Minden szinten nagyobb erőfeszítésekre van szükség az egészségügyi kultúra előmozdítása érdekében, amely ösztönzi az ellátáshoz való méltányos hozzáférést, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek számára. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi szinten közpolitikákat kell kidolgozni. Az egészségügyi kultúra terén elért előrehaladás más szereplőkkel (érdekcsoportok, koalíciók, szövetségek, hálózatok stb.) való ágazatközi együttműködést is igényel, valamint az egészségügyi hatóságok és rendszerek kapacitásain végzett munkát, a személyzet képességeinek és készségeinek megerősítése céljából.
Az egészségügyi müveltséget támogató közpolitika
Egyre több állami politika törekszik az egészségügyi műveltség előmozdítására. Európa-szerte az állami hatóságok mozgósítják erőiket az egészségügyi kultúra javítása érdekében, együttműködve a nem állami szereplőkkel, például egyetemekkel, vállalkozásokkal és civil szervezetekkel. Így több európai ország, úgy, mint Ausztria, Norvégia, Portugália és az Egyesült Királyság (Skócia) nemzeti cselekvési terveket fogadott el az egészségügyi műveltségről, amelyek országos szintű beavatkozásokat és programokat hajtanak végre a lakosság egészségügyi műveltségének javítása érdekében.
Az egészségügyi ismeretekkel rendelkező közösségek és kíválóságok mozgósítása
A közösségek ösztönzése az egészségügyi műveltségre alapvető fontosságú a méltányolhatóság előmozdítása szempontjából ezen a területen. Az egészségügyi műveltség valóban egy erősen ágazatközi és interdiszciplináris terület. Az ágazatok és tudományágak közötti fokozott együttműködés javíthatja a tudásátadást, valamint a partnerségek és a műveltségi programok eredményeit. Hivatalos és informális érdekcsoportok, koalíciók, szövetségek, hálózatok és platformok, valamint intézetek, szervezetek és szövetségek segítenek a társadalom különböző szintjein a műveltségi kapacitások megvitatásában, értékelésében és megerősítésében (néhány példa az alábbiakban).
Az egészségügyi műveltség fejlesztése a változás szereplőinek közreműködését igényli. Gyakran egészségműveltségi kíválóságoknak nevezik őket, akik a politika, a tudományos élet, az orvostudomány vagy a civil társadalom világából érkezhetnek. Bár a változás ezen szószólóinak jelenléte alapvető fontosságú, befolyásuk nagymértékben függ attól, hogy milyen támogatást nyújt az a szint, amelyen a döntések születnek. A sikeres megvalósításhoz elengedhetetlen egy olyan irányítási struktúra és kultúra, amely támogatja az egészségügyi műveltség innovációját és a minőség javítását (lásd az alábbi példát).
Kapacitásnövelés az egészségügyi hatóságokon és rendszereken keresztül
Az egészségügyi hatóságok és rendszerek akkor "emberközpontúak" leginkább, ha az egészségügyi műveltséget átfogó értékké és stratégiává teszik, és munkájuk minden aspektusába integrálják. A források közé tartozik Az egészségügyben jártas szervezetek tíz jellemzője, a kórházi jártasság bécsi modellje és az Ophelia eszköztár (lásd alább), amelyek felvázolják, hogyan lehet optimalizálni az egészségügyben való jártasságot a közösségeken és szervezeteken belül. Az egészségügyi műveltség felmérésének (HLS) eszköze az egészségügyi műveltség fejlődésének mérésére és nyomon követésére szolgál a lakosság és a szervezetek körében.
Az egészségügyi műveltség mint szakmai készség - a személyzet egészségügyi ismereteinek fejlesztése
Az egészségügyi műveltség lehetőséget és kötelezettséget teremt a személyzet képzésére, hogy a szükséges szakmai képesítést megszerezzék. Az egészségügyi jártassággal kapcsolatos kutatások és a közpolitikák végrehajtása fellendülőben van, és az ismeretek az egészségügyi rendszerek és az egészségügyi hatóságok által megkövetelt készséggé és kompetenciává válnak.
