Egyenlő munkáért egyenlő bért!

A gyakorlatról

Szimulációs gyakorlat, amely szembesíti a résztvevőket a munkaerőpiac valóságával. Többek között az alábbi témákkal foglalkozik:
• ugyanazért a munkáért nem mindig jár ugyanakkora bér,
• munkahelyi diszkrimináció,
• a fiatal munkavállalók másoknál alacsonyabb bérezése.

Érintett jogok

• A munka szabad megválasztásához való jog, valamint a szakszervezethez csatlakozás joga
• A méltányos bérezéshez való jog és az „egyenlő munkáért egyenlő bér” joga
• A nemi és életkori alapú hátrányos megkülönböztetés tilalma

Célok

• A részvevők szembesítése a munkahelyi diszkrimináció jelenségével
• Az igazságtalansággal szembeni fellépéshez és a jogokért való kiálláshoz szükséges készségek fejlesztése
• A szolidaritás, egyenlőség és igazságosság értékeinek erősítése

Eszközök

• A „Munkavállalói bértábla” egy példánya
• Dolgozói azonosítókártya, fejenként egy
• Játékpénz – használhatjuk erre a célra a Kompasz-pénzt

Előkészítés

• Készítsük el az azonosítókártyákat: mindegyiken csak az illető neme és életkora szerepeljen. Használjuk ehhez a segédletben található munkavállalói bértáblát.
• Találjunk ki egy konkrét feladatot, amelyet a résztvevők el tudnak végezni. Gyűjtsünk össze minden alapanyagot és eszközt, amelyre ehhez szükségünk lesz.

Jeles nap
  • szeptember 18.Az egyenlő díjazás világnapja

A gyakorlat menete

  1. Mondjuk el a résztvevőknek, hogy ők az alkalmazottaink, és most el kell végezniük egy munkát a munkaadó (vagyis a csoportsegítő) utasítására. De ne aggódjanak, mindenki rendesen meg lesz fizetve. Elvégre nem rabszolgamunkáról van szó!
  2. Találomra osszuk ki az azonosítókártyákat, úgy, hogy mindenkinek jusson egy.
  3. Ismertessük a feladatot, és győződjünk meg róla, hogy mindenki tudja a dolgát.
  4. Kezdődhet a munka!
  5. Amikor elkészültek a feladattal, kérjük meg a résztvevőket, hogy álljanak sorba, hogy megkaphassák a járandóságukat. A fizetést a szerep szerinti életkoruk és nemük alapján határozzuk meg, a bértáblában foglaltak szerint. Hangosan számoljuk le a bankjegyeket, hogy mindenki tudhassa, ki mennyit kap.
  6. Ha a résztvevők panaszkodni vagy reklamálni kezdenek, mondjunk valamilyen indokot, de ne kezdjünk el vitatkozni.
  7. Saját belátásunk szerint döntsük el, meddig húzzuk a gyakorlatot; ha úgy érezzük, túlságosan magasra csapnak az indulatok, fejezzük be. Hagyjunk időt a résztvevőknek, hogy lenyugodjanak, és kilépjenek a szerepükből, azután üljünk körbe a feldolgozáshoz.

Feldolgozás és értékelésGoto top

A feldolgozást több szakaszra bontva végezzük. Először tekintsük át magát a szimulációs játékot.

  • Milyen érzés volt több (vagy kevesebb) pénzt kapni, miközben mindenki pontosan ugyanazt a munkát végezte?
  • Milyen kritériumok alapján kaptak egyesek több, mások kevesebb fizetést?
  • Milyen érzés másoknál többet kapni? Milyen érzés kevesebbet kapni?
  • Itt ebben az országban vagy településen előfordul-e hasonló munkahelyi diszkrimináció?

