Az Asian Health Literacy Association 2013-ban alakult. Az egyesület az ázsiai egészségügyi műveltség konferenciáknak ad otthont, és hozzájárul e terület fejlődéséhez Ázsiában.

 Asian Health Literacy Association

Az Egészségügyi műveltség Európa 2010-ben indult az Európai Egészségügyi Műveltség Mérési Projekt (2009-2012) részeként. A hálózat ad otthont az egészségügyi műveltségról szóló európai konferenciáknak, és támogatja azok fejlődését európai kontextusban.

 Health Literacy Europe

2017-ben az Egészségügyi Minisztérium a Nemzeti Egészségügyi Rendszer Autonómia Vezetőkkel közösen elindította a "Szövetség az egészségügyi műveltségért" elnevezésű kezdeményezést. A közös cél az volt, hogy tovább erősítsék és előmozdítsák az egészségügyi műveltséget a lakosság körében. A szövetség 14 szervezetet foglal magában.

 Német szövetség az egészségügyi műveltségért

A Réseau francophone de littératie en santé az első interdiszciplináris frankofón kutatói hálózat, amely az egészségügyi műveltséggel foglalkozik, beleértve a digitális egészségügyi műveltséget is. Honlapja a Franciaországban, Svájcban és Belgiumban végzett munkákat foglalja össze.

 Francophone health literacy network

Az UK Health Literacy Network egy multidiszciplináris csoport. A hálózat célja az egészségügyi műveltség kutatásának, elméletének, oktatásának és gyakorlatának előmozdítása, különös tekintettel az egyénekre, a társadalomra, a gazdaságra és a politikára gyakorolt hatására.

 UK Health Literacy Network

2017-ben a WHO létrehozott egy hálózatot, a WHO Action Network on Measuring Health Literacy in Populations and Organizations (M-POHL) nevű hálózatot, amelynek célja az egészségügyi műveltség szintjének mérése Európában a lakosság és a szervezetek szintjén. Nemzetközi koordinációs központjának székhelye Ausztriában található. A hálózat felügyeli az európai egészségügyi műveltség felmérést (HLS19), amelyet 2019/2020-ban végeztek el. Ez a kezdeményezés a 2011-ben végzett első európai egészségügyi műveltség-felmérés kiterjesztése.

  WHO Action Network on Measuring Health Literacy in Populations and Organizations (M-POHL)

​

A Holland Szövetség az Egészségügyi Műveltségért 2010-ben jött létre az Európai Egészségügyi Műveltség Projekt részeként, azzal a céllal, hogy az emberek egészségügyi műveltségének és önmenedzselési készségeinek javításával befogadóbb társadalmat hozzon létre. A szövetség támogatja a polgárok egészségügyi kultúráját, és segíti az egészségügyi szakembereket abban, hogy felismerjék és kezeljék az egészségügyi műveltséggel kapcsolatos problémákat. Emellett támogatja a világos kommunikációt és a közérthető nyelvezetet.

 Holland Szövetség az Egészségügyi Műveltségért

A Covid-HL hálózat egy interdiszciplináris hálózat, amelyet tudományos és nyílt kutatóközösségként hoztak létre az egészségügyi műveltség, az egészségügyi információ és a digitális egészségügy területén végzett kutatások előmozdítására. A 2020. februári indulás óta több mint 100 fiatal és tapasztalt kutató csatlakozott a hálózathoz több mint 50 országból. Együtt elemzik az egyének és a rendszerek egészségügyi műveltségét, hogy jobban megértsék, hogyan változtatta meg a Covid-19 világjárvány a társadalmat, az egészségügyet és az információkezelést.

 Covid-HL hálózat

A Portugál Egészségügyi Ismeretterjesztő Társaságot 2022-ben alapították. Célja az egészségügyi műveltség fejlesztése Portugáliában és azon túl, valamint annak pozitív hatásának előmozdítása.

 Portugál Egészségügyi Ismeretterjesztő Társaságot

 Cél:

Az egészségügyi ismeretek modellje meghatározza, hogy az egészségügyi művelődés hogyan teszi lehetővé a betegek számára, hogy mások segítségével felkutassák a terápiás információkat és felhasználják azokat egészségük kezeléséhez, valamint hogy aktívabbá váljanak a döntéshozatalban és az egészségügyi rendszerrel való kapcsolattartásban.

 Célcsoport:

A hosszú távú betegségben szenvedő betegek idővel fejleszthetik az egészségügyi tudásukat, és ezeket a készségeket a gyakorlatba ültethetik, hogy aktívabbá váljanak a konzultációk során.

