A gyakorlat menete

1. Mondjuk el, hogy ez a gyakorlat arról szól, mennyi pénzre lenne szükség a világ néhány súlyos társadalmi problémájának a megoldásához.
2. Kérdezzük meg a résztvevőket, mit tudnak a Fenntartható Fejlődési Célokról. Hányat tudnak megnevezni?
3. Mutassuk meg a posztert. Ha szükséges, röviden meséljünk a Fejlődési Célokról, és említsük meg, hogy az ENSZ elkötelezett ezek megvalósítása mellett.

4. Osszuk a résztvevőket 5-6 fős csoportokba, és vázoljuk fel az alaphelyzetet. A közgazdászok keményen dolgoznak, hogy legyen elég pénz a Fenntartható Fejlődési Célok megvalósítására, de még mindig lyukak tátonganak a költségvetésben. Most a résztvevőknek, az ENSZ egyik munkacsoportjának kell felbecsülniük, elég lesz-e 750 milliárd dollár, hogy pótolja az éves hiányt az alábbi célok megvalósításához: 2-es cél: az éhezés megszüntetése; 3-as cél: egészség és jóllét; 4-es cél: minőségi oktatás; valamint 6-os cél: tiszta víz és alapvető köztisztaság.

Hogy érzékeltessük, mennyit ér 1.750 milliárd dollár, mondjuk el, hogy 2014-ben a világ éves GDP-je (vagyis az egyes országok bruttó hazai termékének összesítéséből számolt éves bruttó világtermék) 77.000 milliárd dollár volt; ebből az Egyesült Államoké 17.500 milliárd, Németországé 3.850 milliárd, Szomáliáé pedig 5,7 milliárd.

5. Osszuk ki a borítékokat a kártyákkal és a pénzzel. Mondjuk el, hogy 1 KP egymilliárd dollárt ér.

6. Kérjük meg a résztvevőket, hogy gondolják át, mit kellene tenni az egyes FFC-k megvalósítása érdekében, és becsüljék fel, mennyit költenének rájuk. Az egyes célokra szánt pénzt tegyék a célt jelképező kártyára. Nem kell az összes pénzt elkölteniük, hiszen van még további 13 FFC, amelyeknél szintén jelentkezhet forráshiány.

7. Minden csoport mondja el, melyik célra mennyi pénzt szánt, és ezeket az összegeket írjuk fel a táblára. Ezen a ponton még nem kell megindokolniuk a döntéseiket, azt majd később, a megbeszélés során tehetik meg.

8. Ismertessük, hogy a Tengerentúli Fejlesztési Intézet (Overseas Development Institute, ODI) becslése szerint milyen összegekkel lehetne az éves költségvetési hiányt fedezni:

• 2-es cél (az éhezés megszüntetése): 50 milliárd dollár,
• 3-as cél (egészség és jóllét): 40 milliárd dollár,
• 4-es cél (minőségi oktatás): 40 milliárd dollár, és
• 6-os cél (tiszta víz és alapvető köztisztaság): 30 milliárd dollár.

Ezeket is írjuk fel a táblára egy más színű filccel. A csoportok most eszerint osztják szét a bankjegyeket, és összeszámolják, mennyi maradt.

9. Mondjuk el, hogy az 1.750 milliárd dollár nem egy hasraütésszerűen megadott összeg volt: 2014-ben ennyit költöttek a világ országai összesen katonai célokra.

Feldolgozás és értékelés

Először tekintsük át a gyakorlatot, majd beszéljünk arról, mit tanultak belőle a résztvevők.

