A gyakorlat menete

Kérdezzük meg a résztvevőket, hogy mit tudnak az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célokról. Ha szükséges, röviden ismertessük ezeket, és mondjuk el, hogy a 4. cél az, hogy 2030-ra mindenki számára biztosítva legyen a minőségi oktatás.

Mondjuk el, hogy a gyakorlat két részből fog állni, egy memóriajátékból (1. rész) és a kapcsolódó témák megvitatásából (2. rész).

1. rész: Memóriajáték (10 perc)

1. Mondjuk el, hogy a csomagban húsz kártyapár található. Minden pár egy témakártyából és egy képes kártyából áll, a feladat az, hogy megtalálják az összeillő párokat. A témakártyákon szereplő állítások mindegyike a 4. Fenntartható Fejlődési Célhoz, az emberi jogokhoz és az oktatáshoz kapcsolódik. A dőlt betűs kérdések a játékot követő beszélgetéshez kellenek majd.
2. Kérdezzük meg a résztvevőket, hogy ismerik-e a „Memory”-t vagy más hasonló memóriajátékot, ugyanis ezt fogják négyfős csoportokban játszani. Idézzük fel a szabályokat! Terítsék ki a lapokat a képes felükkel lefelé a padlón vagy egy asztalon. Az első játékos felfordít két lapot. Ha az egyik (vagy mindkettő) témakártya, a játékos hangosan felolvassa a címét és az alatta szereplő állítást (a dőlt betűs kérdést nem, az majd csak a részhez kell). Ha a két felfordított kártya összetartozik, akkor a játékos megtartja őket, és újra ő következik. Ha a kártyák nem tartoznak össze, akkor vissza kell őket fordítani képpel lefelé, vigyázva, hogy az eredeti helyükön maradjanak Ekkor a soron következő résztvevő folytatja a játékot azzal, hogy megnéz két kártyát. A játék akkor ér véget, amikor az összes kártyának meglett a párja. Az a győztes, aki a legtöbb párt gyűjtötte össze.

2. rész: Beszélgetés és visszajelzés a témákról (60 perc)

1. Írjuk össze a témákat a táblán, flipcharton vagy nagy papírlapon. Kérjük meg a résztvevőket, hogy olvassák fel a kártyákon szereplő címeket, ezeket írjuk fel.
2. Kérjük meg a csoportot, hogy válasszanak 4–6 témát az alapján, hogy mi érdekli őket a leginkább.
3. Alakítsunk 4-5 fős csoportokat. Kérjük meg a csoportokat, hogy válasszák ki, melyik két témáról szeretnének a leginkább beszélgetni.
4. Ha megállapodtak a témákban, adjunk 20 percet arra, hogy megvitassák az általuk választott témákat. A beszélgetések kiindulópontja a kártyákon szereplő dőlt betűs kérdés legyen.
5. 20 perc elteltével hívjuk össze a teljes csoportot, hogy mondják el, mire jutottak. Vegyünk sorra minden egyes témát. Adjunk minden csoportnak 5 percet arra, hogy elmondják a gondolataikat, és további maximum 5 percet a többiektől érkező kérdésekre.
6. Miután mindegyik csoport beszámolt, térjünk át a feldolgozásra és értékelésre.

Feldolgozás és értékelés

Mivel már volt alkalmunk megvitatni a témaköröket, így következhet magának a gyakorlatnak és tanulságainak az értékelése:

• Élveztétek a játékot?
• Alkalmas volt arra, hogy elindítsa a beszélgetést az oktatáshoz kapcsolódó témákról?
• Hogyan zajlott a beszélgetés a kisebb csoportokban? Mindenki úgy érzi, részt tudott venni?
• Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 26. cikke az oktatáshoz való jogról szól. Mit kellene magában foglalnia ennek a jognak a gyakorlatban?
• Mit gondoltok, túl sok-e a kihívás az oktatás biztosítása terén? Van realitása annak, hogy sikerül megvalósítani azt a célt, hogy 2030-ig mindenki számára elérhető legyen az inkluzív és megfelelő minőségű oktatás és az egész életen át tartó tanulás lehetősége?
• Mit gondoltok, miért tartozik az oktatás a Fenntartható Fejlődési Célok közé?
• Milyen kihívások érik az oktatáshoz való jogot a hazánkban, saját környezetetekben vagy iskolátokban?
• Mit tehettek ti vagy a csoportotok, közösségetek annak érdekében, hogy a 4. Fenntartható Fejlődési Cél megvalósuljon a hazánkban és/vagy a fejlődő országokban?
• Fenyeget-e az a veszély, hogy az emberi jogi neveléshez való jog „elfelejtődik”, amikor olyan nagy hangsúly kerül az írás-olvasás és a számolás tanítására, valamint a szakképzésre? Ha így van, mit tehetünk ez ellen?

