Kommunikáció az egyének, az egészségügyi szakemberek és az egészségügyi hatóságok között
A betegek és az egészségügyi szakemberek közötti megfelelő kommunikáció hiánya hátráltathatja a betegközpontú ellátás és a közös döntéshozatalt. Ezért erőfeszítéseket kell tenni a valódi, érthetően folytatott párbeszéd előmozdítására, valamint az egészségügyi szakemberek és a hatóságok részéről arra irányuló erőfeszítésekre, hogy hatékonyabban érjenek el minden érintettet.
Kontextus
Az egyének, az egészségügyi szakemberek és az egészségügyi hatóságok közötti jobb kommunikáció valószínűleg szintén javítja a méltányolhatóságot. Emellett hozzájárulhat a közintézményekbe vetett bizalom erősítéséhez és életek megmentéséhez (egészségügyi válsághelyzetekben például a jól átgondolt, világos és átlátható kommunikáció ösztönözheti a közegészségügyi intézkedések betartását).
Az egyenrangú kommunikáció és a betegek és az egészségügyi szakemberek közötti valódi párbeszéd lehetőségének megteremtése hozzájárul annak biztosításához, hogy a rendelkezésre álló ellátási lehetőségek és a nyújtott ellátás érthető, releváns és alkalmazható legyen. A kommunikációnak nyíltnak és őszintének kell lennie arról, hogy mit tudunk, és mit nem, továbbá következetesnek, egyszerűnek, érthetőnek és empatikusnak kell lennie.
A világos, mindkét oldal részvételén alapuló kommunikáció - képessé teszi az egyéneket (és a csoportokat/közösségeket) arra, hogy saját döntéseket hozzanak. Ez feltételezi a közös nyelvezetet a szavak és fogalmak megválasztása révén, valamint a kérdések feltevésének és a valóban világos válaszok kapásának lehetőségét. Az egészségügyi szakemberek megfelelő kommunikációs stílusa ösztönzi az önmenedzselést és kompetenssé teszi a betegeket. A kommunikációnak nagyobb hatása lesz, ha a betegek megértik a kezelésüket és tudják, hogy képesek gondoskodni magukról.
Az egészségügyi hatóságoknak meg kell találniuk a legjobb módját annak, hogy elérjék az összes érintettet, különösen a kiszolgáltatott és nehezen elérhető helyzetben lévőket, például a hajléktalanokat, a digitálisan hátrányos helyzetűeket és a mozgáskorlátozottakat.
Kihívás
Európában átlagosan a felnőttek 15%-a mondja, hogy nehezen érti meg, amit az orvos mond, a felnőttek 18%-a mondja, hogy nehezen gondolkodik el az orvos által adott információn, hogy eldöntse, az vonatkozik-e rá, és a felnőttek 28%-a mondja, hogy nehezen érti meg a felírt gyógyszerek betegtájékoztatóját . Ezek a nehézségek valódi szakadékot mutatnak az egyének képességei és az egészségügyi hatóságok és egészségügyi szakemberek kommunikációs stílusa között. Az orvosok talán túlbecsülik kommunikációs képességeiket. Ugyanakkor az egészségügyi szakemberek növekvő munkaterheléséből és az orvoshiányból adódó kihívások Európa-szerte hatással lehetnek az egyének, az egészségügyi szolgáltatók és az egészségügyi hatóságok közötti kommunikáció hatékonyságára is.
A kommunikáció összetettsége és a közös nyelvezet hiánya - akár az eltérő beszélt nyelv, akár a két fél által nem értett kifejezések használata miatt - akadályozza a betegek és az egészségügyi szakemberek megfelelő kommunikációját.
A kommunikáció kihívásai nyilvánvalóak, különösen akkor, ha a betegnek komplex kommunikációs igényei vannak, amelyek speciális meghallgatást igényelnek. Ezért alapvető fontosságú, hogy a szóbeli kommunikáció mellett különböző kommunikációs módokat is biztosítsunk.