Ezután beszélgessünk a nemi alapú bérezésről:

  • Indokolt lehet bármikor is, hogy ugyanazért a munkáért más fizetséget kapjon egy férfi, mint egy nő? Miért/miért nem? Ha igen, milyen esetben?
  • Ha egy férfi jobban végzi el a munkát, mint egy nő, ez indokolhatja, hogy több pénzt kapjon érte?
  • Ha a férfinak jobbak a képesítései, mint a nőnek, akkor automatikusan több fizetséget kellene kapnia?
  • Szerintetek vannak olyan munkák, amelyeket csak férfiaknak szabadna végezniük? Miért/miért nem? Ha igen, melyek ezek a munkák?
  • Szerintetek vannak olyan munkák, amelyeket csak nőknek szabadna végezniük? Miért/miért nem? Ha igen, melyek ezek a munkák?
  • Szerintetek indokolt lehet megerősítő intézkedések (vagyis pozitív diszkrimináció) alkalmazása annak érdekében, hogy megváltozzon a társadalom hozzáállása?

Végül beszélgessünk az életkor alapján történő bérezésről:

  • Ebben az országban létezik életkor alapján történő diszkrimináció a bérezés terén? Ha nincs, szerintetek kellene, hogy legyen?
  • Ha van, mivel indokolható az ilyen a megkülönböztetés, különösen a fiatalok esetében?
  • Mit gondoltok az ilyen különbségtételről? Jó ez vagy rossz? Szükséges vagy szükségtelen? Indokoljátok meg a válaszaitokat!
  • Ebben a szimulációs gyakorlatban milyen emberi jogok sérültek, illetve kerültek veszélybe?
  • Hogyan lehetne érvényesíteni ezeket a jogokat?

Tanácsok a csoportsegítőknekGoto top

Ha a munkavállalói táblából (ld. Segédlet) törlünk egyes szerepeket vagy hozzáadunk újabbakat, ügyeljünk rá, hogy arányosan szerepeljenek benne különböző nemű és életkorú emberek. Ha sok résztvevőnk van, vagy ha jobban el akarunk mélyedni a kétfajta diszkrimináció témájában, két csoportra is oszthatjuk a résztvevőket: az egyik csoport a nem, a másik pedig az életkor alapján történő megkülönböztetés témáját beszéli meg.

Milyen típusú munkát végezzenek el a résztvevők a gyakorlat során? A lényeg az, hogy mindenki pontosan ugyanazt csinálja. Érdemes olyasmit választani, amit egyszerre többen is csinálhatnak, hogy ne kelljen várakozniuk, amíg a másik elkészül. Gondoljuk át a következőket:

  • Ha szabadtéri feladatot tervezünk, megfelelőek az időjárási viszonyok?
  • Van-e elég helyünk?
  • Olyan munka, amelyet férfiak és nők, idősek és fiatalok egyaránt jól és könnyen el tudnak végezni?
  • Biztonságos?
  • Elképzelhető-e, hogy valaki kínosnak vagy erkölcsileg aggályosnak fogja találni a feladatot?
  • Mennyi időt vesz igénybe?
  • Sok különböző készség kell a megvalósításához?
  • Meg lehet ismételni többször is?

Például ilyen feladatokat adhatunk:

  • Töröljék le a táblát, azután írjanak fel rá jól olvashatóan egy megadott mondatot.
  • Pakolják le a könyveket a polcról, tegyék be őket dobozba, vigyék át a dobozt a terem túlsó végébe, és pakolják föl a könyveket az ott lévő könyvespolcra.
  • Hajtogassanak papírrepülőt vagy -csákót.
  • Takarítsák ki a termet vagy a kert egy megadott részét.
  • Gyűjtsék össze a szemetet a környéken, egy adott területen.
  • Mossák le az iskola/épület vagy a tanár/képző kocsijának az ablakait.
  • Gyűjtsenek három különböző fajta falevelet, és ragasszák fel egy-egy papírlapra.
  • Keressék ki egy-egy fogalom definícióját, és írják fel egy lapra. (Ha különböző szavakat adunk, és mindegyik az emberi jogokhoz kapcsolódik, a végén lesz egy rövid szószedetünk!)

