját vállalkozásunk, saját sikerünk.”
Vaclav Havel

Mi jut eszünkbe először, amikor azt kérik tőlünk, hogy beszéljünk „a környezetről”? Az Eurobarométer felmérése szerint a kérdésre adott válaszok között elhangzott az éghajlatváltozás, a városi légszennyezés, a természetvédelem, az ember okozta katasztrófák – például az olajszennyezés és az ipari balesetek –, földrengések, árvizek és más természeti katasztrófák, valamint a természetes erőforrások kimerítése. Nem meglepő módon az egyes országokat más és más kérdés aggasztotta a leginkább: például a balti államok lakóit a Balti-tenger szennyezettsége, míg a máltaiakat és a bolgárokat a légszennyezés.

A PVC és a vinil előállítása során keletkező, az élő szervezetben felhalmozódó és sokáig megmaradó, lassú lebomlású méreg, a dioxin egyre terjed a világon. A zsírban gazdag szövetekben raktározódik, és a koncentrációja egyre nő, ahogy haladunk felfelé a táplálékláncban. Már a jegesmedvék zsírszövete és az inuit eszkimó nők anyateje is veszélyes töménységben tartalmaz dioxin-vegyületeket.1

A környezet állapotával kapcsolatos általános aggodalom egészen újkeletű. A különböző kultúrákban és a történelem során számos vallási és filozófiai hagyomány foglalkozott az ember és a természet többi része közötti kapcsolattal. Az úgynevezett „fejlett" világban az általános hozzáállást a legutóbbi időkig a természet uralása és kizsákmányolása jellemezte. A nagyközönség csak az 1960-as évek elején kezdett komolyan felfigyelni arra, hogy az ember milyen mértékben rombolja a természetes környezetet.

Az emberek jól tudják, hogy a hulladék nem tűnik el magától. Ami az egyik helyen történik, az nyilván más területekre is hat, és tevékenységeinknek – legyen az bányászat, fakitermelés, építkezés vagy mezőgazdálkodás – helyben és globálisan, illetve a jelenben és a jövőben is vannak következményei. Így a környezettel kapcsolatos aggályaink nem választhatók külön az emberiség jövőjével kapcsolatos aggályoktól, és a környezeti problémák megoldására irányuló erőfeszítéseinknek az egyenlőség, a jogok és a felelősség elvén kell alapulnia. Az alábbiakban néhány példát ismertetünk a környezetre gyakorolt emberi hatások és az emberi jogok közötti kapcsolatra.

Levegő

A levegőt, amit a tüdőnkbe szívünk, sok minden szennyezheti, például a gépjárművek kipufogógázában, a gyárkémények füstjében, illetve háztartási tüzelőanyagok égéstermékében vagy a dohányfüstben lévő kisméretű részecskék. A szennyezőanyagok közé tartozik a talajközeli ózon és a nyirkos környezetet kedvelő mikroorganizmusok. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai régiójábanI. a különböző lebegő részecskéknek való kitettség átlagosan csaknem egy évvel csökkenti az emberek várható élettartamát. A romló levegőminőség sérti az élethez és a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogot.

Víz

A világ édesvízkészletei kiapadóban vannak, mivel egyre gyarapodó népességet kell ellátniuk, ráadásul az ivóvízfogyasztás és a higiéniai célú felhasználás mellett az egyre bővülő élelmiszertermelés, az ipar és a szabadidős tevékenységek vízigénye is folyamatosan nő.II.

2011-ben 1,1 milliárd ember – azaz hét emberből egy – nem jutott biztonságos és kellő mennyiségű vízhez, ami egyértelműen az élethez és az egészséghez való emberi jog megsértése. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint évente 1,8 millió ember – többségük fejlődő országokban élő 5 év alatti gyermek – hal meg szennyezett víz által okozott hasmenéses megbetegedésekben.
A vízhiány biztonságpolitikai kérdéseket is felvethet. Konfliktusok merülhetnek fel országokon belül és országok között is. Például 2010-ben az indiai Új-Delhiben a kiszámíthatatlan vízellátás, majd a víz teljes elzárása erőszakos tüntetésekhez vezetett, ahol többen megsérültek. Államok közötti feszültséget okozhat például, ha a vízhez való hozzáféréssel egy magasabban fekvő ország visszaél, és azt politikai eszközként, ellenséges célzattal vagy terrorcselekmény eszközeként használja – például elárasztja vízzel a vele határos országot, vagy épp elzárja a két országot összekötő folyó útját.III.

Talaj

A világ földfelszínének csaknem egyharmadát mezőgazdasági célra használják, és minden évben további több millió hektárnyi természetes ökoszisztémát alakítanak át haszonterületté.IV.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) az erdei erőforrásokról szóló 2020-as globális felmérése szerint a világ erdőterületeit tekintve a nettó veszteség mértéke 1990–2000 között évi 7,84 millió hektár volt, 2010–2020 között pedig évi 4,74 millió hektár. A mezőgazdaság számos erősen környezetszennyező és fenntarthatatlan módszert alkalmaz. A korszerű gazdálkodási eszközök kevesebb emberi erőforrást igényelnek, így az emberek kénytelenek a városba költözni, hogy munkát találjanak. 2007-ben – a történelem során először – a Föld népességének több mint fele városokban élt.V. A bányászat és más iparágak szintén elfoglalnak földterületeket, a közlekedési rendszerek pedig megtörik a táj egységét, ez a töredezettség pedig megakadályozza a vadon élő állatok természetes mozgását. Ami az emberi jogokat illeti, a fenti változások könnyen vezethetnek a tulajdonhoz, a szabadon megválasztott munkához, az élelemhez, valamint a kulturális életben való részvételhez fűződő és más jogok megsértéséhez.

