A gyakorlat menete

1. Mondjuk el a résztvevőknek, hogy a gyakorlat az Emberi Jogok Európai Bíróságának egyik esetét fogja feldolgozni. Kérdezzük meg, mit tudnak a Bíróságról és az Emberi Jogok Európai Egyezményéről.
2. Olvassuk fel az esetismertető kártyán lévő szöveget, és győződjünk meg róla, hogy mindenki számára világos a fő kérdés: sértené-e az Egyezmény 3. cikkét Mr. Chahal kiutasítása?
3. A résztvevőket osszuk három egyenlő csoportba.

• Az „A” csoport Mr. Chahalt képviseli;
• A „B” csoport az Egyesült Királyság kormányát képviseli;
• A „C” csoport Az Emberi Jogok Európai Bíróságának bíráit képviseli

4. Osszuk ki minden csoportnak a szerepüknek megfelelő szerepkártyákat. A résztvevőknek 30 percük van álláspontjuk megvitatására és tisztázására. Az „A” és „B” csoportok feladata, hogy előkészítsék az érvelésüket, a bírák alkotta „C” csoport tagjai pedig gondolják át, milyen kérdéseket tesznek majd fel a két félnek.

5.30 perc elteltével rendezzük át a csoportokat úgy, hogy akinek a kártyáján 1-es van, azok egy csoportba kerülnek, a 2-esek egy másikba, a 3-asok egy harmadikba és így tovább, tehát mindegyik új csoportban lesz egy bíró; egy ember, aki Mr. Chahalt képviseli; és egy valaki az Egyesült Királyság kormányának képviseletében.

6.Mondjuk el, hogy minden csoport egy-egy minibíróságot alkot. A bíróságoknak 20 perc áll rendelkezésére, ezalatt a bíró felteheti a kérdéseit, a két fél pedig válaszolhat és kifejtheti álláspontját.

7.Ezután minden bíró meghozza saját döntését arra vonatkozóan, hogy Mr. Chahal kiutasítása sértené-e a 3. cikket. Hívjunk újra össze minden résztvevőt, és kérjük meg a bírákat, hogy hirdessék ki, és indokolják meg döntésüket.

8.Adjunk lehetőséget a másik két csoport tagjainak, hogy reagálhassanak az ítéletekre, majd mondjuk el, hogy a valóságban az Európai Bíróság milyen döntést hozott ebben az ügyben (lásd Információs kártya).

9. Kérjük ki a résztvevők véleményét a Bíróság döntéséről, majd térjünk rá a feldolgozásra és értékelésre.

Feldolgozás és értékelés

• Mi volt a legnehezebb, legproblematikusabb kérdés ebben az ügyben?
• Mennyire találtátok nehéznek a szerepeteket?
• Egyetértetek a saját csoportotok bírájának döntésével? Mik voltak a legfontosabb szempontok, megfontolások a végső döntés meghozatalakor?
• Szerintetek az Emberi Jogok Európai Egyezménye miért tulajdonít különös fontosságot a kínzással szembeni védelem jogának? Miért nem engedi korlátozni ezt a jogot még rendkívüli állapot idején sem?
• Szerintetek milyen következményekkel járna, ha bizonyos esetekben megengedett lenne a kínzás?
• Milyen összefüggésben áll ez a terrorizmus elleni küzdelemmel?
• Ismertek ehhez a helyzethez hasonló eseteket vagy ügyeket?
• Miért van szükség az Emberi Jogok Európai Bíróságára?
• Tudtok a Bíróság elé került hazai vonatkozású ügyekről?
• Kik fordulhatnak jogorvoslatért az Emberi Jogok Európai Bíróságához?

Tanácsok a csoportsegítőnek

A 4. pontnál, amikor mindenki a saját szerepe szerinti csoportban kezd dolgozni, jelezzük a résztvevőknek, hogy a bírósági tárgyaláshoz majd mindannyian más csoportba fognak kerülni. Mondjuk el, hogy érdemes az idejük egyik részét az ügy részleteinek átbeszélésére fordítani, egy másik részét pedig arra, hogy felkészüljenek, hogyan fogják az álláspontjukat ismertetni a tárgyalás elején. A bíróknak érdemes áttekintenie az ügy részleteit, valamint átgondolni, milyen további információkra lesz szükségük a két féltől döntésük meghozatalához.

