Image: Theme 'Globalisation' by Pancho

„Minden személynek joga van ahhoz, hogy mind a társadalmi, mind a nemzetközi viszonyok tekintetében olyan rendszer uralkodjék, amelyben a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított jogok és szabadságok teljes mértékben érvényesülhetnek.”
Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 28. cikk

Természetesen a legtöbbünknek van némi elképzelése arról, mit is jelent a globalizáció, maga a fogalom azonban rendkívül összetett, és több ponton is kapcsolódik az emberi jogokhoz.
A „globalizáció" szóval azokra a különféle gazdasági, kulturális, társadalmi és politikai változásokra szoktunk utalni, amelyek az elmúlt nagyjából 60 évben formálták a világot; a sokat dicsőített információtechnológiai forradalomtól a nemzeti és geopolitikai határok jelentőségének csökkenéséig, az áruk, a szolgáltatások és a tőke folyamatosan terjeszkedő, transznacionális mozgása közepette. A fogyasztói ízlés fokozódó homogenitása, a nagyvállalatok térnyerése és hatalmuk megszilárdulása, a szegények és a gazdagok közötti szakadék mélyülése, az étkezés és a kultúra „mcdonaldizálódása” és a liberális-demokrata szemlélet egyre általánosabb elterjedtsége valamilyen módon mind-mind a globalizációhoz köthető.1
Shalmali Guttal

„A globalizációt úgy is leírhatjuk, mint a világ összes országára kiterjedő, soha nem látott mértékű gazdasági integráció folyamatát, melynek kiváltó oka a liberalizáció és annak következményei: az áruk és szolgáltatások nemzetközi kereskedelmének mind mennyiség, mind pedig változatosság tekintetében történő növekedése, az egyre alacsonyabb szállítási költségek, a tőke nemzetközi áramlásának növekvő intenzitása, a globális munkaerőpiac erőteljes bővülése, és a technológiák – elsősorban a kommunikációs technológiák egyre gyorsabb ütemű globális elterjedése.”
Az Európa Tanács Parlamenti KözgyűléseI.

„Tudjuk, hogy az emberi természet egyetemes, hasonlóak a szenvedélyeink, a félelmeink, a szükségleteink és az álmaink, de ennek semmi köze ahhoz, hogy a tőke korlátlan mozgása lassan elmossa az országhatárokat.”
Eduardo Galeano, író, újságíró

Bármelyik meghatározást is választjuk, a globalizáció ma már az élet és a társadalom gyakorlatilag minden főbb területét áthatja. Minden globalizálódik, és ennek egyaránt vannak előnyei és árnyoldalai is.

Sokan a globalizációt okolják számos emberi jogi jogsértésért, ugyanakkor a globalizáció teszi lehetővé azt is, hogy az emberi jogi mozgalmak szembeszálljanak annak vadhajtásaival és negatív következményeivel. A globalizáció azt eredményezi, hogy a gazdálkodók alacsonyabb áron tudják csak értékesíteni termékeiket, továbbá a gazdasági szereplőket arra készteti, hogy kíméletlen munkakörülmények között dolgoztassák alkalmazottaikat, köztük akár gyermekmunkásokat.

„[...A Részes Feleknek...] kereskedelmi és gazdasági törekvéseik terén kapcsolataikat az életszínvonal emelése, a teljes foglalkoztatottság, a reáljövedelem, a tényleges kereslet nagy és kitartóan növekvő volumenének biztosítása [...] érdekében kell alakítaniuk [...]”.
A Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó Marrakesh-i Egyezmény II.

Ugyanakkor a globalizáció a kapcsolatrendszerek jelentős mértékű kiszélesítését is lehetővé teszi, aminek eredményeképpen globális emberi jogi mozgalmak alakulhatnak ki és szállhatnak síkra például a méltányos kereskedelem megteremtéséért, a gyermekmunka csökkentéséért és az egyetemes emberi jogi kultúra előmozdításáért.

Kérdés: Tudna egy-egy példát mondani a globalizáció előnyeire és hátrányaira a saját tapasztalatai alapján?

A globalizáció hatásai

Gazdasági téren a globalizációt összefüggésbe hozzák a kapitalista gazdasági rendszer fejlődésével, amely sokak szerint az önszabályozó piacra épül. A globalizáció nyomán kialakult a gazdaság szabadsága, elvileg világszerte nőtt az általános életszínvonal, még akkor is, ha egyébként folyamatosan növekszik a szegények és gazdagok közti szakadék.

A globalizáció szorosan kapcsolódik a nemzetközi kereskedelem fejlődéshez, valamint az áruk és szolgáltatások előállításának globalizálódásához is, mely utóbbit a határokon átívelő áruforgalom akadályainak (például vámtarifák, exportilletékek és importkvóták), valamint a tőke és befektetések mozgását korlátozó tényezőknek a lebontása tette lehetővé.
A globalizáció felgyorsította az „outsourcing” és az „offshoring” folyamatokat. Az előbbi azt jelenti, amikor a társaságok az alaptevékenységükhöz nem tartozó folyamatokat más cégekhez kiszervezik, az utóbbi pedig azt, hogy bizonyos tevékenységeiket más országokba helyezik át. A kiszervezés útján a transznacionális vállalatok világszerte könnyen és hatékonyan zsákmányolhatják ki a kis- és középvállalkozásokat, így költségeiket alacsonyan tudják tartani. Utóbbiak viszont nehezen tudnak ellenállni a globális verseny nyomásának, és így a munkavállalói jogokat se nagyon tudják biztosítani. A transznacionális vállalatokat, ha más országban végzik tevékenységeiket, mint ahol bejegyezték őket, csak nagy nehézségek árán lehet felelősségre vonni az emberi jogok megsértéséért.
A globalizáció hatásának tudható be, hogy magánkézbe kerülnek egyes közszolgáltatások és közművek, mint például a vízellátás, az egészségügy, a közbiztonság, sőt, akár a büntetésvégrehajtási intézmények fenntartása is. A közelmúltban a vetőmagok és a gyógyszerek is kereskedelmi termékké váltak, és belekerültek a kereskedelmi megállapodásokba.