Tanácsok a csoportsegítőknek

A gyakorlat elején azért használjuk a memóriajátékot, hogy a résztvevők szórakoztató módon szerezzék meg a későbbi beszélgetéshez szükséges információkat.

Ez a gyakorlat elég egyszerűen levezethető. Fontos, hogy még a gyakorlat előtt elolvassuk az összes témakártyát, és tudjuk, melyik kép melyik témához tartozik. Így szükség esetén segíthetünk a gyakorlat során, és ellenőrizhetjük, tényleg összeillenek-e a kártyák. A szabályok ismertetése közben illusztrálhatjuk a feladatot, megmutatva, hogy néz ki egy konkrét kártyapár. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a témakártyán szerepel egy állítás és egy kérdés is.

Elmondhatjuk a résztvevőknek, hogy ezt a játékot azért hívják Memory-nak, mert a játékosoknak a memóriájukra kell támaszkodniuk, hogy fel tudják idézni, hol helyezkednek el a már megtekintett kártyák, hogy képesek legyenek aztán megtalálni az összetartozó párokat.

A második részt úgy is alakíthatjuk, hogy két különböző csoport ugyanazt a témát dolgozza fel, ezáltal több ötlet születhet egy adott témában. Ez azt jelenti, hogy a csoportoknak egyeztetniük kell egymás között arról, ki melyik kérdést vitatja meg.

El kell döntenünk, hogy a gyakorlat folyamán mikor kerítünk sort a 4. Fenntartható Fejlődési Cél részcéljainak részletes ismertetésére. A csoport méretétől és a rendelkezésre álló időtől is függ, hogy milyen sorrend és módszer a legmegfelelőbb. Beszélhetünk ezekről a gyakorlat bevezetésekor vagy a feldolgozás keretében is. Érdemes a különböző részcélokat röviden összefoglalni, hogy a résztvevők átfogó képet kapjanak ezekről.

A kártyák sokszorosításakor érdemes felnagyítani az eredetit, hogy olvashatóbb legyen a szöveg. Ha a papírt kartonra ragasztjuk, a kész kártyáink tartósabbak és könnyebben kezelhetők lesznek.

A kártyák kb. egyharmada az ENSZ által 2015-ben elfogadott 4. Fenntartható Fejlődési Célhoz kapcsolódó állításokat tartalmaz. A többi kártyán az emberi jogokhoz és az oktatáshoz kapcsolódó, vagy más olyan témák szerepelnek, amelyekkel foglalkozni kell, ha mindenki számára biztosítani szeretnénk a minőségi oktatást.

Variációk

Ha nincs elég idő a második részre, akkor alkalmazhatjuk helyette a "Csak egy perc" című gyakorlatban leírt technikát. Kérjük meg a résztvevőket, hogy válasszanak ki egyet a náluk levő kártyákon szereplő témák közül, és beszéljenek róla egy percen keresztül tétovázás és önmaguk ismétlése nélkül. Ez hasznos lehet akkor is, ha úgy érezzük, érdemes fejleszteni a csoporttagok előadói készségét.

Megtakaríthatunk némi időt a második rész elején, ha az összes képes kártyából a kapcsolódó címekkel együtt előre készítünk egy nagyított verziót, és akkor a témák közös összegyűjtése helyett kihelyezhetjük ezeket a képeket, amik ráadásul még jól is mutatnak.

Javaslatok a folytatáshoz

A foglalkozás során felmerülő témák feldolgozására sok más gyakorlat is alkalmat ad. Ha például annak kérdését szeretnénk megvizsgálni, hogy mennyi pénzt költ az állam az oktatásra és más szociális szolgáltatásokra, és mennyit a honvédelemre, akkor végezzük el a "Mennyi az annyi?" című gyakorlatot.). A gyermekmunka kérdését és az oktatáshoz való hozzáférés hiányának problémáját pedig "Ashique történetén"keresztül nézhetjük meg közelebbről. 