 Módszer:

Az ismeretek, az egészségügyi műveltségi készségek és alkalmazásuk, az egészségügyi műveltségi tevékenységek, a különböző lehetőségek kutatásának képessége, valamint a tájékozott és közös döntéshozatal lehetőségeinek fejlesztését jelenti.

 Eredmény:

Ez a pálya segít azonosítani az egészségügyi műveltség fejlesztésének és alkalmazásának motivációit és akadályait, figyelembe véve a betegek és az egészségügyi szakemberek jellemzőit.

 Miért:

Az egészségügyi műveltségi modell kidolgozása segít az embereknek abban, hogy jobban részt vegyenek az egészségügyi rendszer folyamataiban, beleértve a közös és megalapozott döntések meghozatalát.

Figure : The supported health literacy pathway .

ábra: Egészségügyi ismeretek (jelzett) útvonal modellje

Az International Health Literacy Association (IHLA) 2017-ben alakult. Az IHLA célja, hogy világszerte egyesítse azokat az embereket, akik az egészségügyi műveltség előmozdításán dolgoznak, azzal a céllal, hogy ezt mindenki számára megteremtsék, és egy olyan világot teremtsenek, ahol a polgárok és a társadalmak az egészség és az életminőség javítása érdekében tudnak cselekedni. A szervezetet olyan érdekcsoportok mozgatják, amelyek az egészségügyi műveltségt a legkülönbözőbb területeken fejlesztik és valósítják meg.

 The International Health Literacy Association (IHLA)

 Célkitűzés: 

Az egészségügyi intézményeknek lehetővé kell tenniük, hogy felhasználóik koherens és gördülékeny ellátási utat kövessenek. A betegútvonal feltérképezése (lásd az alábbi példát) egy olyan módszer, amely áttekintést ad a betegnek az ellátási útja során szerzett tapasztalatairól.

 Módszer: 

A betegútvonal-térkép áttekintést nyújt a beteg és a különböző személyzet és szolgáltatások közötti összes érintkezési pontról az egészségügyi intézményben történő ellátás során. A térkép az összes érintkezési pontra kiterjed, a látogatás előtt, alatt és után.

 Eredmény:

Ez a módszer információt nyújt a betegek tapasztalatairól az egészségügyi ellátási útvonaluk során az egészségügyi rendszer struktúrájában, valamint általában a betegáramlásról. Megkönnyíti az ellátás minőségének javítására, a hatékonyság növelésére és a betegelégedettség javítására irányuló stratégiák kialakítását.

 Értelme:

A betegutak feltérképezése egyre értékesebb eszköz, amely többféleképpen alkalmazható minden típusú és méretű egészségügyi szervezet számára. Többek között segít rávilágítani azokra az akadályokra, amelyekkel a betegek az ellátáshoz való hozzáférés során szembesülnek, meghatározni, hogyan javítható a betegélmény a kezelés során, és meghatározni a betegek kezelés utáni támogatásának módjait.

Táblázat: példa a betegútvonal-térképre

 Cél:

A Kérdezz engem 3® egy, az Institute for Healthcare Improvement által kifejlesztett oktatási program, amely arra ösztönzi a betegeket és családtagjaikat, hogy tegyenek fel három konkrét kérdést egészségügyi szolgáltatójuknak, hogy jobban megértsék egészségi állapotukat és azt, hogy mit kell tenniük annak fenntartása érdekében.

 Célcsoport:

Az egészségügyi műveltséggel foglalkozó szakemberek által tervezett Ask Me 3® egy gyors és hatékony eszköz, amely a betegek, a családok és az egészségügyi szakemberek közötti kommunikáció javítására szolgál, és segít a betegeknek abban, hogy az egészségügyi csapat aktívabb tagjaivá váljanak.

 Módszer:

Ask Me 3® három egyszerű, de alapvető kérdést mutat be, amelyeket a betegeknek fel kell tenniük, amikor kapcsolatba lépnek az egészségügyi szolgáltatásokkal, és amelyekre a szakembereknek mindig világos és érthető válaszokat kell adniuk:

• mi a fő problémám?
• mit tegyek?
• miért fontos, hogy ezt megtegyem?

 Az eredmény:

Az Ask Me 3® egy könnyen használható eszköz, amelynek bevezetése nem kerül semmibe, és amely megkönnyíti a világos kommunikációt.