• Hogyan működtek együtt a csoportok? Könnyű volt döntést hozni az összegekről és a fontossági sorrendről? Hogyan kezelték a véleménykülönbségeket?
• Van valakinek megjegyzése a 2-es, 3-as, 4-es és 6-os FFC megvalósításához szükséges összegekkel kapcsolatban? A 1.750 milliárd dollár több vagy kevesebb, mint amit a csoportok tagjai szükségesnek gondoltak?
• Szerintetek csökkenteni kellene a katonai kiadásokat, hogy ebből az összegből az FFC-k megvalósítását finanszírozzuk?
• Honnan szerezzünk pénzt a maradék 13 FFC megvalósítására? Ti erre költenétek a katonai költségvetésből fennmaradó 1.590 milliárd dollárt?
• A biztonság természetesen nagyon fontos. Napjainkban mi fenyegeti az emberek biztonságát helyi és globális szinten?
• Hogyan tudnánk legjobban elkölteni azt az (egyszerűség kedvéért eddig 1.750-re kerekített) 1.776 milliárd dollárt, amit globális szinten jelenleg katonai kiadásokra fordítunk?
• Milyen emberi jogokhoz kapcsolódik a 16-os Fenntartható Fejlődési Cél (béke, igazság és erős intézmények), illetve a 2-es, 3-as, 4-es és 6-os FFC?
• Mit tehetne a csoport helyi és országos szinten a Fenntartható Fejlődési Célok érdekében?

Tanácsok a csoportsegítőknek

A Fenntartható Fejlődési Célokat csak 2015-ben határozták meg. Fontos kiemelni, hogy a költségvetési hiány összege (vagyis azok a plusz összegek, amelyekre szükség lenne a megvalósításukhoz) becslésen alapszik (odi.org). Ez a gyakorlat 2016-ban készült, amikor még nem voltak adataink arról, hogy mennyi pénzre lenne szükség a többi FFC megvalósításához.

A 4. lépésnél három ország költségvetése szerepelt példaként. Az Egyesült Államoké azért, mert ott a világon a legmagasabb a GDP, Németországé Európában a legmagasabb, Szomáliáé pedig az egyik legalacsonyabb a világon, ráadásul az országban régóta háború és erőszak dúl. A résztvevők számára érdekesebbé tehetjük a gyakorlatot, ha számukra ismerős országokat hozunk példának. Az egyes országok GDP-jét megtalálhatjuk a worldbank.org weboldalon.

Nem várható el, hogy a résztvevők kevés háttértudással reálisan megbecsüljék a célok megvalósításához szükséges összegeket. Bátorítsuk őket, hogy használják meglevő tudásukat, és nyugodtan tippeljenek.

A költségek és a katonai kiadások összegeit praktikus okokból kerekítettük, de közel állnak a valós összegekhez. Például a Stockholm International Peace Research Institute (Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet) szerint 2014-ben a globális katonai költségvetés 1.776 milliárd dollár volt (sipri.org). Ami a költségvetési hiányt illeti, a 2-es, 3-as, 4-es és 6-os FFC-hez a Tengerentúli Fejlesztési Intézet szerint évente 50,2, 37, 38 és 26,8 milliárd amerikai dollárra lenne szükség.

Azért kell a csoportoknak a bankjegyeket szétosztaniuk, majd átcsoportosítaniuk, hogy kézzel foghatóan érzékeljék, viszonylag milyen kevés pénzre lenne szükség tulajdonképpen.

A feldolgozás során elárulhatjuk, hogy a 2-es, 3-as, 4-es és 6-os FFC megvalósításához szükséges összegből 175 milliárd dollár hiányzik, ami csak egytizede a globális katonai költségvetésnek.

A biztonságról szóló beszélgetés során az alábbi szempontok merülhetnek fel:

