Aim and objectives:

Low health literacy is linked to higher health risks and poorer treatment outcomes, negatively impacting individuals and increasing healthcare system costs. Studies show that one in two people in Germany has insufficient health literacy. This stems from individual circumstances and the inherent complexity of the healthcare system. Improvements can be achieved at both individual and organizational levels, as exemplified by the concept of the “health-literate organization.” Such organizations help patients navigate and understand health-related information, enabling them to make informed decisions.

 Target group:

Healthcare professionals

 Method:

The PIKoG project aims to develop a communication concept that promotes organizational health literacy in hospitals, thereby enhancing patient health literacy.

Developed in collaboration with patients and staff at selected clinics of the PIUS Hospital in Oldenburg, the concept was piloted and evaluated across four departments.

By strengthening communication skills within specific professions, the project improves the health literacy of both the participating hospitals and their patients.

Beyond training, supportive measures are developed to optimize consultation environments, such as providing quiet rooms and multilingual patient resources.

 Outcome and Added Value: 

Improving health literacy in Germany requires both patient-centered measures and enhanced communication skills among healthcare professionals. Staff must be trained to assess patients' health literacy levels and communicate effectively. The PIKoG research project delivers and evaluates a tailored communication concept to meet this need. Crucially, the project helps establish organizational structures that promote health literacy within institutions. Supported by a practical guide and actionable recommendations, the project results are designed to be transferable to other healthcare facilities, providing a scalable measure to strengthen staff communication and foster health-literate organizations.

 Célkitűzés:

Portugáliában az egészségügyi műveltségről szóló nemzeti cselekvési terv célja, hogy elérje a lakosság különböző rétegeit, beleértve a migránsokat és az ideiglenesen itt tartózkodókat. A cselekvési tervet azt követően indították el, hogy egy felmérés kimutatta, hogy a lakosság közel 40%-ának nehézséget okoz a releváns és megbízható egészségügyi információkhoz való hozzáférés. A fiatalok gyakran használják a közösségi hálózatokat, hogy tájékozódjanak az egészségügyi kérdésekről, ami egyszerre jelent kihívást és lehetőséget, mivel a hálózatok használata segíthet abban, hogy a tudatosság növelésére irányuló erőfeszítéseket jobban az életmódjukhoz igazítsák.

 Célcsoport:

A cselekvési terv sikere és fejlesztése a következő stratégiai partnerekkel való szoros koordináción és együttműködésen múlik: köz-, szociális és magánszektor, minisztériumok, főigazgatóságok és tárcaközi bizottságok, a Nemzeti Egészségügyi Terv, az Egészségügyi Minisztérium alá tartozó egészségügyi programok és egyéb struktúrák, egyetemek, szakmai testületek, tudományos társaságok, a társadalmi szolidaritás magánintézményei (IPSS), nem kormányzati szervezetek, hagyományos és online média, társadalmi hálózatok, civil társadalom és betegszervezetek.

 Módszer:

A cselekvési terv négy prioritáson alapul:

• egészséges életmódot folytatnak,
• az egészségügyi szolgáltatások megfelelő használatára vonatkozó képzés,
• a jólét előmozdítása,
• a tudás és a kutatás előmozdítása.

 Eredmény:

A cselekvési terv célja, hogy az egészségügyi szakemberek rendelkezésére bocsássa az egészségügyi műveltség előmozdításához szükséges eszközöket. Kampányok és tematikus intézkedések indulnak a lakosság egészségügyi műveltségének előmozdítása érdekében, és az érintett szereplők hálózata megerősödik az egészségügyi műveltség előmozdítását célzó intézkedések és azok hatásának összehangolása és megszilárdítása érdekében. A cselekvési terv egy monitoringbizottság felállítását is előírja, amely támogatja a fellépések és intézkedések rangsorolását, és a stratégiai információk kidolgozásának kiválósági központjaként szolgál.

