A gyakorlat menete

A gyakorlat két részből áll. Az első rész célja a rasszizmus fogalmának értelmezése és meghatározása. A második részben a résztvevők szabálytervezetet készítenek arról, hogy hogyan kellene kezelni a rasszista megnyilvánulásokat az iskolájukban, ifjúsági klubjukban vagy szervezetükben.

1. rész: Mit értünk rasszizmus alatt?

1. A gyakorlat elején közös ötletelés keretében gyűjtsük össze, mi jut eszükbe a résztvevőknek, ha azt hallják: rasszizmus.
2. Nap mint nap előfordulnak rasszista incidensek és a kultúrák közötti esetleges félreértések. Folytassuk az ötletelést, de most arról, hogy milyen mindennapos eseteket és viselkedésmódokat tartunk rasszistának.
3. Mondjuk el azoknak, akik nem szerepelnek a szerepjátékban, hogy ők megfigyelők lesznek. Osszunk ki papírt és tollat mindenkinek, és mondjuk el, hogy három rövid jelenetet fognak látni. Minden jelenet után kapnak majd egy kérdést és egy kis időt arra, hogy pár szóval lejegyezzék a válaszaikat.
4. Kérjük meg a négy önkéntest, akik előzetesen felkészültek a szerepjáték előadására, hogy mutassák be a jeleneteket, és hagyjanak minden jelenet között egy kis szünetet a kérdésekre és a megfigyelőknek a jegyzetelésre.
5. A jelenetek után dolgozzuk fel röviden a résztvevők válaszait:
   1. Mit jegyeztetek le az első szünetben? Hogyan jutottatok ezekre a következtetésekre?
   2. Mit jegyeztetek le a második szünetben? Hogyan jutottatok ezekre a következtetésekre?
   3. Mire jöttetek rá a végére? Milyen feltételezéseitek voltak előtte?
6. Vitassuk meg, mit tehettek volna, vagy mit kellett volna tenniük a tanároknak, Gyula apukájának és az igazgatónak annak érdekében, hogy igazságos módon járjanak el az ügyben?

2. rész: Szabályzat megalkotása a rasszista incidensek kezelésére

1. Mondjuk el a résztvevőknek, hogy a gyakorlat következő részében irányelveket fognak megfogalmazni és iskolai szabálytervezetet fognak kidolgozni a rasszista incidensek kezelésével kapcsolatban.
2. Vegyük sorra közösen, milyen csoportok vannak jelen az iskolában, például: tanulók, tanárok, az igazgató, takarító személyzet, könyvtárosok, iskolabusz-vezetők, szociális segítők, iskolaőrök stb.
3. Alkossunk négy-öt fős csoportokat, és kérjük meg a csapatokat, hogy gondolják át, az iskola különböző tagjainak milyen feladata és felelőssége van a rasszista incidensek kezelésére vonatkozóan. Adjuk 30 percet ennek megbeszélésére. A legfontosabb szempontokat vezessék fel egy flipchart-lapra.
4. Hívjuk vissza a csapatokat, és kérjük meg őket, hogy mutassák be munkájuk eredményét a többieknek. Készítsünk összefoglaló jegyzetet az elmondottak alapján a flipcharton vagy a táblán.
5. Kérjük meg a résztvevőket, hogy nézzék át a meglévő iskolai házirendet vagy magatartási szabályokat. Hol van szükség változtatásra, kiegészítésre?
6. A résztvevők ezután a korábbi kiscsoportokban hozzálátnak a szabálytervezet kidolgozásához Minden csoport egyetlen szempontot (lépést vagy szabályt) dolgozzon ki. Például ha szükség van egy iskolai állásfoglalásra a rasszizmussal és a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatban, akkor az egyik csoportnak legyen feladata ennek megfogalmazása. A csoportok beszéljék meg maguk között azt is, hogy hogyan fogják megosztani munkájuk eredményét a többiekkel – az írás mellett használhatnak például képeket, kollázst vagy emberi szobrokat az érzelmeik pontosabb érzékeltetésére.
7. Hívjuk vissza a csapatokat megint. Kérjük meg őket, hogy mutassák be munkájuk eredményét a többieknek, majd közösen beszéljük meg, hogyan fogják ötleteiket a valóságba átültetni.