A globalizáció hozzájárult a vállalati társadalmi felelősségvállalás kialakulásához, másrészt ahhoz az igényhez, hogy a magánszektor szereplőit – például a transznacionális vállalatokat – felelősségre lehessen vonni, főként olyan esetekben, amikor tevékenységükkel károsítják a környezetet, ártanak a helyi közösségeknek stb. Manapság egyre több társaság dolgoz ki a tevékenységeire vonatkozó etikai kódexet. A fogyasztói bojkottok és kampányok arra is rákényszerítették a transznacionális vállalatokat, hogy jobban odafigyeljenek a társadalmi felelősségvállalásra, és vigyázzanak jóhírnevükre.

Global international economic institutions

A nemzetközi „szabadkereskedelmi” egyezményekben átláthatatlan módon vegyül egymással a liberalizáció és a protekcionizmus, ami sok sorsdöntő esetben (különösen a gyógyszeriparban) lehetővé teszi a mamutcégek számára, hogy hatalmas nyereséghez jussanak olyan gyógyszerek monopolárazásával, amelyeket főleg állami erőforrások felhasználásával fejlesztettek ki.
Noam Chomsky

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakpolitikai tanácsokat és hiteleket nyújt a gazdasági nehézségekkel küzdő tagországok számára, továbbá együttműködik a fejlődő országokkal a makrogazdasági stabilitás megteremtése és a szegénység leküzdése érdekében. Az IMF – amelynek célja elsősorban a gazdasági és pénzügyi stabilitás biztosítása – a pénzügyi segítséget bizonyos szakpolitikai intézkedésekhez és feltételekhez köti, emberi jogi kikötéseket alig vagy egyáltalán nem tesz.
A Világbank fejlődő országoknak nyújt hiteleket a szegénység csökkentése érdekében, döntéseiben a vezérelv az elkötelezettség a külföldi beruházások és a külkereskedelem előmozdítása, továbbá a tőkebefektetések elősegítése mellett. Tevékenységével jelentős befolyást gyakorol a fejlődő országokra, azonban annak ellenére, hogy 186 országot képvisel, valójában néhány gazdaságilag erős ország irányítja. Az 1990-es években mind a Világbank, mind pedig az IMF olyan politikát alakított ki, amely az országok piacainak megnyitását és liberalizálását, a magánosítást és az államapparátus karcsúsításást célozta.
A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) a nemzetközi kereskedelem felügyeletére és liberalizálására 1995-ben létrehozott szervezet. Szabályozza a résztvevő országok közti kereskedelmet, kereteket biztosít a kereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalásokhoz és a megállapodások formába öntéséhez, továbbá vitarendezési rendszerén keresztül segíti a WTO-megállapodások részes felek általi betartását.

Kérdés: Az Ön szervezetére vagy iskolájára milyen hatást gyakorol a globalizáció?

Politikai téren az a tény, hogy valamely ország belügyeinek alakulása könnyen kihatással lehet más országokra nézve, olykor oda vezet, hogy egyébként csekély belföldi legitimitással rendelkező politikai vezetők kívülről kapnak politikai támogatást. A gazdasági és pénzügyi hatalom koncentrációja gyengíti az országon belüli politikai szereplők befolyását, és hatást gyakorol a demokratikus folyamatokra. A javak kirívóan egyenlőtlen elosztása fokozza az egyenlőtlenséget és a társadalmi feszültségeket, és akadályozza, hogy mindenki ténylegesen gyakorolhassa szociális jogait. A kereskedelmi megállapodásokról gyakran úgy döntenek az állami vezetők, hogy a döntéshozatali folyamatba egyáltalán nem vonják be a nyilvánosságot. Emberi jogi szempontok nem sűrűn kerülnek be a kereskedelmi megállapodásokba, még akkor sem, ha az adott megállapodásnak emberi jogi következményei is vannak.
Másrészt viszont a globalizáció hozzájárul a demokrácia elterjesztéséhez és az emberi jogok iránti figyelem és elkötelezettség növekedéséhez is. A globalizáció politikai hatásai között megemlíthető még, hogy a technológiai fejlettség terén meglévő hatalmas különbségek ellenére a média a közösségi oldalakon keresztül egyre inkább demokratizálódik, ami lehetővé teszi például a nagyobb politikai nyitottságért, a korrupció és a hatalommal való visszaélés büntetlenségének megszüntetéséért vagy a szélesebb körű politikai képviseletért küzdő új mozgalmak kialakulását.