Kérdés: Hogyan érinti a légszennyezés, a víz- és a talajszennyezés az Ön lakókörnyezetét?

A világ nem a miénk, a föld nem a miénk. Kincs, amit meg kell őriznünk a jövő nemzedékeinek.
Afrikai mondás

A Föld területe és erőforrásai végesek. A bolygón minden mindennel összekapcsolódik, például a táplálékláncon, a víz és a kőzetek körforgásán keresztül. E rendszereknek van valamennyi természetes ellenálló képessége, de súlyos megzavarásuk – például a környezetszennyezés, a nem megfelelő gazdálkodási módszerek, az öntözőrendszerek vagy a túlhalászat – megingatja a természeti egyensúlyt. A csernobili és fukusimai nukleáris katasztrófák; a savas eső okozta fapusztulás a németországi Fekete-erdőben; a Spanyolország déli részén megfigyelhető elsivatagosodás; az üzbegisztáni Aral-tó fokozatos kiszáradása, vagy a törökországi Ilisu-gát építése szemléletesen illusztrálják, hogy az emberek a „fejlődés” jegyében hogyan rongálják azt, ami minden gazdasági tevékenységnek, illetve magának az életnek is az alapja: a környezetet.

Éghajlatváltozás

További példák az emberi jogok környezethez kapcsolódó megsértésére:
www.righttoenvironment.org

„A Föld környezetminőségének romlása és a természeti csapások, így a ciklonok, árvizek és aszályok erejének és gyakoriságának érzékelhető növekedése miatt a világ népei egyre jobban ki vannak szolgáltatva az élelmiszerhiánynak, egészségromlásnak és fenntarthatatlan megélhetési forrásoknak."
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change) 2007-ben közreadott, negyedik értékelő jelentése VI. szerint „Az utóbbi néhány évben a klímaváltozással kapcsolatos tudományos kutatások és ismeretek jelentősen gyarapodtak. Az eredmények megerősítették, hogy a Föld éghajlatának jelenleg tapasztalható felmelegedését nagy valószínűséggel emberi tevékenységek – például a fosszilis tüzelőanyagok égetése – okozzák. A Föld felmelegedésének már most vannak mérhető következményei, és a jövőben várható hatásai széleskörűnek és költségesnek ígérkeznek". Mindennek valószínűségét a jelentés 90%-ra teszi.VII.

A Duna vízgyűjtő területén belül minden egyes ország kialakítja saját, nemzeti vízgazdálkodási tervét, valamint a Duna védelmére létrehozott nemzetközi bizottság, az International Commission for the Protection of the Danube River égisze alatt együttműködnek egymással annak érdekében, hogy az Európai Unió vízügyi keretirányelvében kitűzött környezetvédelmi célkitűzések 2021-re teljesüljenek.VIII.

Az emberi tevékenységek közül leginkább a fosszilis tüzelőanyagok használata járul hozzá az éghajlatváltozáshoz, égetésük során ugyanis széndioxid, vízpára, metán és dinitrogén-oxid kerül a Föld légkörébe, ahol ezek a gázok megkötik a Nap energiáját, és általános felmelegedést okoznak. A folyamatot „üvegházhatás” néven is szokás emlegetni. Az üvegházhatást okozó gázok közül legfontosabb a széndioxid, mert sokáig a légkörben marad. A mérések szerint a széndioxid jelenlegi légköri koncentrációja messze meghaladja az elmúlt 650.000 évre jellemző szintet. Ez komoly következményekkel jár: a Meteorológiai Világszervezet 2018-as éghajlati jelentése szerint 2018-ban a globális felszínhőmérséklet körülbelül 1 °C-kal meghaladta az iparosodás előttit (1850–1900). 2018 a negyedik legmelegebb, 2015–2018 pedig a legmelegebb négy év volt a kiterjedt mérések kezdete óta.IX. A globális felmelegedés néhány jelenlegi és várható következménye:

Tengerszint-változások. A tengerek szintjének emelkedése néhány kisebb, alacsonyan fekvő szigetország elmocsarasodását eredményezi, és minden alacsony fekvésű területen emberek millióinak kell szembenézni az áradásveszéllyel. A sós víz hatással lesz az alacsonyan fekvő mezőgazdasági területekre. Ez már érzékelhető a világ számos pontján, különösen a Csendes-óceán délkeleti részén található szigeteken és Délkelet-Ázsiában.

Szélsőséges időjárás. Gyakoribbak és hevesebbek lesznek az árvizek, az aszályok és a viharok.

Kipusztulás. Ha a globális hőmérsékletnövekedés eléri a 2 °C fokot, azzal a becslések szerint a szárazföldi fajok 30%-a kerül a kihalás szélére.X.

Élelmiszerhiány. A hőmérséklet emelkedésével és a csapadékeloszlás változásával a terméshozamok jelentős visszaesése várható Afrikában, a Közel-Keleten és Indiában.

Vízhiány. A csapadékeloszlás változása aszályokat és árvizeket eredményez. Kisebb lesz a hozzáférhető vízkészlet.

Betegségek. A hőmérséklet emelkedésével bizonyos betegségek, így a malária, a nyugat-nílusi vírus, a dengue-láz és a folyami vakság új területeken is megjelennek.