Feldolgozás és értékelés

Először beszéljük meg, mi történt a gyakorlat során, és milyen emberi jogok kapcsolódnak a témához. Ezt követően vitassuk meg, ki mit tanult a feladatból, és mit fognak tenni ezután.

• Mennyire elterjedt a rasszizmus az iskolátokban és a társadalom egészében?
• Hallottatok olyan rasszista incidensről, amely az iskolátokban vagy a környezetetekben történt?
• Van-e olyan csoport, amelyik gyakrabban célpontja rasszista támadásoknak, mint más csoportok? Melyik csoport ez és miért? Húsz vagy ötven évvel ezelőtt is ugyanezeket a csoportokat érintette a rasszizmus?
• Hogyan bánnak az emberek a romákkal ebben az országban? Mi a helyzet más európai országokban?
• Milyen előítéletek élnek bennetek a romákról? Honnan származnak ezek az előítéletek? Hogyan lehet ezeket megingatni, megszüntetni?
• Milyen emberi jogok forognak veszélyben vagy sérülnek a szerepjátékhoz használt történetben?
• A gyakorlat végére változott-e a véleményetek arról, hogy mit tekintetek rasszista megnyilvánulásnak? Hogyan? Mondjatok példákat!
• Az iskolátokban vagy a szervezetetekben kinek a felelőssége biztosítani, hogy ne fordulhassanak elő rasszista incidensek?
• Bár fontos, hogy legyenek szabályok a rasszista esetek kezelésére, nem lenne mégis jobb, ha eleve nem lenne rájuk szükség? Mit lehet és kellene tenni annak érdekében, hogy megszüntessük a rasszista viselkedést kiváltó okokat az iskolában és a társadalom egészében?

Tanácsok a csoportsegítőknek

Gondoljuk végig, a résztvevők milyen háttérrel rendelkeznek, és ennek megfelelően módosítsuk a gyakorlatot. A csoportot jobban le fogja kötni a feladat, ha olyan témát választunk, ami jelen van az életükben. Ezzel együtt azonban fontos felkészülnünk arra is, hogy milyen érzelmek kerülhetnek felszínre. Különösen fontos odafigyelnünk azoknak a résztvevőknek az érzéseire, akik úgy érzik, hogy már érte őket hátrányos megkülönböztetés az iskolájukban, csoportjukban.

Bevált módszer közös ötleteléssel kezdeni a gyakorlatot (1. lépés), ám érdekesebbé tehetjük a kezdést azzal, ha provokatív módon egy rasszista vicc elmesélésével indítunk. Mindenképpen olyan viccet válasszunk, amelynek céltáblája olyan csoport, amelyhez nem tartozik egy résztvevő sem a csoportunkból. Minden országnak vannak más-más nemzeteket, népeket kifigurázó viccei. Kezdhetjük a beszélgetést azzal, hogy megkérjük a csoportot, meséljenek el egy-két ilyen viccet. Ezt követően azt is érdemes megbeszélni, mi a különbség a rasszista és a nem rasszista viccek között. A romákról vagy zsidókról szóló viccek például rasszista viccek-e? Más-e egy németekről szóló vicc, mint egy zsidó vicc? Ezzel átvezethetjük a beszélgetést a rasszista vicc és rasszista incidens fogalmának meghatározásához (ld. További információk).

Az 1. rész 4. lépésénél használhatjuk a fórumszínház vagy a képszínház módszereit is.