Ez azt jelenti, hogy az egészségügyi műveltséget be kell építeni a felsőoktatási tantervekbe és a posztgraduális képzésbe számos tudományágban. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy figyelmet kell fordítani az egészségügyi szakemberek tudására, készségeire és attitűdjeire, különösen akkor, amikor veszélyeztetett helyzetben lévő vagy korlátozott egészségügyi műveltségű emberekkel dolgoznak. Ebben a tekintetben fontos a különböző kultúrákból származó emberek és csoportok iránti érzékenység. Hasznos lesz továbbá a visszajelzések és a felhasználói vélemények nagyobb mértékű figyelembevétele, valamint az egészségügyi szolgáltatások közös előállításának hangsúlyozása.
.
Vissza
Ausztria - Egészségügyi műveltség, nemzeti egészségügyi célkitűzés
Laura HENNINGER
módosítva ennyi ideje: 2 év
Ausztria - Egészségügyi műveltség, nemzeti egészségügyi célkitűzés
Célkitűzés:
2012-ben az osztrák Miniszterek Tanácsa az "Egészséget mindenkinek" politika részeként tíz célkitűzést fogadott el az egészséget meghatározó tényezők javítása érdekében. E célok közül a harmadik a lakosság egészségügyi műveltségi szintjének javítása volt.
Módszer:
A közigazgatás, a társadalombiztosítás, a kutatóintézetek és a civil társadalom 30 szakértőjéből álló munkacsoport részcélokat és mutatókat dolgozott ki, többek között:
az egészségügyi rendszer egészségügyi műveltségének javítása az érdekelt felek és az érintettek bevonásával (például "műveltségpárti" szervezetek kialakításával),
az emberek egészségügyi ismereteinek erősítése, figyelembe véve a kiszolgáltatott helyzetben lévőket (például az oktatási rendszerrel való együttműködés révén),
az egészségügyi műveltség integrálása a szolgáltatási és termelési szektorba (gazdasági rendszer).
Eredmény:
A nemzeti egészségügyi reformfolyamat lehetőséget adott a rendszer egészségügyi műveltségének javítására. A következő lépések történtek: az egészségügyi kulturális felelős osztrák platform létrehozása, amely az egészségügyi műveltséggel kapcsolatos kezdeményezések irányító szerve; részvétel az európai és nemzeti egészségügyi műveltségi felmérésekben; az egészségügyi műveltségre összpontosító tájékoztatási és kommunikációs kampányok; valamint az egészségügyi kultúrát támogató szervezetek fejlesztése. Az egészségügyi műveltséget az egészségügyi szakemberek szakmai készségeként is népszerűsítik.
Miért:
A 3. egészségpolitikai célkitűzés, az egészségügyi műveltség elfogadása óta ez a téma rendszeresen szerepel az osztrák közbeszédben. A kormányprogramban is szerepel, az egészségügyi szakemberek képzési programjaiban is megjelent, és az e területen végzett kutatások eredményei számos új, a gyakorlatok javítását célzó kezdeményezéshez vezettek. A közös döntéshozatalban és a kizárólag az egészségügyi ágazaton túlmutató tevékenységekben még mindig van tennivaló.
Diminuer la taille du texte
Augmenter la taille du texte
Imprimer la page
Vissza
Ausztria - Alfabetizáció a kórházakban: a bécsi modell
Laura HENNINGER
módosítva ennyi ideje: 2 év
Ausztria - Alfabetizáció a kórházakban: a bécsi modell
Célkitűzés:
A bécsi modellnek kettős célja van: az egészségügyi intézményeken belül az anyagi feltételek előmozdítása, valamint olyan szakmai kultúra kialakítása, amely segíti a betegeket a kapott információk felhasználásában.
Célcsoport:
A Vienna Health Literate Organisation (V-HLO) kérdőívet az egészségügyi intézmények rendelkezésére bocsátják, hogy elvégezhessék saját önértékelésüket. A cél az intézmény erősségeinek és gyengeségeinek azonosítása az egészségügyi műveltség tekintetében.
Módszer
Az önértékelési eszköz kilenc szabványt és 22 alszabályt tartalmaz.
