Az összes résztvevő tiszteletben tartása magában foglalhatja, hogy különös figyelmet fordítunk vagy különleges lépéseket teszünk bizonyos csoportok részvételének ösztönzésére és lehetővé tételére, valamint annak biztosítására, hogy minden hang tisztességes meghallgatásban részesüljön, beleértve az ellentétes vagy szokatlan nézeteket megfogalmazókat is. Fontos, hogy a nyilvános vitában a középpontban a megvitatandó kérdés álljon, és ne az azt megvitató személy.

Különösen biztosítani kell az etnikai, kulturális, vallási és szociodemográfiai különbségek tiszteletben tartását, valamint azt, hogy minden résztvevőnek egyenlő joga legyen arra, hogy véleményét figyelembe vegyék. A tisztelet és a méltányosság demonstrálása ösztönzi a kezdeményezésbe vetett bizalmat.

 A moderálás vagy a független, pártatlan és szakképzett facilitálás segíthet annak biztosításában, hogy minden résztvevőnek tisztességes lehetőséget biztosítson arra, hogy véleményét meghallgassák, függetlenül a társadalmi, politikai, oktatási és gazdasági különbségektől.

Az egyének személyes, megélt tapasztalatai az adatok és tényszerű bizonyítékok mellett fontos betekintést nyújthatnak. Az egyének személyes tapasztalataikat a nyilvános viták szempontjából relevánsnak találhatják, és megoszthatják azokat másokkal. Fontos, hogy a vita „biztonságos teret” kínáljon ehhez. A magánélet tiszteletben tartása a résztvevők anonimitásának védelme révén fontos lehet például a résztvevők „médianyomulás” elleni védelme érdekében. Ez minden esetben az adatvédelmi törvény jogi követelménye lehet.

Egyes személyek részvétele kiszolgáltatottságnak, megbélyegzésnek, megkülönböztetésnek vagy akár közvetlen károkozásnak is kiteheti őket. Ezt különösen fontos lehet figyelembe venni, ha egy tevékenységben gyermekek és fiatalok vesznek részt. Számos orvosbiológiai fejlesztés olyan kérdéseket vet fel, amelyek aránytalanul nagy hatást gyakorolnak a nemek, az életkor, az egészségi állapot vagy a fogyatékosság szerinti különbségekre, ami a strukturális egyenlőtlenségek súlyosbodásának kockázatával jár, ha a hátrányos helyzetű csoportok nem tudnak tisztességesen részt venni a vitában.

Amennyiben egy bizonyos javasolt intézkedés által érintett csoportok vagy egyének részvétele fontos, és a közvetlen részvétel veszélyezteti a magánéletüket, meg kell fontolni a részvétel lehetővé tételének alternatív eszközeit. Ez történhet például videokapcsolattal, megbízható közvetítőkön keresztül vagy írásbeli beadványok útján. Ha a különösen érintett személyek részvétele anonimitást igényel, a folyamat legitimitása például független biztosíték révén megőrizhető.

 Figyelembe kell venni az átláthatóság fontossága és a részt vevő egyének magánéletének védelme közötti konfliktus lehetőségét nyilvános vitában.

 Helyénvaló lehet a különböző nyilvánosságokat külön-külön bevonni, ha strukturális vagy egyéb esetleges okokból bizonyos alcsoportok nem tudnak részt venni a közös munkában másokkal egyenlő feltételek mellett. 

 A "Chatham House szabályhoz" hasonló szabály (a kapott információ utólagosan nyilvánosságra hozható, amíg sem az információt megosztó személyazonossága, sem a más résztvevők személyazonossága nem kerül nyilvánosságra) lehetővé teheti a nyilvános vitában részt vevő személyek számára, hogy véleményüket anélkül fejezzék ki, hogy ennek negatív következményeitől kellene tartaniuk. Ha ezt alkalmazni kell, akkor erről már az elején meg kell állapodni, és hitelesen érvényre kell juttatni.

Az átláthatóság a méltányosság fontos szempontja. A kezdeményezőknek és a résztvevőknek egyaránt átláthatónak kell lenniük a nyilvános vita szponzorálásával vagy abban való részvétellel kapcsolatos céljaikat és érdekeiket, valamint a finanszírozás forrásait illetően. Érdekeik miatt gyakran helyénvaló, hogy a kezdeményezések szponzorai elkülönüljenek, vagy független szakembereket vonjanak be, hogy a nevükben nyilvános vitatevékenységeket folytassanak.

Az érintett érdekek nem korlátozódnak a közérdekekre. A személyes érdekeket is figyelembe kell venni és be kell jelenteni, mivel a résztvevők, szakértők vagy érdekeltek rejtett személyes érdekei alááshatják a bizalmat és a nyilvános vita eredményének hitelességét. Az adott kérdésben való érdekeltség azonban nem akadályozhatja meg a részvételt. Éppen ellenkezőleg, ez a részvétel egyik oka. A közérdekű ügyekben azonban nem járhat kiváltságos befolyással.

 A kezdeményezőknek, szakértőknek, szponzoroknak és résztvevőknek nyilvánosságra kell hozniuk minden olyan releváns érdekeltségüket, amely a kezdeményezéssel vagy annak eredményével kapcsolatos. Ezt akkor lehet megcsinálni, amikor első alkalommal mutatkoznak be másoknak, vagy szakértők esetében írásbeli érdekeltségi nyilatkozatot tesznek.

Fontos, hogy az emberek őszintén és jóhiszeműen vegyenek részt, ahelyett, hogy magánérdekből manipulálnák a nyilvános vitákat. Ez különösen akkor fontos, ha a nyilvános vitában tudományos tényekre és bizonyítékokra támaszkodnak, és ha szakértői vallomásokról van szó. A félreértések elkerülése végett kívánatos a világos, nem szakmai jellegű és egyértelmű nyelvezet használata. A szakértői vallomást tevő személyeknek el kell magyarázniuk a bizonytalanságokat és a technikai tudás korlátait. Fontos a források őszintesége. A szakértőket emlékeztetni kell arra, hogy kerüljék az értékelő nyelvezetet és tartsák vissza személyes véleményüket.

 Fontos biztosítani, hogy a releváns bizonyítékok kellő figyelmet kapjanak, és hogy a szakértői vélemények egyensúlya méltányosan legyen képviselve. 

 A szakértőket fel kell kérni arra, hogy legyenek átláthatóak az ismert kockázatok és következmények, valamint a tudás és az előrejelzés korlátai tekintetében.

 Másodvélemények alkalmazása vagy ellentétes véleményű szakértők részvétele segíthet az egyensúly megteremtésében, amikor a pártatlanság nem biztosítható.