Olyan természetes személy, aki egy állam törvényeinek és politikájának hatálya alá tartozik, és az állam által védett jogokat élvez. Az olyan összetett kifejezésekben, mint például a "polgári gyűlés", az "állampolgár" jelentése tágabb, mint az állampolgársággal rendelkező vagy az adott államban szavazásra jogosult személyeké.

Tartós diszkurzív találkozások, amelyek során a résztvevők egy közös érdeklődésre számot tartó kérdéssel foglalkoznak az információk megosztása, a bizonyítékok vizsgálata és kölcsönösen tiszteletteljes érvelés révén. 

Egy folyamat megtervezése és alakítása a résztvevők által, akár egymás között, akár a nyilvános vita kezdeményezőjével való egyeztetés útján.

Ebben az útmutatóban az "irányítás" a hatalom vagy a hatóság elszámoltatható használatát jelenti a rendszereken vagy szervezeteken belüli normák és magatartásformák meghatározására, ellenőrzésére és érvényesítésére. Ez egyaránt jelentheti az emberek viselkedésének irányítását és a számonkérés biztosítását. Az irányítás kötelező és nem kötelező intézkedésekkel (jogi szabályozás, engedélyezési rendszerek, szakmai normák, magatartási kódexek, ajánlások stb.) A kormányzás az állami és a magánszereplők feladata egyaránt lehet. 

Az a személy, aki kezdeményező szerepet vállal egy nyilvános vitatevékenységben (lásd "meghívott/nem meghívott nyilvános vita"). A kezdeményező általában biztosítja vagy koordinálja a tevékenységhez szükséges erőforrásokat, és megbízhat szakembereket, hogy a nevében megkönnyítsék vagy lebonyolítsák a tevékenységet. 

A kezdeményező felelősségi körébe tartozó javasolt intézkedés módosítása vagy megerősítése céljából történő minőségi információszerzés. A cél jellemzően az, hogy a szempontok széles köréből kérjenek hozzájárulást. A konzultáció nyitott lehet a nyilvánosság számára (különösen olyan közpolitikai kérdésekben, amelyek közvetve mindenkit érinthetnek), vagy olyan célcsoportok vagy egyének számára, akiknek különleges érdekeik, ismereteik vagy szakértelmük van. A válaszadók önkéntesek.

A nyilvános viták tere; olyan fiktív kommunikációs környezet, amelyben a magánszemélyek közösen megfogalmazhatják és megvitathatják az őket érintő társadalmi kihívásokat, és befolyásolhatják a politikát. A gyakorlatban ezt intézmények, például társadalmi és politikai intézmények, valamint a média támogathatják. 

A kvantitatív módszerek olyan információkat gyűjtenek, amelyeket számértékek formájában adnak ki (például azoknak az embereknek a száma vagy aránya, akik egy adott kérdésre egy adott választ adnak)

A kvalitatív módszerek diszkurzív információkat szolgáltatnak, és általában lehetővé teszik az érdeklődésre számot tartó jelenségek mélyreható feltárását a kérdezés és a reflexió révén.

A meghívásos nyilvános vita során a felelős hatóság felkéri a nyilvánosság tagjait, hogy vegyenek részt egy általuk meghatározott célú tevékenységben; a nem meghívásos nyilvános vita során a nyilvánosság és a civil társadalmi szervezetek tagjai a felelős hatósághoz fordulnak, hogy változtatást érjenek el.

Ebben a dokumentumban és az Oviedói Egyezmény 28. cikkében a "nyilvános vita" átfogó fogalma a nyilvános szférában (azaz nem szakmai kontextusban) zajló diszkurzív interakciók leírására szolgál, amelyeken keresztül az egyének és csoportok azonosíthatják, feltárhatják és megoldhatják különböző érdekeiket olyan ügyekben, amelyek mindannyiukat érintik (vagy potenciálisan érinthetik). (Lásd még "vita".) 

Olyan szervezett tevékenység, amelynek célja, hogy egy adott témáról nyilvános vitát ösztönözzön, és abban a reményben, hogy az tájékoztatni fogja a szakpolitika kialakítását vagy a kormányzást, illetve befolyásolja azt.

A "nyilvános párbeszéd" a szakemberek, politikai döntéshozók és nem szakemberek közötti tanácskozó jellegű elköteleződés olyan formája, amelyben a résztvevők egymásra figyelnek és egymásnak válaszolnak, és amely a hatalmi és tudásbeli aszimmetriák semlegesítését célzó feltételek mellett zajlik.

Many social scientists and public engagement practitioners prefer the plural term ‘publics’ to the singular ‘public’ to avoid implying the existence of a single homogeneous group or that ‘the public’ has objective existence independently of the issues in question.

A meghívott részvétel úgy alakítható ki, hogy bizonyos kritériumok, például szociodemográfiai kritériumok alapján reprezentatív legyen az általános népességre vagy a népesség egy bizonyos részhalmazára nézve. A minta megfelelő mérete, a reprezentativitás kritériumai és a "reprezentatív" eredményeknek tulajdonítható jelentés mind gondos kritikai mérlegelést igényelnek.

A hatóságok, a szakértők és a polgárok mind a nyilvánosság bevonására irányuló tevékenység vagy vita résztvevőinek tekinthetők. (Nyilvánosság/közönség) - sok társadalomtudós és a közéleti szerepvállalással foglalkozó szakember a többes számú „nyilvánosság” kifejezést részesíti előnyben az egyes számú „nyilvánosság” helyett, nehogy egyetlen homogén csoport létezésére utaljon, vagy hogy a „nyilvánosság” objektív létezése az adott kérdésektől függetlenül létezzen.

Minden olyan diskurzus, amelyben több egyén vagy csoport kölcsönhatásba lép egymással, hogy bizonyítékok, érvek és értékek bemutatásával azonosítsák, feltárják és megoldják eltérő nézeteiket és érdekeiket. Ebben a dokumentumban a "vita" ezen általánosabb fogalmát meg kell különböztetni a két szembenálló fél közötti hivatalos vitától, amely az egyikük által előterjesztett indítványról szól. (Lásd még "nyilvános vita").