A gyakorlat menete

1. rész: Felkészülés a kutatásra

1. Mondjuk el a résztvevőknek, hogy kérdőíves kutatásban fognak részt venni. A gyakorlat első részében felkészülnek arra, hogy szűkebb környezetükben felmérést végezzenek arról, miért vagy miért nem mennek el az emberek szavazni.
2. Kérdezzük meg a résztvevőket, hogy szándékukban áll-e szavazni a soron következő parlamenti vagy önkormányzati választásokon (vagy majd ha jogosultak lesznek rá). Aki igen, az emelje fel a kezét. Az eredmény alapján osszuk két csoportra őket: „A” csoport: akik elmennek majd szavazni; a „B” csoport: akik nem. A bizonytalanok bármelyik csoporthoz csatlakozhatnak, lehetőleg úgy, hogy nagyjából egyforma létszámú csoportok alakuljanak ki.
3. Kapjon mindkét csoport egy nagyméretű papírlapot, és készítsenek listát azokról az okokról, amelyek miatt szeretnének szavazni, illetve amiért nem. Erre a feladatra körülbelül 15 percet kapnak.
4. Hívjuk vissza a teljes csoportot, és a két csapat egy-egy képviselője ismertesse a listájukon szereplő okokat. Ezután hagyjunk időt egy rövid beszélgetésre, és egészítsük ki a listát, ha kell.
5. Alkossunk párokat, majd osszuk ki az 1-es és 2-es számú kérdőívet (páronként egyet-egyet). Mutassuk meg a flipcharton a nagy méretben felrajzolt két kérdőívet. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az első kérdőíven a nemszavazók, a másodikon a szavazók válaszait kell majd rögzíteni. Azt is mondjuk el, hogy a 2. kérdés kivételével a két kérdőív teljesen egyforma. Vegyük végig a kérdéseket, hogy mindenki biztosan értse a feladatot.
6. Ismertessük a válaszok rögzítésének módját. Mutassuk meg a nagyméretben kinyomtatott, mintaként használható kitöltött kérdőívet, és magyarázzuk el, hogyan rögzíthetjük az eredményeket strigulázással (négy függőleges vonás, majd egy áthúzás keresztbe = 5). Ez a módszer megkönnyíti majd az eredmények összesítését is.
7. Osszuk ki az „Útmutató”-t (páronként egy példányt). Beszéljük át, és térjünk ki az alábbi témákra:

• Hogyan biztosíthatják a véletlenszerű mintavételt a válaszadók kiválasztásakor?
• Hány embert fognak megkérdezni páronként? (Minél többet, annál jobb!)
• Hol és mikor fogják végezni a felmérést?
• Mikorra készülnek el a felméréssel?
• Mikorra jöjjenek vissza, hogy közösen megbeszéljük az eredményeket?

2. rész: A felmérés lebonyolítása

1. Ha meggyőződtünk róla, hogy mindenki pontosan tudja, mi a teendő, akkor a résztvevők indulhatnak és nekikezdhetnek a kutatásnak.
2. De előtte állapodjunk meg, hogy mikor gyűljünk össze megint az eredmények közös kiértékeléséhez.

3.rész: Az eredmények kiértékelése

A megbeszélt időben a résztvevők visszatérnek, hogy összesítsek, elemezzék és megbeszéljék az eredményeket. Ez a rész körülbelül 60 percet fog igénybe venni.

1. Kérjük meg a párokat, hogy először összesítsék rubrikánként az eredményeket a saját kérdőívükön, és utána az így kapott eredményeket írják be a két nagy közös táblázatba, a megfelelő helyre. Így az összes pár eredménye felkerül a nagy táblázatokba, és ki lehet számolni a csoport végeredményét az egyes kérdésekhez. Azt is írják össze, ki mivel indokolta a választ. Ha ugyanazt az indokot többen is mondták, a már említett strigulázós módszerrel jelöljék, hogy az adott indok hányszor szerepelt.
2. Amikor a résztvevők minden információt összeírtak, kérjük meg őket, hogy készítsenek statisztikát az alábbi szempontok szerint.

• Összesen hány embert kérdeztek meg?
• A szavazók, illetve nemszavazók aránya a teljes mintában.
• A férfi és női válaszadók aránya
• A megkérdezettek korcsoport szerinti megoszlása.
• Melyik korcsoportból szavaztak a legkevesebben?
• Melyik korcsoportból szavaztak a legtöbben?
• A leggyakoribb indok arra, hogy miért nem mentek el szavazni.
• A leggyakoribb indok arra, hogy miért mentek el szavazni.
• A szavazás vagy nemszavazás indokaként elsősorban az adott személyekkel vagy a pártokkal kapcsolatos érveket hoztak fel?