Veszélyeztetett területek megsemmisülése. A megkárosított területek, például a túllegeltetett rétek, az erdőirtás miatt korpáron maradt hegyoldalak és a letarolt mezőgazdasági területek a korábbinál nagyobb mértékben ki lesznek téve az éghajlatváltozás hatásainak.XI.

Környezeti (ökológiai) menekültek. Az éghajlatváltozás és más környezeti problémák együttes hatásaként egyre több ember kénytelen elvándorolni vagy menedéket keresni a környezetében bekövetkező változások elől.

Kérdés: Tud példát mondani az éghajlatváltozás hatására, amely már érzékelhető az Ön hazájában?

Az egyenlőség kérdése

„Az Egyesült Államokban egy család a szilveszteri koccintástól a január 2-i vacsoráig fejenként annyi fosszilis energiát használ el, amennyi egy tanzániai család egész éves szükséglete.”
Andrew Simms

Az éghajlatváltozás hatásai nem egyformán érzékelhetők a Föld különböző tájain; az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület megítélése szerint a világ legszegényebb emberei szenvedik meg a legjobban. A fejlődő nemzetek földrajzi elhelyezkedésük, alacsony jövedelmük, gyenge intézményrendszerük és az éghajlat-érzékeny ágazatokra, például a mezőgazdaságra való fokozottabb támaszkodásuk miatt nem rendelkeznek elegendő erőforrással ahhoz, hogy a változó körülményekhez alkalmazkodjanak (például a nedvesebb vagy a szárazabb éghajlati viszonyoknak megfelelőbb növények termesztésével).
A méltányosság kérdéséhez tartozik az is, hogy hogyan lehetne igazságosan osztozni a hatások enyhítésével járó anyagi terheken, például a fűtő- és üzemanyagokat jobban hasznosító vagy a megújuló erőforrásokat – szél, víz- vagy napenergiát – kiaknázó korszerű technológiákra történő átállás költségein. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményét aláíró felek 2011-ben, Durbanban tartott 17. konferenciáján a legfőbb problémát a felelősség megosztása jelentette, és a tárgyaló feleknek azóta sem sikerült dűlőre jutni ebben a kérdésben.
A méltányossághoz szorosan kapcsolódik az igazságosság fogalma. Sokan beszélnek éghajlati igazságosságról, ami nem más, mint „az éghajlatváltozás által előidézett egyenlőtlen terhek feloldása és enyhítése. Az éghajlati igazságosság azt jelenti, hogy minden ember számára biztosítani kell a méltányos és minden hátrányos megkülönböztetéstől mentes bánásmódot, mégpedig az éghajlatváltozással foglalkozó, valamint az azt előidéző és a diszkriminációt fenntartó rendszereket érintő szakpolitikák és kezdeményezések révén".XII.

„Az éghajlatváltozás komoly és valós veszélyt jelent a nemzetközi békére és biztonságra nézve.”
Pan Gimun, korábbi ENSZ főtitkár

Az éghajlatváltozás hatásai nem egyformán érzékelhetők a Föld különböző tájain; az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület megítélése szerint a világ legszegényebb emberei szenvedik meg a legjobban. A fejlődő nemzetek földrajzi elhelyezkedésük, alacsony jövedelmük, gyenge intézményrendszerük és az éghajlat-érzékeny ágazatokra, például a mezőgazdaságra való fokozottabb támaszkodásuk miatt nem rendelkeznek elegendő erőforrással ahhoz, hogy a változó körülményekhez alkalmazkodjanak (például a nedvesebb vagy a szárazabb éghajlati viszonyoknak megfelelőbb növények termesztésével).
A méltányosság kérdéséhez tartozik az is, hogy hogyan lehetne igazságosan osztozni a hatások enyhítésével járó anyagi terheken, például a fűtő- és üzemanyagokat jobban hasznosító vagy a megújuló erőforrásokat – szél, víz- vagy napenergiát – kiaknázó korszerű technológiákra történő átállás költségein. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményét aláíró felek 2011-ben, Durbanban tartott 17. konferenciáján a legfőbb problémát a felelősség megosztása jelentette, és a tárgyaló feleknek azóta sem sikerült dűlőre jutni ebben a kérdésben.
A méltányossághoz szorosan kapcsolódik az igazságosság fogalma. Sokan beszélnek éghajlati igazságosságról, ami nem más, mint „az éghajlatváltozás által előidézett egyenlőtlen terhek feloldása és enyhítése. Az éghajlati igazságosság azt jelenti, hogy minden ember számára biztosítani kell a méltányos és minden hátrányos megkülönböztetéstől mentes bánásmódot, mégpedig az éghajlatváltozással foglalkozó, valamint az azt előidéző és a diszkriminációt fenntartó rendszereket érintő szakpolitikák és kezdeményezések révén"XIII.

A népesség növekedése

„Nem hagyhatjuk, hogy az éghajlatváltozás más, emberek okozta környezeti terhelések kapcsán kellemetlen igazságból kényelmes bűnbakká minősüljön át."XIV.
Keith Brander and others

A Föld népessége 1804-ben 1 milliárd volt, 1927-ben 2 milliárd, 1959-ben 3 milliárd, 1974-ben 4 milliárd, 1987-ben 5 milliárd, 1998-ban 6 milliárd, 2011-ben 7 milliárd. A gyors növekedés pozitív változások – így a higiéniai viszonyok, a táplálkozás és az egészségügyi ellátás javulása – együttes hatásának tudható be, amelyeknek köszönhetően az emberek tovább élnek, és több, a felnőttkort megérő gyermek születik. Bolygónk területe és erőforrásai azonban végesek, és a növekvő népesség miatt rendkívüli nyomás nehezedik a környezetre, hogy legalább a legalapvetőbb lakhatási szükségleteink, élelmiszer- és vízigényünk biztosított legyen.