 Miért:

A cselekvési terv célja, hogy tudatosan, folyamatosan és fenntartható módon javítsa a portugál lakosság egészségügyi műveltségi szintjét, miközben biztosítja, hogy a beavatkozások továbbra is emberközpontúak maradjanak. Életciklus-alapú megközelítésével más politikai kezdeményezések nyomdokaiba lép: "Egészségügyi állampolgárság", "Egyenlőség és az ellátáshoz való hozzáférés", "Minőség az egészségügyben" és "Egészségügyi politikák", a hozzájuk tartozó célokkal és célkitűzésekkel.

 Célkitűzés:

A stratégia célja a norvég lakosság egészségügyi ismereteinek javítása. Célcsoportjai a szociális és egészségügyi ágazat szakemberei, döntéshozók, vezetők, betegszervezetek és minden más érdekelt fél. A stratégia ágazatközi megközelítést alkalmaz, különösen az egészségügyi és az oktatási ágazatot bevonva.

 Módszer:

Az elvégzett tevékenységek a következők:

• az egészségügyi műveltség fogalmának előmozdítása norvég kontextusban,
• célzott erőfeszítések megtétele a lakosság egészségügyi ismereteinek javítása érdekében,
• az egészségügyi szakemberek figyelmének felhívása az egészségügyi ismeretek fontosságára annak érdekében, hogy a betegek igénybe vegyék a kínált szolgáltatásokat,
• az egészségügyi és szociális szolgáltatások személyzetének reagálóképességének fejlesztése az olvasási és műveltségi problémákra,
• a lakosság egészségügyi műveltségi szintjének felmérése,
• a különböző kezdeményezések ismertetése, amelyek valószínűleg javítják az egészségügyi műveltséget a lakosság több kategóriájában, és emelje ki az olyan jelenlegi tevékenységek példáit, amelyek elősegítik ezt a műveltséget anélkül, hogy megneveznék azt,
• kutatások végzése az egészségügyi műveltség területén,
• azon intézkedések ismertetése, amelyeket az egészségügyi hatóságok az általános lakosság és annak különböző összetevői egészségügyi műveltségének javítása érdekében tesznek.

 Ennek eredményeképpen az egészségügyi hatóságokat arra ösztönzik, hogy biztosítsák, hogy a betegek az ellátási folyamatuk során közös és tájékozott döntéseket hozzanak, például azáltal, hogy megkérdezik őket: "Mi fontos az Ön számára?". Az egészségügyi műveltséget a betegközpontú egészségügyi szolgáltatások előfeltételének tekintik.

 Értelme:

Az egészségügyi műveltség stratégiája támogatja a betegközpontú egészségügyi rendszer jövőképét. Feltételezi, hogy a betegek és a felhasználók rendelkeznek az egészségügyi problémák lehető legjobb kezeléséhez szükséges ismeretekkel, készségekkel és lehetőségekkel.

 Norvégia - Stratégia a lakosság egészségügyi ismereteinek javítására, 2019-2023

 Célkitűzés:

A “Making it easier” című első tervet követően a "Making it easier" a második egészségügyi műveltségi cselekvési terv, amelyet a skóciai Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) dolgozott ki. Célja az egészségügyi kultúra javítása Skóciában, és a 2017-2025 közötti időszakban kerül végrehajtásra. A cselekvési terv célja a meglévő akadályok felszámolása, és mindenekelőtt az új akadályok kialakulásának megelőzése.

 Célcsoport:

A cselekvési terv az egészségügyi szakembereknek, a betegszervezeteknek és a döntéshozóknak szól.

 Módszer:

A cselekvési terv négy kulcsfontosságú területre épül:

• a "Making it Easy" program tanulságainak terjesztése Skócia-szerte,
• az egészségügyi műveltség javításának módjainak beépítése a szakpolitikába és a gyakorlatba,
• az egészségügyi műveltség tudatosítása a szervezetekben és a közösségekben,
• olyan anyagok és szolgáltatások kialakítása, amelyek jobban megfelelnek az egyes betegek egészségügyi műveltségi szintjének.

 Eredmény:

Az egészségügyi műveltségi cselekvési terv a közös döntéshozatal révén hozzájárul a betegek igényeinek megfelelő szolgáltatások tervezésének és nyújtásának javításához.

