A gyermekmunka fontos bevételi forrást jelent a családok és a közösségek számára. Ha megszüntetjük, a gyermek lesz az, aki leginkább megszenvedi. Szerinted nem?
Beszélgetős gyakorlat, melynek során a résztvevők egy gyermekmunkás esetéből kiindulva feltárják a gyermekmunka különböző aspektusait és okait, és megvizsgálják, hogy hogyan lehetne azt felszámolni.
Érintett jogok
A gazdasági kizsákmányolással szembeni védelem
Oktatáshoz való jog
A pihenéshez és a szabadidő eltöltéséhez való jog
Célok
A gyermekmunkával kapcsolatos ismeretek bővítése, különösen az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célokkal összefüggésben
A kritikai gondolkodás és a komplex problémák elemzéséhez szükséges készségek fejlesztése
Az olyan értékek ápolása, mint az igazságosság és az emberi jogi jogsértések megoldásáért érzett felelősség
Szükséges eszközök
Az Ashique életéről szóló segédlet, annyi példányban, ahány résztvevő van
Toll, vastag filc (csoportonként minimum egy)
Flipchart-papír vagy nagy (A3) papírlapok
Előkészítés
Másoljuk le az „Ötletek a megoldásra” című segédletet A3-as méretben, minden csoportnak egyet, plusz még egy példányt a nagy csoportos megbeszéléshez
Tájékozódjunk a gyermekmunkáról, annak fogalmáról és globális elterjedtségéről
Tájékozódjunk a Fenntartható Fejlődési Célokról
Jeles nap
június 12.A gyermekmunka elleni világnap
A gyakorlat menete
Kérdezzük meg a résztvevőket, mit tudnak a gyermekmunkáról.
Mondjuk el, hogy a következő gyakorlat során Ashique, egy pakisztáni téglagyárban dolgozó gyermekmunkás esetével fogunk foglalkozni. A feladat az lesz, hogy megoldásokat találjunk arra, hogyan lehetne megváltoztatni Ashique helyzetét.
Ráhangolódásként játsszunk „közös történetmesélést”: találjunk ki együtt egy fantáziadús történetet arról, hogyan telik Ashique egy napja. Indítsuk el a történetet, majd kérjük meg a résztvevőket, hogy körben haladva egymás után mindenki tegyen hozzá egy-egy mondatot.
Alakítsunk maximum 5 fős csoportokat, és adjunk mindenkinek egy példányt az Ashique életére vonatkozó adatlapból. Adjunk 10 percet a résztvevőknek arra, hogy elolvassák, és megbeszéljék a csoportjukban az olvasottakat.
Ezt követően minden csoportnak adjunk egy példányt az „Ötletek a megoldásra” című segédletből. Mondjuk el, hogy az lesz a feladatuk, hogy különféle megoldásokat gyűjtsenek azokra a problémákra, amelyekkel Ashique és a hozzá hasonló gyermekmunkások szembesülnek. Írják be a megfelelő oszlopokba a lehetséges lépéseket, amelyeket a megoldás érdekében lehetne tenni holnapig, jövő hónapig, 2030-ig. 30 percük van a feladatra és arra, hogy kijelöljenek valakit, aki bemutatja majd a javaslataikat.
Hívjuk össze a résztvevőket, és sorban minden csoport mondja el az egyes oszlopokhoz beírt javaslatait. Flipcharton, táblán vagy nagy papíron összesítsük az ötleteket. Adjunk lehetőséget a javaslatok megvitatására, de figyeljünk oda az időkeretekre.
Ha a táblázatunk teljes, tovább léphetünk a részletesebb megbeszélésre és feldolgozásra.
Feldolgozás és értékelés
Az, hogy milyen mélységekig tudjuk a témát átbeszélni, a résztvevők általános ismereteitől függ. Próbáljuk meg úgy alakítani a beszélgetést, hogy a lehetséges megoldásokon túl szóba kerüljön az is, hogy mit gondolnak a résztvevők a gyermekmunkáról.
A gyakorlat előtt mennyit tudtatok a gyermekmunka létezéséről? Hogyan szereztetek róla tudomást? Honnan származnak az információitok?
Jelen van a gyermekmunka a mi hazánkban/városunkban? Milyen munkát végeznek a gyerekek, és vajon miért dolgoznak?
Hagyjuk-e dolgozni a gyerekeket, ha ők maguk dolgozni akarnak?
„A gyermekmunka fontos bevételi forrást jelent a családok és a közösségek számára. Ha megszüntetjük, a gyermek lesz az, aki leginkább megszenvedi.” Mi a ti véleményetek erről?
Nekünk fogyasztóként milyen előnyünk származik a gyermekmunkából?