„Ha nem tudjuk az éghajlatot és a népességet stabilizálni, a Föld egyetlen ökoszisztémáját sem tudjuk megmenteni.”
Worldwatch Institute

A Föld népessége 1804-ben 1 milliárd volt, 1927-ben 2 milliárd, 1959-ben 3 milliárd, 1974-ben 4 milliárd, 1987-ben 5 milliárd, 1998-ban 6 milliárd, 2011-ben 7 milliárd. A gyors növekedés pozitív változások – így a higiéniai viszonyok, a táplálkozás és az egészségügyi ellátás javulása – együttes hatásának tudható be, amelyeknek köszönhetően az emberek tovább élnek, és több, a felnőttkort megérő gyermek születik. Bolygónk területe és erőforrásai azonban végesek, és a növekvő népesség miatt rendkívüli nyomás nehezedik a környezetre, hogy legalább a legalapvetőbb lakhatási szükségleteink, élelmiszer- és vízigényünk biztosított legyen.

Kérdés: Kína egygyermekes politikájának köszönhetően sikeresen csökkentette a születések számát. Mit gondol, helyénvaló volt ez az intézkedés a kínai kormány részéről? Hallott-e a születési arányszám csökkentésére alkalmazott más módszerekről?

A problémák kezelése

„Az ember nem az egyetlen állatfaj a világon, csak úgy viselkedik, mintha az lenne.”
Névtelen szerző

Mivel a környezetre minden emberi tevékenység hatással van, a kérdés az, hogy hogyan tudjuk leginkább védeni a bennünket fenntartó környezetet.

Ennek egyik módját a konkrét témákról szóló nemzetközi megállapodások jelentik. Az ENSZ számos környezetvédelmi egyezményt és nyilatkozatot fogadott el, például a légszennyezés, a biodiverzitás, a biológiai biztonság, az elsivatagosodás, a veszélyeztett fajok, a hajózás okozta szennyezés, a trópusi faanyagok, a vizes élőhelyek és a bálnavadászat témájában.
A klórozott-fluorozott szénhidrogének és más ózonkárosító vegyi anyagok felhasználásának fokozatos megszüntetésével az ózonréteg védelmét célzó gyors nemzetközi fellépés rendkívül hatékonynak bizonyult. 1989-ben lépett hatályba a Montreali jegyzőkönyv az ózonréteget lebontó anyagokrólXV, amelyek köszönhetően az ózonréteg végül várhatóan helyreáll majd.XVI.

„A Montreali Jegyzőkönyv talán a valaha volt legsikeresebb nemzetközi megállapodás.”
Kofi Annan

Egy másik példa a kiotói jegyzőkönyv, az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiróban aláírt éghajlatváltozási keretegyezményének kiegészítő jegyzőkönyve, amely 1997-ben került elfogadásra és 2005-ben lépett életbe. A jegyzőkönyvet aláíró országok konkrét kötelezettségvállalásokat tettek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére. A kiotói jegyzőkönyv jelentősége abban is áll, hogy az igazság és egyenlőség elvén, valamint a „közös, de nem egyenlő mértékű felelősségvállaláson" alapul. Más szóval az iparosodott országoknak többet kell fizetni, mert az egy főre eső kibocsátásuk jellemzően több mint tízszerese a fejlődő országokban mért átlagnak.
Az eredetileg 2012-ben lejáró kiotói jegyzőkönyv hatályát meghosszabbították egészen 2020-ig. A 2015-ös párizsi ENSZ klímakonferencia eredményeként megszületett „utódja”, a Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezmény, amelyhez 2020 februárjáig az éghajlatváltozási keretegyezmény valamennyi aláírója csatlakozott.

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület

Ez a szervezet az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatási eredmények kiértékelésével foglalkozó legfőbb nemzetközi testület. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja és a Meteorológiai Világszervezet hozta létre abból a célból, hogy a világ számára tudományos szempontból egyértelmű képet nyújtson az éghajlatváltozással kapcsolatos legfrissebb ismeretekről és a várható környezeti és társadalmi-gazdasági hatásokról.
A jelenleg 194 ENSZ és WMO tagállamot számláló kormányközi tudományos testület feladata a világ különböző részeiről származó és az éghajlatváltozás megértése szempontjából lényegesnek minősülő legfrissebb tudományos, műszaki és társadalmi-gazdasági információk áttekintése. Tudományos és kormányközi jellege miatt a Testület munkája páratlan lehetőséget biztosít a pontos és kiegyensúlyozott tájékoztatást igénylő döntéshozók számára, így munkája szakpolitikailag releváns, ugyanakkor semleges, és soha nem előíró jellegű.

A Testület csak áttekintő és összegző szerepet lát el: maga nem végez kutatást vagy saját adatfelvételt az éghajlatváltozással kapcsolatban. A szervezet munkájához világszerte többezer tudós járul hozzá és szolgáltat kutatási eredményeket, önkéntes alapon.

