A gyakorlat menete

1. Bevezetésként mondjuk el a csoportnak, hogy a gyakorlat során szerepjáték segítségével dolgozzuk majd fel a nők reprodukciós jogai és a munkavállalás összefüggéseit. Indítsunk rövid ötleteléssel a nők reprodukciós jogaival kapcsolatban, hogy mindenkinek legyen fogalma arról, mit jelent ez a kifejezés.
2. Osszuk a résztvevőket legfeljebb 5 fős csoportokba.
3. Olvassuk fel a szituációs kártyát.
4. Adjunk a csoportoknak 20 percet arra, hogy kigondolják a történet végét, és felkészüljenek a jelenet előadására. A szerepjáték Mária és Szabó úr találkozójával indul, és legfeljebb öt percig tartson.
5. Kérjünk meg egymás után minden kiscsoportot, hogy adja elő a jelenetét. Az előadással kapcsolatos észrevételeket tartogassuk a végére, miután minden csoport eljátszotta a maga darabját.

Feldolgozás és értékelés

Először vegyük végig az összes szerepjátékot: a szerepjátszók mondják el, hogyan alakították a történetet, a többiek pedig az észrevételeiket. Ezután térjünk át a szerepjátékokban megjelenített helyzet jelentőségére, és hogy hogyan lehet fellépni a diszkrimináció ezen formájával szemben.

• Meglepődtetek a jelenetben felvázolt helyzeten? Előfordulhat ilyesmi a valóságban?
• Hogyan döntöttétek el, hogy mi legyen a jelenet végkifejlete?
• Valószerűnek találtátok a történet végét a különböző előadásokban? Melyek voltak a jobb, és melyek a kevésbé hasznos megoldások Mária részéről a helyzet kezelésére? Mennyire nehéz asszertíven ⁴³ kezelni egy ilyen helyzetet, ahelyett, hogy agresszíven vagy megalázkodva reagálnánk?
•  
• Hazánkban milyen jogai vannak a terhes munkavállalóknak?
• Miért próbál a cég ilyen feltételt szabni Máriának? Igazságos ez? Miért? Miért nem?
• Sérültek-e emberi jogok? Ha igen, melyek?
• Ha Mária férfi lenne, ugyanilyen bánásmódra számíthatna? Miért? Miért nem?
• Mit gondoltok, különbözik a nők és a férfiak hozzáállása a témához? Ha igen, miben?
• Mivel lehetne támogatni és megvédeni a nők reprodukciós jogait?

Tanácsok a csoportsegítőknek

Gondoljuk át, hogy nemi szempontból kiegyensúlyozott vegyes kiscsoportokat szeretnénk-e vagy sem. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az egynemű csapatok izgalmasabb befejezéseket találnak ki, és ez gazdagítja a szerepjátékot követő feldolgozást.

Elképzelhető, hogy a résztvevők nem ismerik a „reprodukciós jogok” kifejezést, és a csoportvezetőnek kell pár gondolattal segítenie a gyakorlat elején, hogy a résztvevők megértsék, mi mindent foglal magában ez a fogalom. A reprodukciós jogként tekinthetünk a következőkre:

• örömteli és teljes nemi élet, erőszaktól, fertőzésektől és betegségtől való félelem nélkül;
• szabad döntés a gyermekvállalásról;
• gondoskodó jellegű családtervezési szolgáltatások, olyan szolgáltatással párosulva, amely lehetőséget nyújt a biztonságos és ítélkezéstől mentes terhességmegszakításra, ahol tisztelettel és a nők méltóságát biztosító módon bánnak a nőkkel, és garantálják a titoktartást;
• szexuális felvilágosítás.

Tartsuk szem előtt, hogy a feldolgozás során a Máriával szembeni emberi jogi jogsértések felvethetnek megosztó kérdéseket, mint például az abortusz és a nők szabad választáshoz való joga, illetve a magzat élethez való joga. Ez a téma az emberi jogi nevelés szempontjából különösen fontos, mivel nyitottságot igényel a résztvevőktől, valamint azt, hogy képesek legyenek eltekinteni egyes sztereotípiáktól, korábban kialakított álláspontoktól, és hogy kritikusan gondolkodjanak. A téma kiválóan illusztrálja az emberi jogok komplexitását. Ha előkerül ez az ellentmondás a vitában, érdemes lehet rá később külön beszélgetést szánni.

Variációk

Használhatjuk esetleg a fórumszínház módszerét. Kiscsoportok helyett kezdhetünk két önként jelentkezővel, akik megszemélyesítik Máriát és Szabó urat, míg a többiek megfigyelőként vesznek részt. Időnként állítsuk meg a szerepjátékot, és kérjünk hozzászólást a megfigyelőktől. Tegyenek javaslatokat arra, hogy hogyan folytatódjon a jelenet. Úgy is alakíthatjuk, hogy egy-egy megfigyelő időnként felvált egy szereplőt, és így alakítja a szerepjátékot.

