A gyakorlat során a résztvevők a piramisos rangsorolás segítségével beszélgetnek a Gyermek jogairól szóló egyezményről, és annak kapcsán az alábbiakról:
alapvető emberi jogok és a gyermek különleges jogai az Egyezmény értelmében;
az Egyezményben foglalt kötelességek és felelősségek;
a jogok érvényesítésének mikéntje.
Érintett jogok
• A gyermekek jogai(nak mindegyike)
A gyermek joga a szabad véleménynyilvánításhoz az őt érintő minden kérdésben
A gyermek joga a gazdasági kizsákmányolással szembeni védelemhez
A gyermek joga a pihenéshez, a szabadidő eltöltéséhez és ahhoz, hogy saját kultúráját gyakorolhassa
Célok
A Gyermekjogi Egyezménnyel kapcsolatos ismeretek bővítése
Az információk kritikus feldolgozásához és a mindennapi tapasztalatokkal való összekapcsolásához szükséges készségek fejlesztése
A felelősséggel, szolidaritással, igazságossággal és az egyenlőséggel kapcsolatos érzelmek erősítése
Elegendő hely ahhoz, hogy a csoportok külön tudjanak dolgozni
Előkészítés
Olvassuk el a Gyermekjogi Egyezmény összefoglalóját .). Az Egyezmény cikkeit szedjük listába egy nagy papírlapon, majd az így elkészült plakátot rakjuk ki a falra.
Nézzük át az állításokat tartalmazó kártyákat, és keressük meg a vonatkozó pontokat az Egyezményben. Gondoljuk végig, hogy az adott csoport számára mely cikkek szolgáltathatják a legérdekesebb vitatémákat. Mely témák érinthetik leginkább az adott csoport tagjait? Melyek lesznek a legmegosztóbbak? Dönthetünk úgy is, hogy más cikkeket választunk, és saját kártyákat készíthetünk.
Minden csoport számára készítsünk elő egy kártyacsomagot. Helyezzük mindegyik csomagot
Jeles nap
november 20.Gyermekek világnapja
A gyakorlat menete
Kezdjünk az Egyezmény rövid áttekintésével. Kérdezzük meg, mit tudnak róla a résztvevők. Mutassuk be az előkészített plakátot, és röviden beszéljük át a főbb cikkeket.
Alkossunk 3-4 fős csoportokat. Osszuk ki nekik az állításokat tartalmazó borítékokat.
Magyarázzuk el a piramisos rangsorolás módját. Mindegyik csoport vitassa meg a kilenc állítást. A résztvevők gondolják végig, melyik mennyire lényeges a saját életükben. Ezután rendezzék el az állításokat fontossági sorrendben rombusz (vagyis dupla piramis) alakzatban. Tegyék az asztalra a legfontosabb állítást, majd helyezzék ez alá, egymás mellé a következő két legfontosabbat. Ezek alá kerüljön három állítás, amelyeket közepes fontosságúnak gondolnak. A negyedik sorban ismét két kártya legyen, az ötödik sorban pedig egy kártya: az az állítás, amelyet a legkevésbé tartanak fontosnak. Ilyen módon a kártyák a fent leírt alakzatban (◊) helyezkednek majd el.
Adjunk a csoportoknak 25 percet, hogy megbeszéljék és eldöntsék a fontossági sorrendet.
Amikor mindegyik csoport végzett a feladattal, sétáljanak körbe a teremben, és nézzék meg, melyik csoport milyen rangsort alakított ki. Ezután hívjuk össze az egész csoportot a gyakorlat közös feldolgozásához.
Feldolgozás és értékelés
Először mindegyik csoport ismertesse, mire jutottak a beszélgetés során, majd beszéljük meg, hogy tetszett nekik a gyakorlat, és mit tanultak belőle.
Hogyan néznek ki egymáshoz képest a különböző csoportok által kialakított rangsorok? Miben hasonlítanak, és miben különböznek?
Mi az oka annak, hogy az emberek különböző dolgokat tartanak fontosnak, illetve nem fontosnak?
Mondhatja azt valaki, hogy az én környezetemben, helyzetemben, adott közösségben egy bizonyos jog fontosabb egy másiknál, de általánosságban nem lehet kijelenteni, hogy az egyik jog eleve fontosabb, mint a másik. Miért van ez?