• A hagyományos katonai-honvédelmi gondolkodás nem nyújt megoldást napjaink olyan fenyegetéseire, mint a HIV, az ebola-, zika- és koronavírus, a nemzetközi bűnözés, a kiberterrorizmus, a szervezett bűnözés, a terrorizmus és a klímaváltozás.
• Sokkal több a polgárháború, mint régen. Tehát az erős katonaság nem jelent valódi biztonságot.
• Az ENSZ emberi fejlődésről szóló 1994-es jelentése (UN Human Development Report) hét csoportra osztotta az emberiség biztonságát fenyegető veszélyeket: a politikai, gazdasági, egészségügyi, élelmezési, környezetvédelmi, személyi biztonsági, valamint közösségi biztonsági fenyegetésekre. A Fenntartható Fejlődési Célok megvalósítása több szempontból is növeli a biztonságot.
• A diszkrimináció, illetve a szociális és gazdasági jogok megsértése is lehet fegyveres erőszak kiváltó oka, amennyiben ezek olyan súlyos sérelmeket és csoportidentitásokat eredményeznek, amelyek bizonyos körülmények között erőszakos formában fakadnak ki.
• A polgári és politikai jogok megsértése – például ha egyesektől megvonják a politikai életben való részvétel jogát – gyakran vezet országon belüli fegyveres konfliktushoz.
• A személyes biztonsággal kapcsolatos jogok megsértése, különösen elnyomó rendszerekben, szintén erőszakba torkollhat.
• A jól működő demokráciákban kevesebb a fegyveres összecsapás, mint az olyan országokban, amelyek nem demokratikusak, és ahol nincs hagyománya az emberi jogok tiszteletének.
• A biztonságra hivatkozva drónokkal figyelnek meg minket, videókamerákat helyeznek el a közterületeken, nyomon követik telefonhívásainkat és internetes tevékenységeinket. Mennyire szükséges ez a fajta felügyelet, mely emberi jogokat sérti, és melyeket védi?

A 16-os Fenntartható Fejlődési Cél és az emberi jogok közötti kapcsolatról lásd az 5. fejezet online verziójában a Béke és erőszak című részt

Variációk

A gyakorlatot szerepjáték formájában is elvégezhetjük, melynek keretében a résztvevők a katonai és a Fenntartható Fejlődési Célokra szánt kiadásokat vitatják meg. Osszuk a résztvevőket kis csoportokra. Mindenki kapjon egy szerepet: a kormányzat képviselője, (a szegénység vagy a HIV elleni küzdelem vagy az oktatás területén aktív) civil szervezetek munkatársai, a hadsereg tábornoka, a hadiipari cégek szóvivője, egy fegyvergyár munkásainak képviselője, katonák és más érdekcsoportok. Minden szerephez útmutatást kell adni, például:

• Kormányzati tisztviselő: Számodra prioritás az állampolgárok életminőségének javítása, ugyanakkor az ország biztonsága is.
• Civil szervezetek: Fő célotok a katonai költségek drasztikus lecsökkentése és a legszegényebb országok adósságának felszámolása.
• A hadiipar képviselője: Nem akartok piacot és pénzt veszíteni, de nyitottak vagytok a tárgyalásokra.
• A hadiiparban dolgozók szakszervezetének képviselője: Fontos nektek, hogy jobban és békében éljetek, ugyanakkor nem akarjátok elveszíteni a munkátokat.

Javaslatok a folytatáshoz

Kezdeményezzünk beszélgetést arról, hogyan lehetne javítani az emberek biztonságát világszinten. Írjuk fel a 16-os FFC tíz részcélját (lásd alább) kis kártyákra, és készítsünk minden csoport számára egy paklit ezekből. Kérjük meg a csoportokat, hogy rakják őket fontossági sorrendbe piramisos rangsorolással. Ezután kérdezzük meg a résztvevőket, hogy mit gondolnak az egyes részcélokról: milyen mértékben járulnának hozzá az átfogó cél, a globális biztonság eléréséhez? A résztvevők indokolják is meg a válaszukat. Mely emberi jogokhoz köthetők az egyes célkitűzések?

A résztvevők hasonlítsák össze saját országuk bruttó nemzeti termékét (GNP) és emberi fejlődési indexét (HDI) egy fejlődő országéval (vagy egész Európa mutatóit Afrikáéval). Nézzenek utána, milyen múltbeli és jelenlegi okokra vezethetők vissza az egyenlőtlenségek. Ezek alapján mit gondolnak, több felelősséget kellene-e vállalniuk a gazdag országoknak azért, hogy más országokban lassabb a fejlődés?