Kulturális téren a globalizációról a kommunikációs hálózatok fejlődése, az információkhoz és a tudáshoz való hozzáférés bővülése juthat eszünkbe, továbbá a globalizációt érintő ideológiai viták, többek között arról, hogy a globalizáció jelenti-e a globális boldogsághoz vezető utat.
A globalizáció uniformizálja az emberek életstílusát és fogyasztói szokásait. A kulturális globalizáció arra is kihat, mivel foglalkozik a média: késlekedés nélkül beszámol emberi tragédiákról, és felébreszti a világ lelkiismeretét a tömeges népességvándorlásokról szóló híradásaival. Másrészt, a média globalizációjának eredményeként a világ legfontosabb tömegkommunikációs eszközeit ma már hatalmas monopóliumok irányítják, ami veszélyezteti az elfogulatlan és objektív tájékoztatást.
A globalizáció lehetővé teszi újfajta közösségek, például online közösségek kialakulását. Emellett segíti a művészetek kölcsönös egymásra hatását és kiemelkedő alkotások létrejöttét, lökést adott például új zenei műfajok és a fúziós konyha kialakulásának! A kulturális globalizáció hatásaként egyre több ember figyel oda arra, hogy mit fogyaszt, például vásárláskor tekintetbe veszi, hogy milyen munkakörülmények között és milyen környezeti hatások árán állítják elő az adott termékeket.

A globalizáció szükségessé teszi a kultúrák között párbeszédet, mert ez jelenti az utat a nemzetközi szolidaritás és az emberi jogok egyetemes tiszteletben tartása felé. Nem mellékesen, a globalizáció életre hívta a globalizáció-ellenes szubkultúrákat, és azokat a mozgalmakat, amelyek egy „másfajta világ” építését tűzték ki célul.

„Mi más lenne az oka annak, hogy az Egyesült Államok egy bangladesi műhelyben készült ruhára hússzor akkora adót ró ki, mint az Egyesült Királyságban készült ruhára? […] Mi más lenne az oka annak, hogy a világ kakaóbab-termelésének 90%-át adó országok a csokoládétermékek gyártását tekintve mindössze 5%-os részesedéssel rendelkeznek?”
Arundhati Roy, indiai írónő és politikai aktivista

Szociális/társadalmi téren a globalizáció a foglalkoztatás szintjeire és körülményeire, továbbá a dolgozók szociális jogaira is hatást gyakorolt. A világméretű verseny – azzal a lehetőséggel párosulva, hogy a cégek részben (pl. off-shoring útján) vagy egészben áttelepülhetnek más országokba – arra készteti a vállalatokat, hogy azokba az országokba költöztessék a termelésüket, ahol a legalacsonyabb a munkások bére és szociális védelme. Ennek eredményeként a gazdagabb országokban a szakszervezetek és a dolgozók kénytelenek kevésbé kedvező feltételeket elfogadni – ezt a jelenséget nevezik gyakran „szociális dömpingnek”.
A szakszervezetek azon szereplők közé tartoznak, akik a legnagyobb aggodalommal figyelik és a leghangosabb kritikával illetik a globalizációs folyamatokat. Az Európai Szakszervezeti Szövetség (European Trade Union Confederation; EUTC) például szorgalmazza egy, a fenntartható fejlődést támogató keretrendszer létrehozását, többek közt az alábbiak segítségével:

  • többoldalú keretrendszer a migráns munkavállalók védelmére;
  • többoldalú keretrendszer a szociális védelem előmozdítására;
  • többoldalú keretrendszer a méltányos és tisztességes munka előmozdítására, mert ez a szegénység csökkentésének kulcsa;
  • többoldalú keretrendszer a munkavállalói jogok, az élelmiszerbiztonság, az egészségügy, az oktatás, a nemek közti egyenlőség és a nők teljes önrendelkezési jogának védelmére.2

Jobb globalizáció?

„Úgy véljük, változtatni kell a globalizációval kapcsolatos uralkodó szemléleten, és a szűk piaci szemlélet helyett egy tágabb, emberközpontúbb megközelítésre van szükség. A globalizáció szociális dimenziója a munkahelyekről, az egészségről és az oktatásról szól – és még annál is többről. Ez a globalizációnak az a dimenziója, amelyet az emberek a mindennapi életük és munkájuk során megtapasztalnak: a demokratikus részvételre és az anyagi jólétre való törekvéseik összessége.
A XXI. században a jobb globalizáció a kulcsa a jobb és biztonságosabb életnek mindenütt és mindenki számára.”Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Globalizáció Szociális Dimenziójának Világbizottsága

A globalizáció bírálói az emberi tényező figyelmen kívül hagyására hivatkoznak. Míg a tőke és az áruk áramlása egyre szabadabb, addig az emberek szabad mozgását gátló akadályok nem lettek kisebbek. Ennek ellenére a globalizáció együtt jár a legális és illegális migráció erősödésével, akár gazdasági megfontolások, akár környezeti katasztrófák, akár más okok állnak annak hátterében.

Manapság a globalizáció nem korlátozódik a fentebb említett jelenségekre. A globalizáció fontos vetülete a környezet globális állapota, vagyis az olyan problémák, mint az ózonréteg vékonyodása, a biodiverzitás csökkenése, a föld, a levegő és a víz szennyezettségének növekedése, a környezeti katasztrófák, az olajszennyezés, a klímaváltozás miatti áradások vagy szárazságok, a hulladékkezelés, az atomfegyverek terjedése, az erdőpusztítás és -pusztulás, és még sorolhatnánk. Ezek befolyásolják a népességmozgást is, hiszen a globalizáció környezeti hatásai miatt sokan kénytelenek lakóhelyükről elmenekülni.