 Előnyök:

Az aktív részvétel erősíti a betegek helyzetét, és megkönnyíti a beszélgetést az egészségügyi szakemberek számára. A betegek által feltett kérdések támpontokat adnak a szakembereknek arról, hogy a betegek mennyire értik és fogadják el egészségi állapotukat, ami segíthet a szakembernek abban, hogy milyen információkat adjon és mikor.

 Ask me 3: Jó kérdések az Ön jó egészségéért

 Célkitűzés:

Ez a Brach-modell kiemeli az egészségügyi műveltséget elősegítő szervezet tíz tulajdonságát.

 Célcsoport:

A Brach-modell az egészségügyi szakemberek és döntéshozók számára stratégiai tervezéshez használható.

 Módszer:

A modell tíz olyan intézkedéstípust ír le, amelyeket az egészségügyi szakembereknek és a döntéshozóknak fejleszteniük és javítaniuk kell, ha szervezetük az egészségügyi műveltséget elő kívánja mozdítani:

• olyan vezetés, amely az egészségügyi műveltséget küldetésének, struktúrájának és működésének szerves részeként integrálja,
• az egészségügyi műveltség beépítése a tervezésbe, az értékelési intézkedésekbe, a betegbiztonságba és a minőségfejlesztésbe,
• a személyzet képzése az egészségügyi műveltség terén, és az e téren elért fejlődésük nyomon követése,
• az érintett lakosság bevonása az egészségügyi információk és szolgáltatások tervezésébe, végrehajtásába és értékelésébe,
• az egészségügyi műveltség minden szintjével rendelkező emberek igényeinek kielégítése, a megbélyegzés elkerülése mellett,
• az egészségügyi műveltség stratégiáinak alkalmazása az interperszonális kommunikációban, annak megerősítésével, hogy minden érintkezési ponton mindent megértettek,
• könnyű hozzáférés az egészségügyi információkhoz és szolgáltatásokhoz, útmutatással,
• könnyen érthető nyomtatott, audiovizuális és közösségi hálózati tartalmak tervezése és terjesztése könnyen alkalmazható utasításokkal,
• az egészségügyi műveltség figyelembevétele a magas kockázatú helyzetekben, például két terápia közötti átmenet vagy a gyógyszerekkel kapcsolatos kommunikáció során,
• egyértelmű kommunikáció a kezelési terv tartalmáról és a szolgáltatások költségeinek a betegeket terhelő részéről.

 Eredmény:

 Brach-modell az egészségügyi műveltség javítására irányuló strukturális erőfeszítések fontosságának hangsúlyozásával nagy hatással volt az e területen hozott döntésekre.

 Értelme:

Az egészségügyi műveltség stratégiai megközelítéssel történő előmozdítása erősíti az ezirányú műveltség hatását az egész szervezeten belül és azon túl.

 Az egészségügyi műveltséget támogató egészségügyi struktúra tíz jellemzője

 Célkitűzés:

Az egészségügyi műveltség eszköztárának a Boston University ad otthont. Ez egy online adatbázis, amely több mint 200 egészségügyi műveltségi mutatót és mérőeszközt tartalmaz. A mérőeszközökről, köztük azok pszichometriai tulajdonságairól nyújt információt, szakmailag lektorált tanulmányok áttekintése alapján.

 Célcsoport:

Az adatbázis a kutatók, döntéshozók és egészségügyi szakemberek számára készült. Segítségével azonosítani tudják az egészségügyi ismeretek területén végzett kutatásaikhoz, elemzéseikhez, szükségletfelméréseikhez stb. legmegfelelőbb mutatókat és mérőeszközöket.

 Módszer:

A Tool Shed egy nyílt forráskódú adatbázis, amely minden felhasználó számára szabadon hozzáférhető.

 Eredmény:

Az adatbázis megkönnyíti az egyes kutatási céloknak leginkább megfelelő eszköz kiválasztását.

 Előnyök:

Az egészségügyi műveltség eszköztára hozzáférést biztosít a legújabb fejlesztésű mérőeszközökhöz. Eddig a tudományos folyóiratokban kellett tájékozódni; az ehhez az információhoz való hozzáférés demokratizálásával az Health Literacy Tool Shed felgyorsította a tudásmegosztást és ösztönözte a legmegfelelőbb eszközök használatát.

 Amerikai Egyesült Államok - Health Literacy Tool Shed

 Cél:

A Teach-Back módszer olyan tevékenység, amelynek során a tanultakat egymásnak tanítják meg a résztvevők, például szóbeli magyarázatok, bemutatók vagy jelenetek segítségével.

