Ahhoz, hogy a nyilvános vita hatékony legyen, fontos, hogy mind a résztvevők, mind a nyilvános vitát kezdeményezők elkötelezettek legyenek a folyamat iránt. A kezdeményező részéről ez az elkötelezettség a nyilvános vita folyamatának támogatásával és az eredmények figyelembevételével mutatkozik meg. Kezdettől fogva átláthatónak kell lennie annak, hogy a kezdeményezés várhatóan hogyan kapcsolódik a tárgyalt kérdésekhez, milyen egyéb intézkedések lehetségesek (vagy nem lehetségesek), és hogy a résztvevők és a szélesebb nyilvánosság milyen számvetést várhat el erről. A résztvevők pedig valószínűleg jobban elkötelezettek lesznek a folyamat iránt, ha tudják, hogy a részvételük számít.

A nyilvános viták kezdeményezői számára előnyös lehet a viták más résztvevőivel való személyes találkozás. A résztvevőket például fel lehetne kérni arra, hogy ismertessék a viták eredményét a kezdeményezőkkel, és megvitassák, hogy a kezdeményezők hogyan javasolják a megvitatott kérdések továbbvitelét.

 Az elkötelezettséget a nyilvános viták kezdeményezője úgy is demonstrálhatja, hogy kifejezetten meghatározza, mi az, ami annak tárgyát képezi (és mi az, ami nem), és miért), illetve milyen befolyást várnak el a nyilvános vitától. 

 A résztvevők és a kezdeményezők, például a lakosság és a hatóságok közötti megértés és kölcsönös bizalom javítható a személyes találkozással és a kölcsönös bizalom erősítésével.

Minden demokratikus államnak hallgatólagosan kötelessége, hogy figyelembe vegye a lakosság érdekeit, és döntései elszámolásával bizonyítsa, hogy ezt hogyan tette. A nyilvános viták kezdeményezéséért felelős személyeknek visszajelzést kell adniuk arról, hogy milyen következtetéseket vontak le a nyilvános vitából, és hogyan vették figyelembe a nyilvánosság véleményét például a későbbi politikai döntéshozatalban és/vagy más kapcsolódó döntésekben vagy folyamatokban. Ezt az információt például weboldalakon és a közmédián keresztül lehet közölni. 

 Az elszámoltathatóság bizonyítható azáltal, hogy információkat tesznek közzé arról, hogy a nyilvános vita milyen módon tájékoztatta a döntéseket vagy a gyakorlatot. 

 A nyilvános vita résztvevői számára történő beszámolás segíthet a jövőbeli részvétel ösztönzésében, valamint a nyilvánosság és a hatóságok közötti korlátok lebontásában.

 A nyilvános vitával kapcsolatos információk közzététele és terjesztése, például az eljárás leírása és az eredmény egy összefoglaló formájában segíthet a szélesebb körű hatás biztosításában és a további viták megalapozásában.

Lásd a következő példát Portugália, Franciaország

A nyilvános viták folyamatát és eredményét értékelni kell. A nyilvános viták kezdeményezőinek jóhiszeműségébe vetett bizalom biztosítható egy független és képzett értékelő bevonásával, aki hozzáfér az egész folyamathoz. Az értékelőt ideális esetben a tervezés/megvalósítás során kell kijelölni. A vitát kezdeményezők így legalább közzétehetik gondolataikat a tevékenységekről, hogy mások is áttekinthessék és megvitathassák azt.

Az értékelésnek ki kell térnie a tevékenység hatékonyságára (lásd a IV. szakaszt, "Hatékony nyilvános vita"), valamint arra, hogy a tevékenység mennyire felelt meg a résztvevők és a kezdeményezők céljainak és elvárásainak, beleértve a nyilvános hozzájárulás hozzáadott értékének mérlegelését.

Az értékelés eredményét az átláthatóság elvének megfelelően nyilvánosságra kell hozni, hogy ne csak a résztvevők, hanem minden érdekelt fél tájékozódhasson a tevékenységről, valamint, hogy további nyilvános vitát ösztönözzön és hivatkozási alapot nyújtson a további tevékenységekhez.