Fair trade szabványok

A fair trade (jelentése: méltányos kereskedelem) szabványok a társadalmilag felelős termelésre és kereskedelemre vonatkozó minimumszabályok, amelyek célja többek között a hátrányos helyzetű és a társadalom peremére szorult kistermelők és ültetvényi munkások támogatása. A fair trade szabványok a fenntartható fejlődés három területére vonatkoznak: a társadalmi, a gazdasági és a környezeti fejlődésre.
Ami a társadalmi fejlődést illeti, a termelők szervezeteinek demokratikus elvek alapján és átlátható módon kell működniük, hogy a tagok ténylegesen beleszólhassanak a döntésekbe; a szervezeteknek képesnek kell lenniük arra, hogy előmozdítsák tagjaik társadalmi és gazdasági fejlődését; hátrányos megkülönböztetés nem alkalmazható.
The  economic development  criteria ensure the organisation's ability to effectively export their product and to effectively administer the A gazdasági fejlődést illetően a szervezetnek képesnek kell lennie terméke exportjára, és arra, hogy tagjai érdekében hatékonyan, átláthatóan és demokratikusan használja fel a fair trade prémiumot (ez a megállapodás szerinti fair trade áron felül fizetett felár, amelyet szociális, gazdasági vagy környezetvédelmi fejlesztésekre kell fordítani).
A környezeti fejlődésre vonatkozóan követelmény, hogy a környezetvédelem a gazdaságok működésének szerves részéve váljon. Szabályokat alkottak a gazdálkodók és dolgozók védelmére a vegyszerhasználat és a hulladékártalmatlanítás terén, valamint a természeti kincsek védelme érdekében is. A génmódosított növények (GMO) használata tilos.3

Glokalizáció

„Az ETUC elítéli a vállalatok relokációjával összefüggő szociális feltételeket, a „just-in-time” gyártásszervezés alkalmazását a nemzetközi kiszervezési láncokban, az informális gazdaság terjeszkedését, a növekvő foglalkoztatási bizonytalanságot, továbbá a szakszervezeti jogokkal és a kollektív tárgyalásokkal szembeni támadásokat, melyek különösen az exportelőállító szabadövezetekben adnak okot aggodalomra.”
Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) Végrehajtó Bizottsága

A pénzügyi és gazdasági globalizációra válaszul a civil társadalom számos szereplője emelte föl szavát a multinacionális óriásvállalatok hatalmának elégtelen szabályozása és a kereskedelmi megállapodások és a liberalizált pénzpiacok negatív hatásai ellen – ezek mindegyike hozzájárul az emberi jogok és a munkahelyi biztonság sérüléséhez és a környezetkárosításhoz, sőt, aláássa a nemzeti kormányzatok képességét arra, hogy a vonatkozó normákat betartassa. Ezek a csoportok és egyének az úgy nevezett „emberarcú globalizáció” eszméjét tűzték a zászlajukra. Az elnevezés arra utal, hogy élesen elhatárolódnak az olyan gazdasági globalizációtól, ahol a vállalatok az embereket és az emberi jogokat teljesen kihagyják a számításból.
Az általában antiglobalistának vagy globalizmus-kritikusnak nevezett nemzetközi mozgalom többek között szakszervezeteket, környezetvédő civil szervezeteket, politikusokat, emberi jogi aktivistákat, tudósokat, nőszervezeteket tömörít – mindazokat, akik egy egyenlőbb világot szeretnének építeni, amely szerintük nem valósulhat meg mindaddig, amíg a liberalizáció és a globális kereskedelmi verseny jelentik a gazdasági együttműködés és fejlődés legfőbb értékeit.

„Az alternatív globalizációt szorgalmazó mozgalom ereje épp belső sokféleségében és céljai változatosságában rejlik.”
Boaventura de Sousa Santos, jogszociológus

5

A „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” szlogen vált a „glokális” (a globalizáció és a lokális szavakból összegyúrt kifejezés) mozgalmak jelmondatává. Először egy városfejlesztési projekt kapcsán, a környezeti vonatkozásokra utalva hangzott el, de gyorsan elterjedt, és használták előszeretettel a társadalmi igazságossághoz és az oktatáshoz kapcsolódó területeken is. Azt jelzi, hogy az emberek egyre inkább felismerik a helyi cselekvések, helyi döntések és a globális erőforrások felhasználása vagy kizsákmányolása közti összefüggéseket. A glokális mozgalom egyfajta válasz a globalizált gazdaságra, amelyben könnyen előfordulhat, hogy amikor valamely termék előállítása környezetkárosítással vagy az emberi jogok sérelmével jár, az nem abban az országban jelentkezik, mint ahol végül a termék piacra kerül. Ugyanakkor ez visszafelé is működik, hiszen a lehetőségek is globalizálódnak, és a helyi célok megvalósítására is használhatók.

Ahogy az elmúlt évtizedekben a globalizációval összefüggő problémák egyre szélesebb körben ismertté váltak, a nemzetközi szervezetekkel szemben is nőtt a nyomás, hogy biztosítsanak nagyobb elszámoltathatóságot. Azok a döntések, amelyeket korábban a politikusok, pénzügyi és kereskedelmi hatóságok, nemzetközi szervezetek és közintézmények zárt ajtók mögött hoztak meg, mostanra a nyilvánosság számára is hozzáférhetőek lettek, és élénk vita tárgyát képezik. Az Indignados és az Occupy mozgalmak tüntetései szintén világjelenséggé váltak, hiszen megmozdulásaik minden kontinensre kiterjedtek.4.

Szociális Világfórum (WSF)
Saját meghatározása szerint a Szociális Világfórum a közös gondolkodásra, az elképzelések demokratikus vitájára, a javaslatok megfogalmazására, a kötetlen tapasztalatcserére és a hatékony cselekvés érdekében történő kapcsolatteremtésre szolgáló nyílt találkozóhely minden olyan társadalmi mozgalom, hálózat, nem-kormányzati szervezet és a civil társadalom más szervezetei részére, amelyek ellenzik a neoliberalizmust. A 2001-ben tartott első világtalálkozó óta világméretű állandó folyamat keretében keresi és fogalmazza meg a neoliberális politikákkal szembeni alternatívákat. A Szociális Világfórum plurális és sokszínű, felekezetektől, kormányzatoktól és pártoktól független szerveződés, amely önmagát nem csoportként vagy szervezetként, hanem folyamatként definiálja. A Világfórum nyomán számos regionális, továbbá helyi és országos szociális fórum megrendezésére került sor.