Ha szeretnénk, hogy a résztvevők többet tudjanak a gazdasági fejlődés elmaradásának okairól és következményeiről, és alaposabban megértsék ezeket az összefüggéseket, érdemes elvégezni "A gyógyszerek elérhetősége", vagy a menekültekről szóló "Bejöhetek?"vagy a"Harc a vagyonért és a hatalomért" című gyakorlatot.

You could also ask participants to research the MDGs and to find out what their country is doing to contribute to meeting the goals.
Ask participants to compare either the GNP (gross national product) and HDI (human development index) of their own country (or Europe as a whole) with a developing country (or Africa as a whole) and then explore the reasons for the inequalities, historically and at present. Should the rich countries be taking more responsibility for the lack of development elsewhere?

Javaslatok a cselekvésre

Iskolai vagy egyéb, nagyobb rendezvény részeként kvízt is csinálhatunk a feladatból. A kvízt összeállíthatjuk saját magunk, vagy használhatjuk valamelyik internetes kvízkészítő oldalt (például www.qzzr.com/boombox vagy 17goals.org/quiz). Emellett akár plakátot is készíthetünk a Fenntartható Fejlődési Célokkal és azok szimbólumaival, és megkérhetjük az esemény látogatóit, hogy adjanak hangot az egyes célokkal kapcsolatos véleményüknek.

Megkérhetjük a résztvevőket arra is, hogy járjanak utána, az állam milyen lépéseket tervez az Fenntartható Fejlődési Célok megvalósítására. Ha úgy érezik, hogy a politikai vezetők nem tesznek eleget ezen a téren, írhatnak a helyben megválasztott parlamenti képviselőnek, illetve ha szeretnék megtudni, európai szinten milyen lépések történtek, írhatnak az adott európai parlamenti képviselőnek.

További információk

A Fenntartható Fejlődési Célokat 2015 szeptemberében fogadta el az ENSZ. A Millenniumi Fejlesztési Célok folytatásaként rendeltetésük az – mint nevük is mutatja –, hogy 2030-ra a fenntartható fejlődés mindenki számára realitássá váljon, a világunk olyan legyen, ahol nincs szegénység, éhínség, mindenki számára elérhető a minőségi oktatás, ahol béke és igazságosság uralkodik, ahol mindenki emberi jogai tiszteletben vannak tartva, és mindenki gyakorolhatja azokat. A nyolc Millenniumi Céllal szemben 17 Fenntartható Fejlődési Célt tűztek ki, ez a számbeli növekedés is jelzi az emberi fejlődéssel kapcsolatos kérdések összetettségét, mindenre kiterjedő jellegét.

A Millenniumi és a Fenntartható Célok között az egyik lényeges különbség, hogy az utóbbiakban már tükröződik az a felismerés, hogy a biztonság hiánya és az erőszak erősen hátráltatja a fejlődést, míg a béke és a stabilitás segíti azt.

A 16-os Fenntartható Fejlődési Cél (Béke, igazság és erős intézmények) tíz részcélt tartalmaz:

• 16.1. Az erőszak minden formájának, valamint a kapcsolódó halálozási arányoknak a jelentős csökkentése mindenütt.
• 16.2. A gyermekeket érő bántalmazás, kizsákmányolás, emberkereskedelem, erőszak és kínzás minden formájának felszámolása.
• 16.3. A jogállamiság támogatása nemzeti és nemzetközi szinten, az igazságszolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása mindenki számára.
• 16.4. Az illegális pénzmozgások és fegyverkereskedelem jelentős csökkentése 2030-ra, az eltulajdonított javak visszaszerzésének és visszaszolgáltatásának erősítése, küzdelem a szervezett bűnözés minden formája ellen.
• 16.5. A korrupció és vesztegetés minden formájának jelentős csökkentése.
• 16.6. Hatékony, elszámoltatható és átlátható intézmények kialakítása minden szinten.
• 16.7. Fogékony, befogadó, részvételen és képviseleten alapuló döntéshozatal biztosítása minden szinten.
• 16.8. A fejlődő országok részvételének kiszélesítése és megerősítése a globális kormányzás intézményeiben.
• 16.9. 2030-ig mindenki számára a törvényes személyazonosság biztosítása, beleértve a születéskori anyakönyvezést.
• 16.10. Az információhoz történő nyilvános hozzáférés

