(Nem hivatalos összefoglaló)

A Gyermekjogi Egyezmény a legszélesebb körben elfogadott emberi jogi okmány, amelyet – egy kivétellel – a világ minden országa ratifikált. Az ENSZ Közgyűlése által 1989. november 20-án elfogadott, majd 1990 szeptemberében hatályba lépett egyezmény egyetlen dokumentumban egyesíti az emberi jogok teljes körét – a gyermekek polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogait. 2020 decemberéig az Egyezményhez 196 állam csatlakozott, a fegyveres konfliktusban érintett gyermekekről szóló Első Kiegészítő Jegyzőkönyvet 170, a gyermekkereskedelemről, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló Második Kiegészítő Jegyzőkönyvet 176, a gyermekek panasztételi mechanizmusban való részvételéről szóló Harmadik Kiegészítő Jegyzőkönyvet 46 ország ratifikálta. Magyarország 1991-ben ratifikálta az Egyezményt, az első két kiegészítő jegyzőkönyvet pedig 2010-ben, azonban az egyéni panasztételről szóló jegyzőkönyvet még alá sem írta.

Az egyezmény 41 cikkben foglalja össze az emberi jogokat, amelyeket minden 18 éven aluli gyermek esetében tiszteletben kell tartani és védelmezni kell.

1. cikk

Gyermek az a személy, aki „tizennyolcadik életévét nem töltötte be, kivéve, ha a reá vonatkozó nemzeti jogszabályok értelmében nagykorúságát már korábban eléri”.

2. cikk

Az egyezményben lefektetett jogokat mindenféle megkülönböztetés nélkül biztosítani kell.

3. cikk

A gyermeket érintő döntésekben a gyermek legfőbb[1] érdekét kell elsősorban figyelembe venni.

5. cikk

A részes államok kötelesek tiszteletben tartani a szülők vagy a nagycsalád felelősségét, jogait és kötelességeit.

6. cikk

Minden gyermeknek veleszületett joga van az életre.

7. cikk

A gyermeknek joga van ahhoz, hogy nevet kapjon, állampolgárságot szerezzen, ismerje szüleit, és azok neveljék.

8. cikk

A gyermeknek joga van személyazonossághoz és állampolgársághoz.

9. cikk

The child has the right not to be separated from its parents, except in its best interests and by a judicial procedure.

12. cikk

A gyermeknek joga van ahhoz, hogy minden őt érintő[1] kérdésben kinyilváníthassa véleményét, és a gyermek véleményét kellően tekintetbe kell venni.

13. cikk

A gyermeknek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja mindenfajta tájékoztatás és eszme kérésének, megismerésének és terjesztésének szabadságát.

14. cikk

Tiszteletben kell tartani a gyermek jogát a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadságra.

15. cikk

A gyermeknek joga van az egyesülés és békés gyülekezés szabadságához.

16. cikk

A gyermeket nem szabad alávetni magánéletével, családjával, otthonával vagy levelezésével kapcsolatban önkényes vagy törvénytelen beavatkozásnak, sem pedig becsülete vagy jó hírneve elleni jogtalan támadásnak.

17. cikk

A részes államok biztosítják a gyermek jogát, hogy hozzájusson a különböző hazai és nemzetközi forrásokból származó tájékoztatáshoz és anyagokhoz.

18. cikk

A felelősség a gyermek neveléséért és fejlődésének biztosításáért elsősorban a szülőkre hárul.

19. cikk

A részes államok megtesznek minden törvényhozási, közigazgatási, szociális és nevelési intézkedést, hogy megvédjék a gyermeket a fizikai és lelki erőszak, durvaság, bántalmazás, elhanyagolás, rossz bánásmód vagy kizsákmányolás bármilyen formájától.

24. cikk

A gyermeknek joga van a lehető legjobb egészségügyi ellátáshoz, különös tekintettel az egészségügyi alapellátásra. Kiemelt ebben a megelőző egészséggondozást fejlesztése.

26. cikk

A gyermeknek joga van a szociális biztonsághoz és a társadalombiztosítás juttatásaihoz.

27. cikk

A gyermeknek joga van olyan életszínvonalhoz, amely lehetővé teszi kellő testi, szellemi, lelki, erkölcsi és társadalmi fejlődését.

28. cikk

A gyermeknek joga van az oktatáshoz. A részes államok az alapfokú oktatást mindenki számára kötelezővé és ingyenessé teszik, és előmozdítják a középfokú iskolák különböző formáinak megszervezését, s ezeket minden gyermek számára hozzáférhetővé teszik. Az iskolai fegyelmet a gyermek méltóságával összeegyeztethető módon kell fenntartani.

29. cikk

A gyermek oktatásának a következő célokra kell irányulnia: a gyermek személyiségének kibontakoztatása, szellemi és fizikai képességeinek és tehetségének fejlesztése, az emberi jogok és alapvető szabadságok tisztelete; továbbá fel kell készíteni arra, hogy a béke, barátság, megértés, tolerancia és egyenlőség szellemében tudja vállalni a szabad társadalomban az élettel járó felelősséget, valamint tiszteletet kell ébreszteni benne a természeti környezet iránt.

30. cikk

A gyermeknek joga van a saját közössége kultúrájához.

31. cikk

A gyermeknek joga van a pihenéshez és a szabadidő eltöltéséhez, a játékhoz, és ahhoz, hogy szabadon részt vehessen a kulturális és művészeti életben.

32. cikk

A gyermeknek joga van ahhoz, hogy védelemben részesüljön a gazdasági kizsákmányolás ellen, és ne legyen kényszeríthető semmiféle olyan munkára, amely fejlődésére ártalmas.

33. cikk

A gyermeket meg kell védeni a kábítószerek tiltott fogyasztásától.

34. cikk

A gyermeket meg kell védeni a szexuális kizsákmányolás és szexuális bántalmazás minden formájától. Meg kell akadályozni a gyermek prostitúció vagy más törvénytelen szexuális tevékenység, illetve pornográf jellegű műsorok vagy anyagok elkészítése céljára történő kizsákmányolását.

37. cikk

Tizennyolc éven aluli személyek által elkövetett bűncselekményekért sem halálbüntetést, sem szabadlábra helyezés lehetőségét kizáró életfogytiglan tartó szabadságvesztést nem szabad alkalmazni.

38. cikk

A részes államok megtesznek minden lehető gyakorlati intézkedést a fegyveres konfliktus által érintett gyermekek védelemben és gondozásban részesítésére.

40. cikk

A bűncselekmény elkövetésével vádolt minden gyermek esetében biztosítani kell, hogy mindaddig ártatlannak tekintsék, ameddig bűnösségét a törvény szerint be nem bizonyították, továbbá védelme előkészítéséhez és benyújtásához jogsegélyben részesüljön, ne lehessen kényszeríteni arra, hogy maga ellen tanúskodjék vagy beismerje bűnösségét, magánéletét teljes mértékben tiszteletben tartsák, valamint a korát, a körülményeit és a jólétét figyelembe vevő elbánást biztosítsanak számára.

Az Egyezmény és a Fakultatív Jegyzőkönyvek teljes szövege sok weboldalon – többek között az UNICEF oldalán (www.unicef.org/crc) is – elérhető és letölthető.

Forrás: ENSZ Emberi Jogi Központ és az Emberi Jogok Tanulása Népi Mozgalom, www.pdhre.org