Nehéz volt kitalálni lehetséges megoldásokat a gyermekmunka problémájára? Melyik oszlopot volt a legnehezebb kitölteni: a holnapra, a jövő hónapra vagy a 2030-ra vonatkozót? Miért?
A gyermekmunka kérdéséről már sok nemzeti és nemzetközi nyilatkozat született, és számos konferenciát tartottak. Miért van az, hogy még mindig ilyen elterjedt probléma ez a világon?
Hogyan védi a gyermekeket a kizsákmányolástól az Emberi Jogok Egyetemes nyilatkozata és a Gyermekjogi Egyezmény?
Kiknek a felelőssége a probléma megoldása? (Az ötleteket írjuk fel a flipchartra egy másik színnel.)
Mit tehetnek a hozzánk hasonló, hétköznapi emberek a Fenntartható Fejlődési Célok megvalósítása érdekében, különösen a mélyszegénység és az éhezés felszámolásáért, és az egész világon mindenki számára elérhető alapfokú oktatás biztosításáért. Hogyan és mikor?
Tanácsok a csoportsegítőknek
Ha a résztvevők csak keveset tudnak a gyermekmunkáról, érdemes azzal kezdenünk a gyakorlatot, hogy megosztunk velük néhány tényt a gyermekmunkáról és annak következményeiről. Érdekesebbé tehetjük ezt azzal, ha egy rövid kvízt játszunk velük a További információk részben található statisztikai adatokból kiindulva.
Érdemes lehet elmondani, hogy 2030-at jelölték meg a Fenntartható Fejlődési Célok teljesítésének céldátumaként. Ha szükségesnek érezzük, azt is megemlíthetjük, hogy a Fenntartható Fejlődési Célok a korábbi – 2015-ig szóló – Millenniumi Fejlesztési Célok folytatását jelentik. A 17 Fejlődési Cél tükrözi az emberiség fejlődését érintő kérdések összetettségét, átfogó és mindenre kiterjedő jellegét.
Az alábbi három cél kapcsolódik Ashique esetéhez:
1. cél: A szegénység minden formájának a felszámolása a világon.
4. cél: Az inkluzív, méltányos és minőségi oktatás biztosítása, valamint az egész életen át tartó tanulás lehetőségeinek elősegítése mindenki számára.
8. cél: Tartós, inkluzív és fenntartható gazdasági fejlődés, teljes és hatékony foglalkoztatás és tisztességes munka megteremtése mindenki számára.
Lehet, hogy nehezen megy majd a csoportnak, hogy ötleteket találjanak az első két oszlophoz (holnapra vagy jövő hónapra), ez frusztrációt okozhat, vagy a tehetetlenség érzését keltheti bennük. Az alábbi idézet felolvasásával lelkesíthetjük őket:
„A feladat nagy, ám nem annyira nagy, hogy kezelhetetlen vagy megterhelő lenne. Az anyagi vonzatok […] nem tartottak vissza más fejlődő országokat sem attól, hogy foglalkozzanak a gyermekmunka kérdésével. […] Ez is azt mutatja, hogy a gyermekmunka problémáját valójában nem a szűkös erőforrások, hanem a tényleges eltökéltség hiánya okozza. Vessünk ennek véget. Gondoljuk ki közösen a megoldást, és kövessünk el mindent együtt, hogy segítsünk a gyermekeken, az ő érdekükben és az egész ország érdekében.”Az indiai Legfelsőbb Bíróság megállapítása a M. C. Mehta kontra Tamilnádu állam és mások ügyben, 1986.
A résztvevők általában rájönnek arra, hogy egy probléma hatékony és tartós megoldásának érdekében először az okokat kell feltárniuk. Ha tudjuk az okokat, gyakran a megoldások is világosabbá válnak. Ám előfordulhat, hogy erre nekünk kell felhívnunk a csoportok figyelmét, különösen, ha leragadnak egy-egy problémánál.
Az alábbi ötletekkel segíthetünk nekik a megoldási javaslatok gyűjtésében:
Csökkentsük a szegénységet, így kevésbé lesz szükség a gyermekek munkájára.
Emeljük a felnőttek munkabérét, így kevésbé lesz szükség a gyermekek munkájára.
Fejlesszük az oktatást oly módon, hogy az vonzóbb legyen, és jobban megfeleljen az gyermekek igényeinek.
Dolgozzunk ki nemzetközi szabályokat a gyermekek foglalkoztatására vonatkozóan.
Tiltsuk be azokat a termékeket, amelyek gyermekmunka felhasználásával készültek.
Dolgozzunk ki globális munkaügyi minimumkövetelményeket, és csak olyan ország lehessen a Kereskedelmi Világszervezet tagja, amelyik azokat teljesíti.
