A véleményvonal módszerére épülő gyakorlatban a résztvevőknek szó szerint ki kell állniuk a véleményük mellett.
Érintett jogok
Az emberi jogok mindegyike
Célok
• A polgári és politikai, valamint a szociális és gazdasági jogok közötti különbségek megértése
• Vita- és érvelési készségek fejlesztése és alkalmazása
• A kölcsönös tisztelet és nyitottság erősítése
Eszközök
• Állításlista (1 példány)
• Tollak és nagy papírlapok vagy flipchart-papírok
• Fonál vagy kréta (opcionális)
• Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának egyszerűsített változata több példányban fénymásolva (opcionális)
• Elegendő tér, hogy a résztvevők kényelmesen mozoghassanak, szétszóródhassanak a teremben
Előkészítés
• Készítsünk két nagy feliratot: „Egyetértek”, és „Nem értek egyet”. Ragasszuk ki őket a padlóra vagy a falra a terem két átellenes végében, hogy a résztvevők fel tudjanak közöttük sorakozni egyenes vonalban. Összeköthetjük a két végpontot egy krétával húzott vonal vagy egy földre fektetett fonal segítségével.)
• Nézzünk utána, mit jelentenek a „jogok generációi”, illetve melyek a polgári és politikai, illetve a szociális és gazdasági jogok.(Erről lásd alább Tanácsok a csoportsegítőnek részt, illetve a 4. fejezetet.).
Jeles nap
december 5.A gazdasági és szociális fejlődés önkénteseinek világnapja
A gyakorlat menete
Kezdjük a gyakorlatot egy rövid bevezetővel arról, hogy mi a különbség a polgári és politikai jogok, illetve a szociális és gazdasági jogok között.
Rövid (kb. 5 perces) ötletbörze keretében gyűjtsük össze a résztvevőkkel, hogy melyik kategóriába milyen jogok tartozhatnak. Ezeket írjuk fel a táblára „polgári és politikai jogok”, illetve „szociális és gazdasági jogok” csoportosításban.
Mondjuk el, hogy állításokat fognak hallani, melyek megosztóak lehetnek. Egyesek valószínűleg többé-kevésbé egyetértenek velük, mások viszont ellenkező állásponton lehetnek.
Mutassunk rá a két végletet jelző két feliratra: „Egyetértek” és „Nem értek egyet”. Magyarázzuk el, hogy a két végpont közötti (képzeletbeli) vonalon bárhol el lehet helyezkedni, és próbáljanak azokhoz közel állni, akikkel majdnem azonos nézeteket vallanak. Szabad véleményt cserélni, amíg a résztvevők a helyüket keresik.
Egyenként olvassuk fel az állításokat.
Ösztönözzük a vélemények alapos átgondolását és a vitát. Az egyes állítások után kérdezzük meg a két végpont közelében elhelyezkedő embereket, miért oda álltak. A középtájon lévők közül is kérdezzünk meg valakit, hogy miért ott áll: esetleg nincs elég információja a témáról, nincs határozott véleménye, vagy más megfontolásból?
Miközben egymás érveit hallgatják, a résztvevők helyet változtathatnak.
Miután az összes állítással végeztünk, üljünk vissza egy nagy körbe, és térjünk rá a feldolgozásra.
Feldolgozás és értékelés
Először magát a gyakorlatot beszéljük meg, azután azt, hogy mit tanultak belőle a résztvevők.
Voltak olyan kérdések, amelyekre nehéz volt válaszolni – akár azért, mert nehéz volt elhatározásra jutni, hogy mit is gondoltok, akár azért, mert a kérdések rosszul voltak megfogalmazva?
Akik valamelyik állítás kapcsán kialakult vita során helyet változtattak, miért tették?
Meglepő volt-e, hogy mennyire különbözőek voltak a nézetek az egyes kérdésekben?
Számít az, ha eltérő nézeteket vallunk az emberi jogokkal kapcsolatban?
Szerintetek van „jó” vagy „rossz”, „helyes” vagy „helytelen” válasz az egyes kérdésekre, vagy ezek szubjektív dolgok?
Lehetséges egyáltalán, hogy az emberi jogi kérdésekben mindenki egyetértsen?
Van-e alapvető különbség az első generációs (polgári és politikai), illetve a második generációs (szociális és gazdasági) jogok között? Meg lehet mondani, hogy melyek a fontosabbak?
Van szükségünk további jogokra? Létezhetnek harmadik generációs jogok is?
Tanácsok a csoportsegítőknek
A gyakorlatot úgy is levezethetjük, hogy a mozgásos részt viszonylag gyorsan lebonyolítjuk, közben kevés időt hagyunk a vitára, utána pedig kiválasztunk 2-3 állítást, és ezeket részletesebben megbeszéljük a teljes csoporttal. Érdemes azonban néhány ponton megállítani a gyakorlatot, hogy a résztvevők kifejthessenek egy-egy véleményt, és átgondolhassák, hogy hol helyezkednek el a többiekhez képest.
Ez a gyakorlat az összes emberi joggal foglalkozik, de különösen a szociális és gazdasági jogokkal; például a munkához és a szabadidőhöz való joggal, az egészségügyi ellátáshoz, illetve az alapvető emberi igényeknek megfelelő életszínvonalhoz való joggal.