Azután, hogy meghallgattátok mások véleményét, van-e olyan csoport, amelyik esetleg szeretné megváltoztatni az eredeti rangsorolását? Ha igen, melyik érv befolyásolt a legerősebben?
Vannak-e olyan jogok, amelyeket a ti környezetetekben nem tartanak tiszteletben? Melyek azok és miért?
Vannak-e olyan jogok, amelyek az Egyezményben nem szerepelnek, de szerintetek fontos lenne belevenni?
Szerintetek miért van szükség arra, hogy a gyermekek jogait külön egyezmény is védje?
Ha a gyermekek jogairól külön egyezmény rendelkezik, nem lenne-e érdemes a 18–30 éves fiatalok számára is létrehozni egy saját egyezményt? Milyen különleges jogokat kellene tartalmaznia egy, a fiatalok jogairól szóló egyezménynek?
Bár a Gyermekjogi Egyezmény elvileg biztosítja ezeket a jogokat a gyerekek számára, szerintetek a valóságban mennyi esélye van annak, hogy a gyerekek érvényesíteni is tudják ezeket a jogokat?
Milyen eszközei és lehetőségei vannak a gyerekeknek arra, hogy érvényesítsék a jogaikat?
Ha a jogok érvényesítésének egyik módja a demokratikus folyamatokban való részvétel, mit tehettek ti most azért, hogy jogaitok otthon, az iskolában vagy a közösségetekben valóban érvényesüljenek? Mely jogok azok, amelyeket ti magatok a saját életetekben különösen fontosnak tartotok?
Használnak-e a városotokban magas frekvenciájú, csak a fiatalok által hallható sípoló hangot kibocsátó hangfegyvert, hogy a fiatalok csoportjait távol tartsák egyes közterületektől? A fiatalok mely jogait sérti ez?
A ti közösségetekben vagy környezetetekben kihez fordulhatnak a gyerekek, ha jogsérelem érte őket?
Tanácsok a csoportsegítőnek
A piramisos rangsorolás módszeréről további információk az 1. fejezet Hogyan használjuk a Kompaszt az emberi jogi nevelésben? című részében találhatók. Hangsúlyozzuk, hogy a kártyák rangsorolását illetően nincs helyes vagy helytelen megoldás. Fontos látni, hogy mindenki különböző tapasztalatokkal rendelkezik, ezért más-más dolgokat tarthatnak fontosnak – és ezt tiszteletben kell tartani. Ugyanakkor próbáljanak meg minden csoportban közös megegyezésre jutni a sorrendet illetően – hiszen a való életben is szükség van időnként fontossági sorrendre és annak megfelelő döntésekre, úgy, hogy az mindenki számára a lehető legjobb legyen.
A gyakorlat elején, illetve a feldolgozás során is hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a rangsoroláskor az a lényeg, hogy a résztvevők saját életében mi fontos és mi kevésbé. Nincs értelme általánosságban a jogok között fontossági sorrendet felállítani. Az emberi jogok oszthatatlanok; így nem lenne helytálló például az a kijelentés, hogy az oktatáshoz való jog fontosabb, mint a szólásszabadság. Olyan kijelentést viszont lehet tenni, hogy például a mi vidékünkön az oktatáshoz való jog jelenleg előrébb való, mivel iskolánk nincs, szabad sajtónk viszont van.
Variációk
A kilenc cikk helyett választhatunk csak nyolcat a rangsoroláshoz, és egy kártyát üresen hagyhatunk a csoportok számára – így a kilencediket ők maguk nevezhetik meg.
Tegyük az állításokat tartalmazó kártyákat egy kalapba, és a résztvevők egymás után húzzanak ki egyet, és beszéljenek róla egy percig. Ehhez a módszerhez további információt találhatunk a "Csak egy perc " című gyakorlat leírásában.