Jogok és kötelezettségek

A környezetvédelem emberi jogi megközelítésének kiindulópontját az ENSZ emberi környezetről tartott konferenciáján 1972. június 16-án elfogadott Stockholmi Nyilatkozat jelenti.XVII Az ott megfogalmazott alapelv szerint „Az embernek alapvető joga van a szabadsághoz, az egyenlőséghez és ahhoz, hogy megfelelő körülmények között, emberhez méltó és egészséges életre lehetőséget adó környezetben éljen; ugyanakkor komoly felelőssége, hogy e környezetet a jelen és a jövő nemzedékek számára megóvja és jobbá tegye."
Elképzelhető-e, hogy a világon mindenki méltósággal, megfelelő körülmények között élje életét, anélkül, hogy ez pusztító következményekkel járna a környezetre nézve? Ha igen, hogyan? A technológiai elmaradottság éppúgy okozhat környezeti károkat, mint a fejlődés. Az előbbi – és következménye, a szegénység – például az érintett népesség tűzifagyűjtése révén erdőirtáshoz vezet; a legelők híján a mezőgazdasági földterületek peremén zajló túllegeltetés pedig elsivatagosodást eredményez. A nem megfelelő szennyvíztisztítás és a hiányos vagy szervezetlen szemétgyűjtés ivóvízhiányt okoz. A szükségestől elmaradó oktatás megbénítja a tisztább környezetre irányuló országos törekvéseket. Ezzel szemben a fejlődés más irányból támadja a környezetet: a kínálkozó gazdasági előnyök az erdők pusztítására, a törzsi közösségek és őslakosok kiszorítására és a természeti erőforrások teljes kiaknázására sarkallnak. Az iparosodás a gyártás és a fogyasztás folyamán kibocsátott méreg- és vegyianyagokkal szennyezi a levegőt, a vizet és a légkört – mindezt a fejlődés nevében.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és a kiotói jegyzőkönyv alapvetően abban különbözik, hogy míg az előbbi csak ösztönözte az iparosodott országokat az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának stabilizálására, az utóbbi kötelezi is őket erre.

Az 1989-ben készült Brundtland-jelentés célja az volt, hogy a fenntartható fejlődés alapelvére támaszkodva feloldja a környezet és a fejlődés közötti alapvető ellentmondásokat. A fenntartható fejlődés a jelentés szerint „olyan fejlődési mód, amely a jelen szükségleteit úgy elégíti ki, hogy egyúttal nem veszélyezteti a jövő generációk szükségleteinek kielégítését". A Brundtland-jelentés szolgált alapul az ENSZ 1992-ben megtartott környezetvédelmi és fejlődési konferenciájának (más néven Föld-csúcstalálkozónak), ahol megszületett a Környezetről és Fejlődésről Szóló Riói Nyilatkozat. Az (Agenda 21 néven is ismert) Nyilatkozat kormányok, szervezetek és egyének által globálisan, országosan és helyben megvalósítandó, az emberi befolyás által érintett minden területet érintő akcióterv volt. A riói csúcstalálkozó másik eredménye az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye volt, mely általános keretrendszerként szolgál az éghajlatváltozásból eredő kihívások leküzdésére irányuló kormányközi erőfeszítésekhez.
2015 szeptemberében az ENSZ a Világunk átalakítása: a fenntartható fejlődés 2030-ig szóló programja.XVIII (Transfoming Our World: The 2030 Agenda for Sustainable Development) megerősítette a Riói Nyilatkozat valamennyi alapelvét. A program keretében megvalósítandó, új Fenntartható Fejlődési Célok közül több is a környezet védelmére irányul.

Az Aarhusi Egyezmény

A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, ún. Aarhusi Egyezményt 1998-ban fogadta el az ENSZ Gazdasági Bizottsága. Az egyezményt 40 ország, illetve az Európai Unió is ratifikálta. Ez volt az első nemzetközi megállapodás, amely elismerte, hogy „a jelenlegi és jövendőbeli nemzedékek minden tagjának joga van ahhoz, hogy az egészségét és jóllétét lehetővé tevő környezetben éljen". Emellett elismeri a környezetre vonatkozó információkhoz való nyilvános hozzáférés jogát, a nyilvánosságnak a környezeti kérdésekben hozandó döntésekben való részvételi jogát és a környezeti kérdésekkel kapcsolatos döntésekben a független bírósághoz fordulás jogát. Bár az egyezményt leginkább csak európai és közép-ázsiai országok írták alá, és nagyon gyenge ellenőrzési rendszerrel rendelkezik, a benne rögzített környezetvédelmi és emberi jogok kombinációjánál fogva globális jelentőséggel bír.XIX.

„A környezetvédelmi mozgalom csak akkor tud fennmaradni, ha igazságossági mozgalommá válik; jelenlegi formájában vagy elhal, vagy a vállalatok ál-környezettudatosságának, hamis kizöldítésének eszközévé válik. A valódi környezetvédők ki nem állhatják ezt a szerepet. Azonban ökológiai és igazságosságot követelő mozgalomként korlátlan lehetőségeket hordoz magában.”
Vandana Shiva

Sokan az egyenlőségen és igazságosságon, valamint jogokon és kötelezettségeken alapuló emberi jogi megközelítésben látják a környezetvédelem jövőjét. Az aktivisták és a környezetvédelmi mozgalom más résztvevői azonban hosszú évek óta állítják, hogy ez a megközelítés nem elegendő. Azzal érvelnek, hogy ha a környezetvédelem célja az emberélet és az emberek egészségének védelme, akkor a környezet védelme kizárólag az emberi jóllét érdekében, és csakis az emberi jóllét kiszolgálásához szükséges mértékben valósulna meg. 2009-ben a világ népeinek az éghajlatváltozásról és az anyaföld jogairól Bolíviában tartott konferenciája végén a résztvevők elküldték megfontolásra az ENSZ-nek az Anyaföld Jogainak Egyetemes Nyilatkozatát (2010). A nyilatkozat 2. cikke kimondja, hogy „az Anyaföldnek joga van létezni, fennmaradni és az összes élőlényt fenntartó, létfontosságú ciklusokat, rendszereket, funkciókat és folyamatokat tovább vinni".