 Értelme: 

Az egészségügyi műveltségi cselekvési terv tükrözi Skócia azon törekvését, hogy olyan egészségügyileg művelt társadalommá váljon, amelynek lakói rendelkeznek az egészségükről való gondoskodáshoz szükséges önbizalommal, ismeretekkel és készségekkel.

 Egyesült Királyság (Skócia) - Making it Easier. Egészségügyi műveltségi cselekvési terv

 Célkitűzés:

Az egészségügyi műveltségről szóló nemzeti cselekvési terv kidolgozását az első németországi egészségügyi műveltség-vizsgálat eredményei ösztönözték, amely kimutatta, hogy a lakosság több mint felének jelentős nehézséget okoz az információk feldolgozása. Ezzel a helyzettel szembesülve egy 15 szakértőből álló, a tudományos élet, a gyakorlat és a politika képviselőiből álló csoport dolgozott a 2018-ban közzétett első változaton. 

 Célcsoport: 

A cselekvési terv az egészségügyi szolgáltatóknak, betegszervezeteknek és döntéshozóknak szól.

 Módszer:

A terv négy fő cselekvési területre összpontosít, és öt fő alapelv alapján 15 konkrét ajánlást fogalmaz meg az egészségügyi műveltség erősítésére.  

 Eredmény:

Az egészségügyi műveltségről szóló nemzeti cselekvési tervhez az érintett érdekelt felekkel közösen kidolgozott végrehajtási stratégia társult, hogy erősítse annak hatását. 

 Értelme:

A Nemzeti Cselekvési Terv a német politikai életben felértékelte az egészségügyi műveltség jelentőségét. 

 Németország - Nemzeti cselekvési terv az egészségügyi műveltségért

 Cél:

A cél az egészséggel kapcsolatos műveltség javítása országos szinten, az egészséggel kapcsolatos információk megismeréséhez, megértéséhez és felhasználásához szükséges kognitív és szociális készségek fejlesztésével, ezáltal javítva az egészséget és az egészség megőrzését.

 Célkitűzés:

• értékelő skálák kidolgozása és alkalmazása a lakosság egészséggel kapcsolatos tudásszintjének meghatározására,
• pontos, hozzáférhető és használható egészségügyi információk előállítása és terjesztése,
• egészségügyi alkalmazások fejlesztése és megvalósítása, mint például az MHRS, az orvosi rendelések foglalására szolgáló központosított rendszer, valamint az E-NABIZ, a betegek egészségügyi információkezelő rendszere, amelyet a polgárok és az egészségügyi szakemberek használnak a diagnózisok, kezelések, vizsgálatok és vizsgálati jelentések, képalkotó diagnosztikai feljegyzések és jelentések, orvosi receptek, védőoltások, orvosi látogatások, valamint a betegek korábbi és jövőbeli időpontjainak megtekintésére,
• az egészségügyi szakemberek egészségügyi ismereteinek javítása,
• a közvélemény figyelmének felhívása a betegségekre és a kockázati tényezőkre,
• az egészséges életmód előmozdítása,
• a lakosság figyelmének felhívása arra, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat megfelelően igénybe kell venni,
• nyomon követési és értékelési folyamatok végrehajtása.

 Célcsoport:

A cél az összes lakossági csoport elérése, beleértve a gyermekeket, terhes nőket, szülőket, fogyatékossággal élőket és időseket.  

 Módszer:

A cselekvési terv végrehajtása az érintett érdekelt felekkel, például az egyetemekkel, a TÜİK-kel (Török Statisztikai Intézet), a TRT-vel (Török Rádió és Televízió), a magán televízió- és rádiócsatornákkal, a minisztériumokkal és a nem kormányzati szervezetekkel együttműködve történik. A minisztériumok és regionális szervezeteik saját hatáskörükön és illetékességükön belül egészségügyi ismeretekkel kapcsolatos projekteket készítenek elő (a Családügyi és Szociális Szolgáltatások Minisztériuma például az Egészségügyi Minisztériummal együttműködve képzéseket szervez családok számára). A következő intézményekkel tervezik az együttműködést:

• TUIK: értékelő skálák alkalmazása a lakosság egészségügyi ismeretei szintjének meghatározására,
• Egyetemek: a minősítő skálák eredményeinek értékelése és tudományos publikációk készítése,
• TRT, magán rádió/tévécsatornák, hagyományos és új média: a felnőttek egészséggel kapcsolatos ismereteinek bővítését célzó tartalom előkészítése,
• Törökország Önkormányzatok Szövetsége és az érintett civil szervezetek: a tevékenységek szervezése és terjesztése az országban,
• Török Zöld Félhold Társaság: a függőséggel kapcsolatos tudatosság növelése,
• Egészségügyi Világszervezet: tanulmányok a függőségről és a gyógyszerek ésszerű használatáról. 

