A gyakorlat menete

1. Röviden vezessük fel a gyakorlatot. Mondjuk el, hogy szimulációs játék következik. A helyszín egy vállalati gyűlés, ahol az egyik részről a munkaadók, a másik részről pedig a munkavállalók és a szakszervezeti képviselők egyeztetnek egymással. A megbeszélés célja, hogy a felek kollektív tárgyalás útján megállapodjanak a munkavállalók fizetéséről és a munkavégzés egyéb feltételeiről.
2. Bemelegítésként kérjük meg a résztvevőket, hogy adjanak nevet a cégnek, és döntsék el, mivel foglalkozik. Lehet létező, de akár képzeletbeli vállalat is, valóságos vagy kitalált tevékenységi körrel. Kérjük meg őket, hogy nevezzék el a szakszervezetet is.
3. Most osszuk a résztvevőket két csoportra 1/3-2/3 arányban. A kisebbik csoport tagjai lesznek a munkaadók, a nagyobbikhoz pedig a munkavállalók és a szakszervezeti képviselők tartoznak majd.
4. Osszuk ki az 1. számú segédletet (Kiinduló helyzet) és a 2. számú segédletet (Munkaügyi kisszótár). Adjunk a résztvevőknek tíz percet, hogy elolvassák, majd győződjünk meg arról, hogy mindenki megértette a bennük foglaltakat.
5. Vázoljuk fel röviden, mi fog történni a szimuláció során. A megbeszélést a munkaadók kezdeményezték, egyikük vezeti majd a tárgyalást. Először ők fogják előterjeszteni a javaslatukat, majd ezután a szakszervezet és a munkavállalók képviselői a sajátjukat. Ezután kezdődik az egyeztető tárgyalás, melynek célja, hogy a felek között megállapodás szülessen.
6. Kérjük meg a résztvevőket, hogy állapodjanak meg, miként folyjon a tárgyalás. Szeretnék-e időben korlátozni a hozzászólások hosszát (esetleg max. 2 percben)? Meddig tartson a megbeszélés? Mikor kerüljön sor rövid szünetekre, hogy a képviselők egyeztetni tudjanak az őket delegáló érdekcsoport tagjaival? Hozzászólhatnak-e mások is a képviselőkön kívül?
7. Most kérjük meg a résztvevőket, hogy készüljenek fel a tárgyalásra a két előzőleg megalkotott csoportban (30 perc). A munkaadók válasszanak két képviselőt és egy levezető elnököt, a szakszervezeti tagok és a munkavállalók pedig összesen két képviselőt. Ezt követően mindkét csoport:

• Dolgozzon ki egy új javaslatot, amelyet majd előterjeszt az ülésen.
• Döntse el, hogy milyen jogosítványokkal látja el a képviselőit.
• Beszéljék meg, hogy mi az a minimum, amihez a legrosszabb esetben is ragaszkodnak, ami végső esetben még elfogadható számukra?
  8. Amikor elkészültek, kérjük meg a képviselőket arra, hogy foglaljanak helyet a körben felállított székeken, a résztvevők pedig mögöttük üljenek le. Kérjük meg az elnököt, hogy nyissa meg a tárgyalást.
  9. Amikor a megbeszélés véget ért, tartsunk rövid szünetet, hogy a résztvevők kiléphessenek a szerepükből, majd térjünk rá a feldolgozásra és értékelésre.

Feldolgozás és értékelés

Kezdjük egy rövid körkérdéssel arról, hogy kinek hogy tetszett a gyakorlat, majd beszéljük meg a történteket és a tanulságokat:

• Hogyan folyt a csoportmunka, hogyan döntöttetek arról, milyen javaslatot tesztek le az asztalra? Könnyen vagy nehezen ment ez?
• A kiinduló javaslat kidolgozásakor csak a saját érdekekeiteket vettétek figyelembe vagy a cég egészére tekintettel voltatok?
• Volt-e tárgyalási stratégiája valamelyik csoportnak?
• Hogyan zajlott az egyeztetés? Mindenki szóhoz jutott, aki szeretett volna?
• Sikerült-e olyan megállapodásra jutni, amely mindkét fél számára elfogadható?
• A szakszervezetbe való belépés joga széleskörűen elismert emberi jog. Mennyire fontos ez a jog? Milyen következményei lennének annak, ha nem létezne?
• Mennyit tudtok a szakszervezetekről, mit csinálnak, és mi a feladatuk?
• Mennyire erősek a szakszervezetek országunkban? Léteznek-e a munkáltatóknak is érdekképviseleti szervei?
• Van közöttetek olyan, aki tagja valamilyen szakszervezetnek? Miért? Mik a szakszervezeti tagság előnyei és hátrányai?

