A gyakorlat menete

1. Bevezetőként mondjunk pár szót az idő múlásával bekövetkező változásokról. Kérjük meg a csoportot, emlékezzenek vissza arra, hogyan nézett ki az otthonuk, a környékbeli utcák akkoriban, amikor még fiatalabbak voltak, és mennyit változott azóta. Felújították-e az iskolában (vagy ahol a foglalkozást tartjuk) a termeket, kicserélték-e a bútorokat? Vannak-e új házak, létesítmények a környéken, például bevásárlóközpontok, lakótelepek, játszóterek vagy kerékpárutak?
2. Kérjük meg a résztvevőket, gondolják végig, miért változtak meg mindezek a dolgok, és ki döntött arról, mit kell felújítani és hogyan. Épültek-e például megfizethető árú lakások a környékbeliek számára, vagy inkább befektetési célú beruházások, például luxus lakó- és nyaralóingatlanok valósultak meg?
3. Röviden beszéljünk meg egy-két példát: kinek és milyen előnye származott a fejlesztésekből? Mit tettek volna a résztvevők, ha ők lettek volna a döntéshozók helyében?
4. Ezután kapcsoljuk össze a mások életére kiható döntések és az emberi jogok kérdését. Egyetértenek-e azzal, hogy az emberi jogok hasznos keretet nyújtanak a döntéshozatalhoz? Fontosabbak lesznek a jövőben a döntéshozók számára az emberi jogok vagy sem? Miért?
5. Mondjuk el a csoportnak, hogy eljött az ő idejük! Itt az alkalom, hogy elkezdjenek a jövőre gondolni – és hatást gyakorolni.
6. Bontsuk a résztvevőket 3-4 fős csoportokra.
7. Osszunk ki tollat és papírt, hogy vázlatokat készítsenek, milyen lenne a számukra ideális lakóhely, város. Szabad kezet kapnak, csak a képzeletük szabhat határt.
8. Amikor a vázlatok, javaslatok alapján egyezségre jutottak, a tervet rajzolják meg egy nagy papírlapon, majd festék és kollázsanyagok felhasználásával készítsék el a végleges változatot.
9. Amikor elkészültek a csoportok, mutassák be a terveiket, mondják el, honnan eredtek az ötleteik, és hogyan fejlesztették tovább azokat. Hagyjunk minden bemutató után időt rövid kérdéseknek és válaszoknak, de az általános vitát halasszuk a feldolgozás idejére.

Feldolgozás és értékelés

Először beszéljük meg, hogy az egyes csoportok tagjai hogyan dolgoztak együtt, majd térjünk rá arra, hogy az elkészült tervek megfelelnek-e az emberek egészséges lakókörnyezettel kapcsolatos igényeinek.

• Mindenki úgy érezte, hogy részt tud venni a munkában, és hozzá tud járulni valamivel? Hogyan használták ki az egyes csoportok a tagjaik erősségeit és tehetségét?
• Milyen érzés volt visszajelzést kapni a terveitekről?
• Milyen érzés volt visszajelzést adni mások terveiről?
• Hajlandók lennétek egyes elképzeléseitekkel kapcsolatban kompromisszumokra, ha most egyetlen közös tervet kellene készítenetek, olyat, amelyik az osztály vagy csoport minden tagjának igényeit és vágyait kielégíti?
• Figyelembe vettétek-e tervezéskor a környezetvédelmi szempontokat, például törekedtetek-e a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, megújuló és fenntartható erőforrások igénybevételére és az újrahasznosításra?
• Élveztétek-e azt, hogy saját „jövőtök építészei” lehettetek? Hisztek abban, hogy elképzeléseitek valamikor megvalósulhatnak? Miért? Miért nem?
• Mit gondoltok, a felnőttek hajlandók lennének megvitatni a terveiteket? Miért? Miért nem?
• Mi volt a legnagyobb meglepetés a tervekben?
• Állampolgárként milyen jogaitok lesznek a jövőben?
• Állampolgárként milyen kötelezettségeitek lesznek a jövőben?
• Van-e beleszólásotok az iskolában (klubban vagy közösségben) a titeket közvetlenül érintő fejlesztésekbe, illetve általában abba, milyen fejlesztések történnek? Milyen jogokra hivatkozhattok, mely jogszabályok biztosítják számotokra azt a jogot, hogy részt vehessetek a döntéshozatali folyamatokban?
• Általában milyen lehetőségei vannak a fiataloknak az életüket és jövőjüket formáló demokratikus folyamatok befolyásolására?
• Milyen helyi szolgáltatásokra van szükség ahhoz, hogy mindenki számára biztosított legyen az egészséghez, pihenéshez, szabadidőhöz és kulturális élethez való jog?