Mondjuk el a két ellenérdekű felet képviselő csoportnak, hogy még ha személy szerint nem is értenek egyet az általuk képviselt oldallal, mégis igyekezzenek majd a bíró előtt a lehető legjobban képviselni azt.

Ha van rá mód, akkor az egyes „bíróságok” külön termekben ülésezzenek (6. pont), de legalább elegendő távolságban legyenek egymástól ahhoz, hogy az egyes csoportok ne hallják egymást.

Kérjük meg a bírákat, hogy a „tárgyalás” során figyeljék az időt. Tervezzék meg előre, mennyi időt szánnak kérdésekre, és hogyan osztják fel az időt a felek között. Hívjuk fel a figyelmüket, hogy mindkét fél számára körülbelül ugyanannyi időt kell biztosítaniuk, emellett elegendő időt kell hagyniuk a vita során elhangzó szempontok tisztázására is.

Ha a résztvevők még nem hallottak róla, akkor a foglalkozás végén megemlíthetjük annak a vizsgálatnak az eredményeit – különösen a titkos fogva tartásokról és a guantánamói hadifogolytáborban jellemző viszonyokról szóló megállapításokat –, amelyről Dick Marty írt jelentést a Parlamenti Közgyűlés számára „Az Európa Tanács tagállamait érintő állítólagos titkos fogva tartások és jogellenes államközi fogolyszállításokról szóló második jelentés” címmel. (További információért lásd az 5. fejezet online verziójának Háború és terrorizmus című részét.

Javaslatok a folytatáshoz

A "Terrorizmus" című gyakorlat  során a résztvevők lehetséges terrorcselekményekre vonatkozó példák alapján megpróbálják meghatározni a terrorizmus fogalmát. Az"Amikor eljön a holnap" . gyakorlat pedig egy másik, szintén nem korlátozható joggal – az élethez való joggal – foglalkozik, egy, a halálos ítélete végrehajtására váró fiatal által írt szöveg alapján.

További információk

Az Emberi Jogok Európai Bírósága az 1950-ben elfogadott Emberi Jogok Európai Egyezményében létrehozott nemzetközi igazságszolgáltatási szerv, amelynek feladata felügyelni, hogy az Európa Tanács tagországai tiszteletben tartják-e az emberi jogokat. www.echr.coe.int

A Bíróság által a gyakorlat alapjául szolgáló ügyben hozott ítélet ¹³ szerint, ha az Egyesült Királyság végrehajtotta volna Mr. Chahal kiutasítását, akkor megsértette volna az Egyezmény 3. cikkét. Indoklásuk a következő:

„A 3. cikk a demokratikus társadalmak alapelveinek egyikét fogalmazza meg. A Bíróság tudatában van azoknak a problémáknak, amelyekkel napjainkban az államok szembetalálják magukat, amikor meg akarják védeni a lakosságot a terrorista támadásoktól. Mindemellett, még abban az esetben is, ha figyelembe vesszük e tényezőt, az Egyezmény kifejezetten tiltja a kínzást, az embertelen és megalázó büntetést és bánásmódot, bármit is követett el az érintett személy. Az Egyezmény és az 1. és 4. kiegészítő jegyzőkönyv legtöbb lényegi rendelkezésével ellentétben, a 3. cikk nem ad lehetőséget alkalmazásának korlátozására, és a 15. cikk értelmében annak rendelkezéseitől még a nemzet létét fenyegető rendkívüli állapot esetén sem lehet eltérni.

[...] Az embertelen és megalázó bánásmód 3. cikk szerinti tilalma abszolút formában vonatkozik a kiutasításra is. Tehát amennyiben megalapozottan feltételezhető, hogy más államba való kiutasítása esetén az egyén a 3. cikket sértő bánásmód valóságos veszélyének lenne kitéve, a szerződő félnek az ilyen bánásmódtól való védelmet illető kötelezettsége a kiutasítás vonatkozásában is fennáll. Ilyen körülmények között az egyén tettei, legyenek bármennyire nemkívánatosak vagy veszélyesek, nem bírnak döntő jelentőséggel.”

Eltérés. Eltérésnek nevezzük a jogi kötelezettségvállalás visszavonását, vagy az Emberi Jogok Európai Egyezménye esetében valamely tagállam egyes cikkekben foglalt jogi kötelezettségének felfüggesztését. Az Egyezmény 15. cikke lehetővé tesz ilyen eltérést „háború vagy más rendkívüli állapot esetén”, az államnak azonban előzetesen tájékoztatnia kell az Európa Tanács Főtitkárát, és csak „a helyzet szükségessége által feltétlenül megkívánt mértékben” térhet el. A 15. cikk értelmében nem lehet eltérni a 3., 4. cikk 1. bekezdés, valamint a 7. cikk rendelkezéseitől, a 2. cikk rendelkezései esetében pedig kizárólag a „jogszerű háborús cselekmények következtében okozott halálesetek” jelentenek kivételt.