Használjunk fel a gyermekmunkáról szóló friss – akár helyi, akár nemzetközi – újságcikkeket, hogy a gyakorlatot aktuálisabbá és érdekesebbé tegyük.
Variációk
If you want to develop participants' knowledge on the concept of child labour prior to the activity, you can use a quiz, for instance, one from the www.unicef.org or www.thinkquest.org web pages.
A „közös történetmesélés” (lásd Gyakorlat menete 3. pont) helyett a ráhangolódáshoz más módszert is használhatunk. Osszuk a résztvevőket ötfős csoportokra, adjunk minden csoportnak öt A3-as papírt, és kérjük meg őket, hogy rajzoljanak le öt eseményt Ashique életének egy átlagos napjából, amit majd képregényszerűen bemutatnak. Ha végeztek a csoportok, kérjük meg őket, hogy mutassák be a többieknek a történeteiket.
További lehetőség – ha jó rajzkészséggel rendelkezünk –, hogy képregényt készítünk Ashique történetéből, amelyben minden képkocka a fiú életének egy-egy jelenetét ábrázolja. A rajzok legyenek nagyon egyszerűek, csak az alapvető információkat tartalmazzák. Másoljuk le a képregényt (minden csoportnak egy példányban), vágjuk fel képkockákra, majd adjunk minden kiscsoportnak egy sorozatot, és kérjük meg őket, hogy találjanak ki egy történetet Ashique-ről, és írjanak szövegeket vagy szóbuborékokat a képekhez. Ha ezzel végeztek, kérjük meg őket, hogy meséljék el a történetüket a többieknek.
Javaslatok a folytatáshoz
Ha szeretnénk ösztönözni a résztvevőket, hogy lépjenek fel aktívan az emberi jogokért, megemlíthetjük annak a 12 éves kanadai fiúnak a példáját, aki barátaival létrehozta a “Kids can free the Children” (Gyerekek a gyerekek szabadságáért) nevű szervezetet, miután elolvasott egy újságcikket egy gyilkosságról, amelyet egy 12 esztendős, a gyermekmunka ellen felszólaló pakisztáni gyermekmunkás ellen követtek el.4További információk erről: www.yesmagazine.org/issue/issues-power-of-one/1999/10/01/free-the-children-the-story-of-craig-kielburger/
Érdemes lehet utánanézni annak is, hogyan szerveződtek a perui gyermekmunkások mozgalommá, és hozták létre a perui fiatal munkavállalók szervezeteinek nemzeti mozgalmát (Movimiento Nacional de Niños, Niñas y Adolescentes Trabajadores Organizados del Perú).5 (spanyol nyelvű) http://mnnatsop-natsperu.blogspot.com/
Ha a folytatásban szeretnénk közelebbről megvizsgálni, hogy milyen egyenlőtlenségek vannak a fiatalok lehetőségeit tekintve a saját társadalmunkban, elvégezhetjük a Tégy egy lépést előre című gyakorlatot.
Amennyiben szeretnénk bővebben foglalkozni a Fenntartható Fejlődési Célokkal, és megnézni azt is, mennyibe kerülne javítani Ashique helyzetén – ahhoz viszonyítva, hogy mennyit költenek katonai kiadásokra világszerte –, kipróbálhatjuk a "Mennyi az annyi?" című gyakorlatot .
Hozzuk közelebb a kérdést a saját valóságunkhoz! Kérjük meg a csoportot, hogy gondolják végig, menyiben különböznek az Ashique-hoz hasonló gyermekeket kizsákmányoló ázsiai munkáltatók az olyan a cégektől, amelyek nevetségesen alacsony bért fizetnek azoknak a fiataloknak, akik zsebpénz-kiegészítés vagy az iskolai/egyetemi kiadásaik fedezése céljából esténként vagy hétvégenként náluk dolgoznak.
És mi van azokkal a szülőkkel, akik a saját gyerekeikkel végeztetnek el feladatokat otthon vagy a családi vállalkozásban? Ha a résztvevőknek kedvük van tovább foglalkozni ezekkel a kérdésekkel, megnézhetjük velük Az én gyermekkorom című gyakorlatot a Képzők Könyvéből.
Javaslatok a cselekvésre
Részt vehetünk a csoporttal együtt különböző kampányokban, ilyen például a „Clean Clothes” (Tiszta Ruhák http://www.cleanclothes.org) kampány, és elkezdhetünk odafigyelni a származási országra, ruhák és más termékek vásárlásakor.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 2013-as becslése szerint 7 2000 óta egyharmadával, 246 millióról 168 millióra csökkent a gyermekmunkát végző kiskorúak száma a világban. Több mint 50%-uk – 85 millió gyerek – veszélyes munkát végez (szemben a 2000-es adattal, amikor 171 millió gyermeket érintett ez).
