Nincs egyetlen, átfogó, homogén és változatlan "nyilvánosság". Fontos, hogy kik vesznek részt a nyilvános vitákban, különösen akkor, ha egyesek, akik részt kívánnak venni, nem tudják ezt megtenni. A nyilvános vitákról való gondolkodás során fontos mérlegelni, hogy kiket kellene bevonni, milyen érdekeket képviselnének, és hogy vannak-e akadályai a részvételnek bizonyos csoportok számára.

A "nyilvánosságról" való beszéd gyakran homogenitást sugall, holott a valóságban minden társadalomban különböző társadalmi érdekek és perspektívák jelennek meg. Nem minden kérdés érinti mindenki érdekeit egyforma mértékben, de mindenkinek joga van ahhoz, hogy a nyilvános vitában megszólaljon.

Egyes nyilvánosságok, mint például a nyílt konzultációk és a meghívás nélküli nyilvános viták résztvevői, önszelektívek lehetnek. Számos meghívásos nyilvános vita során, különösen azokban, amelyek célja a közvélemény megkérdezése, a résztvevők demográfiai adatokon alapuló és a társadalomtudományok bevett módszerei szerint gondosan összeállított minták lehetnek.

A célközönség lehet a közvetlenül érdekelt, gyakran érdekelt félnek nevezett személy. A közvetlen érdekeltséggel rendelkezők véleménye fontos lesz az orvosbiológiai fejlesztésekről szóló nyilvános vitában, de közvetve sokan mások is érintettek lehetnek. Amennyiben a biomedicina fejlődése potenciálisan mindenki számára átalakítja a lehetőségeket, mindenki érdekelt, és ezért "érdekelt fél".

Meg kell fontolni, hogy miként lehet képviselni az alacsony mértékben, de esetleg nagy gyakorisággal érintettek, valamint a nagymértékben, de alacsony gyakorisággal érintettek érdekeit. Ezek az emberek térben és időben távol lehetnek a fejlesztés kezdeti megvalósításától. 

 Az orvosbiológiai fejlesztésekben mindenki potenciálisan érintett. Fontolóra kell venni a különböző érdekek és eltérő hatások körének azonosítását vagy feltérképezését.

 Fontos, hogy elkerüljük egyes érdekelt felek véleményének igazságtalan előnyben részesítését, és elismerjük mind a közvetetten érintetteket, mind pedig a közvetlenül érintetteket.

 A hátrányos helyzetű csoportok felülreprezentáltsága kívánatos lehet annak biztosítása érdekében, hogy hangjukat hallassák a nyilvános felületeken.

 Fontos, hogy ne feltételezzük, hogy például a civil társadalmi csoportok vagy a betegek érdekcsoportjai a civil társadalom egésze vagy az összes beteg nevében beszélnek. 

 Ugyanilyen fontos szem előtt tartani, hogy azok, akik a nyilvános és közösségi médiában a leghatározottabbak, nem feltétlenül képviselik a lakosság többségének véleményét.

Az olyan fejlesztések esetében, amelyek potenciálisan mindenki érdekeit érintik, általában nem célszerű és nem is szükséges a teljes lakosságot bevonni a nyilvános vitába. A lakosság egy mintája hasznos támpontot adhat a társadalomban jelenlévő közvélemények skálájáról.

A minta meghatározását és méretét meg kell fontolni és meg kell határozni, ezért azok eredendően szubjektív értékeléseken alapulnak. Fontos törekedni annak elkerülésére, hogy ezek az értékelések a meglévő érdekek relevanciájával kapcsolatos elfogult feltételezéseken alapuljanak. meghatározásának kritériumait és a minta méretét azonban el kell dönteni, és így azok megítélésen alapulnak. Fontos megpróbálni elkerülni, hogy ezek az ítéletek elfogult feltételezéseket tartalmazzanak arról, hogy milyen érdekek relevánsak.

 Gondosan meg kell fontolni a reprezentatív minta meghatározásához szükséges paramétereket.

 A nemzeti népszavazások informatívak lehetnek, de nem helyettesíthetik a nyilvános vitát; hatékony nyilvános vita hiányában kontraproduktívak lehetnek. 

 A lakosság reprezentatív mintájának bevonása segíthet felhívni a politikai döntéshozók figyelmét a közérdek esetleges torzulásaira, amelyeket az intenzív lobbizás, vagy érdekcsoportok kampányai okozhatnak.

Lásd a következő példát Írország

Egy nyilvános vitatevékenység kezdeményezésekor szükségessé válhat, hogy különleges lépéseket tegyünk azok hangjának meghallása érdekében, akiknek nem nyilvánvaló vagy közvetett érdekeik vannak, vagy akik esetleg akadályokba ütköznek a részvételben. Sok társadalomban például a kisebbségi etnikai közösségek nem élveznek egyenlő hozzáférést a nyilvánossághoz. Előfordulhat, hogy a lakosság egyes érintett csoportjai nem kapnak lehetőséget a nyilvános vitában való részvételre, vagy nem találnak rá lehetőséget. Egyesek - nyelvi, fizikai vagy pszichológiai akadályok, illetve kulturális vagy vallási okok miatt - még arra sem képesek, hogy részt vegyenek egy eseményen. Bizonyos esetekben ez a lehetőséghiány az emberi jogaikhoz kapcsolódhat, vagy súlyosbíthatja a társadalmi és politikai kirekesztés meglévő formáit.

A gyermekeket és a fiatalokat különösen érdeklik a technológiai útvonalak elfogadásának hosszú távú következményei. Újszerű perspektívákat és sajátos nézeteket nyújthatnak, de eltérő megközelítésekre lehet szükség ahhoz, hogy lehetővé váljon a nyilvános vitákban való biztonságos részvételük, különösen, ha a téma érzékeny. Az idősek ugyanilyen jelentős részét képezik az általános népességnek, és gyakran aránytalanul nagy mértékben érintettek az egészségügyi szolgáltatások változásaiban.

A kisebbségi hangok könnyen elveszhetnek a kvantitatív vagy aggregatív megközelítésekben, amikor a résztvevőket véletlenszerűen vagy az általános népesség reprezentatív mintájaként választják ki.

A meglévő releváns hálózatok és érdekcsoportok lehetőséget biztosíthatnak a kérdés iránt különösen érdeklődők, illetve az egyébként nehezen elérhető, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek bevonására. Külön lépéseket kell tenni a társadalmilag marginalizált csoportok bevonása érdekében is, akik kevésbé valószínű, hogy részt vesznek például toborzókkal vagy megbízható közvetítőkkel való együttműködés révén.

Az egész joghatóságot érintő politikai kérdések eltérő módon érinthetik a különböző földrajzi területeken élő emberek érdekeit. Ez különbségeket jelenthet a nagyvárosi és a vidéki, az északi és a déli, az ipari és a szolgáltató központok, a szárazföldi és a tengeri területek stb. között.

 A fiatalok részvételét az iskolai vagy ifjúsági csoportokon keresztül lehet biztonságosan lehetővé tenni. 

 Az idősek részvételének ösztönzése érdekében szükséges lehet a kommunikációs eszközöket az igényeikhez igazítani.

 A megbízható közvetítők megkönnyíthetik a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek részvételét oly módon, hogy hangjukat meghallgassák, és megvédjék a veszélyeztetett személyek magánélet. 

Lásd a következő példát Németország, Egyesült Királyság