Az Egyesült Királyság éveken keresztül eltért az 5. cikk egyes rendelkezéseitől. 2001 novemberében – az Egyesült Államokat 2001 szeptemberében ért terrortámadásokat követően – újra bejelentette eltérési szándékát, azzal az indoklással, hogy az Egyesült Királyságot terrorizmus veszélye fenyegeti. Az Egyesült Királyság volt az Európa Tanács egyedüli tagállama, amely az Egyesült Államok elleni terrortámadások következtében élt az eltéréshez való jogával. 2005-ben aztán az eltérést a parlament felsőházának döntése alapján visszavonták, mivel azt diszkriminatívnak, ezáltal pedig az Emberi Jogok Európai Egyezményével összeegyeztethetetlennek találták.

Az Emberi Jogok Európai Egyezményének összefoglalója.

Javaslatok tevékenységre

A csoport tagjai utánajárhatnak, hazánkkal kapcsolatban milyen ügyeket tárgyalt eddig az Emberi Jogok Európai Bírósága, és megnézhetik, születtek-e jogsértést megállapító ítéletek. A bírósági esetekre vonatkozóan az www.echr.coe.int oldalon találhatnak információkat, ha beírják a keresőbe a „HUDOC”-szót.

Segédletek

Download as PDF

Esetismertető kártya a gyakorlat 2. lépéséhez (Gyakorlat menete 2. pont)
Az ügy
Karamjit Singh Chahal indiai állampolgár, jelenleg az Egyesült Királyságban él. Szikh nemzetiségű, az indiai Pandzsáb állam területén a független szikh államért küzdő mozgalom támogatója.
A brit kormány Mr. Chahalt ki akarja utasítani Indiába azzal az indokkal, hogy a szikh függetlenségért folytatott küzdelme és múltbéli cselekedetei miatt veszélyt jelent az Egyesült Királyság nemzetbiztonságára, különös tekintettel a terrorizmussal kapcsolatos jelenlegi fejleményekre.
Mr. Chahal az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult kiutasításának megakadályozása céljából, azzal az indoklással, hogy egész biztosan kínzásnak lenne kitéve, ha visszatérne Indiába. Indoklása szerint az államnak nincs joga kiutasítani őt, ezzel ugyanis megsértené a vonatkozó Egyezmény 3. cikkét.

Szerepkártya – Bírák
Az ügy
Karamjit Singh Chahal indiai állampolgár, jelenleg az Egyesült Királyságban él. Szikh nemzetiségű, az indiai Pandzsáb állam területén a független szikh államért küzdő mozgalom támogatója.
Az Egyesült Királyság kormánya Mr. Chahalt ki akarja utasítani Indiába azzal az indokkal, hogy a szikh függetlenségért folytatott küzdelme és múltbéli cselekedetei miatt veszélyt jelent az Egyesült Királyság nemzetbiztonságára, különös tekintettel a terrorizmussal kapcsolatos jelenlegi fejleményekre.
Mr. Chahal az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult kiutasításának megakadályozása céljából, azzal az indoklással, hogy egész biztosan kínzásnak lenne kitéve, ha visszatérne Indiába. Indoklása szerint kiutasítása megsértené a vonatkozó Egyezmény 3. cikkét, így az államnak nincs joga kiutasítani őt.

A kínzás valószínűsége: Információ különböző forrásokból
1995-ben az ENSZ kínzással kapcsolatos ügyekért felelős különmegbízottja egy jelentésében említést tett a rendőri fogva tartás során elkövetett kínzásokról: „...hiteles források állítják, hogy széles körben elterjedt, sőt, szinte állandó jelenség; csupán néhány incidens miatt emelnek vádat, és még kevesebb végződik az elkövetők elítélésével.”¹⁴
Az Amnesty International közelmúltban készült jelentése szerint a pandzsábi rendőrség rendszeresen követ el emberi jogi jogsértéseket a Pandzsáb állam területén kívül végrehajtott titkos műveletek során. Az Amnesty szerint a szikh szeparatista vezetőket továbbra is komolyan fenyegeti – gyakran a pandzsábi rendőrség részéről – az „eltüntetés”, a vádemelés és tárgyalás nélküli fogva tartás, a kínzás és a bírósági ítélet nélküli kivégzés veszélye.

