A gyakorlat menete

1. Kérjük meg a résztvevőket, hogy üljenek körbe.
2. Adjuk körbe a kalapot, és a résztvevők húzzanak sorban egymás után egy-egy cédulát, anélkül, hogy megnéznék.
3. Ezután kapnak 5 percet, hogy felkészüljenek arra, hogy amikor rájuk kerül a sor, egy percig folyamatosan tudjanak beszélni a papírjukon olvasható kérdésről. A szabály az, hogy tétovázás és ismétlés nélkül, folyamatosan kell beszélni.
4. Haladjunk körben, és kérjünk meg a résztvevőket, hogy sorban egymás után tartsák meg a „beszédüket”.
5. Minden egyes „beszéd” után hagyjunk 2-3 percet rövid hozzászólásokra. Ha a résztvevők nagyon belemerülnének egy-egy téma megvitatásába, jegyezzük fel az adott témát, és a gyakorlat végén térjünk vissza rá.
6. Ha mindenki sorra került, térjünk vissza azokhoz a témákhoz, amelyeket előzőleg rövidre kellett fognunk, és beszéljük meg őket.
7. A gyakorlatot feldolgozással és értékeléssel zárjuk.

Feldolgozás és értékelés

Először tekintsük át, mi történt a gyakorlat során, majd beszéljünk a felmerült témákról, végül pedig arról, hogyan kapcsolódnak azok az emberi jogokhoz.

• Nehéz volt egy percen keresztül megállás nélkül beszélni?
• Mik voltak a legnehezebb témák, és miért?
• Mely kérdések váltották ki a legnagyobb vitát, és miért?
• Mi volt a legmeglepőbb információ a résztvevők számára?
• Milyen emberi jogok forognak kockán az egyes kérdések kapcsán?
• A sportoláshoz való jog vajon ember jog? Ha igen, hogyan jelenik ez meg a különböző emberi jogi dokumentumokban?
• A résztvevők környezetében mindenkinek van lehetősége olyan sportot űzni, amilyet szeretne? Ha nem, miért nem? Mit lehetne tenni ennek a problémának a megoldása érdekében?

Tanácsok a csoportsegítőknek

Ez a gyakorlat sok különböző szinten működik, a kérdések is többféleképpen értelmezhetők. Fontos, hogy a fiataloknak megfelelő szinten dolgozzunk. Ha szeretnénk elmélyíteni a beszélgetést, mondhatunk pár dolgot az adott témáról, de vigyázzunk, nehogy úgy érezzék a résztvevők, hogy valamilyen konkrét elvárásunk van a válaszuk tartalmával kapcsolatban.

Ha az alábbi kérdések nem igazán érdekesek az adott csoport számára, írhatunk saját kérdéseket is. Nagy csoport esetén érdemes több kisebb csoportban végezni a gyakorlatot.

Lehet, hogy a félénkebb résztvevőknek bátorításra lesz szükségük. Javasolhatjuk, hogy elsőre próbáljanak meg fél percig, vagy akár csak 20 másodpercig folyamatosan beszélni. Felajánlhatjuk, hogy röviden egyeztessenek valamelyik társukkal a „beszédjük” előtt, vagy hogy később kerüljön csak rájuk a sor. Mindenesetre legyünk felkészülve arra, hogy nem feltétlenül tudunk mindenkit bevonni ebbe a gyakorlatba.

Bemelegítésként eljátszhatjuk az asszociációs játékot. Ehhez készítsünk szókártyákat olyan, a gyakorlathoz kapcsolódó szavakkal, mint „sport”, „fogyatékosság” vagy „olimpiai játékok”.

