A rendelkezésre álló egészségügyi szolgáltatásokról, valamint azok megtalálásáról és igénybevételéről való ismeretek hiánya az egyik fő probléma, amely befolyásolja az emberek képességét arra, hogy megtalálják a szükséges egészségügyi ellátást. 

Az egészségügyi ellátás, a rendszerek és a környezet egyre összetettebbé váltak, ami megnehezítheti az egyének számára a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Ezért felelősek vagyunk azért, hogy ezeket a szolgáltatásokat úgy szervezzük meg, hogy azok olyan koherens ellátási utakat és lehetőségeket biztosítsanak, amelyeket az emberek megértenek, elérnek és eligazodnak bennük. 

Az egészségügyi műveltség terén a kutatások és a gyakorlat arra utalnak, hogy a nehezen elérhető egyénekkel és csoportokkal való tájékoztatás és kommunikáció elősegítése érdekében mediátorokat, betegjogi képviselőket stb. kell alkalmazni. 

Kontextus

Először is, az egészségügyi szolgáltatásoknak könnyen hozzáférhetőnek és elérhetőnek kell lenniük az emberek számára. Megfelelő alapellátást kell találniuk, ami az első lépés az egészségügyi rendszerhez való hozzáféréshez, különösen súlyos betegség esetén. A megfelelő ellátás keresése és hatékony igénybevétele a másokkal szembeni felelősség kérdése is, különösen a fertőző betegségek kezelése és terjedésük lassítása terén. 

A megfelelő ellátáshoz való hozzáférés központi tényező az ellátásban mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentésében és az egészségügyi eredmények javításában. Számos elemet kell figyelembe venni annak meghatározásakor, hogy az ellátás megfelelő-e: 1) az ellátás egyértelmű bizonyítékokon alapul, hogy hatékony és javítja az egészséget, és olyan egészségügyi szakemberek nyújtják, akik olyan szakértelemmel rendelkeznek, amely lehetővé teszi számukra a kulturális dimenziók tiszteletben tartását; 2) az ellátás figyelembe veszi az erőforrások felhasználását, a régiók és népességcsoportok igényeinek megfelelően, valamint a "költséghatékonyság" elvét; 3) úgy történik, hogy garantálja az ellátás méltányosságát; 4) betegközpontú, azaz figyelembe veszi a betegek környezetét, kultúráját, autonómiáját, szükségleteit és preferenciáit, bevonja őket és képessé teszi őket az önrendelkezésre.

Kihívás

Ahhoz, hogy a betegek megfelelő ellátáshoz juthassanak, ismerniük kell jogaikat. Ez azt feltételezi, hogy tisztában vannak az egészségügyi szolgáltatások létezésével, és tudják, hogyan vehetik igénybe azokat. Ha nem tudják, fennáll a veszélye annak, hogy nem tudnak elég gyorsan hozzáférni az ellátáshoz. Ebben a tekintetben a korlátozott egészségügyi műveltséggel rendelkező emberek nagyobb valószínűséggel találkoznak nehézségekkel, és ezért későn kerülnek kezelésre.

A nem megfelelő egészségügyi műveltség összefügg az egészségügyi szolgáltatások és erőforrások szükségtelen és nem megfelelő igénybevételével is. Ez jelentős probléma Európában, ahol minden hatodik ember azt állítja, hogy nehezen tudja, melyik szakemberhez forduljon, ha beteg . 

Az egészségügyi műveltséget nem szabad magától értetődőnek tekinteni, különösen a speciális szükségletekkel vagy egyéb nehézségekkel küzdő emberek körében, akiknek nehézséget okoz az ellátás megtalálása és igénybevétele, valamint az egészségügyi rendszerben való eligazodás. Például a tartós mentális egészségügyi problémákkal küzdő emberek, az idősek és a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetűek nagyobb valószínűséggel maradnak le a rendelésekről, ami különösen akkor aggasztó, ha ezek a rendelések olyan megelőző tevékenységeket foglalnak magukban, mint a szűrővizsgálatok vagy a krónikus betegségek ellenőrzése.

Az egészségügyi rendszerek számára kihívást jelenthet annak biztosítása, hogy a lakosság minden tagja egyénileg hozzáférjen a megfelelő ellátáshoz, különösen akkor, ha azok komplexek és széttagoltak. Gondoljunk például a migránsok ellátásának nehézségeire, tekintettel a nyelvi akadályokra és a kommunikációs nehézségekre. Meg kell azonban jegyezni, hogy a migránsok egészségügyi műveltsége európai országonként eltérő; egyes országokban, például Ausztriában, egyes migránsok körében magas szintű egészségügyi műveltségről számolnak be, míg máshol, például Dániában, fordított a helyzet. Ebben a tekintetben megfontolandó lenne kulturális közvetítők vagy népszerűsítő szakemberek alkalmazása, akik "lefordítják" az egészségügyi rendszert a betegek számára.

Intézkedések, eszközök és bevált gyakorlatok

Azok az egyének, akik fejlesztik egészségügyi műveltségüket, egyre inkább képesek lesznek megfelelő ellátást találni, felelősségteljes magatartást tanúsítani és segítséget kérni. Az egészségügyi rendszereknek a maguk részéről kötelességük a megfelelő és könnyen hozzáférhető ellátás kialakítása.