A segédletben szereplő állítások a polgári és politikai jogok, illetve a szociális és gazdasági jogok közötti különbségekkel és azok fontosságágával kapcsolatos vitás pontokra próbálnak rávilágítani. A gyakorlat elején ebbe nem érdemes nagyon részletesen belemenni, mert a beszélgetés során úgyis sok szempont fölmerül majd.
Két szempontot azonban érdemes talán már a bevezetésben felhozni. Először is fontos felvázolni a két jogcsoport közötti különbséget. A polgári és politikai jogok – ilyen például a tisztességes tárgyaláshoz, a szavazáshoz vagy a szólásszabadsághoz való jog – az állammal szemben politikai és polgári kérdésekben támasztott erkölcsi követeléseken alapulnak. A szociális és gazdasági jogok pedig értelemszerűen az állammal szemben különböző szociális és gazdasági kérdések – például a hajléktalanság, a nem megfelelő orvosi ellátás vagy a szegénység – kapcsán támasztott erkölcsi követelésekhez kötődnek.
A másik szempont, hogy egyesek szerint a jogok két csoportja között alapvető különbségek vannak. Ők azt állítják, hogy a szociális és gazdasági jogok kevésbé fontosak, és/vagy nehezebb őket biztosítani, mint a polgári és politikai jogokat.
Az ötletelés során odaadhatjuk a résztvevőknek az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának egyszerűsített változatát (kimásolhatjuk a 600. oldalról), hogy felfrissítsék az emlékezetüket; vagy mi magunk olvashatunk föl belőle néhány pontot, és megkérhetjük a résztvevőket, hogy helyezzék el a kapcsolódó jogokat a megfelelő kategóriákba. Általában a 16., valamint a 22-29. cikket szokták a szociális és gazdasági jogok közé sorolni.
Variációk
Kitalálhatunk és használhatunk más állításokat; vagy megkérhetjük a résztvevőket, hogy maguk írjanak ilyeneket.
Javaslatok a folytatáshoz
Formális vitát, ún. disputát is szervezhetünk valamelyik témában. Ez esetben kérjük meg a leendő vitapartnereket, hogy előre készüljenek fel érvekkel. A vitára meghívhatunk más fiatalokat vagy akár a nagyközönséget is. A disputa közönsége a vita elején és a végén is, miután meghallgatta a két oldal érveit, szavaz a kérdésben.
Az emberi jogok megismerése fontos lépés, de ahhoz, hogy meg is védjük őket, elengedhetetlen az aktív állampolgári részvétel. Ennek kapcsán kipróbálhatjuk a "Vitassuk meg!"című gyakorlatot. Ez azzal foglalkozik, hogy a demokratikus társadalomban az eltérő véleményeket valló emberek hogyan próbálhatják meggyőzni egymást – úgy, hogy közben tiszteletben tartják társaikat.
Az emberi jogokkal kapcsolatban nagyon fontos tudatában lenni a megfelelő szóhasználatnak és annak, mely kifejezések mit közvetítenek. Nem mindegy, hogy azt mondjuk, „meleg”, vagy azt, hogy „homoszexuális”; azt, hogy „nyomorék”, „sérült”, vagy azt, hogy „fogyatékossággal élő”. A hétköznapi beszéd és a politikai korrektség témáját megvizsgálhatjuk a Képzők könyvében 34 található"Fehér jövő "című gyakorlat segítségével.
Javaslatok a cselekvésre
Lépjünk kapcsolatba egy olyan helyi szervezettel, amely az emberi jogokkal vagy szociális segítségnyújtással foglalkozik, és kérdezzük meg, hogyan segíthetjük a munkájukat.
További információk
A Kompasz 4. fejezetében bővebb információk találhatók az emberi jogok generációiról, ezen belül a harmadik generációs jogokról is.
Állítások
• Fontosabb, hogy tető legyen a fejünk fölött, tudjunk mit enni, és meglegyen mindenünk, ami a létfenntartáshoz szükséges, mint hogy elmondhassunk a véleményünket.
• A munka nem jog, hanem kötelesség.
• Az állam alapvető feladata gondoskodni arról, hogy az állampolgárainak legyen mit ennie.
• A pihenéshez és szabadidőhöz való jog olyan luxus, amit csak a gazdagok engedhetnek meg maguknak.
• Nem az államnak kell gondoskodnia arról, hogy az emberek ne éhezzenek, hanem maguknak az embereknek!
• A nemzetközi közösségnek semmi köze ahhoz, hogyan bánunk a munkásainkkal.
• A szegény országoknak először arra kellene törekedniük, hogy minden embernek legyen mit enni és inni, az állampolgáraik polgári és politikai jogaival ráérnek azután foglalkozni.
• A szélsőséges gazdasági egyenlőtlenségek sértik az alapvető jogokat.
• A szociális és gazdasági jogok csak eszmények, egy ideális jövő elemei, de a világ még nem áll készen arra, hogy biztosítsa őket.
• Nincs értelme a jogoknak, ha nem tudjuk biztosítani a megvalósulásukat.
• Egyes jogok fontosabbak, mint mások.
• Egyes emberek természettől fogva több joggal rendelkeznek, mint mások.
• Vannak, akik maguk választották a hajléktalanságot.
• A gazdagok boldogabbak, mint a szegények.
• A szegénységet lehetetlen teljesen megszüntetni.
• A jogaink nem születésünknél fogva járnak nekünk, hanem megszerezzük őket.