Van, aki az álmaiért küzd, és van, aki a vagyonért és a hatalomért!

A gyakorlatról

Szimulációs játék, melynek során a játékosok belekóstolnak a gazdagságért és a hatalomért folyó küzdelembe, és szembesülnek az egyenlőtlenséggel, valamint a szegénységgel járó igazságtalanságokkal.

Érintett jogok

• Az egyenlő méltósághoz való jog és a jogegyenlőség
• A megfelelő életszínvonalhoz való jog
• Az egészséghez, az élelemhez és a lakhatáshoz való jog

Célok

• A gazdagság és a hatalom egyenlőtlen megoszlásából származó igazságtalanságok felismerése, tudatosítása
• Kritikai gondolkodás fejlesztése
• Az igazságérzet és az emberi méltóság tiszteletének erősítése

Eszközök

• 120 darab pénzérme
• 3-4 pár zokni
• 2 nagy papír, filctollak
• Papír, toll
• Nyitott tér

Előkészítés

• Olvassuk el a gyakorlat lépéseit, hogy átfogó képünk legyen a teljes folyamatról. A szimulációs játék három részből áll: 1. A harc (10 perc); 2. Adományozás (10 perc); 3. Gazdasági igazságosság megteremtése (40 perc). A feldolgozás csak ezután következik.
• Tegyünk félre 20 darab pénzérmét.
• Válasszunk ki három játékost a „jövevények” szerepére.
• Készítsünk eredménytáblát, ahol a játékosok vagyonát vezetjük majd
• Készítsünk táblázatot „Dicsőségtábla” címmel.

Jeles nap
  • október 17.A szegénység elleni küzdelem világnapja

A gyakorlat menete

Explain that this is a simulation game. Participants will distribute the world's wealth and power among themselves.

1. rész: A harc (10 perc)

  1. Mondjuk el, hogy a játék célja minél több pénzérme megszerzése. Egyetlen szabály van: a játékosok semmilyen módon nem érhetnek egymáshoz (erre büntetést is kiszabhatunk, például 1 pénzérmét kell fizetni).
  2. A „jövevények” kivételével mindenkit kérjünk meg, hogy foglaljon helyet a földön egy nagy körben (hogy elég helyük legyen a játékhoz).
  3. A félretett 20 pénzérmét osszuk szét 4-5 tetszőleges játékos között.
  4. Másik 4 játékosnak adjunk egy-egy pár zoknit, és kérjük meg őket, hogy a játék végéig viseljék a kezükre húzva. A gyakorlat végéig ne mondjunk semmit arról, miért osztottuk ki a pénzérméket és a zoknikat.
  5. Egyenletesen szórjuk szét a 100 pénzérmét a kör közepén.
  6. A „Rajta!” felkiáltásra a játékosok megpróbálják a lehető legtöbb pénzérmét begyűjteni. Ez valószínűleg nem tart tovább két percnél.
  7. Ha minden érmének lett gazdája, kérjük meg a résztvevőket, hogy számoljanak be a vagyoni helyzetükről. Írjuk fel minden játékos nevét és vagyonát a vagyonnyilvántartásba.
  8. Mondjuk el, hogy az érmék a gazdagságukat és a hatalmukat jelképezik. Az érméik száma meghatározza, mennyire tudják kielégíteni a szükségleteiket (pl. élelem, lakhatás, ruházat, egészségügyi ellátás, alapvető oktatás) és vágyaikat (pl. továbbtanulás, autó, számítógép, játék, televízió, nyaralás, luxuscikkek). Tehát:
  • 6 vagy több érme – az illető ki tudja elégíteni minden alapvető szükségletét, valamint vágyai nagy részét;
  • 3–5 érme – ki tudja elégíteni alapvető szükségleteit;
  • 2 vagy kevesebb érme – nehezen tud talpon maradni, betegségek, hiányos táplálkozás, lakhatási problémák és az alacsony iskolázottsággal járó rossz munkapiaci esélyek miatt.