Tanácsok a csoportsegítőknek

Mielőtt belevágnánk ebbe a gyakorlatba, gondoljuk át, milyen a szakszervezetek általános megítélése, helyzete hazákban. Például előfordulhat, hogy a volt szocialista országokban ellenérzésekkel fogadják a gyakorlatot, hiszen ott a szakszervezeteket a kommunizmus „iskolájának” tekintették néhány évtizeddel ezelőtt. Ilyen esetekben segíthet, ha a gyakorlat előtt összegyűjtjük és megvitatjuk mindazokat a véleményeket és érzéseket, amelyekkel a résztvevők viseltetnek a szakszervezetek iránt. Akár meg is kérhetjük őket arra, hogy tájékozódjanak a környezetükben működő szakszervezetekről, és gyűjtsenek anyagot a munkavállalással kapcsolatban. Végül rámutathatunk, hogy szakszervezetek valódi szerepe az, hogy védjék a munkavállalók jogait, függetlenül attól, hogy egyesek a szocialista rendszerrel kötik össze őket.

Lehet, hogy némelyik csoportnak részletesen el kell magyarázni a kollektív tárgyalás folyamatát. Az alábbi kérdésekkel sokat segíthetünk abban, mit érdemes figyelembe venni a javaslat kidolgozása során, például:

• Hajlandók lennének-e a munkavállalók lemondani a fizetésemelésről azért, hogy senkit se kelljen elbocsátani?
• Ha mégis szükséges a létszámleépítés, mely munkavállalói csoportok tagjait kellene elbocsátani?
• Reális-e a javaslat? Elbírja-e a vállalat az azzal járó pénzügyi terheket?

Hagyjuk, hogy a tárgyalások a maguk útján haladjanak. Amennyiben a munkavállalók és a szakszervezetek úgy döntenek, hogy sztrájkolni fognak, akkor adjunk nekik papírt és tollat, hogy transzparenseket készíthessenek. Ha viszont a munkaadók döntenek úgy, hogy a munkavállalókat kizárják, vagyis nem engedik dolgozni, akkor gondoskodjunk egy másik teremről, ahová a kizárt alkalmazottak mehetnek.

A legtöbb európai országban törvény szabályozza a kollektív tárgyalás kereteit. Érdemes lehet kinyomatni a vonatkozó törvények fontosabb cikkelyeit, és ezeket is odaadni a résztvevőknek, hogy a lehető legtöbbet tudják kihozni ebből a gyakorlatból.

Variációk

Hasonló szimulációs gyakorlat alapja lehet az a helyzet, amikor az iskola és egy problémás diák között konfliktus alakul ki, és a probléma megoldása érdekében a felek a jogaik mentén egyeztetnek. A találkozó résztvevői ebben az esetben egyik oldalon a tanuló és a szülei, másik oldalon pedig az iskolaközösség (igazgató, osztályfőnök, tanári kar, szülők) képviselői.

Javaslatok a folytatáshoz

Hívjunk meg egy szakszervezeti tagot, hogy meséljen a résztvevőknek a szakszervezeti munkáról. Elérhetőségüket megtalálhatjuk a weboldalukon. Mivel a szakszervezetek általában szívesen veszik a fiatalok érdeklődését, a beszélgetés valószínűleg könnyen létre fog jönni. Amennyiben a csoport szívesen vitat meg különféle elképzeléseket, érdemes kipróbálni a "Hova állsz?" című gyakorlatot is, amelyben egy sor emberi jogi kérdéssel kapcsolatban kell megvédeniük az álláspontjukat.

Javaslatok a cselekvésre

A csoport utánanézhet, milyen jogokkal rendelkeznek hazánkban a munkavállalók. Akár teljes munkaidőben, akár részmunkaidőben a zsebpénz kiegészítése érdekében, akár diák vagy nyári munka keretében dolgozik valaki, fontos, hogy tisztában legyen a jogaival (például azzal, hogy éjszakára és hétvégére magasabb fizetés jár, a munkáltató köteles a munkavállalót bejelenteni és megfelelő munkaeszközöket biztosítani számára stb.) és a rá vonatkozó munka- és egészségvédelmi szabályokkal is.

Egy helyi szakszervezettel közösen dolgozzunk ki egy olyan projektet, amelynek célja a szakszervezeti mozgalom népszerűsítése a fiatalok körében.