Kérjük meg a csoportokat, hogy írjanak a Gyermekjogi Egyezmény egy kiválasztott cikkével kapcsolatban egy rövid történetet, vagy adjanak elő egy rövid jelenetet egy ahhoz kapcsolódó esetről vagy helyzetről. A történet/szerepjáték alapja lehet akár egy, a médiából vett esemény is: valami olyasmi, amit filmen vagy színházban hallottak vagy láttak, könyvben vagy újságban olvastak. A szerepjátékot fel lehet építeni úgy, hogy a résztvevők a jogsértő történettel kezdenek, és ezután megoldási lehetőségeket rögtönöznek; vagy olyan változatokat adnak elő, amelyekkel az adott történés megelőzhető lett volna, illetve ahogyan az adott típusú jogsértés általánosságban megelőzhető lenne.
Javaslatok a folytatáshoz
Hívjunk meg beszélgetni egy olyan szakembert, aki jól ismeri a Gyermekjogi Egyezményt: egy jogászt (bírót, ügyvédet, ügyészt), egy gyerekeknek szóló segélyvonalat működtető szervezet munkatársát; egy gyermekpszichológust; vagy valakit az ombudsmani hivatalból. A beszélgetés előtt az ötletbörze módszerét alkalmazva közösen gondoljuk át, milyen főbb típusai vannak a gyermekeket érő emberi jogi jogsérelmeknek: például gyermekbántalmazás, szexuális kizsákmányolás, elhanyagolás, kortárs bántalmazás (bullying) stb. Kérdezzük meg az előadótól, hogy a helyi közösségben kire milyen felelősség hárul a gyermekek jogainak védelmével kapcsolatban: például szülők, rendőrség, segélyvonalak, szociális munkások stb. Kérjünk tanácsot arról is, hogy mi a teendő akkor, ha valaki erőszak szemtanúja lesz – különösen, ha például olyan súlyos esetről van szó, ahol a szomszéd bántalmazza a gyermekeit. Az ilyen kérdéseket nagyon óvatosan, körültekintően és elővigyázatosan kell kezelni.
Válasszunk ki egy, a csoport számára érdekes és fontos témát, és kérjük meg a résztvevőket, hogy beszéljék meg és tárják fel, konkrétan milyen módon sérülnek annak kapcsán a gyermekek jogai. Térjenek ki arra is, hogy a megsértett jog hogyan viszonyul a többi ember jogaihoz, és érdekellentét esetén hogyan lehetne mindenki számára kielégítő egyensúlyt kialakítani. Ha szeretnének, a Debatepedia vitaoldalra is írhatnak bejegyzést. Ajánlott témák például: szankciók a gyermekmunka felszámolása érdekében; gyermekek joga a biológiai szüleik megismerésére; óvszer az iskolákban; mobiltelefon az iskolákban; a választójogi korhatár csökkentése; alkoholfogyasztás korhatárának csökkentése. Ezek és további témák megtalálhatóak (angol nyelven) a http://debatepedia.idebate.org/en/index.php/Category:Youth oldalon.
Tájékozódjunk az Európa Tanács ifjúsági területen végzett munkájával kapcsolatban. Információkat találhatunk többek között a www.coe.int/en/web/children oldalon („Building a Europe for and with Children”).
Tanulmányozzunk a fiatalok társadalmi részvételével kapcsolatos különböző témákat a "Fokról fokra"fokra című gyakorlat segítségével..
A gyerekek és fiatalok gyakran érezhetik úgy, hogy hátrányos megkülönböztetés éri őket. Ha a csoport szeretne elmélyedni a diszkriminációval kapcsolatos kérdésekben, végezzék el a Te is más vagy – te sem vagy más! című gyakorlatot.
Javaslatok a cselekvésre
Ha iskolai környezetben dolgozunk, vizsgáljuk meg a diákokkal együtt az iskola házirendjét, pedagógiai programját és tantervét, és ez alapján azt is, hogy hogyan teljesíti az iskola a Gyermekjogi Egyezményben foglalt kötelezettségeit. Például olyan oktatást nyújt-e, amely segíti a gyermek személyiségének, tehetségének és képességeinek kibontakoztatását, vagy túlságosan nagy hangsúlyt helyez a vizsgákra való felkészülésre? Joga van‑e a diákoknak arra, hogy az őket érintő valamennyi kérdésben szabadon kinyilvánítsák véleményüket? Kellően figyelembe veszik-e a diákok véleményét? Vagyis van-e például diákönkormányzat, és az mennyire hatékony? Az iskolai fegyelem fenntartásának módja összhangban van-e a diákok méltóságával? Hogyan kezeli az iskola a rasszista megnyilvánulásokat és az iskolai bántalmazást?Beszéljük meg, hol lenne helye változtatásoknak, és milyen lépéseket lehetne és kellene tenni a problémák megoldására. Nézzük meg "Cselekvés az emberi jogokért " című fejezetet, és készítsünk tervet. Legyünk körültekintőek, és ne szaladjunk bele nagy lendülettel olyan dolgokba, amelyekkel (szükségtelenül) felbosszantjuk a tanárokat, különösen akkor, ha esetleg a tanárok ezt hatalmi harcként értelmezhetik.