Az egészségügyi szakemberek által használt orvosi kifejezések, mint például a "kockázat", és az orvosi szakzsargon, illetve a betegeknek szánt nyomtatott anyagok könnyen félreértésekhez vezetnek. Ezenkívül a konzultációkra szánt korlátozott idő olyan diskurzusra ösztönözhet, amely nem hagy teret a kérdéseknek és az eszmecserének, amelyek az ellátási folyamat szerves részét képezik. Ez különösen aggasztó azokban az esetekben, amikor az összetett kommunikációs szükségletek - például veleszületett vagy szerzett fogyatékossághoz kapcsolódóan - több időt igényelnek, vagy amikor a betegek általában nem rendelkeznek elegendő felszereléssel az egészségügyi szakemberekkel való kommunikációhoz.
Intézkedések, bevált gyakorlatok és eszközpök
Az egyértelmű kommunikáció lehetővé teszi az emberek számára, hogy megértsék az egészségügyi információkat, és azok alapján cselekedjenek. Az egészségügyi műveltség szintjétől függetlenül fontos, hogy a személyzet biztosítsa, hogy a betegek megértsék a kapott információkat.
Az egyének, az egészségügyi szakemberek és az egészségügyi hatóságok közötti kommunikáció csak akkor lehet hatékony és megfelelő, ha az emberek eleget tudnak az egészségükről, és képesek az információkat a mindennapi életükhöz kapcsolni. Az egészségügyi rendszereknek biztosítaniuk kell, hogy kommunikációjuk világos és átlátható legyen, és megfeleljen a különböző emberek - köztük a kognitív vagy nyelvi zavarokkal küzdők - igényeinek. Az interakció és a kommunikáció javítására szolgáló általános eszközök közé tartozik a Kommunikálj mindenkivel, a Kérdezz engem 3®, a Jelezz vissza és a közérthető nyelvi elvek alkalmazása (lásd alább).
Egyéni igények :
Az egészségügyi rendszerek felelősségei :
tájékoztatást kapjanak a megfelelő kommunikációhoz való jogukról
a megértési képességeikhez mérten,
elegendő ismerettel rendelkezzenek egészségi állapotukról és a megfelelő fogalmakról ahhoz, hogy képesek legyenek megérteni, amit az egészségügyi szakemberek mondanak, és amit a nyomtatott dokumentumok magyaráznak,
képesek legyenek világosan kommunikálni (online is) és felvilágosítást kérni,
tudják, hogyan értékeljék saját maguk számára a kezelés relevanciáját és az utasítások alkalmazásának lehetőségét, hogy azokat a gyakorlatban napi szinten alkalmazhassák.
nyílt és átlátható kommunikációs módszerek elsajátítása, beleértve az egészségügyi kockázatokkal kapcsolatos bizonytalanságokat is,
olyan kommunikációs terek kialakítása, amelyek figyelembe veszik a betegek kultúráját és sajátos igényeit, szükség esetén hivatásos fordítók vagy kulturális közvetítők igénybevételével,
az online digitális egészségügyi oldalak és szolgáltatások elérhetőségének fejlesztése a különböző kommunikációs igényekkel rendelkező emberek számára, valamint a személyes találkozók kiegészítése érdekében,
az orvosi szakzsargon és a bonyolult kifejezések elkerülése (köznyelv),
az egészségügyi szakemberek képzése a (komplex kommunikációs igényekkel rendelkező vagy nem rendelkező) betegekkel és gondozóikkal való kommunikáció különböző módjairól, valamint a digitális környezetben történő kommunikációról a közös döntéshozatalt elősegítő módon.
To strengthen communication between patients and healthcare professionals and to promote mutual understanding.
Target group:
Patients
Informal caregivers
Healthcare professionals
Method:
Systematic promotion of three questions:
What is my main problem?
What should I do?
Why is it important for me to do this?
The campaign includes materials intended for citizens and professionals.
Outcome :
Increased patient participation.