Kérdés: Ön szerint hogyan lehetne a globalizációt „emberarcúvá” tenni?

A globalizáció és az emberi jogok

The education and empowerment of women throughout the world cannot fail to result in a more caring, tolerant, just and peaceful life for all.
Aung San Suu Kyi

Önmagában a globalizáció nem sért emberi jogokat; a fő aggály vele szemben az, hogy a világon mindenütt akadályozza az egyetemes emberi jogok érvényesülését. Felvetődik a nem állami szereplők – például a transznacionális vállalatok – emberi jogi felelőssége, aminek fontosságát az is növeli, hogy a gazdasági és politikai globalizáció következtében az országoknak és a kormányzatoknak kisebb a befolyása a társadalmi és gazdasági folyamatokra. Másik probléma, hogy bár a kormányzatok döntéseiben elsőbbséget kellene élvezniük az emberi jogi megfontolásoknak, ennek megvalósulása kétséges, ha az ország gazdaságpolitikai intézkedései a piaci ingadozásoktól, a külföldi befektetők lépéseitől vagy a kereskedelmi viták kimenetelétől függenek.

Példák a globalizáció nyomán veszélybe kerülő emberi jogokra ─ és az azokat veszélyeztető körülményekre:

  • Az egyenlő méltósághoz és a megkülönböztetéstől mentes bánásmódhoz való jog ─ a fejlődő országokban dolgozók rossz munkaegészségügyi és -biztonsági körülményei;
  • Az egészséghez, táplálékhoz és lakhatáshoz való jog ─ a fejlődő országokra kényszerített kereskedelmi korlátozások; vagy afrikai és ázsiai országokban a szántóföldek felvásárlása exportra szánt termények vagy biogáz előállítása céljából;
  • A munkához való jog ─ iparágak áttelepítése olyan országokba, ahol olcsóbb a munkaerő és alacsonyabb az előírt szociális ellátási szint;
  • Az élethez való jog ─ olyan kereskedelmi megállapodások megkötése, amelyek lehetetlenné teszik, hogy a szegény országok lakói hozzájussanak gyógyszerekhez;
  • A tulajdonhoz való jog ─ nagy infrastrukturális beruházások (gátak, vezetékek) építése miatti kilakoltatások;
  • Az egészséghez és az egészséges környezethez való jog ─ veszélyes hulladékok felhalmozása fejlődő országokban; nemzetközi konszenzus hiánya a klímaváltozás kapcsán hozandó intézkedésekre vonatkozóan;
  • A dolgozókra káros munkával és a kizsákmányolással szembeni védelemhez való jog ─ a dolgozókra káros munkavégzési formák kormányzat általi eltűrése, nehogy a külföldi befektetők kivonuljanak;
  • A bennszülött népek joga kultúrájukhoz és fejlődésükhöz ─ a bennszülött közösségek életterének pusztulása erdőirtás vagy súlyos szennyezés miatt, illetve földjeik ipari célra való felhasználása vagy kisajátítása.

„Mivel a globalizáció minden eddiginél közelebb visz minket egymáshoz, ha ma nem törődünk azokkal a problémákkal, amelyek egyesek biztonságát veszélyeztetik, akkor hamarosan mindnyájunk biztonsága kerül veszélybe.”
Mohammed el-Barádei, egyiptomi jogtudós, diplomata, politikus

A Kereskedelmi Világszervezet által tető alá hozott megállapodások gyakran gyakorolnak hatást az emberi jogokra, még ha nem is feltétlenül említik meg ezeket. Például az 1995-ben hatályba lépett Egyezmény a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi és gyógyszerészeti szabadalmakat érintő vonatkozásairól (TRIPS) megszabja, milyen követelményeknek kell megfelelniük az országok szellemi tulajdonjogot érintő törvényeinek, többek között a gyógyszeripar és más szektorok szabadalmi oltalmai vonatkozásában. Olyan országok esetén, amelyek nem tudják megfizetni a szabadalmaztatott gyógyszereket, vagy nincs saját kapacitásuk generikus gyógyszerek előállítására, ez a követelmény ütközik az egészséghez való joggal (és az adott állam ilyen jellegű kötelezettségeivel).