Tanácsok a csoportsegítőknek

A gyakorlat címe: Jövőink. A többes szám azt hivatott hangsúlyozni, hogy a jövő nem előre eldöntött; tőlünk függ, hogy hogyan alakítjuk. Tehát többféle lehetséges jövő is elképzelhető, és a fiatalokon múlik, hogy a saját elképzeléseiknek és törekvéseiknek megfelelő jövőt építsenek.

Ha hangsúlyozni szeretnénk a változás szerepét, erejét, mutathatunk régi fotókat arról, hogyan nézett ki a környék tíz vagy húsz évvel ezelőtt. Megkérhetjük őket, hogy gondoljanak csak a globális átalakulásra, például arra, hogy harminc évvel ezelőtt a világháló szinte a sci-fi világába tartozott, most viszont ott tartunk, hogy néhány év múlva már a világ összes iskolájában és könyvtárában lesz internet.

• Ha a résztvevőknek elképzelésük sincs, hogyan fest majd egy város a jövőben, az alábbi kérdésekkel segíthetjük őket:
• Kik fognak ott élni? Olyanok, akik ott születtek, vagy újonnan érkezettek? Milyen korúak lesznek? Családokban élnek-e majd?
• Milyenek lesznek a mindennapjaik? Járnak-e majd bevásárolni? Hogyan fognak közlekedni?
• Milyen egészségügyi és egyéb szolgáltatásokra (pl. kórház, fogászat stb.) lesz majd szükségük?
• Milyen iskoláik lesznek majd?
• Hogyan fognak utazni?
• Milyen házakban fognak lakni?
• Milyen lesz a társasági élet majd? Mit csinálnak a szabadidejükben?
• Lesznek-e háziállataik?
• Mit fognak dolgozni?
• Milyen technikai vívmányok várhatók?
• És vajon mi lesz a környezettel? A természettel?

Variációk

A csoportok kollázs helyett háromdimenziós maketteket is készíthetnek hulladékanyagok, például kartondobozok, vécépapír-gurigák, szétnyitható képeslapok, építőkockák vagy Lego felhasználásával.

A környék általános tervének elkészítése helyett kiválaszthatnak egy használaton kívüli, üres telket is. Mérjék fel az érintett közösség különböző csoportjainak igényeit, és készítsenek az önkormányzat elé terjeszthető fejlesztési tervet. Néhány ötlet a telek hasznosítására: bevásárlóközpont, szabadidőközpont, iskola, lakóház, parkoló, zöldterület, játszótér, sportpálya, szép rózsakert, ahol a nyugdíjasok nyugodtan elüldögélhetnek, közösségi kert, vadrezervátum, vidámpark, kemping vagy uszoda. Ha ehhez kapcsolnánk valamilyen cselekvési projektet is, annak tervezésével és megvalósításával kapcsolatban információkat a 3. fejezetben találhatunk.

