A nyilvánosság bevonásának célja lehet az emberek tájékoztatása a biomedicina új fejleményeiről, a vita ösztönzése vagy a további konzultáció vagy részvétel megalapozása, valamint olyan párbeszéd indítása, amely cserébe a politikai döntéshozatalban is szerepet játszhat. Ez általánosságban is ösztönözheti a nyilvánosság elkötelezettségét.

A nyilvános vitának nem csak arról kellene szólnia, hogy a nyilvánosságot a biomedicináról tájékoztassuk, hanem arról is, hogy feltárjuk az orvosbiológiai fejlemények és a társadalmi felfogások és értékek közötti kölcsönhatást. A vita e feltételek közé helyezése segít a tudás és a hatalom közötti egyensúlyhiány megszüntetésében, amely akkor fordulhat elő, amikor a nyilvánosság szakértőkkel vagy tisztviselőkkel lép kapcsolatba.

A legtöbb államban a média fontos szerepet játszik az ismeretek megszilárdításában és az információk terjesztésében. Ez a helyzet akkor is, amikor az orvosbiológiai kutatás, a kezelési módszerek, az orvosbiológiai technológiák és alkalmazások terén elért eredményekről tudósítanak, az aktuális eseményekkel és kérdésekkel kapcsolatban egyértelművé teszik ezt a tudást, valamint új információkat és szakértelmet közvetítenek.

A szabad sajtó fontos szerepet játszik a társadalomban (mint a "negyedik hatalom"), mivel az információ manipulációjának leleplezésére, az ortodoxiák megkérdőjelezésére és az új ismeretek értékelésére szolgál. A közszolgálati média nagyszámú emberhez jut el, de gyakran úgy tekintik, hogy egy bizonyos "szemszögből" tudósít, és megpróbál érzelmi reakciókat mozgósítani. Felelősek lehetnek az új fejlemények "felfújásáért" vagy a technikai bizonytalanság szintjének eltorzításáért. Mindazonáltal nem szabad alábecsülni a szerepét, mivel fontos információs csatornát jelent, ami elengedhetetlen a nyilvánosság bevonásához.

A közösségi média támogathatja és kiterjesztheti a közmédia funkcióját, de amennyiben önreferenciális "információs buborékokat" vagy "visszhangkamrákat" hoz létre, könnyen megerősítheti az előítéleteket és a félretájékoztatást, sőt, akár hamis információt is terjeszthet. További korlátot jelent, hogy nem mindenki fér hozzá ugyanahhoz az információhoz, mivel a közösségi médiában működő vitafórumok általában csak a tagok számára vannak fenntartva.

Az orvosbiológiai kutatók fontos szerepet játszhatnak a nyilvánossággal való kommunikációban az orvosbiológia fejlődése kapcsán. A kutatók és a nyilvánosság közötti eszmecsere elősegíti a tudományba vetett közbizalom erősödését, és segíti a tudósokat abban, hogy kutatásukat a társadalom érdekeinek és értékeinek figyelembevételével folytassák. A szakembereknek azonban gyakran speciális képzésre van szükségük ahhoz, hogy hogyan kommunikálják munkájukról a nem szakemberek felé. A nyilvánossággal való kommunikáció (például a sajtónak való nyilatkozás) a kutatók kötelezettségei közé tartozhat, különösen, ha munkájukat közpénzből finanszírozzák, és a támogatások feltételéül szabhatják. A kutatásról való korai és folyamatos tájékoztatás többek között szemináriumok finanszírozásával és támogatásával, weboldalak fejlesztésével és iskolai oktatási anyagok készítésével érhető el.

 Figyelembe kell venni a nyilvánosság információs igényeit és a különböző szereplők információszolgáltatói szerepét; különös figyelmet kell fordítani a következőkre a közösségi média növekvő szerepe az emberek tudatosságában és az orvosbiológiai fejlemények megítélésében.

 A kutatók és a média bevonása egyaránt hozzájárulhat a tudomány és a technológia iránti bizalom kultúrájának kialakításához.

 Meg kell fontolni, hogy a kutatók és a döntéshozók hogyan működhetnek együtt a médiával, hogy ösztönözzék és támogassák a tényszerű információk elfogulatlan bemutatását, valamint a különböző forrásokból származó bizonyítékok és vélemények józan kritikáját.

