Szerepjáték, mely a következő témákkal foglalkozik:
• reprodukciós jogok és a munkavállalás viszonya,
• nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés a munkahelyen.
Érintett jogok
• A szabadon megválasztott munkához és a szakszervezetekbe való belépéshez fűződő jog
• A házasságkötéshez és családalapításhoz fűződő jog
• A hátrányos megkülönböztetés tilalma
Célok
• A nők reprodukciós jogaival kapcsolatos ismeretek fejlesztése
• A kritikai gondolkodás és a vitakészség fejlesztése
• A szélesebb látókör, igazságérzet és társadalmi felelősségvállalás kialakítása
Eszközök
• Nagy ív papír, flipchart-papír vagy tábla, valamint vastag filc
• Elegendő tér a kiscsoportos munkához és a szerepjátékhoz
• Kellékek a szerepjátékhoz: asztal, székek, toll és papír
Előkészítés
• Írjuk fel a jelenetet a táblára, egy nagyméretű papírlapra vagy flipchart-papírra
Jeles nap
május 15.A család nemzetközi napja
A gyakorlat menete
Bevezetésként mondjuk el a csoportnak, hogy a gyakorlat során szerepjáték segítségével dolgozzuk majd fel a nők reprodukciós jogai és a munkavállalás összefüggéseit. Indítsunk rövid ötleteléssel a nők reprodukciós jogaival kapcsolatban, hogy mindenkinek legyen fogalma arról, mit jelent ez a kifejezés.
Osszuk a résztvevőket legfeljebb 5 fős csoportokba.
Olvassuk fel a szituációs kártyát.
Adjunk a csoportoknak 20 percet arra, hogy kigondolják a történet végét, és felkészüljenek a jelenet előadására. A szerepjáték Mária és Szabó úr találkozójával indul, és legfeljebb öt percig tartson.
Kérjünk meg egymás után minden kiscsoportot, hogy adja elő a jelenetét. Az előadással kapcsolatos észrevételeket tartogassuk a végére, miután minden csoport eljátszotta a maga darabját.
Feldolgozás és értékelés
Először vegyük végig az összes szerepjátékot: a szerepjátszók mondják el, hogyan alakították a történetet, a többiek pedig az észrevételeiket. Ezután térjünk át a szerepjátékokban megjelenített helyzet jelentőségére, és hogy hogyan lehet fellépni a diszkrimináció ezen formájával szemben.
Meglepődtetek a jelenetben felvázolt helyzeten? Előfordulhat ilyesmi a valóságban?
Hogyan döntöttétek el, hogy mi legyen a jelenet végkifejlete?
Valószerűnek találtátok a történet végét a különböző előadásokban? Melyek voltak a jobb, és melyek a kevésbé hasznos megoldások Mária részéről a helyzet kezelésére? Mennyire nehéz asszertíven 43 kezelni egy ilyen helyzetet, ahelyett, hogy agresszíven vagy megalázkodva reagálnánk?
Hazánkban milyen jogai vannak a terhes munkavállalóknak?
Miért próbál a cég ilyen feltételt szabni Máriának? Igazságos ez? Miért? Miért nem?
Sérültek-e emberi jogok? Ha igen, melyek?
Ha Mária férfi lenne, ugyanilyen bánásmódra számíthatna? Miért? Miért nem?
Mit gondoltok, különbözik a nők és a férfiak hozzáállása a témához? Ha igen, miben?
Mivel lehetne támogatni és megvédeni a nők reprodukciós jogait?
Tanácsok a csoportsegítőknek
Gondoljuk át, hogy nemi szempontból kiegyensúlyozott vegyes kiscsoportokat szeretnénk-e vagy sem. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az egynemű csapatok izgalmasabb befejezéseket találnak ki, és ez gazdagítja a szerepjátékot követő feldolgozást.
Elképzelhető, hogy a résztvevők nem ismerik a „reprodukciós jogok” kifejezést, és a csoportvezetőnek kell pár gondolattal segítenie a gyakorlat elején, hogy a résztvevők megértsék, mi mindent foglal magában ez a fogalom. A reprodukciós jogként tekinthetünk a következőkre:
örömteli és teljes nemi élet, erőszaktól, fertőzésektől és betegségtől való félelem nélkül;
szabad döntés a gyermekvállalásról;
gondoskodó jellegű családtervezési szolgáltatások, olyan szolgáltatással párosulva, amely lehetőséget nyújt a biztonságos és ítélkezéstől mentes terhességmegszakításra, ahol tisztelettel és a nők méltóságát biztosító módon bánnak a nőkkel, és garantálják a titoktartást;
szexuális felvilágosítás.
Tartsuk szem előtt, hogy a feldolgozás során a Máriával szembeni emberi jogi jogsértések felvethetnek megosztó kérdéseket, mint például az abortusz és a nők szabad választáshoz való joga, illetve a magzat élethez való joga. Ez a téma az emberi jogi nevelés szempontjából különösen fontos, mivel nyitottságot igényel a résztvevőktől, valamint azt, hogy képesek legyenek eltekinteni egyes sztereotípiáktól, korábban kialakított álláspontoktól, és hogy kritikusan gondolkodjanak. A téma kiválóan illusztrálja az emberi jogok komplexitását. Ha előkerül ez az ellentmondás a vitában, érdemes lehet rá később külön beszélgetést szánni.