További szereplőket is adhatunk a jelenethez. Például megjelenhet Mária férje, aki szakszervezeti bizalmi ugyanannál a cégnél, és a történet folytatódhat a személyzeti irodában lezajlott jelenet után is.

Ha nagy az ellenállás a csoportban a szerepjáték módszerével kapcsolatban, használhatunk mesélést is helyette. Alakítsunk ki csoportokat, osszuk ki a jelenet egy-egy példányát, és kérjük meg a résztvevőket, hogy beszéljék meg az esetet, és írják meg a történet végét. Ezután nagy körben a csoportok beszámolnak a beszélgetések eredményéről, és elmondják, hogyan fejezték be a történetet, majd összevetik a különböző végkifejleteket.

Javaslatok a folytatáshoz

Ha zajlik szexuális felvilágosítás az iskolában, ez a gyakorlat nagyon jól kiegészítheti a tananyagot. Használhatjuk a gyakorlatot a Nemzetközi nőnap (március 8.) vagy A család nemzetközi napja (május 15.) megünneplésére is társadalomtudomány- vagy történelemórán.
A csoport utánajárhat, mi a helyzet az országban a reprodukciós jogok terén. Majd készíthetnek interjúkat nőkkel és munkáltatókkal, hogy tájékozódjanak arról, hogyan érvényesülnek az ország vonatkozó törvényei a gyakorlatban. A csoport tanulmányozhatja azt is, hogy a közoktatásban milyen szexuális felvilágosítás folyik:
foglalkoznak-e a reprodukciós jogok összes aspektusával?

A munkahelyi diszkrimináció más formáinak feltérképezésére használjuk az "Eltérő bérek " című gyakorlatot.

Javaslatok a cselekvésre

A résztvevők bevihetik a reprodukciós jogok témáját az iskolába, diákönkormányzatba vagy ifjúsági szervezetükbe.
Járjunk utána, hogy mely helyi civil szervezetek foglalkoznak a nők reprodukciós jogaival, és vegyünk részt rendezvényeiken és kampányaikban.

További információk

Egyezmény a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről (CEDAW Egyezmény)

A polgári és politikai jogok mellett az egyezmény jelentős figyelmet szentel a reprodukciós jogoknak, melyek alapvető fontossággal bírnak a nők számára. A preambulum hangsúlyozza, hogy „a nőknek az utódok létrehozásában játszott szerepe nem lehet hátrányos megkülönböztetés alapja”.
A diszkrimináció és a nők reprodukciós jogai közötti kapcsolat visszatérő téma az Egyezményben. Például az Egyezmény 5. cikke hangsúlyozza, hogy a részes államok „gondoskodjanak arról, hogy a családi nevelés felölelje az anyaság mint társadalmi feladat megfelelő megértését”, és megköveteli a gyermeknevelés minden felelősségének és feladatának egyenlő megosztását a nemek között. Ezzel összhangban az anyaság és a gyermekgondozás védelmével kapcsolatos intézkedések alapvető jogok, amelyek megjelennek az Egyezmény munkavállalással, családjoggal, egészségüggyel és oktatással kapcsolatos részeiben. Az Egyezmény kötelezi a részes államokat szociális szolgáltatások működtetésére, különös tekintettel azon gyermekgondozási szolgáltatásokra, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy az anyák össze tudják egyeztetni családi kötelezettségeiket a munkavállalással és a közéletben való részvétellel. Az Egyezmény javasolja az anyaság védelmét célzó intézkedéseket, melyeket „nem lehet megkülönböztető jellegűnek minősíteni” (4. cikk).
Az Egyezmény megerősíti a nők reprodukciós választáshoz való jogát is. Ez az egyetlen emberi jogi egyezmény, mely a családtervezést megemlíti. Egyrészt kötelezi a részes államokat arra, hogy családtervezéssel kapcsolatos tanácsadást biztosítson az oktatás keretében (10. cikk, h) bekezdés), valamint hogy a családjogban biztosítsa a nők számára az „azonos jogokat arra, hogy szabadon és felelősen dönthessenek gyermekeik számáról és a gyermekszülések közé eső időközről, valamint hogy hozzájussanak mindahhoz a tájékoztatáshoz, oktatáshoz és eszközökhöz, amelyek lehetővé teszik számukra az említett jogok gyakorlását” (16. cikk, e) bekezdés).

Segédletek

Download as PDF

A jelenet

Mária csaknem egy éve munkanélküli, és elszántan kutatja az álláslehetőségeket. Tíz napja elment egy állásinterjúra, és ez lenne álmai állása – pont valami ilyesmit keresett! Az interjú jól sikerült, és felajánlották Máriának az állást. A cégtől felhívták, hogy jöjjön be Szabó úr, a személyzeti főnök irodájába aláírni a szerződést. A munkakörével kapcsolatos tudnivalókat már az interjú során megbeszélték. Mária már épp aláírná a szerződést, amikor Szabó úr megjegyzi, hogy az állás betöltésének van egy feltétele: Máriának alá kell írnia egy nyilatkozatot, melyben vállalja, hogy a következő két évben nem szül gyermeket.