Az ökocídium bűntette

A környezetvédelmi katasztrófák – ilyen volt például az 1976-os dioxin-kiszabadulás Sevesóban, a Bhopalban 1984-ben bekövetkezett vegyi üzemi baleset, az 1986-os csernobili robbanás, az 1998-as spanyolországi Doñana szennyvíz-katasztrófa és a Deepwater Horizon olajfúrótorony okozta tragédia – hosszas jogvitákat eredményeznek. A perekben azonban sem a jövő nemzedékeit, sem a környezetet mint olyant nem képviseli senki.
Meggyőző érvek állnak rendelkezésre a súlyos környezeti károkat okozó vállalkozások bíróság elé állítása mellett. Az ökocídium, vagyis „környezetirtás” kifejezés a vietnami háború idején, a délkelet-ázsiai vegyszer-katasztrófa kapcsán született, és a természetes környezet nagymértékű pusztítását jelenti. 2010 áprilisában egy brit jogász, Polly Higgins azt javasolta az ENSZ-nek, hogy a népirtás, az emberiség elleni bűncselekmények, a háborús bűnök és az agresszió bűntette mellett a környezetirtást is nyilvánítsák a Nemzetközi Büntetőbíróság hatáskörébe tartozó béke elleni bűncselekménynek.

[„A környezetirtást bűncselekménnyé kell nyilvánítani; ahogyan bűn az emberi élet kioltása, ugyanúgy bűn a természet megölése.”
Jaime David Fernandez Mirabal, a Dominikai Köztársaság környezetvédelmi minisztere

„A brit birodalom felvirágzásához a Föld erőforrásainak felére volt szükség. Indiának hány bolygó kell majd a hasonló mértékű fejlődéshez?”
Mahatma Ghandi

  Az Európa Tanács szerepe

Az Európa Tanács a legfontosabb feladatai közé sorolja a fenntartható fejlődés ügyét. Vonatkozó szakpolitikája kimondja, hogy a gazdasági fejlődés nem veszélyeztetheti az emberiség legfontosabb értékeit: a környezet és a tájak minőségét, az emberi jogokat és a társadalmi egyenlőséget, a kulturális sokszínűséget és a demokráciát. Az Európa Tanács az éghajlatváltozást tartja a világ jelenleg legsúlyosabb környezeti problémájának. Tisztában van az éghajlatváltozás emberi jogokra gyakorolt hatásával, és két fronton is aktív szerepet vállal: egyrészt a természeti erőforrások és a biodiverzitás megőrzésében, másrészt a világ kultúráinak sokszínűsége és fennmaradása védelmében. A fenntartható fejlődés kulturális pillére tehát a fenntarthatósági kultúra kialakítására és ezzel párhuzamosan a kulturális sokszínűség fenntartására irányuló törekvéseket is magában foglalja.

Intézkedéseivel az Európa Tanács hozzájárult olyan megfelelő jogi környezetet kialakításához, amely kedvez a biodiverzitásnak, a térbeli tervezésnek és tájgazdálkodásnak, valamint a kulturális és természeti erőforrások integrált felhasználásán alapuló fenntartható területfejlesztésnek. Az Európa Tanács 1961-ben indított környezetvédelmi programja hozta létre az Európai Tájvédelmi Egyezményt, Az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről szóló egyezményt, valamint A kulturális örökség társadalmi vonatkozású értékéről szóló keretegyezményt. Az Európa Tanács adományozza a védett területek számára adható Európa Diplomát is. Az 1965-ben alapított díjat olyan kiemelkedő tudományos, kulturális vagy esztétikai értéket képviselő területek kaphatják, amelyek védelmét megfelelő és következetesen betartott – esetleg valamilyen fenntartható fejlődési programmal összekapcsolt – koncepció biztosítja.

Az Európa Tanács Emberi jogi és környezeti kézikönyve XX. tájékoztatást nyújt az Emberi Jogok Európai Bizottsága környezetvédelemhez kapcsolódó esetjogáról és az Európai Szociális Karta környezetvédelemre gyakorolt hatásáról. 

TTöbb – mindeddig sikertelen – kísérlet is történt arra, hogy az egészséges környezethez való jog egy kiegészítő jegyzőkönyv hozzáadásával bekerüljön az Emberi Jogok Európai Egyezményébe. A javaslat ellenzői azzal érveltek, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága az egyezmény 8. cikke (magán- és családi élet) keretében már tudja kezelni a legsúlyosabb környezetvédelmi kihágásokat.

Kérdés: Bekerüljön-e az egészséges környezethez való jog az Emberi Jogok Európai Egyezményébe?