Variációk
Használhatjuk esetleg a fórumszínház módszerét. Kiscsoportok helyett kezdhetünk két önként jelentkezővel, akik megszemélyesítik Máriát és Szabó urat, míg a többiek megfigyelőként vesznek részt. Időnként állítsuk meg a szerepjátékot, és kérjünk hozzászólást a megfigyelőktől. Tegyenek javaslatokat arra, hogy hogyan folytatódjon a jelenet. Úgy is alakíthatjuk, hogy egy-egy megfigyelő időnként felvált egy szereplőt, és így alakítja a szerepjátékot.
További szereplőket is adhatunk a jelenethez. Például megjelenhet Mária férje, aki szakszervezeti bizalmi ugyanannál a cégnél, és a történet folytatódhat a személyzeti irodában lezajlott jelenet után is.
Ha nagy az ellenállás a csoportban a szerepjáték módszerével kapcsolatban, használhatunk mesélést is helyette. Alakítsunk ki csoportokat, osszuk ki a jelenet egy-egy példányát, és kérjük meg a résztvevőket, hogy beszéljék meg az esetet, és írják meg a történet végét. Ezután nagy körben a csoportok beszámolnak a beszélgetések eredményéről, és elmondják, hogyan fejezték be a történetet, majd összevetik a különböző végkifejleteket.
Javaslatok a folytatáshoz
Ha zajlik szexuális felvilágosítás az iskolában, ez a gyakorlat nagyon jól kiegészítheti a tananyagot. Használhatjuk a gyakorlatot a Nemzetközi nőnap (március 8.) vagy A család nemzetközi napja (május 15.) megünneplésére is társadalomtudomány- vagy történelemórán.
A csoport utánajárhat, mi a helyzet az országban a reprodukciós jogok terén. Majd készíthetnek interjúkat nőkkel és munkáltatókkal, hogy tájékozódjanak arról, hogyan érvényesülnek az ország vonatkozó törvényei a gyakorlatban. A csoport tanulmányozhatja azt is, hogy a közoktatásban milyen szexuális felvilágosítás folyik:
foglalkoznak-e a reprodukciós jogok összes aspektusával?
A munkahelyi diszkrimináció más formáinak feltérképezésére használjuk az "Eltérő bérek " című gyakorlatot.
Javaslatok a cselekvésre
A résztvevők bevihetik a reprodukciós jogok témáját az iskolába, diákönkormányzatba vagy ifjúsági szervezetükbe.
Járjunk utána, hogy mely helyi civil szervezetek foglalkoznak a nők reprodukciós jogaival, és vegyünk részt rendezvényeiken és kampányaikban.
További információk
Egyezmény a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről (CEDAW Egyezmény)
A polgári és politikai jogok mellett az egyezmény jelentős figyelmet szentel a reprodukciós jogoknak, melyek alapvető fontossággal bírnak a nők számára. A preambulum hangsúlyozza, hogy „a nőknek az utódok létrehozásában játszott szerepe nem lehet hátrányos megkülönböztetés alapja”.
A diszkrimináció és a nők reprodukciós jogai közötti kapcsolat visszatérő téma az Egyezményben. Például az Egyezmény 5. cikke hangsúlyozza, hogy a részes államok „gondoskodjanak arról, hogy a családi nevelés felölelje az anyaság mint társadalmi feladat megfelelő megértését”, és megköveteli a gyermeknevelés minden felelősségének és feladatának egyenlő megosztását a nemek között. Ezzel összhangban az anyaság és a gyermekgondozás védelmével kapcsolatos intézkedések alapvető jogok, amelyek megjelennek az Egyezmény munkavállalással, családjoggal, egészségüggyel és oktatással kapcsolatos részeiben. Az Egyezmény kötelezi a részes államokat szociális szolgáltatások működtetésére, különös tekintettel azon gyermekgondozási szolgáltatásokra, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy az anyák össze tudják egyeztetni családi kötelezettségeiket a munkavállalással és a közéletben való részvétellel. Az Egyezmény javasolja az anyaság védelmét célzó intézkedéseket, melyeket „nem lehet megkülönböztető jellegűnek minősíteni” (4. cikk).
Az Egyezmény megerősíti a nők reprodukciós választáshoz való jogát is. Ez az egyetlen emberi jogi egyezmény, mely a családtervezést megemlíti. Egyrészt kötelezi a részes államokat arra, hogy családtervezéssel kapcsolatos tanácsadást biztosítson az oktatás keretében (10. cikk, h) bekezdés), valamint hogy a családjogban biztosítsa a nők számára az „azonos jogokat arra, hogy szabadon és felelősen dönthessenek gyermekeik számáról és a gyermekszülések közé eső időközről, valamint hogy hozzájussanak mindahhoz a tájékoztatáshoz, oktatáshoz és eszközökhöz, amelyek lehetővé teszik számukra az említett jogok gyakorlását” (16. cikk, e) bekezdés).
Mária csaknem egy éve munkanélküli, és elszántan kutatja az álláslehetőségeket. Tíz napja elment egy állásinterjúra, és ez lenne álmai állása – pont valami ilyesmit keresett! Az interjú jól sikerült, és felajánlották Máriának az állást. A cégtől felhívták, hogy jöjjön be Szabó úr, a személyzeti főnök irodájába aláírni a szerződést. A munkakörével kapcsolatos tudnivalókat már az interjú során megbeszélték. Mária már épp aláírná a szerződést, amikor Szabó úr megjegyzi, hogy az állás betöltésének van egy feltétele: Máriának alá kell írnia egy nyilatkozatot, melyben vállalja, hogy a következő két évben nem szül gyermeket.
www.un.org/womenwatch