2004-ben a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet (ILO) Globalizáció Szociális Dimenziójának Világbizottsága kiadta a Méltányos globalizáció – lehetőségek megteremtése mindenki számára című jelentését, amely deklarálja, hogy a globalizációs folyamatok során tiszteletben kell tartani az emberi jogokat. A Bizottság 9 intézkedést határozott meg, amelyeket ennek érdekében meg kell megvalósítani:
Emberközpontúság – Teljesíteni kell az emberek igényeit az alábbiak tekintetében: jogaik, kulturális identitásuk és autonómiájuk tiszteletben tartása; tisztességes munkakörülmények; és helyi közösségeik megerősítése. A nemek közti egyenlőség biztosítása feltétlenül szükséges.
Demokratikusan és hatékonyan működő állam – Az államnak képesnek kell lennie arra, hogy kezelje a globális gazdaságba történő integrációt, továbbá arra, hogy társadalmi és gazdasági lehetőségeket és biztonságot nyújtson.
Fenntartható fejlődés – Meg kell szilárdítani a gazdasági fejlődés, társadalmi fejlődés és környezetvédelem egymást kölcsönösen erősítő pilléreit, helyi, országos, regionális és globális szinten egyaránt.
Termelékeny és méltányos piacok – Az intézményeknek támogatniuk kell a gazdasági lehetőségeket és a vállalkozást a jól működő piacgazdaság keretében.
Tisztességes szabályok – A globális gazdaságnak tisztességes lehetőségeket és hozzáférést kell kínálnia minden ország számára, és tudomásul kell venni az országok kapacitásában és fejlődési igényeiben megnyilvánuló sokszínűséget.
Szolidaritásra épülő globalizáció – A globalizációnak elő kell segítenie az országokon belüli és az országok közti egyenlőtlenségek megszüntetését, valamint a szegénység felszámolását.
Nagyobb elszámoltathatóság az emberek felé – Fontos, hogy a közszféra és a magánszféra szereplői demokratikusan felelősségre vonhatóak legyenek az általuk folytatott politikákért és tetteikért.
A partneri kapcsolatok elmélyítése – A globalizáció szereplői – a nemzetközi szervezetek, kormányok és törvényhozó testületek, üzleti szféra, munkavállalók, civil társadalom – közti párbeszéd és partnerség erősítése mint a demokrácia alapvető eszköze.
Hatékonyan működő ENSZ – Erősebb és hatékonyabb többoldalú rendszer szükséges a globalizáció demokratikus, legitim és koherens kereteinek kialakításához.6

Ki a felelős?

Az Amnesty International egyik kampánya a Trafigura nevű olajkereskedelmi cég tevékenységét vette célba. 2010-ben a holland bíróság bűnösnek mondta ki a Trafigurát, mert az veszélyes hulladékot szállított Amszterdamba úgy, hogy annak mérgező voltát eltitkolta, majd a szállítmányt Elefántcsontpartra exportálta. A Trafigura által Elefántcsontparton okozott környezetszennyezés következtében 15-en meghaltak, és több mint 100.000 ember szorult orvosi ellátásra különféle egészségi problémák miatt. „Érdekes módon” a holland bíróság kizárólag a Hollandiában lezajlott eseményeknek szentelt figyelmet. Az a tény, hogy nem foglalkozott a hulladéklerakás elefántcsontparti következményeivel, azt támasztja alá, hogy milyen nehéz büntetőjogi felelősségre vonni a vállalatokat más országban elkövetett tetteikért.
A gátlástalan nyereséghajszolásra adandó válaszok keresése hozzájárult ahhoz, hogy az emberi jogi közösség haladást ért el számos emberi jogi területen, ilyen például a fejlődéshez való jog pontosítása, a gazdasági, szociális és kulturális jogok érvényesíthetőségének előmozdítása, valamint az ENSZ Globális Megállapodásában (Global Compact) foglalt elvek megfogalmazása.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete által életre hívott Globális Megállapodás tíz alapelve7

1. alapelv: A vállalatok támogatják és tiszteletben tartják a nemzetközileg elismert emberi jogok védelmét.
2. alapelv: A vállalatok semmilyen módon nem működnek közre az emberi jogok megsértésében.
3. alapelv: A vállalatok tiszteletben tartják az egyesülési szabadságot, és ténylegesen elismerik a kollektív tárgyalásokhoz való jogot.
4. alapelv: A vállalatok felszámolják a kényszermunka és a kötelező munka minden formáját.
5. alapelv: A vállalatok ténylegesen eltörlik a gyermekmunkát.
6. alapelv: A vállalatok megszüntetik a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetést.
7. alapelv: A vállalatok az elővigyázatosság elvét követik a környezeti problémák kezelésekor.
8. alapelv: A vállalatok kezdeményezéseket indítanak a szélesebb körű környezeti felelősségvállalás ösztönzésére.
9. alapelv: A vállalatok támogatják a környezetbarát technológiák fejlesztését és elterjedését.
10. alapelv: A vállalatok fellépnek a korrupció minden formája ellen, ideértve a zsarolást és a megvesztegetést is.

„Egyetlen Földünk van, de a világ sokféle. Egyesek olyan ütemben fogyasztják a Föld erőforrásait, hogy alig marad valami a jövő generációinak. Mások – számukat tekintve sokkal többen – túlságosan is keveset fogyasztanak, és éhezés, nyomor, betegség és korai halál vár rájuk.”
Gro Brundtland, orvos, politikus, a WTO volt főigazgatója, Norvégia első női miniszterelnöke

A jórészt a globális pénzmozgások által előidézett 2008. évi pénzügyi válság emberi jogokra gyakorolt negatív hatását hangsúlyozta az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosa 2012. májusi portugáliai látogatásakor: „A Portugália által eddig végrehajtott pénzügyi megszorító intézkedések aránytalanul sújtották a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportok – főként gyermekek, idősek és romák – emberi jogait. Portugália aláírta az Európai Szociális Kartát, és ezzel kötelezettséget vállalt arra, hogy hatékony védelmet nyújt mindenkinek, aki társadalmi kirekesztettségben vagy szegénységben él, vagy ilyen helyzet fenyegeti. A foglakoztatáshoz, lakhatáshoz, oktatáshoz, szociális és orvosi ellátáshoz való jog olyan létfontosságú szociális jogok, amelyeket még gazdasági válság idején sem szabad figyelmen kívül hagyni" – mondta Nils Muižnieks. A Biztos aggodalommal jegyezte meg, hogy a gyerekek és az idősek több mint 20%-át fenyegeti a szegénység.

Kérdés: Ön tudja, hogy a mobiltelefonját hol tervezték, gyártották, állították össze és csomagolták?