Előfordulhat, hogy az 1. rész 5. lépésénél a résztvevők érzelmileg hevesen reagálnak. Érzelmeik a jelenetek után leírt jegyzeteikben is tükröződhetnek, és megnehezíthetik, hogy tárgyilagosan emlékezzenek a történtekre. Legjobb a konkrétumokra koncentrálni, és arra összpontosítani, hogy a szereplőknek mit kellene tenniük az adott helyzetben.
Megeshet, hogy a 2. rész 4. lépésénél a résztvevők következtetései nem elég lényegre törők ahhoz, hogy azok alapján a következő lépésben tovább tudjanak haladni. Ebben az esetben osszuk ki a „Gyakorlati tanácsok” című segédletet, és kérjük meg őket, hogy menjenek végig az első négy ponton.

Variációk

A gyakorlatot használhatjuk az iskolai bántalmazás (bullying) témájának feldolgozására is. Ha a téma érinti a csoportot, akkor a közösségen belüli bántalmazásra vonatkozó szabályok megalkotása előtt érdemes elvégezni a "Lehet másképp?"című gyakorlatot.

Javaslatok a folytatáshoz

Rendszeresen vizsgáljuk felül az aktuális helyzetet és a vonatkozó szabályokat, például évente 1-2 alkalommal. A szabályok felülvizsgálata által tudjuk biztosítani, hogy azok valóban hozzájárulnak a célok eléréséhez. A társadalom változásával a szabályoknak is alakulniuk kell, így lesz lehetséges, hogy a megváltozott feltételek között kialakult új nehézségekre is mindig szülessen válasz.

Ha kampányt szeretnénk tervezni, segítségünkre lesz a "Dosta!" című gyakorlat.

 "Az életem nem show-műsor" gyakorlat szintén az előítéletek és a diszkrimináció témájához kapcsolódik: az internetes zaklatás jelenségét dolgozza fel. A fogyatékossággal élők elleni megkülönböztetés témájához kapcsolódik "A sport mindenkié!"című gyakorlat.

Javaslatok a cselekvésre

A résztvevők folytassák a szabályok kidolgozását a saját iskolájukban vagy szervezetükben, és tegyenek róla, hogy azok meg is valósulnak. Ha szeretnének, csatlakozhatnak más országok antirasszista kezdeményezéseihez is. A „Rasszizmusmentes iskolák” (Schools Without Racism) programhoz úgy csatlakozhatnak, ha az iskola diákságának 60%-a aláír és megvalósít egy hátrányos megkülönböztetés elleni nyilatkozatot. A program részletes leírása: http://www.unitedagainstracism.org/publications/a-choice-for-the-future-from-a-school-without-racism-to-a-world-without-racism/