Javaslatok a folytatáshoz

Érdekes lehet megvizsgálni, hogyan tudna a helyi közösség alkalmazkodni az olajkitermelési csúcs (vagyis az az időpont, mely után a ma még növekvő olajkitermelés elkezd csökkenni) és az éghajlatváltozás jelentette kihívásokhoz. Az Átalakuló Városok (Transition Town) kezdeményezés keretében az emberek saját környezetük minden vonatkozását (élelem, energia, közlekedés, egészségügy, gazdaság, megélhetés, lelki tényezők stb.) megvizsgálják, majd kreatív megoldások alkalmazásával a következő 15-20 év alatt helyben megvalósítandó energiakímélő akcióprogramot (Energy Descent Action Plan) dolgoznak ki a helyi közösség döntése szerint. Az eddigi kezdeményezések között megemlíthető többek között a közösségi kertek létrehozása élelmiszer termesztése céljából; iparihulladék-csere, amelynek célja, hogy egy adott iparág hulladékát egy másik iparág nyersanyagként hasznosítsa; régi tárgyak megjavítása ahelyett, hogy kidobnák őket; helyi cserekereskedelmi rendszerek, úgynevezett kalákakörök vagy más néven szívesség-bankok létrehozása. A www.transitiontowns.org honlapon részletesebb információkat és példákat találunk arról, mi történik ezen a téren a világ különböző részein, vagy keressünk rá az interneten a „Transition Towns" kifejezésre.
Másik lehetőség a folytatásra, ha megkérjük a résztvevőket, hogy mindenki készítsen egy személyes, illusztrációkkal és magyarázatokkal ellátott, nagyléptékű rajzos térképet a környékükről, és jelöljék be a számukra fontos dolgokat: például egy graffitit, egy bizonyos útmenti fát, vagy azt az útvonalat, ahol át szoktak vágni a házak között. Ha ily módon rögzítjük valaminek a létezését, már jelezzük, hogy értékes számunkra; ez is hozzájárulhat, hogy megmentsük attól, hogy egy későbbi „fejlesztés” alkalmával tönkretegyék vagy megsemmisítsék.Érdemes lehet ellátogatni az angol Common Ground alapítvány honlapjára www.commonground.org.uk ), és megnézni a hasonló jellegű térképek készítését célzó „Parish Maps” projektjüket az „Archive” menüpont alatt. ³⁶

Az erőforrások, a természeti és épített környezeti elemek, a főbb területhasználati módok elhelyezkedését és eloszlását felmérhetjük a közösségi terepbejárás (transect walk) módszerével is, amelyet a Világbank is alkalmaz szegénységi és társadalmi hatáselemzéseiben. Próbáljuk ki egy délután, amikor kirándulni szeretnénk! Keressünk rá a „transect walk” kifejezésre a Világbank honlapján: http://web.worldbank.org

Javasolhatjuk, hogy nézzenek utána annak, hogyan történik a helyi településfejlesztési tervezés, és hogyan lehet abba beleszólni. Bátoríthatjuk a résztvevőket, hogy vegyenek részt a döntéshozatalban az iskola, a klub vagy az egyesület szintjén, például elmehetnek a diákönkormányzat üléseire, vagy indulhatnak annak választásain is.

A jövő lehetőségeinek feltárásában más gyakorlatok is segítségünkre lehetnek, például az "Úton az Egyenlőségföldjére"című, amely a nemek közötti egyenlőség megvalósításának módjait vizsgálja. Ha olyan gyakorlattal folytatnánk, amelyik a fiatalok demokratikus döntéshozatalban való részvételével foglalkozik, jó választás a"Mindenki hallassa a hangját" című gyakorlat, amelyben a fő kérdés az, hogy milyen oktatás szeretnének a résztvevők, és hogyan tudnának erre hatást gyakorolni a diákönkormányzaton keresztül. Miközben lehetséges jövőinkről álmodozunk, hozzáláthatunk egy igazságosabb társadalom megteremtéséhez. Ha a csoport szívesen körbejárná a kortárs vagy iskolai zaklatás kérdését, elvégezhetjük a "Lehet másképp?".című gyakorlatot, amely erősíti a résztvevőkben a mások iránti empátiát és tiszteletet.

Javaslatok a cselekvésre

Készítsünk kiállítást az elkészült térképekből, és hívjuk meg a helyi önkormányzat képviselőit, hogy hallgassák meg a csoport véleményét.

Szerezzük be lakóhelyünk (éves és hosszú távú) stratégiai terveit. Vitassuk meg ezeket a csoportban, majd a résztvevők kérjék ki barátaik és családtagjaik véleményét is! Írják meg a következtetéseiket blogbejegyzés formájában, vagy írjanak az ügyben a helyi újságba, illetve szervezhetünk nyilvános összejövetelt, vagy részt vehet a csoport az illetékes hatóság által szervezett lakossági fórumon.

Felvehetjük a kapcsolatot az Agenda 21 folyamatban résztvevő helyi szervezettel vagy más környezetvédelmi csoporttal, és kapcsolódjunk be a fenntartható jövőért folyó munkába.