Az ifjúsági szervezetek és a globalizáció

A globalizáció és az ifjúság

A felnőtté válás útján járó fiatalok még a társadalom többi csoportjánál is kiszolgáltatottabbak a gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai változásokkal szemben. Az ENSZ 2011. évi Ifjúsági Világjelentése8 megállapítja, hogy 2010-ben a fiatalok globális munkanélküliségi rátája 12,6% volt; ez az adat eltörpül a felnőttek körében mért 4,8%-os arány mellett. Körülbelül 152 millió fiatal munkavállaló élt a szegénységi küszöb alatti háztartásban, ők az összes szegénységben élő dolgozó 24%-át teszik ki. A felnőttkorba való átmenet hosszabb időt vesz igénybe. A fiatal nők körében a munkanélküliek aránya különösen magas, a Közel-Keleten 39,4%, Észak-Afrikában 34,1%. 2011-ben a fejlődő országokban élt a világ fiataljainak 87%-a, közülük sokan alulfoglalkoztatottak, és a feketegazdaságban dolgoznak méltatlan körülmények között.

„Tök elvesztem a plázában
A vásárlás már nem éltet
A különleges ajánlatot keresem,
A garantált személyiséget.”
The ClashIII.

A globalizáció az ifjúság számára – ha nem is minden fiatal számára – általában több információt és mobilitási lehetőséget jelent, továbbá sokszínű választékot a kultúra és az életmód terén, több lehetőséget arra, hogy kapcsolatrendszereket alakítsanak ki a kortársaikkal, és kifejezzék szolidaritásukat. A fiatalok aktívan részt vesznek a globalizációkritikus mozgalmakban is. Számos ifjúsági szervezet vállal aktív szerepet az igazságosabb globalizáció megvalósítására irányuló folyamatokban és partnerségi viszonyokban.

A 48 legszegényebb ország teljes adósságállománya 168 milliárd USA dollár, ha pedig a 128 legszegényebb országot nézzük, az összeg meghaladja a 3,7 billió USA dollárt. 1 Összehasonlításképp: a világ milliárdosainak – azaz mindössze 497 embernek (a világ lakosságának kb. 0,000008%-a) – a vagyona mintegy 3,5 billió USA dollárra rúg.12

-ben az Európa Tanács ifjúsági szektora ifjúsági találkozót szervezett „Milyen nagy a világod? – Európa, ifjúság és globalizáció” címmel. A találkozón 83 ország képviseletében 317 fiatal gyűlt össze, hogy megossza tapasztalatait és véleményét arról, milyen az élet a globalizáció körülményei között, és milyen helyet foglal el Európa ebben a világban, továbbá hogy a globalizáció hatásaira választ adó, a helyes kormányzást és az emberi méltóság védelmét szolgáló hatékony lépésekre javaslatokat tegyen. A résztvevők fő problémaként a szociális jogokhoz – munkához, oktatáshoz és megfelelő életszínvonalhoz – való hozzáférés hiányát jelölték meg. Kiemelték továbbá az európai régió különös felelősségét, hiszen Európa bőven kivette részét a gazdasági globalizációval járó előnyökből, következésképp most „megengedheti magának”, hogy otthont adjon liberális demokráciáknak, amelyeket a világ többi része felé példaként állítanak. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a fiatalokra a jelen erőforrásaiként kell tekinteni, nem pedig úgy, mint a jövő várományosaira, akik majd akkor jutnak szóhoz, amikor az előző generáció már nincs hatalmon.9

A szakmai gyakorlat helyzete Európában

A globalizáció miatt a fiatalokra hatalmas nyomás nehezedik a tekintetben, hogy beszálljanak a kiélezett munkaerő-piaci versenybe, és a szakmai gyakorlat adta lehetőségeket használják kompetenciáik fejlesztésére. Ezt az európai fiatalok számára igen fontos kérdést az Európai Ifjúsági Fórum is vizsgálta, amikor csaknem 4.000 gyakornok bevonásával az egész kontinensre kiterjedő felmérést készített a szakmai gyakorlat témájáról. A válaszadóknak csupán 25%-a állította, hogy megfelelő díjazásban részesült, 37%-uk pedig azt, hogy három vagy annál több szakmai gyakorlaton is részt vett. Az egyik gyakornok, aki összesen négy szakmai gyakorlatot tudhat maga mögött, így összegezte tapasztalatait: „A munkaadók tisztában vannak vele, hogy megtehetik, hogy egy fillért se fizessenek a gyakornokoknak, mert a friss diplomásoknak „szükségük” van a tapasztalatra, így elvárják egy pályakezdőtől, hogy már az első napon mindent tudjon."10

A fiatalok tájékoztató és tudatosító kampányok, tiltakozások, akciók, kiadványok és sztrájkok formájában lépnek föl az igazságos globalizációért. Ezek szervezői olykor egyének, máskor szervezetek vagy kiterjedt szövetségek. Az akciók lehetnek helyi, országos vagy akár nemzetközi szintűek. Az Európai Ifjúsági Központok rendszeresen adnak helyet az emberségesebb globalizációért kampányoló ifjúsági szervezetek programjainak. Néhány ilyen szervezet:

European Coordination Via Campesina (ECVC, Via Campesina Európai Koordinációs Szervezet)

Az ECVC mezőgazdasági termelők és munkások szervezeteit tömöríti, és azért küzd, hogy a különböző élelmezésügyi és mezőgazdasági szakpolitikák a legitimitás, a méltányosság, a szolidaritás és a fenntarthatóság elvén alapuljanak.