Ha ifjúsági klub vagy ifjúsági szervezet keretében foglalkozunk a fiatalokkal, vizsgáljuk meg a résztvevőkkel együtt a szervezet irányítási politikáját és a részvételi lehetőségeket.A résztvevők hozzájárulhatnak a Debatepedia oldalon folyó valamelyik vitához is: http://debatepedia.idebate.org/en/index.php/Category:Youth
További információk
„Ha a 16 évesek elég idősek ahhoz, hogy az Önök által szabályozott ipar által szennyezett vizet igyák, ha a 16 évesek elég idősek ahhoz, hogy az állami szemétégetők miatt szennyezett levegőt szívják, ha a 16 évesek elég idősek ahhoz, hogy a minősíthetetlen drog- és bűnmegelőzési politika miatt veszélyessé vált utcákon sétáljanak, ha a 16 évesek elég idősek ahhoz, hogy a világ leggazdagabb országában szegénységben éljenek, ha a 16 évesek elég idősek ahhoz, hogy a világ legrosszabb egészségügyi rendszerével bíró országban megbetegedjenek, ha a 16 évesek elég idősek ahhoz, hogy az Önök által alulfinanszírozott iskolákban tanuljanak, akkor a 16 évesek elég idősek ahhoz is, hogy részt vegyenek a helyzet jobbá tételében. Rebecca Tilsen, 14, a minnesotai képviselőház albizottsága előtt a választójogi korhatár csökkentéséről tartott beszédének részlete, 1991 For the full text of the Convention, relevant UNICEF documents, published annually, on the state of the world's children, and other books and publications relating to children's rights, see the references in chapter four in the section on background information on children.
Az 5. fejezet online verziójának Gyermekek.című részében sok hasznos linkeket találunk, amelyek elvezetnek olyan oldalakra, ahol további háttéranyagokat találhatunk a témával kapcsolatban: pl. a Gyermekjogi Egyezmény teljes szövege, az UNICEF éves jelentései a világ gyermekeinek helyzetéről, valamint a gyermekek jogaira vonatkozó egyéb könyvek és kiadványok.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése felszólított a fiatalok oszlatására használt magas frekvenciájú hangfegyverek betiltására. A Közgyűlés 2010. júniusi találkozóján állást foglalt a fiatalokat hátrányosan diszkrimináló akusztikus eszközök, többek között a moszkitónak nevezett hangfegyver betiltása mellett. Ez az eszköz olyan erős hangot bocsát ki, amelyet 20 éves kor alatt szinte mindenki meghall, 25 év felett viszont alig valaki. Célja megakadályozni a fiatalok köztéri lézengését. Az Európa Tanács tagállamait képviselő parlamenti képviselőkből álló Közgyűlés által egyhangúlag elfogadott ajánlás szerint a „rendkívül agresszív” eszköz alkalmazása diszkriminatív a fiatalokkal szemben, úgy kezeli őket, mintha a köztereken „nemkívánatos madarak vagy kártevők” lennének. A módszer emberi jogokat is sérthet, például a magánélethez és a gyülekezés szabadságához való jogot, valamint megalázó bánásmódnak is minősülhet, ugyanis a fülben fájdalmat idéz elő.
Fénymásoljuk le az alábbi segédletet, vágjuk csíkokra, és készen is vannak a kártyák.
A gyermeknek joga van ahhoz, hogy minden őt érintő kérdésben szabadon kinyilváníthassa véleményét, és a gyermek véleményét kellően tekintetbe kell venni. A gyermeket megilleti a véleménynyilvánítás szabadsága.