 Kritériumok, intézkedések és értékelési keretrendszer létrehozása a kezdetektől fogva, és ahol lehetséges, ezeknek az elemeknek a korai szakaszban történő validálása a résztvevőkkel hozzájárul a folyamat integritásába vetett bizalom megteremtéséhez.

 A nyilvános vitafolyamat értékelését a résztvevőktől származó visszajelzésekkel lehet támogatni (például a nyilvános rendezvényeken kérdőívek segítségével gyűjtött vagy a megfelelő kérdések beépítése a folyamat részeként). 

 A folyamat jellegétől függően az értékelők a résztvevőkkel készített kvalitatív interjúk segítségével próbálhatják meg megalapozni következtetéseiket. 

A nyilvános vitának ideális esetben hozzá kell járulnia a társadalmilag konstruktív vitához, amely tükröződik a kormányok és hatóságok döntéseiben és politikai döntéshozatalában. A hatékony vita tapasztalata hozzájárulhat a nyilvánosság politikai elkötelezettségének és általában véve a pozitív társadalmi interakcióknak az előmozdításához is.

Továbbá a résztvevők az elköteleződés folyamata során úgy találhatják, hogy bizonyos kérdésekkel kapcsolatban jelentős szakértelemre tesznek szert. Például a nyilvános vitákban való részvétel során kialakult hálózatok és kapcsolatok további kezdeményezésekben való részvételhez vezethetnek.

A folyamatos nyilvános vita értékes a politikai döntések következményeinek nyomon követése és értékelése, a közszféra élénkítése, valamint a kapacitás és a bizalom kiépítése szempontjából, ami a jövőbeni kötelezettségvállalásokban is érvényesülhet.

 A nyilvános vita egy adott kontextusban további lehetőségeket teremthet a résztvevők további bevonására. 

 Az emberek és a közvélemény, a releváns szakértők és szakemberek, valamint a hatóságok közötti kapcsolatok öröksége mellett a nyilvános vita kézzelfogható társadalmi erőforrásokat is generálhat eseményekről készült feljegyzések és referenciadokumentumok formájában, amelyekre a jövőbeni vita épülhet. 

Lásd a következő példát Portugália, Franciaország, Orosz Föderáció

Egy olyan társadalom, amelyben a demokratikus részvétel szokásai az oktatás és a nyilvános részvétel lehetőségei révén kialakulnak, jobban fel lesz készülve arra, hogy a nyilvánosságot bevonja a biológiai és orvosbiológiai fejlesztések irányításának kérdéseibe.

A nyilvános vitát támogató intézmények - például nemzeti etikai bizottságok, független szervezetek, hatóságok, szabályozó hatóságok vagy tanácsadó bizottságok - konkrét feladatokkal való felruházása segíthet a nyilvános vita előmozdításában, a nyilvánosság folyamatos bevonásának fenntartásában az orvosbiológia fejlődésébe, és intézményi mechanizmusokat biztosíthat a nyilvános vita gyakorlati támogatásához.

Ez a folytatólagos folyamat segíthet áthidalni a ritkán vizsgált társadalmi normák és az új biológiai és orvosbiológiai fejlesztésekkel kapcsolatban felmerülő sürgős politikai kérdések kezelésének szükségessége közötti szakadékot.

Az olyan intézmények, mint a fent említettek, segíthetnek a nyilvános vita és a nyilvános részvétel kultúrájának előmozdításában azáltal, hogy figyelik a társadalomban zajló releváns vitákat, nyitottak a velük való kapcsolatfelvételre, és elősegítik e viták összekapcsolását egymással, valamint az érintett érdekelt felekkel és a politikai döntéshozókkal.

A nyilvános vita kultúrájában ezek az intézmények örömmel fogadnák a spontán és "alulról jövő" hozzászólásokat, valamint a tervezett nyilvános vitatevékenységeket, és hasznot húzhatnának belőlük. 

 A megfelelő forrásokkal rendelkező és politikailag támogatott nemzeti etikai bizottságok vagy hasonló testületek fontos szerepet játszhatnak a nyilvános vita előmozdításában, szükség esetén a nyilvános viták lefolytatásában és a nyilvános vita hatásának biztosításában. 

Lásd a következő példát Franciaország Lásd a következő példát Dánia, Ciprus