Amikor kifizetjük a résztvevőket, és reklamálnak, hogy miért kaptak különböző összegeket, akkor hozzunk fel különböző indokokat. Ezek alapulhatnak olyasmin, ami valóban megtörtént, de lehetnek teljesen alaptalan, nevetséges érvek is. Például:

  • Ő azért kap kevesebbet, mert megbotlott.
  • Ő azért kap többet, mert kedvesen mosolygott.
  • Azért, mert péntek van!

VariációkGoto top

Két csoporttagot kinevezünk pénztárosnak, és ők osztják ki a pénzt, nem a csoportsegítő.

A kiosztott feladattól függően szabhatunk határidőt is – mintha gyárban dolgoznának. Nagyon egyszerű feladat esetén, vagy ha hatnál kevesebb résztvevő van, három-négy kört is csinálhatunk, ilyenkor minden kör egy napi munkának felel meg. Minden „nap” (kör) után a játékosok bemennek a bankba, aláírnak egy papírt, és megkapják az aznapi fizetésüket. Számítsunk rá, hogy egyes résztvevők hamar észreveszik, milyen igazságtalan a bérezés, és hőzöngenek majd emiatt. Ezeket rúgjuk ki, és mondjuk meg a többieknek, hogy keményebben kell dolgozniuk. Számítsunk rá, hogy ezen a ponton a dolgozók sztrájkba lépnek. Vigyázzunk, hogy a résztvevők nehogy túlságosan belelovalják magukat a játékba, fontos, tartsuk szem előtt, mi is a gyakorlat valódi célja.

Ha úgy érezzük, nem lenne jó ötlet ezt a gyakorlatot szimulációs játék keretében megvalósítani, akkor az itt található információk adaptálásával kezdeményezhetünk beszélgetést. Minden „dolgozónak” adjunk ki egy „adatlapot”, megadva a munkakörét, nemét, életkorát és a fizetése összegét. További részleteket is felvehetünk az adatlapra, mint például végzettség vagy szakmai tapasztalat. Azt is megtehetjük, hogy készítünk néhány bővebb esetleírást különböző munkavállalókról, és azokkal dolgozunk. Vegyük azonban figyelembe, hogy egy beszélgetés önmagában nem tud olyan erős érzelmi reakciókat kiváltani, mint egy szimulációs játék.

Javaslatok a folytatáshozGoto top

Ha a csoport szívesen vesz részt szerepjátékban, és érdekli őket, mit tehetnek a szakszervezetek a munkavállalói jogok – pl. a dolgozók igazságos bérezéshez és megfelelő munkakörülményekhez való joga – érdekében, akkor csináljuk meg velük a "Szakszervezeti tárgyalás"című gyakorlatot. A "Munka és család" című gyakorlat a munkahelyi esélyegyenlőség és a nők jogainak kérdésével foglalkozik szerepjáték keretében.

Javaslat a cselekvésreGoto top

Tájékozódjunk a munkavállalók jogairól és arról, hogy a hazánkban hogyan védik azokat a törvények. Ha a résztvevők a zsebpénzük kiegészítése érdekében az iskola mellett dolgoznak is (például esténként, hétvégenként vagy a szünidőben), fontos ismerniük a munkavállalói jogaikat: például kapnak-e éjszakai vagy hétvégi pótlékot? Be vannak-e jelentve? A munkaeszközök megfelelő állapotban vannak-e, és a munkahely betartja-e az egészségügyi és biztonsági előírásokat? Nézzünk utána, milyen következményei lehetnek, ha valaki „feketén” dolgozik, vagyis sem ő maga, sem a munkaadó nem jelenti be a munkáját az adóhatóságnak.

Tobábbi információkGoto top

Mivel a nők átlagosan kevesebbet keresnek, mint a férfiak, ugyanannyi pénzért többet kell dolgozniuk. A láthatatlan munka világnapja ezért esik keddre: ugyanis ha a nők annyit akarnak keresni, amennyit a férfiak keresnek egy hét alatt, a következő keddig kellene dolgozniuk.