2. rész: Adományozás (10 perc)

  1. Mondjuk el a játékosoknak, hogy ha szeretnének, adhatnak a pénzükből másoknak – ez azonban nem kötelező. Mondjuk el, hogy aki megosztja a vagyonát, annak a neve felkerül a „Dicsőségtáblára”.
  2. Adjunk 3-4 percet a csoportnak, hogy újraosszák a pénzérméket, ha szeretnék.
  3. Ezután kérdezzük meg, ki és mekkora összeget adományozott, majd vezessük fel a nevüket a „Dicsőségtáblára”.
  4. Kérdezzük meg, átkerült-e valaki másik vagyonkategóriába? Nyilakkal jelöljük a változásokat a táblázatban.

3. rész: Gazdasági igazságosság megteremtése (40 perc)

  1. A pénzérméik száma alapján osszuk a játékosokat három csoportra (nagy / közepes / kis vagyon).
  2. Minden csoportba küldjünk egy „jövevényt”. Jegyezzük meg, hogyan reagálnak arra, hogy melyik csoportba kerültek, de ne mondjunk semmit, majd csak a feldolgozás során térjünk vissza erre.
  3. Osszuk ki a papírokat és a tollakat. A csoportok feladata, hogy kidolgozzanak egy igazságos rendszert a pénzérmék (a világ vagyonának) elosztására, és csökkentsék a távolságot a vagyoni és hatalmi szintek között. Az akciótervnek ki kell térnie a következőkre:
    – Mit kellene tenni (ha egyáltalán kell bármit tenni)?
    – Mit tesz majd a csoport a terv szerint? Miért?
    – Miért tekintik igazságosnak a tervüket?
    4. Adjunk a csoportoknak 10 percet a terv kidolgozására. Mondjuk el, hogy nem szükséges a részletekben elmerülni, ehelyett inkább emeljenek ki pár lehetséges lépést, amelyeket a szegénység leküzdése érdekében meg kellene tenni.
    5. Minden csoport jelöljön ki egy szóvivőt, aki bemutatja a tervet a többieknek, és válaszol a kérdésekre. Egy nagy papírlapon jegyezzük fel a tervek fő pontjait.
    6. Mondjuk el a játékosoknak, hogy szavazással fogják eldönteni, melyik tervet valósítják majd meg. A szavazati jogok eloszlása a következő:
    – a „Nagy vagyon és hatalom” csoport minden tagja öt szavazatot kap;
    – a „Közepes vagyon és hatalom” csoport minden tagja két szavazatot kap;
    – a „Kis vagyon és hatalom” csoport minden tagja fél szavazatot kap.
    7. Kérjük meg a résztvevőket, hogy szavazzanak. Az egyes tervekre leadott szavazatok számát rögzítsük a nagy papíron, majd jelentsük be, melyik terv fog megvalósulni.
    8. Hajtsuk végre a győztes tervet, ha szükséges, osszuk újra a vagyont.

Feldolgozás és értékelésGoto top

Kérdezzük meg a résztvevőket, mit gondoltak a gyakorlatról, és hogyan érezték magukat közben. Ezután beszéljük meg, mi történt, mire jöttek rá a gyakorlatnak köszönhetően, és milyen kapcsolatban áll a játék az emberi jogokkal. Segíthetjük a beszélgetést például a következő kérdésekkel:

  • Hogy éreztétek magatokat a vagyonszerzés és aztán az újraosztás módját látva? Igazságosnak éreztétek?
  • Aki adományozott, miért tette? A dicsőségért? Vagy bűntudata volt? Esetleg más ok miatt?
  • Mit éreztek azok, akik pénzt kaptak a 2. részben? Hálát? Vagy azt, hogy mások lesajnálják őket?
  • Mi történt azokkal, akiknek a kezén zokni volt? Ők kiket képviseltek? Melyik csoportba kerültek a gyakorlat végére?
  • Mi történt a három „jövevénnyel”, akik be lettek osztva a csoportokba? Igazságosan bántak velük? Az ő esetük mennyiben hasonlít arra, ami a világban ténylegesen történik? Milyen emberek kerülnek efféle helyzetbe? Csak szerencse kérdése, hogy végül hol kötünk ki?
  • Milyen különbségek voltak a csoportok igazságos vagyonelosztásról szóló tervei között? A tervek közötti különbségek tükrözték-e valamilyen módon a három csoport vagyoni helyzetét?
  • Miért kaptak egyesek több szavazati jogot, mint mások? A valóságban is így van, hogy akinek kevesebb a hatalma, annak a szava is kevesebbet ér, és akinek több, annak többet?
  • Sérülnek-e emberi jogok, ha ilyen vagyoni és hatalmi különbségek alakulnak ki? Ha igen, mely jogok?
  • Kik azok a világban, az országban, a saját településeteken, akiknek „van mit a tejbe aprítani”, és akiknek nincsen? Hogyan kerültek ők ebbe a helyzetbe?
  • Foglalkozniuk kell-e a gazdagoknak a szegények helyzetével? Miért? Biztonsági, gazdasági, erkölcsi, vallási vagy politikai okokból? Miért juttatnának a vagyonosok pénzt vagy más javakat a náluk kevésbé tehetőseknek? Ez megoldást jelenthet a szegénység problémájára?
  • Mit tehetnek a helyzetük javításáért a kispénzűek? Tudtok példákat mondani a világ vagy hazánk történelméből arra, hogy mit tettek a nélkülözők a vagyoni és hatalmi egyenlőtlenségek ellen?
  • Szerintetek jó lenne, ha az egész világra kiterjedően újraosztanánk a javakat és a hatalmat? Miért? Miért nem? Ha igen, szerintetek hogyan kellene ennek nekiállni? Milyen elvek alapján dolgoznátok ki a változtatásra tett javaslataitokat?
  • Emberi jogi szempontból lehet-e érvelni a vagyon újrafelosztása mellett?

Tanácsok a csoportsegítőknekGoto top

A gyakorlat célja, hogy felhívja a figyelmet a vagyon és a hatalom megosztásában világszerte tapasztalható egyenlőtlenségekre. Fennáll azonban a veszélye, hogy a gyakorlat csak ráerősít a már meglévő egyenlőtlenségekre. Fontos ezért, hogy tisztában legyünk a csoportunk társadalmi és gazdasági összetételével, és ennek megfelelően vezessük a beszélgetést.

Hangsúlyozzuk, hogy akárcsak a való életben, itt is el fogják veszíteni a vagyonuk és az azzal járó előjogaik egy részét, ha a pénzükből adnak másoknak is.

Igyekezzünk olyan hangulatot teremteni, hogy a résztvevők minél jobban beleéljék magukat a játékba, és tényleg úgy viselkedjenek, mintha a pénzérmék valódi vagyont képviselnének. Mondhatjuk például, hogy megtarthatják a pénzüket, és a gyakorlat végén vagy a szünetben „vásárolhatnak” belőle italt és/vagy kekszet. Ha nagyon meleg van, a zoknik helyett más módon is elérhetjük, hogy egyes játékosoknak kevesebb vagy több jusson, mint másoknak. Például néhány résztvevőnek azt mondjuk, hogy csak 15-30 másodperces késéssel csatlakozhatnak be. A 3. részben („Gazdasági igazságosság megteremtése”) több módon is érzékeltethetjük, hogy vannak kiváltságosak és hátrányos helyzetűek. Például

  • a nagy vagyonnal rendelkezőknek adjunk asztalt, székeket, vizet, kekszet, stb.;
  • a közepes vagyonúaknak adjunk néhány széket;
  • a kis vagyonnal rendelkezők ne kapjanak semmit, esetleg kijelölhetünk nekik egy helyet a padlón, ahol körben le tudnak ülni.