Az Emberi Jogok Európai Bírósága

Környezettel kapcsolatos ügyekben már többen folyamodtak sikeresen az Emberi Jogok Európai Bíróságához azzal az érveléssel, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye által védett valamely joguk megsértése hátterében káros környezeti tényezők álltak. A Bíróság esetjogában szerepelnek például olyan esetek, amikor ilyen környezeti tényezők miatt sérült az élethez való jog, a magán- és a családi élet, valamint az otthon tiszteletben tartásának joga, a tisztességes tárgyaláshoz és a bírósághoz fordulás joga, az információk és eszmék megismerésének és közlésének joga, a hatékony jogorvoslathoz való jog vagy a tulajdonolt javak zavartalan élvezetéhez fűződő jog.

Hamer kontra Belgium

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2007. november 27-i ítélete
A bírósághoz folyamodó személynek volt egy háza, amelyet a szülei építettek egy olyan erdőterületen, ahol nem volt szabad építkezni. A jogszabályi tilalom megsértésével épült ház miatt peres eljárás indult ellene, és a bíróság úgy ítélt, hogy köteles a kérdéses terület korábbi állapotát visszaállítani. A házat a hatóságok lebontatták. A folyamodó panasszal élt azon az alapon, hogy megsértették a magánélethez való jogát.
A strasbourgi bíróság első ízben ítélt úgy, hogy a környezet – bár az Egyezmény nem védi kimondottan – önmagában is értékes, és a társadalom és a hatóságok számára egyaránt kiemelt jelentőséggel bír. Gazdasági megfontolások, sőt, a tulajdonhoz való jog sem lehet fontosabb a környezeti aggályoknál, különösen, ha az adott államban ezt jogszabály rögzíti. Így a hatóságok kötelesek voltak a környezet védelme céljából intézkedni.XXI.

Fiatalok részvétele

„Mivel a fiatalok jobban átlátják a problémákat, és a hosszú távú fenntarthatóság elsősorban az ő érdekük, a környezetvédelem területén őket illeti a vezetői szerep.”
Az ENSZ világ ifjúságáról szóló 2003. évi jelentése XXII.

Az 1. fejezetben már volt szó az emberi jogi nevelés hármas jellegéről, azaz arról, hogy „az emberi jogokról, az emberi jogokon keresztül és az emberi jogokért való tanulásra irányul”, és leszögeztük azt is, hogy az emberi jogok védelméhez szükséges ismeretek, készségek és attitűdök csak tapasztalati úton sajátíthatók el. „Kezdd onnan, ahol a fiatalok vannak" – szól az ifjúságsegítő jelmondata, és a környezetvédelmi célú törekvéseknél keresve sem találnánk jobb lehetőséget bevonásukra. Kiindulópont lehet például, ha a helyi fiatalokat aggasztja, hogy egy tervezett út építése vagy ingatlanfejlesztés miatt elveszíthetik a focipályájukat; vagy szeretnék ökológiai lábnyomukat csökkenteni; vagy például otthonukat, iskolájukat vagy ifjúsági szervezetüket környezetbarátabbá tenni. A fiatalok regionális és országos szinten is befolyással lehetnek a közbeszédre és a politikai vitákra – például levélírással, színdarabok előadásával és tüntetéssel.

A környezetvédelem és a környezettudatosság kérdését számos európai ifjúsági szervezet kiemelt helyen kezeli, még ha nem is mindegyik tartja első számú feladatának. Több európai ifjúsági szervezet és mozgalom is a környezet és az emberi jogok védelmére alapozza munkáját, ami szintén megerősíti, hogy a környezeti nevelés és cselekvés nem ismer határokat. Az Európai Ifjúsági Központok programjában a kapcsolódó tevékenységek olyan távolabbi – ám a témával szorosan összefüggő – kérdéseket is érintenek, mint az élelmezésbiztonság, a környezeti igazságosság, a fenntartható fejlődés és az éghajlatváltozás.
Nemzetközi szinten szintén kínálkoznak lehetőségek. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye elismerte a fiatalok részvételének fontosságát, és rájuk is kiterjesztette a résztvevő civil szervezetek számára fenntartott, konzultálásra érdemes érdekcsoporti státuszt. E státusz lehetővé teszi a fiatalok számára, hogy hivatalos tájékoztatást kapjanak, az üléseken részt vegyenek, és felszólalási lehetőséget kapjanak. A mexikói Cancúnban tartott 16. ülésen mintegy 500 ifjúsági küldött: aktivisták és ifjúsági szervezetek képviselői voltak jelen a világ minden részéről.

Szívügyed a jövő? Védd az erdőket!

Ezzel a címmel futott a Youth and Environment Europe nevű ernyőszervezetXXIII. kezdeményezése 2011-ben albán, cseh, finn, portugál, orosz és angliai fiatalok részvételével. A mozgósító kampány célja az volt, hogy felhívja a figyelmet az erdőket világszerte fenyegető veszélyekre, valamint arra buzdítsa a fiatalokat, hogy ismerjék meg az erdőket saját környezetükben, és tanulják meg gondozni, védeni azokat. http://www.yeenet.eu

Hasznos szervezetek és linkek

Az EU polgárainak valamivel több mint a fele (53%-a) állítja, hogy tettek valamit az éghajlatváltozás ellen az elmúlt hat hónapban; a legtöbben a hulladékanyagok szelektív gyűjtését és újrahasznosítását jelölték meg, mások kevesebb egyszer használatos terméket vásároltak, és sokan említették a helyben termelt és idénynek megfelelő élelmiszerek és egyéb cikkek beszerzését is.XXIV.

