Cél:
A cél az egészséggel kapcsolatos műveltség javítása országos szinten, az egészséggel kapcsolatos információk megismeréséhez, megértéséhez és felhasználásához szükséges kognitív és szociális készségek fejlesztésével, ezáltal javítva az egészséget és az egészség megőrzését.
Célkitűzés:
- értékelő skálák kidolgozása és alkalmazása a lakosság egészséggel kapcsolatos tudásszintjének meghatározására,
- pontos, hozzáférhető és használható egészségügyi információk előállítása és terjesztése,
- egészségügyi alkalmazások fejlesztése és megvalósítása, mint például az MHRS, az orvosi rendelések foglalására szolgáló központosított rendszer, valamint az E-NABIZ, a betegek egészségügyi információkezelő rendszere, amelyet a polgárok és az egészségügyi szakemberek használnak a diagnózisok, kezelések, vizsgálatok és vizsgálati jelentések, képalkotó diagnosztikai feljegyzések és jelentések, orvosi receptek, védőoltások, orvosi látogatások, valamint a betegek korábbi és jövőbeli időpontjainak megtekintésére,
- az egészségügyi szakemberek egészségügyi ismereteinek javítása,
- a közvélemény figyelmének felhívása a betegségekre és a kockázati tényezőkre,
- az egészséges életmód előmozdítása,
- a lakosság figyelmének felhívása arra, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat megfelelően igénybe kell venni,
- nyomon követési és értékelési folyamatok végrehajtása.
Célcsoport:
A cél az összes lakossági csoport elérése, beleértve a gyermekeket, terhes nőket, szülőket, fogyatékossággal élőket és időseket.
Módszer:
A cselekvési terv végrehajtása az érintett érdekelt felekkel, például az egyetemekkel, a TÜİK-kel (Török Statisztikai Intézet), a TRT-vel (Török Rádió és Televízió), a magán televízió- és rádiócsatornákkal, a minisztériumokkal és a nem kormányzati szervezetekkel együttműködve történik. A minisztériumok és regionális szervezeteik saját hatáskörükön és illetékességükön belül egészségügyi ismeretekkel kapcsolatos projekteket készítenek elő (a Családügyi és Szociális Szolgáltatások Minisztériuma például az Egészségügyi Minisztériummal együttműködve képzéseket szervez családok számára). A következő intézményekkel tervezik az együttműködést:
- TUIK: értékelő skálák alkalmazása a lakosság egészségügyi ismeretei szintjének meghatározására,
- Egyetemek: a minősítő skálák eredményeinek értékelése és tudományos publikációk készítése,
- TRT, magán rádió/tévécsatornák, hagyományos és új média: a felnőttek egészséggel kapcsolatos ismereteinek bővítését célzó tartalom előkészítése,
- Törökország Önkormányzatok Szövetsége és az érintett civil szervezetek: a tevékenységek szervezése és terjesztése az országban,
- Török Zöld Félhold Társaság: a függőséggel kapcsolatos tudatosság növelése,
- Egészségügyi Világszervezet: tanulmányok a függőségről és a gyógyszerek ésszerű használatáról.
A cselekvési terv keretében végzett tevékenységek hatékonyságának és folyamatosságának előmozdítása:
- az egyes intézmények küldetésétől, jövőképétől és munkaterületétől függően a partnerintézmények közül egy vezető intézményt jelölnek ki, amelynek fél évente tevékenységi jelentést kell benyújtania,
- az elvégzett tevékenységekre vonatkozó adatok bekerülnek az érintett intézmények felelősségi körébe tartozó tevékenységek online nyomon követési platformjára,
- az Egészségügyi Minisztérium Egészségfejlesztési Igazgatósága felügyeli a folyamatot és a féléves jelentések elkészítését, hogy biztosítsa a cselekvési tervben meghatározott tevékenységek hatékonyságát és folyamatosságát.
Eredmény:
Az egészséges életmóddal kapcsolatos magatartásformák javulása és folyamatossága.
Értelme:
Az egészségügyi műveltség hiánya káros viselkedéshez és eredményekhez vezet, például az egészségügyi üzenetek rossz megértéséhez, a gyógyszerek helytelen használatához, a megelőző orvosi szolgáltatások alulhasznosítása és a sürgősségi szolgáltatások túlzott igénybevétele miatt megnövekedett kórházi felvételekhez. Ezek a helyzetek nemcsak az egészségügyi szolgáltatások hatékonyságát veszélyeztetik, hanem a termelékenység csökkenéséhez, a megbetegedések és a halálozás növekedéséhez, valamint magasabb egészségügyi költségekhez is vezetnek. Mindezt szem előtt tartva, az egészségügyi kultúra szintjének növelése az általános életminőség javulásához és az egészségügyi költségek jelentős csökkenéséhez vezethet.
Eredmények:
A "Felmérés az egészségügyi műveltségi szintről és a kapcsolódó tényezőkről Törökországban" (2018) és a Türkiye Health Literacy Scale (Türkiye Sağlık Okuryazarlığı Ölçeği TSOY-32) eredményei szerint a résztvevők egészségügyi műveltségi szintje 30,9% (elégtelen) vagy akár 38% (problémás-korlátozott). A társadalom valamennyi szegmensének egészségügyi műveltségi szintjének rendszeres mérése fontos jelzéseket ad az egészségügyi műveltség javítását célzó intézkedésekhez és szakpolitikákhoz.
A cselekvési tervnek a következő eredményeket kell elérnie:
- minden polgár hozzáférjen megbízható és érthető információkhoz,
- a gyermekek és családjaik tudatosságának növelése azáltal, hogy az egészségügyi ismereteket az alapoktatási tanterv részévé teszik,
- egészségesebb életmód,
- az emberek részt vegyenek a kezelésükkel és ellátásukkal kapcsolatos döntéshozatali folyamatban,
- tartsák be a kezelésükre vonatkozó előírásokat, ami segít csökkenteni a gyógyszerek beadásával és szedésével kapcsolatos hibákat,
- legyenek tájékozottak és vállaljanak felelősséget saját egészségükért és egészségügyi problémáikért,
- az emberek jobban legyenek tudatában a függőség elleni küzdelem szükségességének,
- az emberek ismeretekkel rendelkezzenek a reproduktív egészség, a munkahelyi egészség és biztonság, az idősek egészsége és gondozása, a betegellátás, a környezetvédelem, a krónikus betegségek, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az asztma, a fertőző betegségek stb. terén, és tartsák be a betegségkezelési programokat,
- nagyobb valószínűséggel támogassák az olyan egészségfejlesztési intézkedéseket, mint a rákszűrés, a kockázati magatartás megelőzése, az otthoni balesetek megelőzése és a családi oktatási programok,
- a megelőző orvosi szolgáltatásokról való tájékoztatás szintje megfelelő legyen, és ezeket a szolgáltatásokat hatékonyan használják,
- a sürgősségi szolgálatok kevésbé legyenek zsúfoltak, és csökkenjen a szükségtelen kórházi kezelések száma,
- alacsonyabb egészségügyi kiadások.