Tiszteletben kell tartani a gyermek jogát a gondolati, a lelkiismereti és a vallásszabadsághoz. A gyermeket megilleti a szabad egyesülés és a békés gyülekezés joga.
A gyermeket nem szabad alávetni magánéletével, családjával, otthonával vagy levelezésével kapcsolatban önkényes vagy törvénytelen beavatkozásnak, sem pedig becsülete vagy jó hírneve elleni jogtalan támadásnak.
A gyermek felneveléséért és fejlődéséért elsősorban a szülei felelősek.
A gyermeknek joga van az oktatáshoz. A részes államok az alapfokú oktatást mindenki számára kötelezővé, elérhetővé és ingyenessé teszik. Az iskolai fegyelmet a gyermek méltóságával összeegyeztethető módon kell fenntartani. A gyermek oktatásának a következő célokra kell irányulnia: a gyermek személyiségének kibontakoztatása, szellemi és fizikai képességeinek és tehetségének fejlesztése; az emberi jogok és alapvető szabadságok tisztelete; a szabad társadalomban folytatott felelősségteljes élet kialakítása a béke, barátság, megértés, tolerancia és egyenlőség szellemében; valamint a természeti környezet iránti tisztelet kialakítása.
A gyermeknek joga van a pihenéshez és a szabadidő eltöltéséhez, a játékhoz, és ahhoz, hogy szabadon részt vehessen a kulturális és művészeti életben.
A gyermeket meg kell védeni a gazdasági kizsákmányolással szemben, és meg kell védeni attól, hogy bármiféle kockázattal járó, életére és fejlődésére ártalmas munkát kelljen végeznie. A gyermeket meg kell védeni a szexuális kizsákmányolás, a szexuális erőszak minden formájától, beleértve a prostitúción és a pornográf tartalmak előállításán vagy bármely más, törvénytelen szexuális gyakorlaton keresztül elkövetett kizsákmányolást, visszaélést és erőszakot.
A részes államok megtesznek minden lehető gyakorlati intézkedést a fegyveres konfliktus által érintett gyermekek védelemben és gondozásban részesítésére.
Minden, szabálysértéssel vagy bűncselekmény elkövetésével gyanúsított gyermek esetében biztosítani kell, hogy mindaddig ártatlannak tekintsék, ameddig bűnösségét a törvénynek megfelelően meg nem állapították. Biztosítani kell számára a jogi segítségnyújtást a büntetőeljárásban, és nem kényszeríthető arra, hogy maga ellen tanúskodjék vagy beismerje bűnösségét. Joga van ahhoz, hogy magánéletét teljes mértékben tiszteletben tartsák, valamint a korának, jólétének és helyzetének megfelelő elbánást biztosítsanak. Sem halálbüntetés, sem a szabadlábra bocsátás kilátása nélküli életfogytiglani börtönbüntetés nem szabható ki olyan bűncselekmények esetében, amelyek elkövetésével 18 éven aluli gyermeket vádolnak.
„Ha a 16 évesek elég idősek ahhoz, hogy az Önök által szabályozott ipar által szennyezett vizet igyák, ha a 16 évesek elég idősek ahhoz, hogy az állami szemétégetők miatt szennyezett levegőt szívják, ha a 16 évesek elég idősek ahhoz, hogy a minősíthetetlen drog- és bűnmegelőzési politika miatt veszélyessé vált utcákon sétáljanak, ha a 16 évesek elég idősek ahhoz, hogy a világ leggazdagabb országában szegénységben éljenek, ha a 16 évesek elég idősek ahhoz, hogy a világ legrosszabb egészségügyi rendszerével bíró országban megbetegedjenek, ha a 16 évesek elég idősek ahhoz, hogy az Önök által alulfinanszírozott iskolákban tanuljanak, akkor a 16 évesek elég idősek ahhoz is, hogy részt vegyenek a helyzet jobbá tételében.
Rebecca Tilsen, 14, a minnesotai képviselőház albizottsága előtt a választójogi korhatár csökkentéséről tartott beszédének részlete, 1991
For the full text of the Convention, relevant UNICEF documents, published annually, on the state of the world's children, and other books and publications relating to children's rights, see the references in chapter four in the section on background information on children.