A gyakorlat menete

1. Mondjuk el a résztvevőknek, hogy kvízjáték következik, de nem az a lényeg, hogy ki tudja a helyes választ és ki nem; a játék csak a kiindulópontja lesz a beszélgetésnek.
2.Osszuk ki papíron vagy vetítsük ki a két idézetet. Adjunk a résztvevőknek 5 percet, hogy elolvassák őket.
3. Kérjük meg őket, hogy egyénileg próbálják kitalálni a választ az alábbi kérdésekre:
a. Az első szöveg melyik könyvből vagy dokumentumból származik?
b. A második szöveg szerzője melyik országból vagy földrészről származik?
4. Mikor mindenki elkészült, osszuk a résztvevőket körülbelül 3 fős csoportokba. Adjunk nekik 20 percet, hogy megbeszéljék a válaszaikat, majd gondolkozzanak el az alábbi kérdéseken, és ha lehet, jussanak közös álláspontra velük kapcsolatban:
• Miért az adott választ jelölték meg helyesnek, miért nem másikat?
• Mit árulnak el a szövegek az alkotójukról?
• Miért írták meg a szerzők ezeket a szövegeket?
• Mit gondolnak a résztvevők a szövegekről?
5. Amikor a csoportok elkészültek, kérdezzük meg őket körben egymás után, mit válaszoltak az a) kérdésre. Kérjük meg őket, hogy indokolják a döntésüket, mondják el, miért az adott választ jelöltek meg. Ugyanígy gyűjtsük össze a válaszokat a b) kérdésre is. A válaszokat írjuk fel a táblára.
6. Áruljuk el, hogy mindkét idézet szerzője Szaíd al-Andaluszí, aki Spanyolországban élt, majd lépjünk tovább a Feldolgozás és értékelés-re.

Feldolgozás és értékelés

Röviden tekintsük át a gyakorlatot, majd amikor úgy érezzük, hogy a csoport készen áll rá, folytassuk az előítélet és az etnocentrizmus fogalmának megtárgyalásával. Beszéljük meg az alábbi kérdéseket közösen vagy szükség esetén kisebb csoportokban:

• Meglepett titeket a megoldás?
• Az egyéni munkánál mi alapján válaszoltatok a kvízkérdésekre: tippeltetek, a megérzéseitekre hallgattatok, vagy tudtátok a választ?
• Volt olyan, aki a kiscsoportos beszélgetés során megváltoztatta az álláspontját? Ha igen, miért? A csoportnyomásnak engedtetek ilyenkor, vagy a hallott érvek győztek meg benneteket?
• A kiscsoportos beszélgetés során hogyan próbáltátok megvédeni a döntéseiteket? Ragaszkodtatok a véleményetekhez vagy elbizonytalanodtatok?
• Miért ír a szerző úgy az északi emberekről, ahogy?
• Mit árul el a második szöveg a szerzőről, a külsejéről és a kultúrájáról?
• Mit gondoltok, a szerző véleményét mennyiben befolyásolta saját etnocentrikus megközelítése és előítéletei? Vagy jogosan lehet azt mondani, hogy az Európa északi részén élő népek kultúrája akkoriban kevésbé volt „civilizált”, mint az övé?
• Tudtok példát mondani, amikor hasonló véleményeket hallottatok vagy olvastatok más népcsoportokról? Milyen érzés lehet olyan csoportba tartozni, amelyet mások alacsonyabb rendűnek tartanak?
• Általában mi a következménye annak, ha egy embert vagy egy közösséget nem becsülnek meg azért, amilyen? Tudtok példát mondani a történelemből? És a jelenből?
• Mit tehetünk az előítéletek következményeinek megelőzése érdekében? A mi országunkban vagy régiónkban vannak olyan csoportok, amelyekkel szemben szintén sokan előítélettel viseltetnek? Melyek ezek?
• Az oktatás-nevelés az egyik módja az előítéletek elleni küzdelemnek. Milyen más módjai vannak?

Tanácsok a csoportsegítőknek

A szövegrészletek Szaíd al-Andaluszí híres tudós egyik könyvéből származnak, aki i.sz. 1029-ben (iszlám időszámítás szerint 420-ban) született, és Andalúziában, a mai Spanyolország területén élt. Híres volt bölcsességéről és tudásáról. Számára a műveltség és a tudomány csaknem ugyanolyan fontos volt, mint a szent Korán ismerete. Nemcsak a vallástudományban volt járatos, hanem az arab irodalomban, az orvostudományban, a matematikában, a csillagászatban és más tudományágakban is.