A feldolgozás és értékelés részben szereplő kérdések eléggé komplexek, mélyreható és hosszú beszélgetéseket indíthatnak el. Ha rövid az idő vagy nagy a csoport, bontsuk a résztvevőket kisebb csoportokra, és osszuk fel közöttük a kérdéseket. Figyeljünk arra, hogy a kiscsoportok vegyes összetételűek legyenek, tehát mindhárom vagyoni kategóriából legyenek bennük résztvevők. Ha végeztek, hívjuk össze újra az egész csoportot, és kérjük meg őket, hogy mondják el, mire jutottak, így mindenkinek lehetősége lesz az összes kérdést hallani és azokon elgondolkodni.

VariációkGoto top

A gyakorlat „harc” része némi változtatással alkalmazható a fogyatékossággal élők helyzetének tudatosítására is. Például néhány játékosnak hátra köthetjük az egyik kezét, esetleg úgy, hogy a jobb kezesek a bal kezüket használhassák és fordítva. Másoknak beköthetjük a szemét; megint mások feküdjenek a földre; páran üljenek széken, hogy le kelljen hajolniuk, mások üljenek törökülésbe, és tilos legyen arrébb menniük, míg mások szabadon mozoghatnak stb.

Javaslatok a folytatáshozGoto top

A „vagyon” fogalmát sokféle módon megközelíthetjük, például az alapján, hogy a társadalom mekkora része él szegénységben, vagy mekkora a halálozási arány, vagy esetleg az emberi fejlettségi index (Human Development Index) alapján. Szervezzünk beszélgetést a csoporttal arról, hogy mit jelent számukra a „gazdagság”, meghívhatjuk erre a témában járatos civil szervezet munkatársát.

A felvetett kérdéseket alaposabban is megvitathatjuk, vagy megkérhetjük a résztvevőket, hogy írjanak fogalmazást. Javasolt témák:
Hogyan hat egy ember vagyoni és hatalmi helyzete emberi jogainak érvényesülésére és emberi méltóságára?
A vagyon és a hatalom párosul-e felelősséggel?

Ha szeretnénk többet foglalkozni a javak megoszlásának és felhasználásának témájával, végezzük el a "Mennyi az annyi?"gyakorlatot.

Javaslatok a cselekvésreGoto top

Érdemes felvenni a kapcsolatot egy, a hátrányos helyzetűekkel foglalkozó környékbeli szervezettel, hogy jobban megismerjük a helyi igényeket, majd a résztvevőkkel tervezzünk projektet, hogy hogyan tudnának segíteni.
A változás elindításához időnként az is elég, ha az adott kérdést, problémát beszédtémává tesszük. Javasolhatjuk a résztvevőknek, hogy beszélgessenek a javak egyenlőtlen megoszlásáról szüleikkel, barátaikkal.

További információkGoto top

Hatékony módon támogathatjuk a fejlődő országokban dolgozó termelőket a Fair Trade termékek vásárlásával. A méltányos kereskedelemnek köszönhetően a termelők és a dolgozók megfelelő jövedelemhez jutnak, és jobb életszínvonalat tudnak maguknak biztosítani.
http://www.fairtrade.net/
http://www.european-fair-trade-association.org

A helyi cserekereskedelmi rendszerek (Local Exchange Trading Systems, LETS) olyan – többnyire helyi – gazdasági hálózatok, amelyeknek saját pénznemük van. Szövetkezetszerű formában, a tagok közös irányítása mellett működnek, így a több helyi pénzzel rendelkező tagoknak nincs nagyobb befolyásuk, és nem is tudnak többet fogyasztani annál, mint amennyi igazságosan jár nekik. Ezek a rendszerek bizonyítottan serkentik a helyi gazdaságot, különösen az elmaradottabb településeken. További információért keressünk rá böngészőnkben a „helyi cserekereskedelmi rendszerek” kifejezésre. http://www.gmlets.u-net.com/.

Statistics on different ways of measuring wealth and poverty can be found in the Szegénység section of chapter 5.Goto top