A Föld Charta egy igazságos, fenntartható és békés 21. századi globális társadalom kialakításának etikai alapelveit rögzítő nyilatkozat: www.earthcharterinaction.org

A Worldwatch Institute globális környezeti kérdésekkel foglalkozó kutatásokat végez: www.worldwatch.org

A UNite to Combat Climate Change ENSZ kampány, ami világszerte egyesülésre és az éghajlatváltozás elleni azonnali cselekvésre buzdítja a közösségeket: www.unep.org/unite/

Valós idejű statisztikák az egész világra: www.worldometers.info

Carbon Calculator: Számítsuk ki ökológiai lábnyomunkat a több nyelven rendelkezésre álló, ingyenes és felhasználóbarát online eszköz segítségével: www.carbonfootprint.com

Környezeti igazságosság: a társadalmi, ökológiai és nemi igazságosságért folytatott küzdelem mellett elkötelezett szervezetek és mozgalmak globális hálózata: www.climate-justice-now.org

Hatalmas központi adatbázis és összevethető országos statisztikák: www.nationmaster.com

A fiatalok és az éghajlatváltozás közötti kapcsolatot kitűnően taglalja az ENSZ világ ifjúságáról szóló 2010. évi jelentése (World Youth Report of 2010).

A Friends of the Earth International a világ egyik legnagyobb alulról szerveződő környezetvédelmi hálózata, melynek tagjai korunk legsürgetőbb környezeti és társadalmi problémáinak megoldásáért kampányolnak: www.foei.org

A 350.org a klímaválság megoldásán munkálkodó, alulról szerveződő globális mozgalom: www.350.org
A Wikipedia típusokra bontva (kormányközi, állami, civil), azon belül pedig országonként tartalmazza a legjelentősebb környezetvédelmi szervezetek listáját: www.wikipedia.org

Jegyzetek

I. A WHO európai régiója 53 tagállamból áll. A tagállamok teljes listája a WHO/Európa brosúra 8. oldalán található: www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0017/122912/who_office_brochure-UK-www.pdf

II. www.unwater.org

III. Részletesebben: www.unwater.org

IV. "World Land Use Seen As Top Environmental Issue" [Az emberi tevékenységhez köthető földhasználat a legégetőbb környezeti kérdés], Science Daily, www.sciencedaily.com/releases/2005/08/050808065021.htm

V. www.unfpa.org

VI. Éghajlatváltozási Kormányközi Testület 4. értékelő jelentése, Angol nyelven: www.greenfacts.org/en/climate-change-ar4, magyar nyelven: www.met.hu/doc/IPCC_jelentes/ipcc_jelentes_2007.pdf

VII. Az 5. értékelő jelentés összefoglalója magyarul itt elérhető (a 6. jelentés csak 2022-re várható): https://www.ipcc.ch/site/assets/uploads/2018/02/ar5-spm-syr_Hungarian.pdf

VIII. www.icpdr.org/icpdr-pages/river_basin_management.htm

IX. https://library.wmo.int/doc_num.php?explnum_id=5789

X. www.direct.gov.uk

XI. www.righttoenvironment.org

XII. Environmental Justice and Climate Change Initiative, https://climatejusticetaranaki.wordpress.com/about/climate-justice/

XIII. L.M. Brander, et al, "The Economic Impact of Ocean Acidification on Coral Reefs", Economic and Social Research Institute, working paper no. 282, February 2009. [L.M. Brander és mások: Az óceánok elsavasodásának korallzátonyokra gyakorolt gazdasági hatása, Gazdaság- és Társadalomkutató Intézet, 282. számú munkadokumentum, 2009. február]

XIV. K. Brander, et al, "The value of attribution", Nature Climate Change, Vol. 1, May 2011, p 70. [K. Brander és mások: A hozzárendelés haszna, Nature Climate Change, 1. évfolyam, 2011 május, 70. oldal]

XV. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99000035.MT A monterali jegyzőkönyvet azóta már többször módosították, legutóbb 2016-ban.

XVI. http://science.nasa.gov/science-news/science-at-nasa/2006/26may_ozone/

XVII. https://www.ipcc.ch/apps/njlite/srex/njlite_download.php?id=6471

XVIII. Világunk átalakítása: a fenntartható fejlődés 2030-ig szóló programja, Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által 2015. szeptember 25-én elfogadott,70/1. sz. határozat : https://jak.ppke.hu/uploads/collection/546/file/Vilagunk_atalakitasa.pdf

XIX. www.coastalwiki.org; www.unece.org

XX. https://www.echr.coe.int/librarydocs/dh_dev_manual_environment_eng.pdf

XXI. https://www.echr.coe.int/Documents/FS_Environment_ENG.pdf

XXII. www.un.org/esa/socdev/unyin/documents/ch05.pdf

XXIII. Magyarul erről a szervezetről: http://www.mbt-ftk.hu/program/mod_aloldal_2/alo_kiiras.php?i_szo_azo=14

XXIV: http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_372_en.pdf

 

Kapcsolódó gyakorlatok Kapcsolódó gyakorlatok
Jeles nap
  • március 22.A víz világnapja
  • március 23.Meteorológiai világnap
  • május 21.A kulturális sokszínűség világnapja a párbeszédért és a fejlődésért
  • május 22.. A biológiai sokféleség világnapja
  • június 5.Környezetvédelmi világnap
  • június 17.. Az elsivatagosodás és aszály elleni küzdelem világnapja
  • Július 11Népesedési világnap
  • október második szerdájaA természeti katasztrófák csökkentésének világnapja
  • október 16Élelmezési világnap
  • november 6Nemzetközi nap a környezet háború és fegyveres konfliktus során történő kifosztásának megelőzéséért