További információk

Definition of racism

A rasszizmus általában véve olyan viselkedést, szóbeli megnyilvánulást vagy gyakorlatot jelent, amely embereket a bőrszínük, kulturális vagy etnikai hovatartozásuk alapján előnyösen vagy hátrányosan különböztet meg. Rejtettebb, burkoltabb formái társadalmi szinten ugyanolyan károsak, mint nyílt formái.
Intézményesített rasszizmusnak nevezzük, amikor egy szervezet összességében véve nem nyújt megfelelő és szakszerű szolgáltatást egyes embereknek a bőrszínük, kulturális hovatartozásuk vagy etnikai származásuk miatt. Ez olyan folyamatokban, attitűdökben, valamint – nem szándékos előítéletességen, mellőzésen, tapintatlanságon vagy rasszista sztereotípiákon keresztül megnyilvánuló – diszkriminatív magatartásban érhető tetten, amelyek eredményeképpen az adott kisebbségekhez tartozó személyek hátrányos helyzetbe kerülnek. Rasszista incidensek és bántalmazás bármely intézményben előfordulhat, függetlenül attól, hogy a tagjai közül hányan tartoznak valamilyen etnikai kisebbséghez.
Rasszista incidensnek tekinthető minden olyan esemény, amelyet a sértett vagy bármely más személy rasszistának érzékel. A rasszista megkülönböztetés és cselekmények formái például:
Fizikai bántalmazás: magában foglalja a kisebbségi csoportból származó felnőttek és gyermekek ellen elkövetett egyértelmű erőszakos támadást és fizikai megfélemlítést, valamint a „kisebb” fenyegetéseket, amelyek hatása összeadódik.
Szóbeli bántalmazás: legnyilvánvalóbb példái a kisebbségi csoportokból származó személyek sértegetése, valamint az egyén hátterének vagy kultúrájának (pl. zene, öltözködés, étrend) bármilyen módon történő nevetségessé tétele. A szóbeli bántalmazásnak más, kevésbé nyilvánvaló formái is léteznek, például tanárok, diákok vagy más felnőttek rasszista jellegű, odavetett megjegyzései, amelyek sértőek a kisebbségi csoportra és annak tagjaira nézve.
Együttműködés és tisztelet hiánya: rasszista megkülönböztetésnek számít, ha az iskola/oktatási intézmény közösségének tagjai nem hajlandók együttműködni vagy tiszteletet tanúsítani a kisebbségi származású diákok, tanárok, edzők, ifjúsági vezetők iránt, és ez bizonyíthatóan rasszista indíttatásból történik, vagy a kirekesztett/semmibe vett fél rasszista jellegűnek érzékeli azt. A tiszteletlenség nem feltétlenül szándékos – például ha egy tanár vagy edző figyelmen kívül hagyja a diák kulturális szokásait, és ennek következtében a diák bántva vagy kényelmetlenül érzi magát.
Egyéb esetek: rasszista viccek; rasszista szókincs használata; rasszista jelvények, kitűzők, pólók stb. viselete; rasszista graffiti; rasszista irodalom vagy rasszista plakátok osztogatása; rasszista vagy fasiszta szervezetek jelenléte az iskolai közösségen belül vagy annak környezetében; felnőttek előítéletes viszonyulása a diákokhoz, amely megkülönböztetéshez vezet.
Számos rasszista incidens kevésbé nyilvánvaló – gyakran ezeket a legnehezebb észrevenni és kezelni. Sok, diákokat célzó rasszista cselekmény nem tanárok vagy felnőttek jelenlétében zajlik. Éppen ezért fontos, hogy az iskoláknak legyen stratégiájuk arra, hogyan biztosítják, hogy az iskolai közösség minden tagja felismeri az ilyen megnyilvánulásokat, felelősséget vállal értük, jelenti őket és reagál rájuk.

További információ a rasszizmusról, antiszemitizmusról, cigányellenességről és romafóbiáról az 5. fejezet Diszkrimináció és intolerancia részében található.

Segédletek

Download as PDF

Szerepkártyák

Szerepkártya – Igazgató
Leginkább az iskola biztonsággal és lopásokkal kapcsolatos hírneve miatt aggódsz.

Szerepkártya – Tanár 1
Észrevetted, hogy mostanában a pénzen kívül más dolgok is eltűntek az iskolában. Feltűnt, hogy Gyula a múlt héten új mobiltelefont hozott az iskolába.

Szerepkártya – Tanár 2
Gyula osztályfőnöke vagy. Elég jól ismered, és kedveled őt. Kedves, figyelmes, szorgalmas gyerek, de nincsenek barátai.

Szerepkártya – Apa
Gyula jó gyerek. Tisztában vagy azzal, mennyire fontos a tanulás, ezért mindig ellenőrzöd, kész van-e a házi feladata, mielőtt elengeded focizni. A múlt héten volt Gyula szülinapja.

Cselekményleírás
Mindhárom jelenet az igazgató irodájában játszódik.

1. jelenet: Igazgató, Tanár 1, Tanár 2
Az Igazgató, Tanár 1 és Tanár 2 beszélgetnek az iskolában mostanában történt lopásokról. Számtalan ügy volt: egy eltűnt tollal kezdődött, és azóta rengeteg egyéb dolognak is nyoma veszett, főleg pénznek.Pletykák keringenek az elkövetővel kapcsolatban, ezek alapján az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy egy roma fiú, Gyula a tettes.