A cselekvési terv keretében végzett tevékenységek hatékonyságának és folyamatosságának előmozdítása:

• az egyes intézmények küldetésétől, jövőképétől és munkaterületétől függően a partnerintézmények közül egy vezető intézményt jelölnek ki, amelynek fél évente tevékenységi jelentést kell benyújtania,
• az elvégzett tevékenységekre vonatkozó adatok bekerülnek az érintett intézmények felelősségi körébe tartozó tevékenységek online nyomon követési platformjára,
• az Egészségügyi Minisztérium Egészségfejlesztési Igazgatósága felügyeli a folyamatot és a féléves jelentések elkészítését, hogy biztosítsa a cselekvési tervben meghatározott tevékenységek hatékonyságát és folyamatosságát.

 Eredmény:

Az egészséges életmóddal kapcsolatos magatartásformák javulása és folyamatossága.

 Értelme:

Az egészségügyi műveltség hiánya káros viselkedéshez és eredményekhez vezet, például az egészségügyi üzenetek rossz megértéséhez, a gyógyszerek helytelen használatához, a megelőző orvosi szolgáltatások alulhasznosítása és a sürgősségi szolgáltatások túlzott igénybevétele miatt megnövekedett kórházi felvételekhez. Ezek a helyzetek nemcsak az egészségügyi szolgáltatások hatékonyságát veszélyeztetik, hanem a termelékenység csökkenéséhez, a megbetegedések és a halálozás növekedéséhez, valamint magasabb egészségügyi költségekhez is vezetnek. Mindezt szem előtt tartva, az egészségügyi kultúra szintjének növelése az általános életminőség javulásához és az egészségügyi költségek jelentős csökkenéséhez vezethet.

 Eredmények:

A "Felmérés az egészségügyi műveltségi szintről és a kapcsolódó tényezőkről Törökországban" (2018) és a Türkiye Health Literacy Scale (Türkiye Sağlık Okuryazarlığı Ölçeği TSOY-32) eredményei szerint a résztvevők egészségügyi műveltségi szintje 30,9% (elégtelen) vagy akár 38% (problémás-korlátozott). A társadalom valamennyi szegmensének egészségügyi műveltségi szintjének rendszeres mérése fontos jelzéseket ad az egészségügyi műveltség javítását célzó intézkedésekhez és szakpolitikákhoz.

A cselekvési tervnek a következő eredményeket kell elérnie: 

• minden polgár hozzáférjen megbízható és érthető információkhoz,
• a gyermekek és családjaik tudatosságának növelése azáltal, hogy az egészségügyi ismereteket az alapoktatási tanterv részévé teszik,
• egészségesebb életmód,
• az emberek részt vegyenek a kezelésükkel és ellátásukkal kapcsolatos döntéshozatali folyamatban,
• tartsák be a kezelésükre vonatkozó előírásokat, ami segít csökkenteni a gyógyszerek beadásával és szedésével kapcsolatos hibákat,
• legyenek tájékozottak és vállaljanak felelősséget saját egészségükért és egészségügyi problémáikért,
• az emberek jobban legyenek tudatában a függőség elleni küzdelem szükségességének,
• az emberek ismeretekkel rendelkezzenek a reproduktív egészség, a munkahelyi egészség és biztonság, az idősek egészsége és gondozása, a betegellátás, a környezetvédelem, a krónikus betegségek, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az asztma, a fertőző betegségek stb. terén, és tartsák be a betegségkezelési programokat,
• nagyobb valószínűséggel támogassák az olyan egészségfejlesztési intézkedéseket, mint a rákszűrés, a kockázati magatartás megelőzése, az otthoni balesetek megelőzése és a családi oktatási programok,
• a megelőző orvosi szolgáltatásokról való tájékoztatás szintje megfelelő legyen, és ezeket a szolgáltatásokat hatékonyan használják,
• a sürgősségi szolgálatok kevésbé legyenek zsúfoltak, és csökkenjen a szükségtelen kórházi kezelések száma,
• alacsonyabb egészségügyi kiadások.