3. Ezután beszéljük meg, tetszett-e a résztvevőknek a kutatás, milyen tapasztalataik voltak a felmérés közben, és mit tanultak a gyakorlatból

Feldolgozás és értékelés

Néhány téma, amelyet érdemes érinteni a közös megbeszélés során:

• Milyen érzések merültek fel bennetek a kutatás alatt? A megkérdezettek általában szívesen válaszoltak?
• Nehéz volt a felmérést elvégezni? Tetszett nektek ez a feladat?
• A megkérdezettek nagyjából reprezentatív – a lakosság általános arányaira jellemző – mintát alkotnak? Mi okozott nehézséget ennek kapcsán?
• Miért nehéz az eredmények alapján általános következtetéseket levonni? Hogy lehetne ezeket a problémákat kiküszöbölni?
• A statisztikákban volt valami, ami meglepett titeket?
• Váratlan volt bármilyen szempontból a felmérés eredménye?
• A kapott válaszok alapján a megkérdezettek nagyjából úgy vélekednek ezekről a kérdésekről, mint ti magatok? A saját csoportotok vajon reprezentatív mintának tekinthető a teljes lakosságra nézve?
• Ha újra meg kellene csinálni a felmérést, mit csinálnátok másképp? Követtetek el hibákat?
• A felmérés eredménye vajon valós képet ad az adott településen élők szavazási hajlandóságáról? Miért/miért nem?
• Szerintetek megbízhatóak a mért adatokból levonható következtetések, vagy fenntartásokkal kell kezelni ezeket?
• Gyakori, hogy érveinket statisztikákkal támasztjuk alá. Mennyire kell a statisztikákat óvatosan kezelni?
• Most mit gondoltok arról, hogy kell-e, érdemes-e élni a szavazati jogunkkal? Megváltozott-e bárkinek a véleménye (bármilyen irányban)? Ha igen, mik voltak a legmeggyőzőbb érvek?
• A választójog emberi jognak számít? Milyen módon védik a demokratikus értékeket az emberi jogi dokumentumok?

Tanácsok a csoportsegítőknek

Az 1. rész – tehát a felmérés megtervezésének – célja, hogy a résztvevők felkészüljenek magára a kutatásra, amelyre a 2. részben kerül sor. Az elején nyíltan ki is mondhatjuk: ennek a gyakorlatnak az a célja, hogy a fiatalok elgondolkodjanak azon, hogy milyen szerepet játszanak ők maguk a demokratikus folyamatokban. Érdemes inkább ebből a szempontból közelíteni a kérdéshez, ahelyett, hogy megpróbálnánk őket rábeszélni a választásokon való részvételre. Mondjuk el azt is, hogy a cél az, hogy minden résztvevő maga vonja le a saját következtetéseit a gyakorlat végére, de ehhez érdemes megismerni és megfontolni a szavazás mellett szóló érveket.
Annál a résznél, amikor a csoportok megvitatják a szavazáson való részvétel melletti és elleni indokaikat (4. pont), törekedjünk a semlegességre, és ne hagyjuk, hogy a szavazók elkezdjék győzködni a nemszavazókat. Ne töltsünk el túl sok időt ezzel a beszélgetéssel, hiszen az csupán a kutatás előkészítését szolgálja.

Amikor arról beszélünk, hogy hogyan kell a felmérést elvégezni (7. pont), ne feledkezzünk el a lehetséges nehézségekről. Egyes helyeken, közösségekben az emberek nem szeretik, ha vadidegenek kérdéseket tesznek fel nekik az utcán. Ilyen esetben jobb megoldás lehet, ha a résztvevők a barátaikat, ismerőseiket kérdezik meg inkább
Fontos felmérni, hogy mennyi információt tud a csoport kezelni a kiértékelés során. Ha nagyon sok adatot gyűjtenek össze, akkor utána túl sok idő elmegy a számolgatásra, összegzésre. Ha sok résztvevővel dolgozunk, akkor a párok kevesebb embert interjúvoljanak meg, ha meg kicsi a csoport, akkor többet.

Kitöltött kérdőív – minta
1-es számú kérdőív: Nemszavazók
1. kérdés – Melyik korcsoportba tartozik Ön? (nem kötelező)

	Under 25	25 – 40	40 – 60	Over 60	Nincs adat
Férfi
Nő

2. kérdés – Mi volt a fő oka annak, hogy a legutóbbi választáson nem szavazott?