Egyéni igények :

Az egészségügyi rendszerek felelősségei :
  • tájékoztatást kapjanak a betegjogaikról, beleértve a rendelkezésre álló különböző kezelési lehetőségek ismertetését, és követelhessék a megfelelő ellátást,
  • az egyén egészségi állapotával kapcsolatos lényeges információkat kapjon,
  • képes legyen a különböző betegségek tüneteinek azonosítására és értelmezésére,
  • tudja, mikor és hol kérjen segítséget,
  • képesnek kell lennie arra, hogy átgondolja saját cselekedeteinek másokra gyakorolt hatásait (például egy fertőző betegség esetén).
  • a kulturális tudatosság és az ellátás megértésének előmozdítása, szükség esetén interkulturális közvetítők alkalmazása, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat a migránsok és a hasonló helyzetben lévő emberek kulturális sajátosságaihoz igazítsák, valamint különböző terápiás lehetőségek kínálása,
  • könnyen hozzáférhető tájékoztatás nyújtása a különböző ellátási lehetőségekről, minden releváns nyelven,
  • koherens és egyszerű egészségügyi környezet kialakítása, amelyben az emberek el tudnak igazodni,
  • a betegek bevonása az igényeikhez igazított, felhasználóbarát rendszerek fejlesztésébe.

 

Vissza Healthcare Integration of Roma and Sinti Communities - Italy

NEW ADDITION

Healthcare Integration of Roma and Sinti Communities - Italy

The Italian Minister for Family, Natality and Equal Opportunities, through UNAR, has launched a €2.7 million project aimed at strengthening health literacy among Roma and Sinti communities. The initiative is coordinated by the Catholic University of Rome, with the support of the Italian Red Cross and the National Blood Centre.

 Aim and objectives:

The project aims to improve healthcare integration, reduce health inequalities, identify the most critical issues through a targeted survey, and promote equitable access to quality health and social care services by removing barriers to care and providing clear, reliable, and accessible health information.

 Target group:

The project targets Roma and Sinti communities, with particular attention to children, women, young people, persons with disabilities, and individuals in socio-economic or health vulnerability. It also involves healthcare and social care professionals, local facilitators, local authorities, and health services through training and awareness-raising activities.

 Method:

The project combines data collection, needs assessment, and culturally appropriate interventions. It analyses sociodemographic and housing conditions, general health status, access to healthcare services, prevention and screening, vaccination status, mental health, lifestyles, blood donation and transfusion, and sexual health.

It also includes the development of the “Info Salute Rom e Sinti” portal, social media channels, a virtual helpdesk, and training activities for healthcare professionals on Roma and Sinti culture and access to the National Health Service.

Particular attention will also be devoted to identifying and analysing sex and gender disparities.

 Outcomes:

The expected outcomes include improved access to healthcare services, increased awareness of prevention, greater capacity of communities to use available health services, stronger trust between users and providers, and better evidence to inform future policies and interventions.

 Added value: 

The project combines research, health education, digital communication, service guidance, and professional training. The partnership between the Catholic University of Rome, the Italian Red Cross, the National Institute of Health, and the National Blood Centre ensures scientific quality, territorial outreach, and potential replicability in other vulnerable contexts.

  • Diminuer la taille du texte
  • Augmenter la taille du texte
  • Imprimer la page

Health literacy and patient journeys

Health literacy and patient journeys

 Célkitűzés: 

Az egészségügyi intézményeknek lehetővé kell tenniük, hogy felhasználóik koherens és gördülékeny ellátási utat kövessenek. A betegútvonal feltérképezése (lásd az alábbi példát) egy olyan módszer, amely áttekintést ad a betegnek az ellátási útja során szerzett tapasztalatairól.

 Módszer: 

A betegútvonal-térkép áttekintést nyújt a beteg és a különböző személyzet és szolgáltatások közötti összes érintkezési pontról az egészségügyi intézményben történő ellátás során. A térkép az összes érintkezési pontra kiterjed, a látogatás előtt, alatt és után.

 Eredmény:

Ez a módszer információt nyújt a betegek tapasztalatairól az egészségügyi ellátási útvonaluk során az egészségügyi rendszer struktúrájában, valamint általában a betegáramlásról. Megkönnyíti az ellátás minőségének javítására, a hatékonyság növelésére és a betegelégedettség javítására irányuló stratégiák kialakítását.

 Értelme:

A betegutak feltérképezése egyre értékesebb eszköz, amely többféleképpen alkalmazható minden típusú és méretű egészségügyi szervezet számára. Többek között segít rávilágítani azokra az akadályokra, amelyekkel a betegek az ellátáshoz való hozzáférés során szembesülnek, meghatározni, hogyan javítható a betegélmény a kezelés során, és meghatározni a betegek kezelés utáni támogatásának módjait.

 

Táblázat: példa a betegútvonal-térképre

  • Diminuer la taille du texte
  • Augmenter la taille du texte
  • Imprimer la page