Variációk

Kisebb csoport esetén két vagy több körben is játszhatunk, ilyenkor a résztvevők minden körben újabb cédulát húznak.
Úgy is végezhetjük a gyakorlatot, hogy a fentiek szerint betesszük a kérdéseket a kalapba, majd az első résztvevőt megkérjük, hogy vegyen ki egy lapot, és hangosan olvassa fel a kérdést, majd kezdjen el beszélni a témáról – de ahelyett, hogy kitöltené az egy percet, bármikor megállhat, átadva a szót a következő résztvevőnek, akinek aztán pontosan onnan kell folytatnia, ahol az előző „szónok” abbahagyta.
Ez a módszer – hogy kalapból húzunk ki különböző állításokat vagy kérdéseket – bármilyen témához felhasználható.

Javaslatok a folytatáshoz

Ha a résztvevők szívesen foglalkoznának még a sport témájával, és még nem fáradtak el, próbáljuk ki a "Sport mindenkinek" című gyakorlatot.

Ha a csoport szereti a humor oldaláról megközelíteni az emberi jogi témákat és Pancho karikatúráival dolgozni (ld. 5. fejezet), érdemes lehet elvégezni a "Képjátékok"című gyakorlatot.Ha szeretnek vicceket mesélni, akkor pedig kipróbálhatjuk a Képzők könyvében ¹⁶ szereplő  "Euro-vicc verseny" című gyakorlatot.

Javaslatok a cselekvésre

Válasszunk ki egy témát, és beszéljük meg, mi lehetne a következő lépés, ha tenni akarunk az adott ügyért. Dolgozzunk ki egy projektet. Vegyük fel a kapcsolatot egy olyan helyi szervezettel, amelyik ezen a területen tevékenykedik. Tekintsük a projektet tanulási lehetőségnek, és segítsünk a résztvevőknek átgondolni, hogy a projekt során mennyiben fejlődtek a csapatmunkához és az aktív fellépéshez szükséges készségeik és képességeik.

További információk

http://www.athletesunitedforpeace.org

Segédletek

Download as PDF

Kérdéskártyák

Sport és az emberi jogok általában
Szerinted Emmanuel Adebayor megfelelően látja el feladatát mint az UNAIDS jószolgálati nagykövete?

Sport és az emberi jogok általában
A nemzetközi szinten versenyző sportolóknak el kell fogadniuk egy etikai kódexet. Akik megsértik ezt a kódexet, pl. egy sporteseményt politikai állásfoglalás céljára használnak, azokat megbüntetik. Sérti-e ez a véleménynyilvánítás szabadságát?

Sport és az emberi jogok általában
Szerinted amikor odaítélik az Olimpia megrendezésének jogát, figyelembe kellene-e venni azt is, hogy a pályázó országok hogyan teljesítenek az emberi jogok érvényesítése terén?

Sport és a gyermekek
Mit mondanál azoknak a nagyravágyó szülőknek és edzőknek, akik arra kényszerítenek gyerekeket, hogy állandóan csak eddzenek? Kinek legyen joga dönteni egy gyermek egészségéről, és arról, hogy hogyan töltse a szabadidejét?

Sport és az állampolgárság és részvétel
Sokan döntenek úgy, hogy nem abban az országban élik le az életüket, ahol születtek, hanem máshová költöznek, másik ország állampolgárává válnak. Egy részük továbbra is a szülőhazája válogatottjának szurkol, ahelyett, hogy új hazája csapatáért szorítana. Szerinted aki jó állampolgár, az az őt befogadó ország csapatának szurkol?

Sport és a kultúra
A kultúra felfogható úgy, mint olyan közös viszonyulások, értékek, célok és szokások összessége, amelyek egy adott intézményt, szervezetet vagy csoportot jellemeznek. A „futballkultúra” vajon kultúrának tekinthető?

Sport és a demokrácia
Szerinted a te hazádban a politikusok használják-e a sportot és a sporteseményeket arra, hogy eltereljék az emberek figyelmét a gazdasági és a politikai kérdésekről?

Sport és a fogyatékosság-alapú társadalmi megkülönböztetés
Milyen mértékben járul hozzá a paralimpia a fogyatékossággal élő emberekkel szembeni előítéletek leküzdéséhez?