Azt gondoltam, úgysem befolyásolná a végeredményt	Nem volt olyan jelölt, akire szívesen szavaztam volna	Egyik párt programjával sem értettem egyet	Nem érdekelt	Egyéb ok (kérjük, fejtse ki)
				Nem voltam itthon Nem bízom a politikusokban Valaki megkért, hogy ne szavazzak

Javaslatok a folytatáshoz

Olvassuk át az 5. fejezet online verziójában a Demokrácia című részt,  és nézzünk utána, hogy hazánkban mikor kaptak a nők szavazati jogot. Arra is rákereshetünk, hogy melyek azok a társadalmi csoportok, amelyek ma sem szavazhatnak (például gyermekek, bevándorlók vagy elítéltek). Beszélgessünk a csoporttal arról, mi lehet ennek az oka, illetve igazságosnak tartják-e ezt.
Szervezhetünk vitát más csoportokkal vagy osztályokkal arról, hogy meg kellene-e változtatni azt a korhatárt, amely után a fiataloknak joguk van szavazni.
Egy demokratikus társadalomban számos lehetőség nyílik arra, hogy az állampolgárok beleszólhassanak az őket érintő ügyekbe. Az"Erőmű" című gyakorlat segít a résztvevőknek átgondolni, hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi változásokhoz.

Javaslatok a cselekvésre

Szervezzünk ünnepséget arra a napra, amelyen annak idején a nők választójogot kaptak hazánkban.Ha vannak olyan társadalmi csoportok, amelyek szerintünk igazságtalanul nem élhetnek a választójogukkal, írjunk levelet a parlamenti képviselőnknek arról, hogy a csoport ezt miért kifogásolja. Próbáljuk elérni, hogy mások is csatlakozzanak, és írják alá ezt a levelet.

További információk

Az aktív részvételt segítő, szavazáson alapuló eszköz a „pontmokrácia”, vagyis a pontozásos szavazás. A pontmokrácia olyan csoportos részvételi döntéshozási mód, ahol mindenki egyenlő eséllyel szólhat bele a végeredménybe. Bevett módszer ez nagyszámú ember ötleteinek, véleményének összegyűjtésére és rangsorolására. A résztvevők összeírják az ötleteiket, javaslataikat, majd egyenlő számú pontokat kapnak, amelyeket elhelyeznek a számukra legvonzóbb felvetések mellé. A végeredmény vizuálisan, grafikonszerűen mutatja a csoport preferenciáit. http://www.dotmocracy.org/ http://www.dotmocracy.org/

Segédletek

Download as PDF

Útmutató a kutatáshoz
A válaszadók kiválasztása

Véletlenszerűen válasszátok ki a lehetséges válaszadókat, tehát ne aszerint döntsétek el, hogy ki vegyen részt a felmérésben, hogy az illető öreg vagy fiatal, nő, kedvesnek látszik-e stb. Próbáljatok előítélet-mentesen választani.
A válaszadókat először udvariasan kérdezzétek meg, válaszolnának-e egy felmérés kapcsán néhány kérdésre. Ha igen, mutatkozzatok be, mondjátok el, mi a kutatás célja, és hogy a válaszokat anonim módon rögzítitek, a felmérés eredményeit pedig nem fogjátok nyilvánosságra hozni, csak ebben a konkrét feladatban fogjátok felhasználni.

A válaszok rögzítése
Ha az illető beleegyezik abba, hogy részt vegyen a felmérésben, kérdezzétek meg, hogy szavazott-e a legutóbbi választásokon.
Ha nemet mond, az 1-es kérdőívet („Nemszavazók”), ha igent, a 2-es kérdőívet („Szavazók”) töltsétek ki.

1. kérdés: A válaszadó csak akkor adja meg az életkorát, ha szívesen teszi. Ha nem mondja meg, húzzatok strigulát az utolsó oszlopba.
2. kérdés: Mutassátok meg a válaszadónak a válaszlehetőségeket, és kérjétek meg, hogy válasszon ki közülük egyet.Ha más indoka volt, azt az E. oszlopba írjátok. Megjegyzés: a B. és a C. oszlop között az a különbség, hogy a B. konkrét személyre, a C. egy adott pártra vonatkozik.

Egyértelműen jelöljétek a válaszokat, hogy később össze tudjátok számolni a strigulákat. Egy lapon minél több ember
válaszait rögzítsétek. Egy személy egy kérdésre adott válaszát csak egyszer rögzítsétek

1-es kérdőív: nemszavazók
1. kérdés: Melyik korcsoportba tartozik Ön? (nem kötelező)

2. kérdés: Mi volt a fő oka annak, hogy a legutóbbi választáson nem szavazott?

A. Azt gondoltam, úgysem befolyásolná a végeredményt.
B. Nem volt olyan jelölt, akire szívesen szavaztam volna.
C. Egyik párt programjával sem értettem egyet.
D. Nem érdekelt.
E. Egyéb ok (kérjük, fejtse ki):

2-es kérdőív: szavazók

1. kérdés: Melyik korcsoportba tartozik Ön? (nem kötelező)

2. kérdés: Mi volt a fő oka annak, hogy szavazott a legutóbbi választásokon?

A. Állampolgári kötelességemnek éreztem.
B. XY-ra [konkrét személy] akartam szavazni.
C. Az XY pártra [konkrét párt] akartam szavazni.
D. Nem akartam, hogy Z [másik konkrét személy vagy párt] nyerjen.
E. Egyéb ok (kérjük, fejtse ki):