Bécsi Modell: 9 szabvány és 22 al-szabvány az egészségügyi intézményekben való egészségügyi műveltségre vonatkozóan
A szervezetnek :
Szervezet:
1. Olyan irányítási politikák és szervezeti struktúrák végrehajtása, amelyek elősegítik az egészségügyi ismeretek terjesztését
1.1. Elismeri, hogy az egészségügyi műveltség szervezeti felelősséget jelent
1.2. Minőségbiztosítás biztosítása az egészségügyi műveltség területén
2. Támogató anyagok és szolgáltatások kidolgozása az érintett érdekelt felekkel együttműködve
2.1. A betegek képviselőinek bevonása az anyagok és szolgáltatások fejlesztésébe
2.2. Bevonja a személyzetet az anyagok és szolgáltatások fejlesztésébe
3. Képzett személyzet, amely tudja, hogyan kell kommunikálni a betegekkel
3.1. Biztosítja, hogy a személyzetet a diagnózis, a terápia, a kezelés, az ápolás és a felelősségre vonási nyilatkozat elkészítését magában foglaló kommunikációs készségek terén képezzék ki
3.2. Biztosítani kell, hogy a személyzetet olyan kommunikációs készségekre képezzék ki, amelyek magukban foglalják a betegségmegelőzés és az egészségfejlesztés területén való jártasságot.
4. A tájékozódást és a hozzáférést elősegítő, barátságos környezet biztosítása
4.1. Biztosítja az akadálymentes internetes és telefonos kapcsolattartást
4.2. Megadja a létesítménybe való belépéshez szükséges összes információt.
4.3. A bejáratnál tájékozódási segédeszközöket kell elhelyezni, hogy a betegek és a látogatók könnyen eligazodhassanak.
4.4. Könnyen követhető navigációs és jelzőrendszerrel rendelkezik.
4.5. Biztosítani kell, hogy a betegek és a látogatók ingyenesen hozzáférhessenek az egészségügyi információkhoz.
5. Az egészségügyi műveltség elveinek alkalmazása a betegekkel való mindennapi kommunikációban
5.1. A betegekkel való személyes kommunikáció során követi az egészségügyi műveltség elveit.
5.2. Írott és audiovizuális anyagok tervezése az egészségügyi műveltség elveinek megfelelően.
5.3. Szükség esetén forrásokat biztosít a fordítók számára
5.4. Figyelembe veszi az egészségügyi műveltség elveit, amikor magas kockázatú helyzetekben kommunikál.
6. A betegek és a környezetükben élők egészségügyi ismereteinek javítása
6.1. Segít a betegeknek (és környezetüknek), hogy javítsák egészségügyi műveltségi szintjüket betegségük önmenedzselése érdekében.
6.2. Segítsük a betegeket (és környezetüket) abban, hogy javítsák egészségügyi műveltségi szintjüket az egészséges életmód kialakítása érdekében.
7. A személyzet egészségügyi műveltségének javítása
7.1. Segítse a személyzetet abban, hogy elérjék a munkájukkal kapcsolatos egészségügyi kockázatok kezeléséhez szükséges műveltségi szintet.
7.2. Segíti a személyzetet abban, hogy javítsa egészségügyi műveltségi szintjét az egészséges életmód elfogadása érdekében.
8. Hozzájárulás a régió egészségügyi műveltségéhez
8.1. Elősegíti az egészségügyi műveltséget a folyamatos és integrált gondozásban
8.2. Hozzájárulás a regionális lakosság egészségügyi ismereteinek fejlesztéséhez
9. Tapasztalatok megosztása és példamutatás
9.1. Az egészségügyi műveltség koncepcióinak és gyakorlatainak terjesztésének és fejlesztésének ösztönzése az egészségügyi ellátórendszerben.
Eredmény:
Azáltal, hogy lehetővé teszi az igények felmérését, ez az eszköz segít a kórházaknak abban, hogy növeljék az egészségügyi műveltség tudatosságát, és célzott intézkedéseket fogalmazzanak meg az e területen való reagálóképességük további javítása érdekében.
Értelme:
Az ellátás minőségének javítása megköveteli, hogy a kórházak fejlesszék a lakosság egészségügyi műveltségi szintjének figyelembevételét. Az önértékelési eszközök használata az egyik módja annak, hogy megfelelő politikákat és stratégiákat dolgozzanak ki ezen a területen, segítve az intézkedések rangsorolását és az érdekeltek mozgósítását.
Célkitűzés: 