Sport és a diszkrimináció és intolerancia
Szükséges-e az atléták biológiai nemének vizsgálata a tisztességes verseny biztosítása érdekében? Vagy ez az emberi méltóság és a magánélethez fűződő jogok túlzott megsértését jelenti?

Sport és a környezet
A golfpályákkal szemben gyakran merül fel az a kritika, hogy mind a környezet, mind az emberek szempontjából károsak, hiszen sokszor olyan területen építik ki őket, amelyet korábban a helyi lakosság földművelésre vagy erdőgazdálkodásra használt. Emellett fenntartásuk rengeteg vizet, gyomirtót és rovarölő szert igényel. Emberi jogi kérdés lesz-e ettől a golf?

Sport és a társadalmi nemek
Egyesek szerint a nők elleni hátrányos megkülönböztetés az oka annak, hogy olyan kevés nő akad a híres edzők és a sportszövetségek vezetői között. Egyetértesz ezzel? Ha igen, szerinted mit kellene tenni ezzel kapcsolatban?

Sport és a globalizáció
A sportcipőket és sok más sportfelszerelést a kelet-európai és távol-keleti munkaerő kizsákmányolásával tudják olcsón előállítani. A munkásoknak szükségük van az állásukra, nem szólítanak fel bojkottra. Mit tehetünk mi fogyasztók annak érdekében, hogy ne vegyünk részt a kizsákmányolásukban?

Sport és az egészség
Mit lehet tenni helyi szinten azért, hogy a sportban ne alkalmazzanak doppingszereket?

Sport és a média
Szerinted joga van-e bármely TV-társaságnak ahhoz, hogy megvásárolja egy sportesemény kizárólagos közvetítési jogait?

Sport és a migráció
Azt mondják, hogy a bevándorlók számára a sport jelenti a beilleszkedés egyik legkönnyebb és legfontosabb módját. Egyetértesz? Miért? Miért nem?

Sport és a béke és erőszak
A versenysportok mennyire segítik az emberek közötti együttműködést és megértést, illetve mennyire járulnak hozzá a nacionalizmus és az idegengyűlölet erősödéséhez?

Sport és a szegénység
Számos országban a sport, és főleg a futball jelenti a szegénységből való kitörés lehetőségét. Szerinted ezért a szegényebb országoknak nagyobb hangsúlyt kellene fektetniük a focira?

Sport és a szegénység
Európában a legtöbb futballista nagyon magas fizetést kap a munkájáért. Jogos ez? Igazságos?

Sport és a vallás és meggyőződés
Sok mérkőzést és sportversenyt hétvégére időzítenek. Ez tekinthetjük-e igazságtalan és hátrányos megkülönböztetésnek azokkal szemben, akik szeretnék a vallásukat gyakorolni, pl. megülni a szombatot vagy vasárnapi misére menni?

Sport és az emlékezés
A berlini Olimpiai Stadiont Hitler presztízs-beruházásként építtette az 1936. évi olimpiai játékokra. A világversenyt aztán a nácik propagandacélokra használtak. Ezért sok ember számára az épület a fasizmust szimbolizálja. A közelmúltban felújították, habár sokan inkább lerombolták volna, vagy hagyták volna lassan elporladni, „ahogy az a római Colosseummal történt”. Szerinted mit kellett volna tenni egy ilyen épülettel?

Sport és a háború és terrorizmus
„A komoly sportnak semmi köze a tisztességes játékhoz. Nem lehet elválasztani a gyűlölettől, irigységtől, nagyképűségtől, valamennyi szabály figyelmen kívül hagyásától és az erőszak látványa okozta szadista élvezettől: más szóval háború, lövöldözés nélkül” – írta George Orwell 1945-ben. Egyetértesz?

Sport és a munka
Egyetértesz azzal, hogy a hivatásos sportolóknak ugyanolyan jogai és kötelezettségeik legyenek – pl. legyen megszabott munkaidejük, ugyanúgy fizessenek adót, létrehozhassanak szakszervezetet –, mint minden más dolgozónak?