Lásd a következő példát Fehéroroszország, Franciaország, Ciprus, Németország

A nyilvánosság bevonásának egyik fontos szempontja az aggodalomra okot adó kérdések azonosítása. Ezek lehetnek olyan aggodalmak, amelyek felmerülését a szakértők és a politikai döntéshozók előre látják, és amelyeket részletesebben szeretnének feltárni, vagy lehetnek váratlan aggodalmak, amelyek akkor merülnek fel, amikor az emberek elkezdenek foglalkozni az orvosbiológiai fejlesztésekkel.

Az ilyen fejlesztések körüli korai vita segíthet megelőzni az aggodalmakat, mielőtt azok megrögzötté és nehezen kezelhetővé válnának. Lehetővé teheti, hogy az aggályokat idő- és költséghatékonyabb módon, például a technológiák tervezésének és gyakorlati bevezetésének módján keresztül történő kiigazítással lehessen kezelni. 

 Az aggodalomra okot adó kérdések korai szakaszban történő kezelése bizalmat adhat a politikai döntéshozók és a kutatók céljaik szélesebb körű elfogadhatósága iránt.

 Az aggodalomra okot adó kérdések azonosítása javíthatja az új fejlesztések sikeres végrehajtásának esélyeit.

Lásd a következő példát Finnország

A nyilvános viták fontos célja, hogy információkat gyűjtsenek a nyilvánosság véleményéről és a közbeszéd tartalmáról annak érdekében, hogy világos döntéshozatal születhessen.

Fontos tudni, hogy a nyilvánosság véleményének bizonyítékai milyen mértékben jelentenek megalapozott következtetéseket, és milyen mértékben fejezik ki a mögöttes meggyőződéseket vagy értékeket. Az is fontos lehet, hogy tudjuk, mi támasztja alá ezeket a nézeteket (például műszaki ismeretek vagy vallásos hit), mennyire megalapozottak, továbbá milyen módon és milyen okokból változhatnak meg idővel.

Meg kell fontolni, hogy milyen típusú bizonyítékok lesznek relevánsak a nyilvánosság véleményének megértéséhez (pl. mennyiségi vagy minőségi), és hogy a bizonyítékok felhasználása hogyan lesz indokolt. Ilyen a megfigyelésen alapuló kutatás, például a közösségi média elemzése költséghatékony lehet, de információszolgáltatási képessége korlátozott az információ feletti kontroll hiánya és a munkahelyi társadalmi dinamika miatt.

 A nyilvánossággal való interakció lehetőséget biztosít a nyilvánosság véleményének összegyűjtésére, hogy megerősítse vagy megcáfolja az alábbiakkal kapcsolatos kijelentéseket és (esetleg) a nézetek elterjesztését egy adott téma kapcsán.

 A nyilvánossággal való interakció bizonyos formái segíthetnek megérteni azokat az alapokat, amelyeken a közvélemény nézetei felépülnek, és feltárni azokat a tényeket és meggyőződéseket, amelyekből inspirálódnak.

A nyilvános vita célja lehet a nyilvánosság bevonása a döntéshozatalba, például a szakpolitikai lehetőségek meghatározásának alakítása, vagy a nyilvánosság bevonása az új technológiák irányításába, nyomon követési vagy felülvizsgálati tevékenységek révén.
A nyilvánosság részvétele számos előnnyel jár, többek között a képviselet révén megnövekedett legitimitással és a társadalmi értékeknek való megfelelés biztosításával. Fontos azonban megérteni a közreműködő nyilvánosság tagjai és a szélesebb nyilvánosság közötti kapcsolatot, amelynek érdekei a tét (lásd a következő szakaszt: "Kit kell bevonni?").

 Mérlegelni kell a nyilvánosság részvételének vagy a döntéshozatali folyamatokban való részvételének lehetőségeinek megteremtését (például a lehetséges szakpolitikai lehetőségek feltérképezésének szakaszában), valamint a kapacitásépítést és az irányításban való részvétel lehetőségeinek előmozdítását (pl. betegpanelek).

Lásd a következő példát Franciaország