 Célkitűzés:

Ausztráliában az egészségügyi szolgáltatások minőségére vonatkozó fő keretrendszerek, beleértve az NQSHS (National Quality and Safety Health Service) szabványokat és a Royal College of Medicine általános szabványait, az egészségügyi műveltség előmozdítására irányuló intézkedéseket írnak elő.

 Célcsoport:

Észak-Új-Dél-Wales minden szintű egészségügyi dolgozója számára egészségügyi szakmai kézikönyvet dolgoztak ki.

 Módszer:

Az akkreditációs szabványok azt jelentik, hogy a betegeknek biztonságos, magas színvonalú ellátást kell nyújtani. Ez azt jelenti, hogy el kell ismerni a betegek jogát arra, hogy partnerek legyenek saját ellátásukban. A kézikönyv segít az egészségügyi szakembereknek abban, hogy a betegeknek megadják az eszközöket ahhoz, hogy a lehető legjobb döntéseket hozhassák meg egészségük érdekében.

 Eredmény:

A képzési anyagokhoz való hozzáférés támogatja az ápolószemélyzet szakmai fejlődését, javítja munkájuk minőségét és azt, hogy képesek legyenek megfelelni a betegek, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévők igényeinek.

 Miért érdemes ezt a terméket választani :

A kézikönyv egyszerű és olcsó módja az egészségügyi személyzet ismereteinek, motivációjának és készségeinek fejlesztésére.

 Ausztrália - Egészségügyi műveltség kézikönyv

 Célkitűzés: 

2012-ben az osztrák Miniszterek Tanácsa az "Egészséget mindenkinek" politika részeként tíz célkitűzést fogadott el az egészséget meghatározó tényezők javítása érdekében. E célok közül a harmadik a lakosság egészségügyi műveltségi szintjének javítása volt.

 Módszer:

A közigazgatás, a társadalombiztosítás, a kutatóintézetek és a civil társadalom 30 szakértőjéből álló munkacsoport részcélokat és mutatókat dolgozott ki, többek között:

• az egészségügyi rendszer egészségügyi műveltségének javítása az érdekelt felek és az érintettek bevonásával (például "műveltségpárti" szervezetek kialakításával),
• az emberek egészségügyi ismereteinek erősítése, figyelembe véve a kiszolgáltatott helyzetben lévőket (például az oktatási rendszerrel való együttműködés révén),
• az egészségügyi műveltség integrálása a szolgáltatási és termelési szektorba (gazdasági rendszer).

 Eredmény: 

A nemzeti egészségügyi reformfolyamat lehetőséget adott a rendszer egészségügyi műveltségének javítására. A következő lépések történtek: az egészségügyi kulturális felelős osztrák platform létrehozása, amely az egészségügyi műveltséggel kapcsolatos kezdeményezések irányító szerve; részvétel az európai és nemzeti egészségügyi műveltségi felmérésekben; az egészségügyi műveltségre összpontosító tájékoztatási és kommunikációs kampányok; valamint az egészségügyi kultúrát támogató szervezetek fejlesztése. Az egészségügyi műveltséget az egészségügyi szakemberek szakmai készségeként is népszerűsítik.

 Miért: 

A 3. egészségpolitikai célkitűzés, az egészségügyi műveltség elfogadása óta ez a téma rendszeresen szerepel az osztrák közbeszédben. A kormányprogramban is szerepel, az egészségügyi szakemberek képzési programjaiban is megjelent, és az e területen végzett kutatások eredményei számos új, a gyakorlatok javítását célzó kezdeményezéshez vezettek. A közös döntéshozatalban és a kizárólag az egészségügyi ágazaton túlmutató tevékenységekben még mindig van tennivaló.