 Célcsoport:

Az Agency for Healthcare Research and Quality (USA) szerint a Teach-back lehetővé teszi az egészségügyi szakemberek számára, hogy ellenőrizzék, hogy az általuk adott orvosi információk világosak voltak-e, így a betegek és családtagjaik megértik, hogy mit mondanak nekik. A módszer betartásának ösztönzésére számos tanítási segédletet biztosítanak.

 Módszer:

A Teach-Back során felmérik, hogy a betegek mit értettek meg azáltal, hogy megkérik őket, hogy saját szavaikkal írják le, mit kell tudniuk vagy tenniük az egészségük érdekében, és megerősítik, hogy elsajátították, amit elmagyaráztak nekik. A módszer minden olyan esetben alkalmazható, amikor a betegeknek az ellátásukkal kapcsolatos fontos és összetett fogalmakat kell elmagyarázni, például új diagnózis, gyógyszeres kezelés, otthoni ápolásra vonatkozó recept, kezelési tervek, viselkedésváltozásra vonatkozó ajánlások, új eszközök használata, kezelési lehetőségek és nyomon követési utasítások.

 Eredmény:

A Teach-Back módszer kevés erőforrást igényel. Az egészségügyi szakemberek a mindennapi munkájuk részeként alkalmazhatják. Rövid távon nagyon kevés időt vesz el tőlük, hosszú távon viszont sokat takarít meg.

 Előnyök:

A Teach-Back módszer szisztematikus alkalmazása segít megszüntetni a kommunikációt és az ellátási folyamatokat gátló akadályokat és nehézségeket.

 Teach-Back, Gyorsindítási útmutató

 Célkitűzés:

A felnőttek többsége számára a legtöbb írott egészségügyi információt még mindig túl nehéz megfejteni. A közérthető nyelvezet csak egy a számos általános megoldás közül az egészségügyi műveltség hiányosságaira. Az összes érdekelt fél számára jelentkező előnyei azonban arra ösztönzik az egészségügyi szervezeteket, hogy nagyobb mértékben használják ki.

 Célcsoport:

Mivel az orvosi kutatással kapcsolatos kommunikáció igen technikai és összetett lehet, az egyszerű nyelvezet használata segíthet az információk világos kifejtésében, így a célközönség nagyobb eséllyel érti meg azokat. A célcsoportba tartozhatnak a betegek, az ápolók és az egészségügyi ökoszisztéma egyéb szereplői, akik aktívan részt vesznek az egészséggel kapcsolatos kihívások megoldásában.

 Módszer:

A világos, egyszerű nyelvezet segíti az olvasókat abban, hogy :

• megtalálják, amire szükségük van,
• megértsék, hogy mit találtak,
• felhasználják, amit találtak az igényeik kielégítésére.

 Eredmény:

Az egyszerű nyelvezet elveinek alkalmazása segít abban, hogy az üzenet releváns legyen a célközönség számára, és biztosítsa, hogy az üzenet világos, olvasható, alkalmazható és a megfelelő időben kerüljön átadásra.

 Értelme:

Az egyszerű nyelvezet elősegíti az információhoz való hozzáférést, a méltányolhatóságot és a társadalmi részvételt. Emellett javítja a hatékonyságot és erősíti az üzenetet közvetítő szervezetbe vetett bizalmat.

 Egyesült Államok - Eszköztár a világos és hatékony írásért

 Célkitűzés:

A nyelvi területek feltérképezésével betekintést nyerhetünk abba, hogy az emberek hogyan navigálnak az egészségügyi rendszerekben, és hogyan javítható az egészségügyi rendszer környezete.

 Célcsoport:

Ez az eszköz az egészségügyi szakembereknek, vezetőknek és döntéshozóknak szól, akik javítani szeretnék a szolgáltatások tervezését és a felhasználás menetét.

 Módszer:

A következő kérdések hasznosak lehetnek a nyelvi terület térképének elemzéséhez és a diagnózis felállításához:

• Hány nyelv található egy adott közterületen a feliratokon, és melyiken?
• A felirat egynyelvű, kétnyelvű, többnyelvű, és hogyan (milyen nyelvi kombinációkkal?)
• A használt nyelvek tartalmi vagy tárgykörök szerint változnak-e?
• Milyen formái vannak a feliratoknak (hirdetőtáblák, reklámok, táblák, kirakatok, plakátok, zászlók, transzparensek, graffitik, étlapok, pólók, blogok, weboldalak, Facebook, Twitter, Instagram stb.)?
• Milyen normáknak felelnek meg az üzenetek: helyesírás, íráskonvenciók, lexikon, szintaktika, műveltségi szintek?