Javaslatok a cselekvésre

A témakártyákon sok olyan probléma szerepel, amelyek akadályozzák, hogy 2030-ra megvalósuljon a mindenki számára elérhető minőségi oktatás. A csoport választhat ezek közül egyet, hogy annak kapcsán tovább kutasson, megoldásokat keressen a célok elérésére, és megpróbáljon fellépni az ügy érdekében. A 3. Cselekvés az emberi jogokért című fejezetben további tippeket találhatnak a megvalósításhoz. Például levelet írhatnak országgyűlési képviselőknek, és megkérdezhetik őket, hogy mit tesz az ország a 4. Fenntartható Fejlődési Cél kapcsán megfogalmazott részcélok eléréséért.

További információk

Az oktatáshoz való jogról az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 26. cikke rendelkezik. Ám annak ellenére, hogy a kormányzatok általában elismerik ezt a jogot, és elkötelezik magukat amellett, hogy mindenki számára biztosítják az ingyenes alapfokú oktatást, a valóságban az ingyenes oktatásból nem mindenki, hanem csak az emberek egy kisebb hányada részesül. A 4. Fenntartható Fejlődési Célon belül a 4.1-es célkitűzés az ENSZ egyik legfrissebb kezdeményezése annak érdekében, hogy ez a jog mindenki számára a gyakorlatban is megvalósuljon.

A múltban már egyéb kezdeményezések is voltak az oktatás globális előmozdítására. Az „Oktatást mindenkinek!” programot 1990-ben, a thaiföldi Jomtienben rendezett Oktatást Mindenkinek Világkonferencián indították el. A nemzetközi közösség 2000-ben a szenegáli Dakarban az Oktatási Világfórum keretében találkozott újra, hogy áttekintse, milyen haladást tettek az alapfokú oktatás biztosítása terén, és hogy új lendületet adjanak az „Oktatást mindenkinek!” programnak. 164 ország közel 1100 képviselője ekkor fogadta el a Dakar Cselekvési Kerettervet, amelyben az aláírók elkötelezték magukat, hogy 2015-re mindenki számára biztosítják az ingyenes minőségi alapfokú oktatást. Az UNESCO-t bízták meg azzal, hogy összehangolja a különböző nemzetközi szereplők tevékenységét, és az erőfeszítések folyamatosságát biztosítsa világszerte.

Az Oktatási Világfórum kezdeményezése egybeesett az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Céljainak elfogadásával, melyek megvalósítását szintén 2015-re tűzték ki. A 8 fejlesztési cél közül kettő kapcsolódott az oktatáshoz: a 2-es cél, amely az egyetemes alapfokú oktatás elérését, és a 3-as cél, amely a nemek közötti egyenlőséget és a nők szerepének megerősítését szorgalmazza.

Az „Oktatást mindenkinek!” programról további információkat találhatunk az UNESCO honlapján: unesco.org; a Millenniumi Fejlesztési Célokról pedig az ENSZ honlapján: www.un.org/millenniumgoals. Az oktatást érintő nemzetközi szakpolitikákról és együttműködésekről lásd: www.norrag.org.

Az ENSZ Közgyűlése 2015-ben fogadta el hivatalosan a Fenntartható Fejlődési Célokat mint a Millenniumi Fejlesztési Célok „utódját”. (A Fenntartható Fejlődési Célokkal kapcsolatos általános információk a Mennyi az annyi? című gyakorlat  leírását követő További információk részben, vagy pl. a www.undp.org weboldalon találhatók, magyarul pedig többek között itt: https://ensz.kormany.hu/agenda-2030). A 4. Fenntartható Fejlődési Cél a minőségi oktatásról szól. A cél az, hogy 2030-ra mindenki számára biztosítva legyen az inkluzív és méltányos minőségi oktatás és az egész életen át tartó tanulás lehetősége. A 4. Fenntartható Fejlődési Célon belül 7 részcélt határoztak meg:

1. 2030-ra biztosítani kell, hogy minden fiú és lány ingyenes, méltányos és minőségi alap- és középfokú oktatásban részesüljön, amelynek eredményeként megfelelő és használható tudást szerez.

2. 2030-ra biztosítani kell minden fiú és lány számára a minőségi kisgyermekkori fejlesztést, gondozást és iskolaelőkészítő oktatást az alapfokú tanulmányokra való megfelelő felkészítés érdekében.

3. 2030-ra biztosítani kell minden férfi és nő számára az egyenlő esélyű hozzáférést a megfizethető és minőségi gyakorlati és szakképzéshez, valamint a felsőoktatáshoz, beleértve az egyetemet is.