Better understanding of the information received.
Improved exchanges during consultations.
Added value :
This initiative constitutes a national adaptation of the international “Ask Me 3” tool, but with large-scale national implementation involving public authorities, patient associations and healthcare professionals.
Myths About Living Wills: Providing Expertise to Reduce Misconceptions When Advising on Advance Directives (MyPatH) - Germany
Aim and objectives:
Misconceptions about advance care planning (ACP) documents, such as living wills and durable powers of attorney, prevent these tools from reaching their full potential. A significant lack of information persists among both counseling healthcare professionals and the general public. The overarching goal of the MyPatH project is to improve the provision of target-group-specific information on ACP documents to enhance overall health literacy.
Target group:
General population
Method:
The MyPatH project first identifies existing knowledge gaps regarding ACP documents among healthcare professionals across various disciplines and the general public. Building on these findings, needs-based information concepts and continuing education modules were developed for both target groups and evaluated regarding user acceptance and knowledge gain. In addition to low-barrier, small-group training sessions, the project utilizes e-learning formats designed for self-directed learning.
Outcome and added value:
Based on the identified knowledge gaps, the MyPatH project establishes measures to increase health literacy among the general public and healthcare professionals while countering common misconceptions. Initial information formats developed during the project will undergo continuous testing, optimization, and practical implementation. In the long term, these efforts aim to maximize the practical benefits of advance care planning documents.
Redesign of Invitations Letters for the National Breast Cancer and Colorectal Cancer Screening Programmes – Luxembourg
Aim and objectives:
To improve the clarity of invitation letters so that eligible individuals can easily understand how to participate in the screening programmes without needing to contact the Coordination Centre for Organised Cancer Screening Programmes for additional information.
To help improve participation rates in the programmes.
Target group:
The population eligible for the national screening programmes, namely women aged between 45 and 74 years insured by the National Health Fund (CNS) and resident in Luxembourg for the breast cancer screening programme, and people aged between 45 and 74 years, insured by the CNS and resident in Luxembourg for the colorectal cancer programme.
Method:
Recognising that many public health challenges are influenced by human behaviour, the Directorate of Health applies evidence-based approaches and methods to adapt policies, services, and communications to the real needs and contexts of the population. To this end, the Directorate of Health incorporates the concept of behavioural and cultural insights (BCI) into its activities, including to tailor communications to people’s needs and circumstances and thereby enhance the impact of its messages, particularly those relating to prevention and screening.
Outcome and added value:
Since the introduction of the redesigned invitation letters for colorectal cancer screening, the Coordination Centre for Organised Cancer Screening Programmes has noted a decrease in the number of requests for explanations or clarification regarding participation procedures, which previously accounted for more than half of all enquiries.
The impact on participation rates will be assessed after a two-year period, corresponding to the interval between two screening invitations.
Törökország - Jobb oktatás a vényköteles gyógyszerek helyes használatáról
A gyógyszerek helyes használatára vonatkozó betegoktatási egység létrehozása egy példa a délkelet-anatóliai Şanlıurfa egyetemi kórházában, az azonos nevű tartományban létrehozott helyi egészségügyi ismeretterjesztő projektre.
Cél:
A gyógyszerek helyes használatának és a kórházi betegek szájon át történő kezelésének biztosítása.
Célcsoport:
Minden beteg, beleértve a kezelés alatt álló gyermekeket (és szüleiket).
Módszer:
A beteg vizsgálata után az orvos gyógyszert írhat fel. A beteget ezután a Gyógyszeres Oktatási Osztályra utalják, ahol az ápolószemélyzet egy gyógyszerész felügyelete mellett dolgozik. Ebben az egységben, amely a kórház központjában található, hogy könnyen megközelíthető legyen, a betegek megtanulják, hogyan kell szedni a gyógyszereiket. A krónikus betegségben szenvedő betegeket arra ösztönzik, hogy keressék fel az egységet, mert egy szakorvostól "gyógyszerelési javaslatot" kaphatnak, amely felhatalmazza a háziorvost a gyógyszer felírására, ami segít csökkenteni a kórházi látogatások számát.