Időtartam: 3–5 perc

2. jelenet: Igazgató, Gyula apja és Tanár 1
Az Igazgató próbálja rávenni Gyula apját, hogy ismerje be, hogy a fia lopott. Az apa kitart amellett, hogy Gyula nem tenne ilyet. Ennek ellenére bocsánatot kér, és felajánlja, hogy kifizeti az ellopott pénzt. A tanárok furcsán érzik magukat ezzel kapcsolatban, és megígérik, hogy az esetet titokban tartják. Gyula maradhat az iskolában, de az apát arra kérik, figyeljen oda jobban a fiára.

Időtartam: 3–5 perc

3. jelenet: Igazgató, Tanár 2
Az Igazgató és Tanár 1 arról beszélgetnek, hogy kellemesebb lett az iskolában a hangulat. Örülnek, hogy a probléma minden jel szerint megoldódott. Belép Tanár 1: elmeséli, hogy a rendőrség épp az imént tartóztatott le egy tanulót (nem Gyulát), mert lopáson kapták az iskola kapujában. A diák bevallotta, hogy ő lopta el az összes pénzt. Megosztják egymással, mit gondolnak a hír hallatán.

Időtartam: 3–5 perc

Útmutató a csoportsegítőnek

Az önkéntesek előadják a szerepjátékot. A jelenetek közötti szünetekben tegyük fel az alábbi kérdéseket, és kérjük meg a megfigyelőket, hogy válaszukat pár szóval jegyezzék fel.

Első szünet: Első kérdés a megfigyelőknek: Mit tennél, ha te lennél az igazgató?
Második szünet: Második kérdés a megfigyelőknek: Mit gondolsz, megfelelően lett megoldva az ügy?
Harmadik szünet: Harmadik kérdés a megfigyelőknek: Mit gondolsz most?

Gyakorlati tanácsok a rasszizmus-ellenes szabályok kidolgozásával kapcsolatban
IAhhoz, hogy a rasszista bántalmazást és általában a rasszista megnyilvánulásokat kezelni tudjuk, és ehhez kapcsolódóan szabályokat dolgozzunk ki és valósítsunk meg, az egész iskolára (szervezetre) kiterjedő, átfogó megközelítésre van szükség. Fontos, hogy a rasszista incidensek kezelésének módja összhangban legyen az iskola/szervezet általános házirendjével, szabályaival és gyakorlatával. Az ilyen kérdéseket „különlegesnek, de nem különállónak” kell tekinteni. Néhány gyakorlati tanács:
• A házirendben vagy szabályban egyértelműen ki kell jelenteni, hogy semmilyen rasszista incidens vagy rasszista bántalmazás nem elfogadható az iskolában (szervezetben).
• A házirendbe vagy szabályba egyértelműen bele kell írni, hogy milyen eljárást kell követni, ha rasszista incidens történik.
• A szabályoknak – beleértve a rasszista incidensek kezelésére szolgáló eljárásokat és intézkedéseket – az iskolai közösség minden tagjára ki kell terjednie: iskolai vezetés, tanárok és egyéb feladatokat ellátó iskolai alkalmazottak, szülők, diákok, látogatók.
• Egyértelművé kell tenni: az iskolai közösség minden tagja felelős azért, hogy felfigyeljen és reagáljon a rasszista bántalmazásra és a rasszista incidensekre.
• Egységes megközelítésre van szükség, hogy minden érintett tisztában legyen azzal, mit várnak el tőle.
• Amikor rasszista incidens történik, arra azonnal vagy az eseményről való tudomásszerzést követően haladéktalanul reagálni kell.
• Az incidenst követő intézkedéseket a házirendben vagy szabályban előre meghatározott határidőn belül kell megtenni.

Forrás: http://www.northants-ecl.gov.uk/apps/IPS/msc/rig/hme.asp