Az, hogy milyen problémák merülnek fel az egyenlő bérezéssel kapcsolatban, az országonként változik, illetve attól is függ, hogy életkori vagy nemi diszkriminációról van-e szó. A nemi alapú diszkrimináció nem más, mint a nőkkel szembeni diszkrimináció. A történelem során a nők számos hátrányt szenvedtek mind társadalmi és politikai, mind gazdasági szinten. A nők munkahelyi diszkriminációja megjelenik például az állásinterjúkon és a jelentkezők kiválasztásában, az előléptetési lehetőségekben, és abban, hogy a nők átlagosan kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Amikor ugyanazon munkáért különböző fizetséget kap egy férfi és egy nő, az az egyenlő bérezéshez való jog megsértése.
A fiatal munkavállalóknak is joguk van az igazságos bérezéshez. Ezen a téren azonban bonyolult helyzet, ráadásul országonként változik. Általában igaz, hogy a fiatalok körében nagyobb arányú a munkanélküliség, mint a felnőtteknél.

Bár általában kívánatos, hogy egyenlő munkáért mindenki egyenlő bért kapjon, a fiatalok speciális esetet jelentenek, és a vonatkozó előírások sok országban megengedik, hogy ugyanazért a munkáért ők alacsonyabb bért kapjanak. Erre két indokot szoktak felhozni. Egyfelől az a cél, hogy a fiatalokat tanulásra ösztönözzék, és elvegyék a kedvüket attól, hogy korán belépjenek a munkaerőpiacra. Ugyanakkor az alacsonyabb bérszint a munkaadókat arra ösztönzi, hogy alkalmazzák a kevesebb tapasztalattal és képzettséggel rendelkező fiatalokat, főként azokat, akik a korai iskolaelhagyók egyre szélesebb táborát alkotják, és akik más elfoglaltság hiányában az utcán flangálnának, és „bajba keveredve” terhet jelentenének az államnak. Országonként változik, mennyire élnek az ilyenfajta szabályozással, és az mennyire képes csökkenteni a munkanélküliséget a fiatalok körében.

A Szociális Jogok Európai Bizottsága (az Európai Szociális Karta végrehajtását ellenőrző testület) szerint a fiatalok alacsonyabb bérezése nem összeegyeztethetetlen az igazságos bérezés elvével, amennyiben ez a különbség nem túl nagy, és az életkor előrehaladtával csökken. Például elfogadható, ha a 15-16 éves munkavállalók induló bére 30%-kal kevesebb, mint a felnőtteké, a 16-18 évesek esetében azonban ez a különbség nem haladhatja meg a 20%-ot.

A fiatalok munkabére nem feltétlenül alacsony. Sok magasan képzett fiatal nagyon is jól keres – egyesek szerint túlzottan jól! Az új technológiákon alapuló szektorokban például sok fiatal dolgozik, akik sokkal magasabb fizetést kapnak, mint a nyugdíjhoz közel álló idősebb kollégáik.

A méltányos bérezéshez való jog

Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya, 7. cikk
Az Egyezségokmányban részes államok elismerik mindenkinek a jogát az igazságos és kedvező munkafeltételekhez, amelyek különösen az alábbiakat biztosítják:
a) olyan díjazást, amely minden dolgozó számára legalább a következőket jelenti;
(i) méltányos munkabért és az egyenlő munkáért minden megkülönböztetés nélkül járó egyenlő díjazást, különösen pedig a nők számára olyan munkakörülmények biztosítását, amelyek – ugyanazon munkáért való ugyanazon díjazás mellett – nem maradnak el a férfiak munkakörülményeitől.

Európai Szociális Karta
7. cikk 5. bekezdés – A fiatal dolgozók és ipari tanulók joga a méltányos bérhez.
4. cikk 3. bekezdés – A férfi és női dolgozók egyenlő értékű munka egyenlő díjazásához való joga.

SegédletekGoto top

PDFDownload as PDF

Munkavállalói bértábla nem és életkor szerint

  Sex Age Pay in Ems
1. Férfi 35 év 100
2. 16 év 30
3. Férfi 22 év 70
4. 32 év 90
5. Férfi 16 év 50
6. 19 év 60
7. Férfi 26 év 100
8. Férfi 20 év 70
9. 24 év 80
10. Férfi 37 év 100
11. 17 év 30
12. 23 év 80