További információk

A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (International Trades Union Confederation) 163 országban 332 nemzeti szakszervezeti szövetségen keresztül 200 millió munkavállalót képvisel. Évente felmérést készít a szakszervezeti jogokkal kapcsolatos jogsértésekről, részletes helyzetjelentést ad arról, hogy a világ különböző országaiban – így számos európai országban is – milyen korlátokba ütközik például a szakszervezetekhez csatlakozás jogának, a sztrájkjognak, és a kollektív tárgyalás jogának érvényesítése, valamint a munkavállalók védelme. Lásd www.ituc-csi.org.

2010. március 23-án az ITUC kampányt indított, melynek célja a globális szakszervezeti munka összekapcsolása a fiatalok toborzásával, bevonásával. Az ifjúsági kampány különböző eszközökre, csatornákra támaszkodik, pl. videóklipek, közösségi oldalak, poszterek és weboldalak; továbbá egy speciális kampányútmutató is készült.
A fiatalokról és a szakszervezeti tagságról szóló további információk az 5. fejezet  Munka című részében találhatók.

Segédletek

Download as PDF

1. számú segédlet: Kiinduló helyzet

A helyszín egy vállalati találkozó a munkaadók, a munkavállalók és a szakszervezet között, ahol a felek próbálnak kimozdulni a holtpontról, és egyezségre jutni a munkavállalók bérkövetelésével kapcsolatban.
A vállalat az év 365 napján napi 24 órán keresztül üzemel. A szakmunkásoktól a vezetőkig összesen 1000 főt foglalkoztat; a munkavállalók kivétel nélkül mind tagjai a szakszervezetnek.
A vállalat jelenleg pénzügyi és gazdasági nehézségekkel küzd, jóllehet csőd nem fenyegeti. A nyeresége még mindig magas, a tavalyihoz képest azonban jelentősen csökkent az egész ágazatot sújtó válság következtében. Ez azt is jelenti, hogy az elmúlt három év során a bérek reálértéke 3%-kal, az alkalmazottak száma pedig 10%-kal csökkent.
A munkavállalók a más ipari ágazatokban végrehajtott béremeléseknek megfelelő mértékű fizetésemelést követelnek.

A vezetőség jelezte, hogy bármiféle fizetésemelés létszámcsökkentést vonna maga után. Javaslatuk a következő:
• A szerződés szerinti alapbér 4%-os megemelése a következő 12 hónap alatt (az éves infláció mértéke jelenleg 2%);
• Az éves szinten ledolgozott óraszám alapján történő elszámolás bevezetése, a napi vagy heti ledolgozott óraszám alapján történő elszámolás megszüntetése; a túlóradíj eltörlése;
• Létszámcsökkentés (ami az alkalmazottak 10%-át érintené, elsősorban a részmunkaidősöket, a határozott idejű szerződéssel rendelkezőket és a gyakornokokat; támaszkodva arra az elvre, hogy először azokat bocsátják el, akik a legrövidebb ideje vannak alkalmazásban), valamint önkéntes távozások.

A munkavállalók közgyűlése elutasította a vezetőség javaslatát, mert úgy ítélték meg, hogy helyzetük csak romlana a változtatások következtében (jelenleg a dolgozók 40%-ánál a bér jelentős része származik a túlóradíjakból). A szakszervezet és a munkavállalók a következő ellenjavaslatot tették a vezetőségnek:
• A bérek 9%-os emelése két év alatt;
• A túlóra- és a prémiumrendszer megmarad;
• A jelenlegi munkavállalók megtartása, akit pedig mégis elbocsátanak, azt a vállalat költségén kell átképezni;
• Amennyiben a fenti követelések nem teljesülnek, az alkalmazottak sztrájkba lépnek.
A vezetőség visszautasította az ellenjavaslatot, azzal érvelve, hogy a szakszervezet és a munkavállalók javaslatai nem
oldanák meg a vállalat aktuális problémáit.

A tárgyalások immáron két hónapja zajlanak.
A vállalat szervezeti és működési szabályzata értelmében amennyiben a felek két hónap alatt nem jutnak megállapodásra, rendkívüli gyűlést kell összehívni az összes érintett fél részvételével. Ez a megbeszélés áll a szimulációs gyakorlat középpontjában. Mindkét fél köteles új javaslatot előterjeszteni, amely reális alapja lehet egy kölcsönösen kielégítő megállapodásnak.
A tárgyalóasztal körül öten ülhetnek: a vezetőség két képviselője, a (munkaadó által kijelölt) levezető elnök és két szakszervezeti képviselő. Mivel rendkívüli gyűlésről van szó, minden munkavállaló jelen lehet.

2. számú segédlet: Munkaügyi kisszótár