Federation of Young European Greens (FYEG, Fiatal Európai Zöldek Szövetsége)

Az FYEG az európai környezetvédő és zöld politikai csoportok ernyőszervezete. Általános politikai állásfoglalásában az FYEG aggodalmát fejezi ki a transznacionális vállalatok környezetkárosítása, továbbá az olyan intézmények, mint a Világbank, az IMF és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) demokratikus irányításának hiánya miatt. Szorgalmazza a spekulációs pénzmozgások megadóztatását, vagyis az úgynevezett Tobin-adó bevezetését, és azt, hogy a közlekedési-szállítási, energiaipari és telekommunikációs infrastruktúra demokratikus intézmények irányítása alá kerüljön.

International Falcon Movement – Socialist Education International (IFM-SEI, Nemzetközi Sólyom Mozgalom – Szocialista Nevelési Internacionálé)

Az IFM – SEI 2011-ben elindította az „Önkéntességgel a szegénység ellen” projektjét, melynek célja az afrikai, ázsiai, európai és latin-amerikai önkéntesek összekapcsolása, és az így létrejött erős hálózat segítségével a figyelem ráirányítása a fialatok körében előforduló szegénységre és a tisztességes munkakörülményért vívott küzdelmükre.

Service Civil International (Nemzetközi Civil Szolgálat) – nemzetközi önkéntes táborok

Az SCI több mint 90 éve szervez önkéntes projekteket a béke kultúrájának előmozdítása és építése, valamint a helyi közösségek segítése céljából. A világ minden táján, számos országban szerveznek táborokat, ahol minden évben több ezren önkénteskednek.

World Association Girl Guides és Girl Scouts – The Global Girls’ Fund (Cserkészlányok Világszövetsége – Globális Alap Lányoknak)

A kezdeményezés célja, hogy értékes ismeretek, készségek elsajátításának támogatásával és különféle lehetőségek biztosításával segítsen megváltoztatni a lányok és fiatal nők életét világszerte. Az Alap 10 millió font összegyűjtését tűzte ki célul 2014 júniusáig, melyből olyan projekteket és programokat kívántak létrehozni, amelyek biztosítják, hogy minden lány és fiatal nő megkapja a képességei teljes kibontakoztatásához szükséges lehetőségeket.

Jegyzetek

1 Shalmali Guttal,"Globalisation" in Development in practice, vol. 17 no. 4/5, August 2007, pp. 523-531 [Globalizáció. In: Fejlődés a gyakorlatban, 17. kötet, 4/5 sz., 2007. augusztus, 523-531. oldal] www.jstor.org/stable/25548249
2 Resolution of the ETUC Executive Committee on the Social Dimension of Globalisation [Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) Végrehajtó Bizottságának határozata a globalizáció társadalmi dimenziójáról], 2004: https://www.etuc.org/en/document/social-dimension-globalisation
3 Fairtrade International: Fairtrade standards (Fairtrade International: Fairtrade szabványok). https://www.fairtrade.net/standard
4 Az Occupy mozgalom tüntetéseinek helyszínei: en.wikipedia.org/wiki/List_of_Occupy_movement_protest_locations

6 Adapted from A Fair Globalization: Creating Opportunities For All, International Labour Organisation, Geneva, 2004 ( A „Tisztességes Globalizáció: Hogy az előnyök mindenki számára érezhetők legyenek” c. jelentés alapján, Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, Genf, 2004.) et (link: https://www.ilo.org/public/english/wcsdg/docs/report.pdf)
7 Az ENSZ Globális Megállapodása angol nyelven: www.unglobalcompact.org/AboutTheGC/TheTenPrinciples/index.html
8 "Youth Employment: Youth Perspectives on the Pursuit of Decent Work in Changing Times" [A fiatalok foglalkoztatása: A fiatalok kilátásai a méltányos munkára egy változó világban], ENSZ www.un.org/esa/socdev/unyin/wyr/2011/report.pdf, frissebb adatok a legutóbbi jelentésben: www.un.org/development/desa/youth/wp-content/uploads/sites/21/2018/12/WorldYouthReport-2030Agenda.pdf
9 Council of Europe (Európa Tanács), 2005: https://book.coe.int/fr/jeunesse-autres-publications/3256-how-big-is-your-world-europe-youth-and-globalisation-an-anthology.html
10 European Youth Forum, Interns Revealed [Európai Ifjúsági Fórum: A szakmai gyakorlat titkai] http://issuu.com/yomag/docs/yfj_internsrevealed_web

I. http://assembly.coe.int/nw/xml/XRef/Xref-XML2HTML-en.asp?fileid=17580&lang=en

II. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A21994A1223%2801%29

III. ford. Nádori Gergely

 

Kapcsolódó gyakorlatok Kapcsolódó gyakorlatok
Jeles nap
  • március 22.A víz világnapja
  • április 7.Az egészség világnapja
  • május 1.A munka ünnepe
  • május második szombatjaA méltányos kereskedelem világnapja
  • május 21.A kulturális sokszínűség világnapja a párbeszédért és a fejlődésért
  • június 5.Környezetvédelmi világnap
  • június 20.Menekültek világnapja
  • július első szombatjaA szövetkezetek nemzetközi napja
  • július 11. Népesedési világnap
  • augusztus 9.A világ bennszülötteinek nemzetközi napja
  • augusztus 12.Nemzetközi ifjúsági nap
  • október első hétfőjeHabitat-világnap (Nyomornegyed nélküli városok)
  • október 7.A tisztes munka világnapja
  • október 16.Élelmezési világnap
  • október 17.IA szegénység elleni küzdelem világnapja
  • december 9.Korrupcióellenes világnap
  • december 18.Migránsok nemzetközi napja
  • december 20.IAz emberi szolidaritás nemzetközi napja