A következő szakaszban a jelzések mélyebb elemzése és értelmezése következik. Ez magában foglalja az "indexikalitás" tanulmányozását, azaz a jelentés azon szintjeit, amelyek nemcsak azt jelzik, hogy mit mond a felirat, hanem azt is, hogy mire utal. Ennek egyik módja a múlt, a jövő és a jelen (például a gyártás körülményei / a befogadás körülményei / e tábla pontos helye a többi között) tanulmányozása.

 Eredmény:

A nyelvi területek feltérképezése a nyilvános térben látható szemiotikai jelek tanulmányozásának egyik módja, és annak meghatározása, hogy a nyelv hogyan zárja be vagy zárja ki a betegeket a kommunikációból és a társadalmi és szociális kontextusban való teljes körű részvételből.

ábra: Példa egy nyelvi tájképre: egy kórház feliratai

 Célkitűzés:

Az Ophelia (OPtimising HEalth LIteracy and Access) projektek célja a betegek egészségének és méltányolhatóságának javítása azáltal, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat és információkat a helyi körülményekhez igazodó módon elérhetőbbé és hozzáférhetőbbé teszik.

 Célcsoport:

Az Ophelia megközelítés a közösségi tagok, közösségi vezetők és szakemberek széles körét hozza össze, hogy az adott közösségben azonosított szükségletek alapján egészségügyi műveltségi beavatkozásokat dolgozzanak ki.

 Módszer:

a módszer a helyi közösségekben történő beavatkozások fejlesztésére összpontosít. A beavatkozások feltérképezésén, a minőség javítását célzó együttműködésen és a reális szintézisen alapul. Az eredményalapú beavatkozási protokoll két kulcskérdésre összpontosít: "Melyek a résztvevő helyszínek közönségének egészségügyi műveltségi erősségei és gyengeségei?", és "Hogyan értelmezik a helyszínek ezeket az erősségeket és gyengeségeket, és hogyan reagálnak rájuk, hogy pozitív egészségügyi és méltányossági eredményeket érjenek el a pácienseik számára?".

Az első fázis egy igényfelmérés az egészségügyi műveltségi kérdőív (HLQ) segítségével, amely az ismeretek több dimenzióját elemzi annak érdekében, hogy azonosítsa a különböző célcsoportok közös igényeit ezen a területen. A második fázisban az egyes szolgálatok első vonalbeli munkatársai és vezetői közösen dolgozzák ki a beavatkozási terveket, amelyek stratégiai választ adnak a megállapított helyi igényekre. A harmadik fázis a beavatkozások tesztelését foglalja magában az egyes helyszíneken annak megállapítása érdekében, hogy a helyszín képes-e enyhíteni a szolgáltatásokhoz való hozzáférés és/vagy az egészségügyi eredmények terén azonosított korlátozásokat.

 Az eredmény:

Az egészségügyben való jártasság figyelembevételének módja és a kihívásokra való reagálás javítása helyi szinten.

 Célkitűzés:

Az adatok vizualizálása, például infografikák vagy diagramok segítségével, hatékony módja lett az orvosi adatok bemutatásának, amelyek hatással vannak a kollektív és egyéni döntéshozatalra az egészségügyi ismeretek javítása érdekében.

 Célcsoport:

A vizuális elemek és az egyszerű nyelvezet használata lehetővé teszi a korlátozott műveltséggel és számolási készséggel rendelkező emberek számára, hogy jobb egészségmagatartást és -gyakorlatokat sajátítsanak el.

 Módszer:

Az adatvizualizáció magában foglalja az adatpontok lebontását a közönség számára ismerős idő, hely és elemek szerint, vagy a számok testre szabását/lokalizálását, hogy azok emészthetőbbé és értelmesebbé váljanak. A különböző típusú megjelenítések segíthetnek a több forrásból származó adatok nyomon követésében és vizualizálásában: táblázatok, kör-, oszlop- vagy vonaldiagramok, hisztogramok, szórásdiagramok, hőtérképek vagy fadiagramok. Ezeket kombinálhatjuk számítógépes grafikákkal, például ikonokkal és történettel a lényeg szemléltetésére.

 Eredmény:

Az adatok, egyszerű grafikonok, összehasonlító táblázatok vagy ikonok használata egy történet elmeséléséhez gyakran segít "egyértelművé tenni az implicitet", az egyéni és a népesség egészségének érdekében.

 Előnyök:

Az adatvizualizáció javíthatja a megértést és az elemzést, és segíthet abban, hogy a személy gyorsabban hozzon jobb döntéseket.

 Nyílt forráskódú adatvizualizációs eszközök