Az Emberi Jogok Európai Egyezményének vonatkozó cikkei röviden:
3. cikk – Kínzás tilalma
Senkit sem lehet kínzásnak, vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni.15. cikk – Az Egyezmény hatályának felfüggesztése szükséghelyzet esetén 1. Háború vagy a nemzet létét fenyegető más rendkívüli állapot esetén [az állam] a jelen Egyezményben meghatározott kötelezettségeitől eltérő intézkedéseket tehet a helyzet szükségessége által feltétlenül megkívánt mértékben, feltéve, hogy az ilyen intézkedések nem ellentétesek egyéb nemzetközi jogi kötelezettségeivel.
A 3., 4.1 és 7. cikkek nem korlátozhatók. Az élethez való jog nem korlátozható, kivéve a jogszerű háborús cselekmények
következtében okozott haláleseteket.

Szerepkártya - Karamjit Singh Chahal

Ön indiai állampolgár, de jelenleg az Egyesült Királyságban él. Szikh nemzetiségű, támogatja az indiai Pandzsáb állam területén a független szikh államért küzdő mozgalmat.

A brit kormány az Indiába való kiutasítását tervezi azzal az indokkal, hogy a szikh függetlenségért folytatott küzdelme és múltbéli cselekedetei miatt veszélyt jelent az Egyesült Királyság nemzetbiztonságára, különös tekintettel a terrorizmussal kapcsolatos jelenlegi fejleményekre.

Ön biztos abban, hogy ha visszatérne Indiába, megkínoznák, mint ahogyan azt sok barátjával és családtagjával is tették – és ahogy Önnel is tették a legutóbbi indiai tartózkodása során. Ez mindössze hat évvel ezelőtt történt, akkor a pandzsábi rendőrség letartóztatta, és 21 napon keresztül fogva tartotta. Ezalatt rettenetes körülmények között, megbilincselve tartották, eszméletlenre verték, áramot vezettek több testrészébe, és úgy tettek, mintha ki akarnák végezni. Később vádemelés nélkül szabadon bocsátották.

                                    
Az Ön álláspontja:
1.Ön nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot az Egyesült Királyság számára, hiszen az indiai konfliktus békés megoldását pártolja.
2.Ha visszamegy Indiába, egészen biztosan meg fogják kínozni, a helyzet ugyanis nem változott számottevően, időközben viszont még többen megismerték az Ön nevét és szeparatista álláspontját.
3.Ha az Egyesült Királyság kormánya végrehajtja a kiutasítását, azzal megtagadja Öntől a kínzástól való védelem jogát, és ezzel megsértené az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. cikkét.
                                  
Az Emberi Jogok Európai Egyezményének vonatkozó cikkei röviden:
3. cikk – Kínzás tilalma
Senkit sem lehet kínzásnak, vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni.

15. cikk – Az Egyezmény hatályának felfüggesztése szükséghelyzet esetén
1. Háború vagy a nemzet létét fenyegető más rendkívüli állapot esetén [az állam] a jelen Egyezményben meghatározott kötelezettségeitől eltérő intézkedéseket tehet a helyzet szükségessége által feltétlenül megkívánt mértékben, feltéve, hogy az ilyen intézkedések nem ellentétesek egyéb nemzetközi jogi kötelezettségeivel.
2. A 3., a 4. cikk 1. bekezdés és a 7. cikk nem korlátozhatók. Az élethez való jog nem korlátozható, kivéve a jogszerű háborús cselekmények következtében okozott haláleseteket.

Szerepkártya – Az Egyesült Királyság kormánya
Az ügy
Karamjit Singh Chahal indiai állampolgár, jelenleg az Egyesült Királyságban él. Szikh nemzetiségű, az indiai Pandzsáb állam területén a független szikh államért küzdő mozgalom támogatója.
Ön az Egyesült Királyság kormányát képviseli, aki Mr. Chahalt ki akarja utasítani Indiába azzal az indokkal, hogy a szikh függetlenségért folytatott küzdelme és múltbéli cselekedetei miatt veszélyt jelent az Egyesült Királyság nemzetbiztonságára, különös tekintettel a terrorizmussal kapcsolatos jelenlegi fejleményekre.
Mr. Chahal az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult kiutasításának megakadályozása céljából, azzal az indoklással, hogy egész biztosan kínzásnak lenne kitéve, ha visszatérne Indiába. Indoklása szerint az államnak nincs joga kiutasítani őt, ezzel ugyanis megsértené a vonatkozó Egyezmény 3. cikkét.