Eredmény:
a betegek egészségének javítása,
a gyógyszerek helytelen alkalmazásából eredő lehetséges mellékhatások csökkentése,
kevesebb sürgősségi osztályra való felvétel, kevesebb kórházi kezelés és kevesebb ismételt kérés.
Előnyök:
A gyógyszerek megfelelő használata csökkenti az egészségügyi költségeket és javítja a betegek kényelmét.
Franciaország - A betegek tájékoztatása betegségükről (Rákterv)
Célkitűzés:
A betegek tájékoztatására szolgáló rendszert a diagnózis közlésekor a 2000-es évek elején vezették be, az első rákellenes terv részeként. A rendszer célja (amely a betegek által a közgyűléseken megfogalmazott kérésre reagál), hogy javítsa a betegek (és családtagjaik) diagnózisukról és a javasolt kezelésről való tájékoztatásának feltételeit. A rendszer elősegíti a kezelés elfogadását és a betegséghez való alkalmazkodási stratégiákat. A rendszer világos, megfelelő tájékoztatáson alapul, amely tiszteletben tartja a betegeket és kívánságaikat, lehetővé téve számukra, hogy valódi támogatást kapjanak.
Célcsoport:
Minden rákos beteg, a szövettanilag igazolt rák kezdeti diagnózisától a betegség kiújulásáig.
Módszer:
A rendszert kórházi környezetben állítják fel, és négy fázisból áll:
a diagnózis bejelentése és a javasolt kezeléssel kapcsolatos információk,
a betegek támogatása, szükségleteik meghatározása,
beutaló és a támogató ellátáshoz való hozzáférés (különösen a termékenység megőrzése érdekében),
átjárhatóság a tartózkodási hely (város) és a kórház között.
A betegek olyan dokumentumokat kapnak, amelyek segítenek eligazodni az egészségügyi rendszerben: személyre szabott ellátási lehetőségek és ellátási útvonal (a kezelés szakaszai, a megfelelő ütemterv), a támogató ellátással kapcsolatos információk, a hasznos kapcsolatok listája.
A rendszer multidiszciplináris ellátáson alapul, elsősorban orvosok és paramedicinális személyzet bevonásával. A francia Nemzeti Rákkutató Intézet ajánlásokat és útmutatókat tett közzé, hogy segítse az intézményeket és az egészségügyi szakembereket e rendszer kialakításában. Az érintett szakemberek (kórházi és magánorvosok) ad hoc alapon folyamatos képzésben részesülnek.
A rendszer minden egyes rákellenes tervvel fejlődött, hogy figyelembe vegye az ellátás diverzifikálódását (a "járóbeteg-gyógyászat" szerepének növekedése) és bizonyos csoportok, például a gyermekek és az értelmileg akadályozottak helyzetét.
Eredmény:
A beteginformációs rendszert minden olyan egészségügyi intézményben létrehozták, ahol rákgyógyítási engedélyt adtak ki. Szervezését a Francia Nemzeti Rákkutató Intézet által közzétett nemzeti iránymutatások határozzák meg. A rendszer bevezetése olyan átfogó minőségbiztosítási feltétel, amelyet minden engedélyezett onkológiai intézménynek alkalmaznia kell.
Előnyök:
A rendszer előnyei abban rejlenek, hogy világos, megfelelő tájékoztatást nyújt, amely tiszteletben tartja a betegeket és kívánságaikat, lehetővé téve a valódi multidiszciplináris támogatást. Nagy előnye, hogy Franciaország egész területén egy referenciarendszer alapján fejlesztették ki.
