Háttér, kezdeményező és résztvevők

Franciaországban 1988 óta külön jogszabály foglalkozik bioetikai kérdésekkel, és 2009 óta a nyilvánosságot is bevonja a nyilvános vitákba. 2011 óta a francia bioetikai törvény előírja, hogy a Nemzeti Etikai Konzultatív Bizottság (CCNE) nyilvános vitákat és konzultációkat szervez az emberi testet és embriót érintő orvosi és/vagy kutatási gyakorlatokkal kapcsolatos bioetikai kérdések keretében. Az első nemzeti konzultációt (les États généraux) - a 2011-es bioetikai törvényben előírtak szerint - 2018. január 18. és április 30. között tartották.

A kérdés

A CCNE kilenc vitatémát határozott meg, hét tudományos és két társadalmi kérdést, nevezetesen:

• emberi embriókkal és emberi embrionális őssejtekkel kapcsolatos kutatás;
• genetikai tesztelés és genomikus orvoslás;
• szervadományozás és szervátültetés;
• idegtudományok;
• egészségügyi adatok;
• mesterséges intelligencia és robotizáció;
• egészség és környezet;
• asszisztált reprodukció;
• élet végi gondozás.

Ezeket a témákat azért választottuk ki, mert ezek a bioetikai törvény középpontjában állnak, és fontosak a bioetika területén a közelmúltban bekövetkezett fejlemények fényében. Bár a két utóbbi téma nem következik a törvényből, a CCNE úgy döntött, hogy előmozdítja a vitát ezekről a témákról, mivel a társadalomban fontosak, és hogy kihasználja a nemzeti konzultáció által biztosított lehetőséget a nyilvánosság véleményének meghallgatására.

Módszer

2018 márciusában mintegy 60 újságíró számára szerveztek "Bevezetést a nemzeti konzultáció témáiba". Az országos és a regionális médiát a nemzeti konzultáció teljes időtartama alatt egyaránt bevonták, hogy beszámoljanak az országszerte tartott eseményekről és vitákról. Egyes esetekben, érzékeny témák esetében a sajtót szándékosan nem tájékoztatták az időzítésről, hogy elkerüljék a vita résztvevőinek nyitottságára gyakorolt negatív hatást.

A CCNE létrehozta a Polgári Bizottságot, hogy vizsgálja meg a vita folyamatát, és két témát válasszon ki a mélyebb megfontolásra: az élet vége és a fogantatás előtti genetikai tesztelés. A gyakorlat eredményeként három "vélemény" született, amelyeket a CCNE összefoglaló jelentésében tettek közzé.

A CCNE a Polgári Bizottság mellett a nyilvános vita keretében a következőket szervezte:

• Összesen 271 regionális összejövetel, amelyeket a Regionális Etikai Reflexiós Fórumok [Espaces de réflexion éthique régionaux (ERER)] szerveztek; 21 000 ember. részt vett ezeken az üléseken.
• Létrehoztak egy weboldalt, ahol a magánszemélyek online adományokat nyújthattak be. 2018 februárja és áprilisa között összesen 183 498 egyéni látogató jelentkezett be a honlapra. A honlapon, és 29 032 ember 64 985 hozzászólást adott a konzultációhoz. A legnagyobb figyelmet a "Nemzés és társadalom" és az "Élet végi menedzsment" témák keltették fel, amelyek az összes hozzászólás 69%-át tették ki.
• Összesen 154 meghallgatás 2018 februárja és májusa között 400 egyesület és tudományos intézmény, valamint filozófiai vagy vallási érdekeket képviselő szervezet részvételével. 

 Figyelemre méltó jellemzők és tanulságok 

Ebben a példában nyilvánvaló, hogy a politikai elkötelezettség hozzájárult ahhoz, hogy a közvéleményt nagyon széles körben bevonják a bioetikai kérdésekről folytatott vitákba.

A példa azt is megmutatja, hogy a különböző módszerek hogyan kombinálhatók a különböző nehéz témákról folytatott tájékozott vita előmozdítása érdekében.

Különös jellemző volt a Polgári Bizottsági ülések helyszínének és időpontjának titokban tartása, hogy elkerüljék a média és mások nyomását és befolyását. Ugyanakkor a média különleges képzésben részesült, hogy felkeltse érdeklődésüket a projekt és a megvitatandó témák iránt. Ez nagyon sikeresnek bizonyult a nemzeti médiában való láthatóság elősegítésében.

Az országos kezdeményezés másik hatása az volt, hogy a közvélemény figyelmét egyértelműen felkeltették a vita tárgyát képező témák.
A konzultációnak a bioetikai törvény felülvizsgálatára gyakorolt hatását még nem lehet értékelni, mivel a törvényt a parlament még nem fogadta el. Úgy tűnik azonban, hogy a nyilvános vita hozzájárult az új törvénytervezet kidolgozásához.

Az eszközök sokfélesége és az elhangzott vélemények nagyfokú pluralitása ellenére téves lenne azt a következtetést levonni, hogy a konzultációs folyamat a közvélemény valós reprezentációját biztosította. A regionális megbeszélések nagy része a tolerancia és a nyugalom légkörében zajlott, de ez nem mindig volt így. Az úgynevezett "társadalmi" kérdésekről folytatott viták során egyes eszmecserék kevés teret hagytak a kételyeknek, a kérdéseknek vagy az árnyalatoknak, és így a más nézőpontok meghallgatásának.

Az online véleménynyilvánítás módjait is érte némi kritika, például: (i) a weboldal elérésének nehézségei; (ii) a "megállapítások és kihívások" megfogalmazásának pontatlansága; (iii) a moderálás, amelyet egyesek elégtelennek tartottak; (iv) bizonyos kifejezések meghatározása, amelyet nem minden fél tartott elfogadhatónak.

Az ilyen találkozások során kiderült, hogy az álláspontok életkor és nem szerint változhatnak. Végezetül a meghallgatások, amelyek számosak és változatos jellegűek voltak, nem annyira a vita terepeként szolgáltak, hanem inkább a meghívást elfogadó szervezetek általi tisztázásra és felvilágosításra.
Ezen a ponton több megállapítást kell kiemelni.

• A regionális fórumok (ERER) erőfeszítéseinek köszönhetően a fiatalabb generációk jelentős szerepet játszanak a regionális vitákban, a megvitatott témák függvényében.
• A lakosság kevésbé tájékozott és kiszolgáltatottabb tagjainak a konzultációkba való bevonásának nehézségei.
• A konzultáció során több fontos témát kevéssé vitattak meg, aminek okait még meg kell vizsgálni.
• Az olyan információk iránti alapvető igény, amelyek nemcsak a polgárokat, hanem az egészségügyi szakembereket is érintik.
• A különbségek és a személyes értékek tiszteletben tartásának fontossága, különösen a homoszexuális és interszexuális emberek tekintetében.
• Végezetül a CCNE úgy találta, hogy a folyamat során végzett mérlegelés módosította, de egyben gazdagította is a működését, és meg volt győződve arról, hogy ez a részvétel ezentúl szükséges lenne a bioetikai kérdésekről szóló fenntartható nemzeti és regionális viták megszilárdítására.