Az Ön álláspontja:
Mr. Chahal nincs a kínzás valós veszélyének kitéve, utolsó ott tartózkodása óta ugyanis Indiában megváltozott a helyzet, és az indiai kormány is biztosította Önöket arról, hogy Mr. Chahalnak nem esik bántódása.
Mr. Chahal a szikh függetlenségi mozgalomban vállalt szerepe miatt nemzetbiztonsági kockázatot jelent az Egyesült Királyságra nézve.
A kínzással szembeni védelemhez való joga tehát korlátozható, és az nem élvezhet elsőbbséget a nemzetbiztonságot fenyegető kockázatok elhárításához képest.

Az Emberi Jogok Európai Egyezményének vonatkozó cikkei röviden:
3. cikk – Kínzás tilalma
Senkit sem lehet kínzásnak, vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni.

15. cikk – Az Egyezmény hatályának felfüggesztése szükséghelyzet esetén
1. Háború vagy a nemzet létét fenyegető más rendkívüli állapot esetén [az állam] a jelen Egyezményben meghatározott kötelezettségeitől eltérő intézkedéseket tehet a helyzet szükségessége által feltétlenül megkívánt mértékben, feltéve, hogy az ilyen intézkedések nem ellentétesek egyéb nemzetközi jogi kötelezettségeivel.
2. A 3., 4.1 és 7. cikkek nem korlátozhatók. Az élethez való jog nem korlátozható, kivéve a jogszerű háborús cselekmények következtében okozott haláleseteket.

Információs kártya a csoportsegítő részére a gyakorlat 8. lépéséhez (A gyakorlat menete 8. pont)

A Chahal kontra Egyesült Királyság ügy (22414/93.), 1996. november 15-én kelt ítélet összefoglalása

Tényállás: A kérelmező szikh nemzetiségű, illegálisan jutott be az Egyesült Királyságba, ám később az illegális bevándorlóknak szóló amnesztia keretében tartózkodási engedélyt kapott. Politikailag aktív szerepet vállalt az Egyesült Királyság szikh közösségének életében, és fontos szerepet játszott a Nemzetközi Szikh Ifjúsági Szövetség megalapításában és megszervezésében. Az akkori indiai miniszterelnök meggyilkolására irányuló összeesküvés vádjával letartóztatták, de bizonyíték hiányában szabadon engedték, később azonban tettlegesség és rendbontás miatt elítélték, ám az ítéletet végül hatályon kívül helyezték. Az Egyesült Királyság kiutasítási határozatot hozott ellene politikai tevékenysége és az ellene indult büntetőügyi nyomozások miatt, és az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletének kihirdetéséig fogva tartották.
Kérelem: A kérelmező állítása szerint kínzásnak, embertelen és megalázó bánásmódnak lenne kitéve, ha visszatoloncolnák Indiába, ez pedig sértené az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. cikkét. Állítása szerint az 5. cikk szerinti szabadsághoz való jogát is megsértették.
Ítélet: Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy a kiutasítás sértené a 3. cikket, továbbá hogy a brit hatóság megsértette az 5. cikk 4. pontját és a 13. cikket; azonban nem sértette meg az 5. cikk 1. pontját.
Indoklás: Az Egyezmény 3. cikke abszolút védelmet biztosít, kiutasítás kapcsán is. Ennek értelmében az Egyesült Királyság nem igazolhatja nemzetbiztonsági érdekekkel a kérelmező kiutasítását. A kérelmezőt Indiába történő kiutasítása esetén valós veszély fenyegeti, hogy embertelen bánásmódnak vetnék alá. A Bíróság az 5. cikk 1. pontjának megsértését nem állapította meg, a döntés fontossága miatt ugyanis nem lehetett azt rövid időn belül meghozni. Ugyanakkor az Egyesült Királyság bírósági eljárása nem felelt meg az Egyezmény 5. cikk 4. pontja által rögzített követelményeknek, mivel a nemzeti hatóságok nem csúszhatnak ki a belső bíróságok által gyakorolt tényleges ellenőrzés alól arra hivatkozva, hogy az ügy a nemzetbiztonságot érinti