Háttér, kezdeményező és résztvevők

2016 májusában a partnerségi kormányprogramban az ír kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy létrehozza a Polgári Közgyűlést, amelynek feladata, hogy hosszabb időn keresztül, korlátozott számú kulcsfontosságú kérdéssel foglalkozzon. Az egyik ilyen kérdés az volt, hogy mérlegeljék, hatályon kívül kell-e helyezni vagy fel kell-e váltani az alkotmány nyolcadik módosítását, amely tiltja az abortuszt.

Számos tragikus eset, amely a bíróságon kötött ki, egyre nagyobb nyomást gyakorolt az ír kormányra, hogy foglalkozzon ezzel az ellentmondásos kérdéssel. 2013-ban egy nő szepszisben bekövetkezett halála nyomán, miután a részleges vetélést követően megtagadták a terhesség megszakításához nyújtott segítséget, kampány indult a módosítás hatályon kívül helyezéséért.

A Polgári Közgyűlés elnökét a kormány nevezte ki, és egy 99 tagból álló reprezentatív csoportot választott ki véletlenszerűen, hogy széles körben képviselje az írországi emberek véleményét.

Célkitűzés 

A cél az volt, hogy tanácsadói ajánlásokat adjon egy parlamenti bizottságnak, amely viszont ajánlást tesz a kormánynak.

Módszer

A Polgári Közgyűlés 2016 októbere és 2017 áprilisa között öt hétvégi ülést tartott, amelyek során jogi és orvosi szakértő tanúkat hívtak meg, hogy tanúvallomást tegyenek és kihallgassák őket. Elkészült a zárójelentés és az ajánlások, amelyeket aztán egy mindkét ház parlamenti képviselőiből álló bizottság tárgyalt, amely 2017 decemberében állampolgári népszavazást javasolt az alkotmány nyolcadik módosításának eltörléséről. Az alkotmány módosításához népszavazásra van szükség, és ezt az ír kormány javasolta. A népszavazásra 2018. május 25-én került sor, és 66,4%-os egyértelmű többséggel, 33,6%-kal a nyolcadik módosítás eltörlése mellett döntött.

Figyelemre méltó jellemzők és tanulságok

A Polgári Gyűlés magánszemélyekből állt, a politikusok nem vettek részt a tanácskozáson. A kormány határozta meg a paramétereit, és a parlament reagált a jelentésére.

A konszenzusteremtő technikák elősegítették a nagyobb elkötelezettséget és a kölcsönös tiszteletet. A Polgári Gyűlésen az eljárás hangneme nem volt agresszív, és a bemutatott információk a laikusok számára is érthetőek voltak.

A parlamenti bizottság nagymértékben tükrözte a Polgári Közgyűlés hangnemét és megközelítését, és így inkább érdeklődő, mint ellenérdekelt volt.

Az "igen" és a "nem" kampányok a népszavazásra nagyrészt a hagyományos politikai pártstruktúrákon kívül zajlottak.

Bár a politikusok mindkét kampányban kiemelkedő szerepet játszottak, a főbb pártok megengedték tagjaiknak, hogy bármelyik oldalt támogassák.
A döntéshozatal szándékosan lassú volt, hogy lehetővé tegye a nyilvános és a pártokon belüli vitát.