Franciaország - Hivatásos egészségügyi tolmácsolás önálló orvosok (minden szakterület) és önálló szülésznők számára a Grand-Est régió területén
Célkitűzés:
A betegek francia nyelvtudásának hiánya az orvosi konzultációk során akadályozza a magas színvonalú ellátást. Az egészségügyi szakemberek és a betegek közötti beszélgetések során a megértés elősegítése lehetővé teszi :
a megelőzéshez, szűréshez és orvosi kezeléshez való hozzáférés javítását,
a lényegtelen, szükségtelen és költséges vizsgálatok számának csökkentését,
az emberek felhatalmazását és jogaik tiszteletben tartását (tájékoztatás, titoktartás, szabad és tájékozott beleegyezés).
A cél az, hogy az egészségügyi szakemberek lehetőséget kapjanak az egészségügyi tolmácsszolgáltatások igénybevételére.
Célcsoport:
A Grand-Est régió összes allofónja, valamint az általuk felkeresett magánorvosok és szülésznők.
Módszer:
A Grand-Est régióban a magánorvosok és szülésznők telefonos (és/vagy személyes) tolmácsolási szolgáltatásokat igényelhetnek egy, az Agence Régionale de Santé által kiválasztott és finanszírozott szolgáltatótól, pályázati felhívás útján. Ehhez először regisztrálniuk kell a rendszerbe, amely 185 nyelvet kínál. A szakemberek egy használati útmutatót kapnak, amelyben felkérik őket, hogy a tolmács közreműködésének optimalizálása érdekében előzetesen és írásban készítsék elő a konzultációkat. Ez a tolmácsszolgáltatás mind a szakember, mind a beteg számára ingyenes. A tolmácsokat szakmai titoktartás köti.
Eredmény:
A beteg nyelvét folyékonyan beszélő tolmács az egészségügyi szakember hívásától számított 5 percen belül rendelkezésre áll, akár időpont egyeztetés nélkül is.
Értelme:
Amint fentebb említettük, a hivatásos egészségügyi tolmácsoláshoz való hozzáférés elősegíti a nem anyanyelvi beszélők magas színvonalú ellátáshoz való hozzáférését, és ezáltal az egészségügyi rendszerbe való beilleszkedésüket. A telefonos tolmácsolás hozzájárul az e szolgáltatáshoz való hozzáférés regionális egyenlőtlenségeinek csökkentéséhez is.
Vissza
Nyílt forráskódú adatvizualizációs eszközök
Laura HENNINGER
módosítva ennyi ideje: 1 év
Nyílt forráskódú adatvizualizációs eszközök
Célkitűzés:
Az adatok vizualizálása, például infografikák vagy diagramok segítségével, hatékony módja lett az orvosi adatok bemutatásának, amelyek hatással vannak a kollektív és egyéni döntéshozatalra az egészségügyi ismeretek javítása érdekében.
Célcsoport:
A vizuális elemek és az egyszerű nyelvezet használata lehetővé teszi a korlátozott műveltséggel és számolási készséggel rendelkező emberek számára, hogy jobb egészségmagatartást és -gyakorlatokat sajátítsanak el.
Módszer:
Az adatvizualizáció magában foglalja az adatpontok lebontását a közönség számára ismerős idő, hely és elemek szerint, vagy a számok testre szabását/lokalizálását, hogy azok emészthetőbbé és értelmesebbé váljanak. A különböző típusú megjelenítések segíthetnek a több forrásból származó adatok nyomon követésében és vizualizálásában: táblázatok, kör-, oszlop- vagy vonaldiagramok, hisztogramok, szórásdiagramok, hőtérképek vagy fadiagramok. Ezeket kombinálhatjuk számítógépes grafikákkal, például ikonokkal és történettel a lényeg szemléltetésére.
Eredmény:
Az adatok, egyszerű grafikonok, összehasonlító táblázatok vagy ikonok használata egy történet elmeséléséhez gyakran segít "egyértelművé tenni az implicitet", az egyéni és a népesség egészségének érdekében.
Előnyök:
Az adatvizualizáció javíthatja a megértést és az elemzést, és segíthet abban, hogy a személy gyorsabban hozzon jobb döntéseket.
Aim and objectives:
