A fejlesztések üteme időnként a jogszabályoktól való eltérésekhez vezet. Ez abból a nehézségből adódhat, amellyel a jogalkotók szembesülnek a következmények felmérése és az új alkalmazások tervezése során a gyorsan fejlődő technológiai területeken. Ez bizonytalanságot kelthet minden érintett számára.

Az olyan új fejlesztések bevezetésekor, amelyekkel kapcsolatban nincs hosszú távú tapasztalat és kevés a bizonyosság az eredményekről vagy hatásokról, széleskörű etikai megfontolásra van szükség ahhoz, hogy hosszú távú stratégiát lehessen meghatározni a felhasználásuk társadalmilag elfogadható keretek között történő ellenőrzésére. 

 A nyilvános vita fontos erőforrás lehet a megfelelő szabványok meghatározásához, és hivatkozási alapot nyújthat az irányítás fejlesztéséhez.

A digitális technológiák alkalmazása lehetőséget teremt az adatbányászat számára. Az új orvosbiológiai technológiákkal kombinálva ez több szempontból is kihívást jelenthet az egyének magánéletének és autonómiájának védelme oldaláról. Az egyén számára nehézzé válhat a róla szóló adatok összetett áramlásának megértése, tájékozott döntések meghozatala az összes információ felhasználásáról vagy terjesztéséről, és így az autonómia gyakorlása.

A orvosbiológiai innovációk egyre inkább a nagy és részletes, gyakran különböző forrásokból származó adathalmazokhoz való hozzáférésre támaszkodnak. A különböző forrásokból származó nagy mennyiségű adat kombinálása lehetővé teheti az érintett személy újbóli azonosítását.

 Az adatok nagy mennyisége és sokfélesége, valamint a számos orvosbiológiai technológia által kínált adatbányászati lehetőségek az információk megfelelő védelmét igénylik. A magánélet védelme, a nyilvánosság tájékoztatásának szükségessége, valamint a modern technológiák által ebben az összefüggésben kínált kockázatokról és lehetőségekről szóló nyilvános vita elengedhetetlen.

Miközben az orvosbiológiai innovációk csökkenthetik a betegségek kockázatát vagy enyhíthetik a tüneteket, az egészségügyi ellátás igénybevételéhez az embereknek új feltételeket kell elfogadniuk. A genetikai vizsgálatok például a jövőben szabványosított vagy teljes genomikai adatkészletek létrehozásával járhatnak, és bizonyos szolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételezheti az összes adat tárolását. Egy személy genomi adatainak tárolása olyan ismeretek tárolását jelenti, amelyek a tudományos ismeretek bővülésével információt nyújthatnak a betegségekre vagy akár bizonyos viselkedési formákra való hajlamról. Az ilyen adatok visszatartása vagy tárolásuk elutasítása a szolgáltatásokból való kimaradással járhat, ami azt eredményezheti, hogy az egyén nem juthat hozzá az elérhető legjobb minőségű ellátáshoz. 

 Az új technológia bevezetésének következményei az orvostudományban új feltételeket teremthetnek az egészségügyi ellátásban. Ez széles körű nyilvános vitát tesz szükségessé a méltányos és megfelelő normák bevezetésének érdekében.

Az orvosbiológiai fejlesztések képesek elmosni és megkérdőjelezni a normatív határokat. Gyorsan átkerülhetnek egyik alkalmazási területről a másikra, ahol eltérő szabályok lehetnek érvényben. A szabályozási intézkedések alkalmazása során is kétértelműségeket teremthetnek, például abban a tekintetben, hogy egy adott felhasználás orvosi vagy nem orvosi célú, vagy hogy egy adott felhasználás terápiának vagy nem terápiás célú javításnak minősül-e. A biotechnológiai fejlesztések nem jelentenek egyértelműséget.

Például, amikor az eszközöket nem orvosi célokra hozzák forgalomba, nem tekintik orvostechnikai eszköznek, és így kívül eshetnek az orvosi eszközökkel kapcsolatos meglévő jogszabályok hatályán. Egy példa olyan technológiára, amely kétes státuszú eredményeket produkál, a közvetlenül a fogyasztókat megcélzó genetikai teszt , ahol az egészségügyi szempontból releváns genetikai hajlamról szóló információkat az egészségügyi ellátáson kívül, megfelelő tanácsadás nélkül nyújtják.

 Amikor az új technológiák új alkalmazási területeket találnak, a nyilvános vita segíthet a felmerülő bizonytalanságok tudatosításában és a megfelelő megoldások megtalálásában.

Az orvosbiológiai innovációk előre látható vagy előre nem látható kockázatokkal járhatnak. A biomedicina egyes fejlesztéseinél jelentős bizonytalansági területek lehetnek, ahol a kockázatok jellegét nem lehet megbízhatóan meghatározni, vagy ahol nincs világos elképzelés arról, hogyan kell leírni vagy értékelni azokat. Ilyen helyzetekben megfelelő válasz lehet a kialakulóban lévő orvosbiológiai technológiák értékelésének kiterjesztése. Ez magában foglalhatja a különböző nézőpontok figyelembevételét, az alternatívák értékelését és olyan szempontok számbavételét, mint például a visszafordíthatatlanság.

 A nyilvános vita segíthet felszínre hozni a különböző hatásokat és előre nem látott következményeket, és feltárhatja a különbségeket abban, ahogyan ezeket a különböző emberek értékelik.

Az orvosbiológiai fejlesztések átvétele mélyreható változásokat eredményezhet a társadalmi normákban. Az ilyen hatásokra nem biztos, hogy számítottak a technológiák egészségügyi környezetben történő bevezetésekor. Ezek a fejlesztések további következményekkel járhatnak a különböző csoportok egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésére nézve.

Például a prenatális diagnosztika rutinvizsgálatként való bevezetése, az egyszerűsített abortuszmódszerekkel együtt, egyes társadalmakban a Down-szindrómás emberek születésének jelentős csökkenéséhez vezetett. A technológiához való fokozott hozzáférés potenciálisan jelentős hatással lehet a terhes nők elvárásaira, és fokozhatja a Down-szindrómában érintettek marginalizálódásának kockázatát. Az innováció előnyeihez való hozzáférés egyenlőtlenségei az alapvető társadalmi és globális egyenlőtlenségeket is súlyosbíthatják és súlyosbíthatják, és negatív hatással lehetnek mind az egyénekre, mind a csoportokra.

 Jó okunk van arra, hogy bevonjuk a nyilvánosságot az olyan orvosbiológiai fejlesztésekről szóló vitákba, amelyek a társadalmi normák megváltozásához vezethetnek, és amelyek használatában az egyenlőtlenségek növekedésének és egyes csoportok marginalizálódásának kockázata rejlik. 

 A nyilvános vita segíthet megfelelő és elfogadható mechanizmusokat találni a kisebbségek védelmére és a biomedicina fejlődéséhez való egyenlő hozzáférés biztosítására.