4. 2030-ra jelentősen meg kell növelni azon fiatalok és felnőttek számát, akik rendelkeznek a munkaerő-piaci elhelyezkedéshez, a tisztességes munkához és a vállalkozáshoz szükséges megfelelő készségekkel, beleértve a gyakorlati és szakmai készségeket is.

5. 2030-ra meg kell szüntetni a nemek közötti egyenlőtlenségeket az oktatásban, és biztosítani kell az oktatás és szakképzés minden szintjéhez való egyenlő hozzáférést a sérülékeny csoportok, ezen belül a fogyatékossággal élők, az őslakos emberek és a veszélyeztetett helyzetben élő gyermekek számára.

6. 2030-ra biztosítani kell, hogy minden fiatal, valamint a felnőttek – mind a nők, mind a férfiak – jelentős része tudjon írni-olvasni és számolni.

7. 2030-ra biztosítani kell, hogy minden tanuló rendelkezzen a fenntartható fejlődés előmozdításához szükséges tudással és készségekkel, és ennek érdekében részesüljön a fenntartható fejlődésről és a fenntartható életmódról, az emberi jogokról, a nemek közötti egyenlőségről, a béke és az erőszakmentesség kultúrájáról, a globális polgárságról és a kulturális sokszínűség tiszteletéről, valamint a kultúrának a fenntartható fejlődésben betöltött szerepéről szóló nevelésben.

Az alábbi honlapokon további információkat olvashatunk:

• Inclusion and education: ALL MEANS ALL, Global Education Monitoring Report (Befogadás és oktatás: a minden mindent jelent; Globális oktatási monitoring-jelentés), 2020: www.unesco.org/en/efareport
• Global Campaign for Education (Globális kampány az oktatásért): www.campaignforeducation.org
• The Right to Education Project (Az oktatáshoz való jog projekt): www.right-to-education.org