További információk
A Környezeti Igazságosság Alapítvány (Environmental Justice Foundation, https://
ejfoundation.org/) „Gyerekek a pamut mögött” című jelentése részletezi azokat a
megdöbbentő körülményeket,amelyek között több mint egymillió gyermek – köztük alig öt évesek is – kénytelenek napi
12 órát dolgozni szélsőségesen meleg vagy hideg környezetben,miközben sokuk fizikai,szóbeli és néha szexuális bántalmazásnak
is ki van téve. http://www.ejfoundation.org/page481.html
A gyermekmunka a gyermekek rendszeres és tartós foglalkoztatását jelenti. Ezt a gyakorlatot számos nemzetközi szervezet kizsákmányolásnak tekinti, és sok országban tiltott is. A gyermekmunka nem azonos azzal az alkalmi vagy részmunkaidős munkával, amelyet sok gyerek és fiatal vállal zsebpénz- vagy ösztöndíj-kiegészítés céljából. Ez azonban nem jelenti, hogy a „csak” zsebpénz-kiegészítés miatt dolgozó fiatalokat sosem éri kizsákmányolás.
Az 5. fejezet online verziójában a Gyermek és a Munka című részekben még több információt találhatunk a gyermekmunkáról, a gyermekmunkások foglalkoztatása révén előállított termékekről, a gyermekmunkára vonatkozó nemzetközi egyezményekről, és a gyermekmunkának a gyermeket érintő következményeiről.
Az alábbi táblázat a foglalkoztatott 5-17 éves gyermekek számát mutatja.
A dolgozó gyermekek, ezen belül a gyermekmunkások (akik a gyermekmunka legrosszabb formáit végzik, vagy a munkavállaláshoz szükséges minimális életkort nem érik el), és ezen belül a veszélyes munkát végzők száma az 5-17 éves korosztályban, 2012-ben:
Régió
Dolgozó gyermekek száma
Gyermekmunkások
Veszélyes munkát végző gyermekek
(‘000) %
(‘000) %
(‘000) %
Ázsia és a Csendes-óceáni térség
129,358 15.5
77,723 9.3
33,860 4.1
Dél-Amerika és a Karib-térség
17,843 12.5
12,505 8.8
9,638 6.8
Szubszaharai Afrika
83,570 30.3
59,031 21.4
28,767 10.4
Közel-Kelet és Észak-Afrika
13,307 12.1
9,244 8.4
5,224 4.7
A világon összesen, 2012
264,427 16.7
167,956 10.6
85,344 5.4
Forrás: A gyermekmunka elleni küzdelem helyzetének értékelése – Globális becslések és trendek, ILO, 2000-2012, az 1. és 2. sz. tábla alapján 8
Figyelem: A régiós értékek összege kisebb a globális adatnál, mert utóbbi azoknak az országoknak az adatait is magában foglalja, amelyek nem tartoznak a fenti térségekhez.
Személyes adatok
Név: Ashique Hashmir
Életkor: 11 év
Állampolgárság: pakisztáni
A család összetétele: 2 szülő, 2 nagyszülő, 1 lánytestvér, 3 fiútestvér
A család havi jövedelme: kb. 70 eurónak megfelelő összeg
„Foglalkoztatási” adatok
„Foglalkozása”: téglagyári munkás
Munkaidő: napi 12-16 óra (fél óra szünettel) – heti 6 nap
Teljesítmény: kb. 600 tégla naponta
Munkabér: 1000 téglánként 1,3 euró (ennek 50%-a családja által felvett kölcsön visszafizetésére megy el).
5 éves kora óta dolgozik.
Egyéb információk
Ashique családja 2 éve súlyos adósságba került, mert felvettek kb. 6000 pakisztáni rúpia kölcsönt (110 euró). Most a
kamatokkal együtt a tartozás összege kb. 280 euró.
Ashique-ot az édesapja 3 hónapra iskolába küldte, ám a gyár tulajdonosa kivette onnan, és visszavitte dolgozni. Az apját
megbüntették tettéért.
A család jövedelme igen alacsony, ezért nem elegendő arra, hogy iskolába járassák a gyermekeket, és hogy megfelelő
étkezést és egészségügyi ellátást biztosítsanak számukra.
A Környezeti Igazságosság Alapítvány (Environmental Justice Foundation, https://
ejfoundation.org/) „Gyerekek a pamut mögött” című jelentése részletezi azokat a
megdöbbentő körülményeket,amelyek között több mint egymillió gyermek – köztük alig öt évesek is – kénytelenek napi
12 órát dolgozni szélsőségesen meleg vagy hideg környezetben,miközben sokuk fizikai,szóbeli és néha szexuális bántalmazásnak
is ki van téve.
http://www.ejfoundation.org/page481.html