Nem szabad elfelejteni, hogy ebben az időszakban a Földközi-tenger medencéje, és különösen az azt körülvevő arab kalifátusok jelentették – legalábbis a szerző számára – a „civilizáció” központját. Az arab világban, Perzsiában, Kínában és Indiában sokkal fejlettebb volt a tudomány, mint „Északon”, ahogy Szaíd al-Andaluszí Európa északi részét nevezte.
A csoport jellegétől függően lehet, hogy segíteni kell nekik abban, hogyan olvassanak kritikusan. Felhívhatjuk a figyelmüket arra, hogy a második szöveg meglehetősen sokat elárul a szerző külsejéről és kultúrájáról, például valószínűleg göndör haja és sötét bőre volt. A kritikus olvasás azt jelenti, hogy nemcsak a szöveg tartalmát fogjuk fel, hanem belegondolunk a kontextusba is, például ki a szerző és miért úgy ír, ahogyan. Ennek tudatosítása fontos lépés ahhoz, hogy tudjuk, hogyan olvassunk bármilyen szöveget

Az etnocentrizmus fogalmát bevezethetjük azzal, hogy felhívjuk a résztvevők figyelmét arra, hogy a legtöbb európai ember pont a barna bőrű, göndör hajú Szaídot tekintené „másnak” – olyan valakinek, aki eltér a „normális”-tól. A beszélgetés során fontos arra is rávezetni a résztvevőket, hogy a kulturális különbségek nem tesznek valakit másokhoz képes „jobb” vagy „rosszabb” emberré. Mutassunk rá, hogy nehéz másokra előítéletek nélkül tekinteni, mivel saját kulturális nézőpontunkból indulunk ki. Ennek felismerése – vagyis a saját etnocentrizmusunkkal való szembesülés – alapvető fontosságú lépés afelé, hogy másokban is észrevegyük azt, és hogy sikeresen tudjunk kommunikálni a más kultúrákba tartozó emberekkel.

A gyakorlat végén hagyjunk elegendő időt, hogy megvitathassunk a közben esetleg felmerült más témákat és gondolatokat. Például beszélhetünk kicsit mélyebben a történelemtanításról és arról, hogy mennyit (vagy milyen keveset) tanulunk itt Európában más kultúrákról.

Javaslatok a folytatáshoz

Ha ezután szeretnénk az emberi jogok egyetemes jellegéhez kapcsolódó témák irányába továbbmenni, akkor folytathatjuk a "Most mutasd meg" című gyakorlatot, amely kreativitásra és szerepjátékra épül.

Javaslatok a cselekvésre

Keressünk az újságokban vagy az interneten cikkeket egy olyan aktuális vagy történelmi eseményről, amely a saját hazánkban vagy szűkebb környezetünkben történt, és hasonlítsuk össze a különböző nézőpontokból / különböző érdekcsoportok szemszögéből írt beszámolókat. A Voxeurope weboldalán például több nyelven is találhatunk a különböző országok különböző újságjaiban ugyanarról a hírről megjelent cikkeket: https://www.voxeurop.eu
Another source is Indymedia, a collective of independent media organizations and hundreds of journalists offering grassroots, non-corporate coverage. It is available in different languages. http://www.indymedia.org

Segédletek

Download as PDF

„Te is más vagy – te sem vagy más” kvíz

a) Mi lehet a forrása az alábbi szövegnek? Milyen könyvből vagy dokumentumból származhat az idézet?
„A Föld minden embere, kelettől nyugatig, északtól délig egy csoportba tartozik, csak három szempontból különböznek
egymástól: viselkedésükben, külsejükben és nyelvükben.”
Choose one of the following answers:
Jelöld be a helyes megoldást:
a) Az UNESCO nyilatkozata a rasszizmusól, 1958      e) Szaíd al-Andaluszí, i.sz. 1029 / iszlám időszámítás szerint 420
b) Hérodotosz Történelem című műve, i.e. 430 körül   f) Marco Polo Marco Polo utazásai című könyve, i.sz. 1300
c) Védák, India, kb. i.e. 3000                                        g) egyik sem
d) Beszámoló az Európa Tanács „Te is más vagy – te sem vagy más” ifjúsági kampányáról, 1996

b) Melyik országból vagy földrészről származik az alábbi szöveg szerzője?
„Azok, akik (Európa) legészakibb részén élnek, megszenvedték, hogy túl távol vannak a naptól. Országukban hideg
a levegő és felhős az égbolt. Ezért aztán temperamentumuk is hűvös, viselkedésük durva. Testük hatalmasra nőtt, bőrük
kifehéredett, hajuk lelapult. Elveszítették a tudásvágyukat és az éleselméjűségüket. Eluralkodott rajtuk a tudatlanság
és a lustaság, megfertőzte őket a fáradtság és az ostobaság.”
Jelöld be a helyes megoldást:
a) Kína      b) Európa     c) India     d) Afrika     e) Perzsia     f) Egyik sem