Segédletek

Download as PDF

	Pénz és oktatás Pénzügyi források nélkül a kormányzatok nem tudják teljesíteni kötelezettségeiket. Ez az oktatás minőségét is érinti: az alacsony tanári fizetések és az oktatási anyagok hiánya veszélyeztetik az oktatás minőségét. Ha nincs pénz, oktatás sincs. Egyetértetek?		Nemek közötti egyenlőség és oktatás Sok ország tett már hatalmas lépéseket a nemek közötti egyenlőség érdekében. Miközben egyes országokban a nők és a lányok számára tilos iskolába járni. Komolyan lehet ezek után venni a 4. Fenntartható Fejlődési Célt?
	Élelem és oktatás Az „Ételt a tanuláshoz” program iskolai étkezést és/vagy hazavihető élelmiszercsomagokat biztosít annak érdekében, hogy a szegényebb gyerekek is egészségesek legyenek és képesek legyenek tanulni. Megoldást jelent a fenti program a 4. Fenntartható Fejlődési Cél célkitűzéseinek eléréséhez?		Oktatást mindenkinek A mindenki számára hozzáférhető alapfokú oktatás biztosítását célzó korábbi kezdeményezéseket nem sikerült maradéktalanul megvalósítani. Most a 4. Fenntartható Fejlődési Cél kívánja garantálni mindenki számára a minőségi oktatást és az egész életen át tartó tanulás lehetőségét. .Van értelme olyan célokat kitűzni, amelyek nyilvánvalóan elérhetetlenek?
	Oktatás és szerhasználat Számos iskolában és egyetemen jelent problémát a diákok alkohol-, cigaretta- és drogfogyasztása. A szerhasználat akadályozza a diákokat a tanulásban, és növeli az erőszak előfordulását. Megoldást jelenthet a kábítószerek használatát szabályozó szigorú intézményi házirend?		Honvédelem és oktatás Sok országban a költségvetés nagy részét a honvédelmi kiadásokra különítik el, miközben nem marad elég forrás a szociális szektorra, különösen az oktatásra. A biztonság fontosabb, mint az oktatás?
	Tanárok és az oktatás Nagyon fontos, hogy felkészült és színvonalasan oktató tanárok legyenek. Azonban sok fejlődő országban minimális képzést kapnak a pedagógusok. Végzettséghez (pl. tanári diplomához) kellene-e kötni, hogy kik taníthassanak az iskolákban?		Migráció és oktatás Minél magasabban képzett valaki, annál valószínűbb, hogy elhagyja a hazáját. Sok fejlődő országból származó orvos, tanár, mérnök és IT szakember dolgozik Európában. Etikus-e az, hogy Európa hasznot húz az ilyen „agyelszívásból”, miközben ezekre az emberekre a hazájukban is szükség volna??
	Ingyenes oktatás A 4.1 Fenntartható Fejlődési Cél értelmében 2030-ra mindenki számára biztosítani kell az ingyenes alap- és középfokú oktatást. Ez valóban jó ötlet? Vajon nem értékelik jobban az emberek azt, amiért fizetniük kell?		Emberi jogi nevelés „… hogy minden személy és a társadalom minden szerve, állandóan szem előtt tartva a jelen Nyilatkozatot, oktatás és nevelés útján előmozdítsa e jogok és szabadságok tiszteletben tartását..”. ENSZ Közgyűlés A társadalom mely „szervei” a leghatékonyabbak az emberi jogi nevelés megvalósításában?
	Globalizáció és oktatás A globális értékláncok arra kényszerítik a fejlődő országokban működő cégeket, hogy szakosodjanak bizonyos feladatokra (például ruhanemű-gyártásra) olyan gyárakban, ahol a munkához csak alacsony képzettségre és iskolai végzettségre van szükség. A globalizáció veszélyezteti az oktatás értékét?		Béke és oktatás A békéért való oktatás a formális oktatási tanterv részét kell hogy képezze. Nem elég, ha csak a nemformális tanulási helyzetekben találkozunk vele. Hogyan építenétek be a békére nevelést az iskolai tantervbe?
	Internet és oktatás Az információs technológia számos országban a tanulási folyamat elemi részévé vált, nélkülözhetetlen a kutatáshoz és a házi feladatokhoz. Milyen lehetőségek nyílnának meg, ha a világ összes gyermeke hozzáférne számítógéphez, internethez? Milyen problémák oldódnának meg ezzel?		Sport és oktatás A sport mindig része kell hogy legyen az iskolai oktatásnak. Számos olyan dolgot tanít meg, amelyet más tantárgyak keretében nem lehet elsajátítani. A sport nélkülözhetetlen a teljes testi és szellemi fejlődéshez. Egyetértetek, vagy szerintetek más tantárgyakra, pl. a technikára és más készségtárgyakra kellene a hangsúlyt fektetni?
	Egyetemi (felsőfokú és azt követő) oktatás A 4.3 Fenntartható Fejlődési Cél biztosítja, hogy 2030-ra mindenki egyenlően hozzáférjen a megfizethető gyakorlati- és szakképzéshez, valamint a felsőoktatáshoz. Milyen intézkedésekkel érhető el, hogy a gyakorlatban is megvalósuljon az egyenlő hozzáférés és a megfizethetőség?		Társadalmi kirekesztés és oktatás A roma gyerekeket sok európai országban automatikusan az értelmi fogyatékossággal élő gyerekekkel teszik egy osztályba, csak azért, mert romák. Máshol elkülönítve, kifejezetten a romáknak fenntartott alacsonyabb színvonalú iskolákba vagy osztálytermekbe dugják őket. Hogyan lehet a legjobban integrálni a roma gyerekeket az oktatási rendszerbe?
	Környezet és oktatás A 4.7 Fenntartható Fejlődési Cél biztosítja, hogy 2030-ra minden tanuló elsajátítsa a fenntartható fejlődés előmozdításához szükséges tudást és készségeket. Hogyan építenétek be a fenntarthatóságra nevelést az iskolai tantervbe?		Egész életen át tartó tanulás A 4.6 Fenntartható Fejlődési Cél biztosítja, hogy 2030-ra a felnőttek jelentős része megtanul írni, olvasni és számolni. Van-e értelme pénzt fordítani a felnőttek írás-olvasás-oktatására ahelyett, hogy inkább jövőbe fektetnénk és az alapfokú oktatásra költenénk?
	Fegyelem és oktatás Az egyes országokban az iskolák különböző módszereket alkalmaznak a fegyelmezésre. Ezek között megtalálhatjuk a testi fenyítést, a felfüggesztést, a többletmunkát, a kizárást és az iskolai fegyelmi eljárást. Szerintetek hogyan lehet a legjobban elérni a fegyelem fenntartását?		AIDS/HIV és oktatás „Az első csata, amit az AIDS elleni harcban meg kell nyerni, az a betegséget körülvevő hallgatás és megbélyegzés falának a lerombolása.” (Kofi Annan) Milyen szerepet tölthetnek be az AIDS/HIV elleni harcban az oktatási intézmények?