Részletesebb információk találhatók az alábbi dokumentumokban:

• Világunk Átalakítása: Fenntartható Fejlődési Keretrendszer 2030, www.ensz.kormany.hu/agenda-2030
• https://www.ksh.hu/sdg
• Opportunity Costs: Military Spending and the UN's Development Agenda (Alternatív költségek – Hadászati kiadások és az ENSZ fejlesztési terve), International Peace Bureau, www.IPB.org
• Paying for Progress: How Will Emerging Post-2015 Goals Be Financed in the New Aid Landscape? (A fejlődés ára – hogyan finanszírozhatók a 2015 utáni célok az új segélyezési rendszerben) www.odi.org
• Do Human Rights Violations Cause Internal Conflict? (Vezetnek-e az emberi jogi jogsértések belső fegyveres konfliktusokhoz? ) Oskar N.T. Thoms & James Ron in Human Rights Quarterly 29 (2007)
• Financing an End to Poverty by 2030 (A szegénység felszámolásának finanszírozása 2030-ig), infografika a www.odi.org oldalon
• Security: The Missing Bottom of the Millennium Development Goals? (Biztonság – A Millenniumi Fejlesztési Célok hiányzó alapja) www.odi.org

Segédletek

Download as PDF

• Szegénység – A szegénység valamennyi formájának felszámolása mindenhol.
• Élelmezés – Az éhezés megszüntetése, az élelmezésbiztonság és a jobb táplálkozás megteremtése, valamint a fenntartható mezőgazdaság támogatása.
• Egészség – Az egészséges élet biztosítása és a jóllét előmozdítása minden korosztály valamennyi tagjának.
• Oktatás – Az inkluzív, méltányos és minőségi oktatás biztosítása, valamint az élethosszig tartó tanulás lehetőségeinek elősegítése mindenki számára.
• Nők – A nemek egyenlőségének megvalósítása, minden nő és lány társadalmi szerepének megerősítése.
• Víz – A vízhez és szanitációhoz történő hozzáférés és a fenntartható vízgazdálkodás biztosítása mindenki számára.
• Energia – Megfizethető, megbízható, fenntartható és modern energiához való hozzáférés biztosítása mindenki számára.
• Gazdaság – Tartós, befogadó és fenntartható gazdasági növekedés, teljes és termelékeny foglalkoztatás és méltányos munka elősegítése mindenki számára.
• Infrastruktúra – Ellenállóképes infrastruktúra kiépítése, az inkluzív és fenntartható iparosítás támogatása, és az innováció ösztönzése.
• Egyenlőtlenségek – Az országokon belüli és az országok közötti egyenlőtlenségek csökkentése.
• Települések –- A városok és egyéb emberi települések befogadóvá, biztonságossá, ellenállóképessé és fenntarthatóvá tétele.
• Fogyasztás – Fenntartható fogyasztási és termelési módok kialakítása.
• Éghajlat – Sürgős lépések megtétele a klímaváltozás és hatásainak leküzdésére.
• Tengerek – Az óceánok, a tengerek és a tengeri erőforrások megőrzése és fenntartható használata a fenntartható fejlődés érdekében.
• Ökoszisztémák – A szárazföldi ökoszisztémák védelme, helyreállítása és fenntartható használatának támogatása, a fenntartható erdőgazdálkodás, a sivatagosodás leküzdése, a talajdegradáció megállítása és visszafordítása, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása.
• Intézmények – Békés és befogadó társadalmak támogatása a fenntartható fejlődés érdekében, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása mindenki számára, és a hatékony, elszámoltatható és mindenki számára nyitott intézmények kiépítése minden szinten.
• Fenntarthatóság – A végrehajtás eszközeinek erősítése és a Globális Partnerség újjáélesztése a fenntartható fejlődés érdekében.