Vissza Magyarország: előrelépésre van szükség a média szabadsága, a diszkrimináció elleni intézkedések és a bevándorlók jogainak biztosítása terén

Jelentés a biztos Magyarországon tett látogatásáról
Isola hajléktalan menedékhely, Budapest, Magyarország

Isola hajléktalan menedékhely, Budapest, Magyarország

„Magyarországnak többet kellene tennie a média szabadságának biztosítása érdekében, fel kellene lépnie a széles körben elterjedt intolerancia és diszkrimináció ellen, valamint javítania kellene a bevándorlók emberi jogainak védelmét” – mondta a mai napon Nils Muižnieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa, a Magyarországon idén júliusban tett látogatásáról szóló jelentésének közzététele kapcsán.

Miközben üdvözölte a médiát korlátozó, 2010. évi csomag elfogadása óta a magyarországi médiaszabályozásban bevezetett pozitív változtatásokat, a biztos továbbra is azon aggodalmának adott hangot, miszerint a médiának Magyarországon nem megfelelő jogi keretekkel és politikai nyomásgyakorlással kell megküzdenie. „Bizonyos kitételek puszta megléte, mint például a komoly szankciók lehetősége, megnyirbálja a média szabadságát és számos sajtóorgánumot az öncenzúra irányába vezérelt.” A Médiatanács széleskörű szabályozói hatásköre, valamint a média sebezhetősége a politikai befolyással, illetve ellenőrzéssel szemben továbbra is problémát jelent. Továbbá, az olyan intézkedések, mint a reklámadó kivetése, illetve a politikai hirdetések korlátozása, fenyegetést jelentenek a média pluralizmusára nézve. „Sürgős intézkedésekre van szükség a média szabadságának javítása érdekében, beleértve a Médiatörvény vélemények és politikai nézetek kifejtésére vonatkozó szabályozásának hatályon kívül helyezését, illetve módosítását, a szabadúszó újságírók hírforrásai védelmének erősítését, a nyomtatott és internetes médiaszolgáltatások bejelentési kötelezettség alóli mentesítését, a médiaszabályozási testületek függetlenségének erősítését, valamint a rágalmazás, illetve a becsületsértés bűncselekmények köréből való kivonását”.

Habár Magyarország mind a gyakorlatban, mind a jogszabályozás terén megerősítette a gyűlöletbeszéd, illetve a gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépését, Muižnieks biztost aggasztja a rasszizmus és az intolerancia fokozódása, mely elsősorban a romákkal, zsidókkal, LMBTI személyekkel, menedékkérőkkel és menekültekkel, valamint a szegényekkel és a hajléktalanokkal szemben nyilvánul meg. „Ezen probléma egyik aggasztó dimenziója a szélsőséges szervezetek látható jelenléte, illetve kapcsolataik egy olyan parlamenti párttal (Jobbik), amelynek tagjai romaellenes és antiszemita retorika használatáról ismertek. A magyar hatóságoknak határozottabb intézkedéseket kellene tenniük az intolerancia és diszkrimináció visszaszorítására, beleértve a támadások mögött rejlő bármilyen rasszista indítékok alaposabb kivizsgálását és a megfelelő szankciók kiszabását azon egyének és csoportok ellen, amelyek a rasszista erőszak alkalmazását támogatják, illetve ilyen jellegű cselekményeket követnek el, valamint faji gyűlöletre buzdítanak és ezáltal a demokrácia és jogállamiság alapelveivel szemben lépnek fel.”

Erősíteni kell a diszkrimináció minden megnyilvánulásával szembeni fellépést. Javítani kell a romák lehetőségeit az oktatás, a megfelelő lakhatási körülmények kialakítása, illetve a munkavállalás terén. Sürgős előrelépés szükséges továbbá a fogyatékossággal élő személyek jogainak biztosítása terén. „A hatóságoknak meg kellene szűntetniük a fogyatékossággal élő személyek intézetekbe helyezését és el kellene kerülniük az újabb – akár kisebb – intézetek létrehozását. Az intézeti erőforrásokat egyéni támogató szolgáltatások irányába kellene átcsoportosítani” – mondta a biztos, miközben megjegyezte, hogy gondnokság alá helyezésüket követően, Magyarországon sok személy számára nincs biztosítva a döntési szabadság az emberi jogi előírásoknak megfelelően. Csalódást keltő továbbá az is, hogy az LMBTI személyekkel szembeni intolerancia és diszkrimináció elleni küzdelem terén elért előrelépést visszavetették a gay pride (meleg büszkeség) felvonulás betiltására irányuló kísérletek, valamint a felvonuláson történő részvétel kockázatos mivolta, melynek kapcsán rendőri kordonok felállítására volt szükség.

A biztos aggodalmának adott hangot továbbá a közterületen történő éjszakázás, illetve a Budapesten és egyéb városokban a hajléktalankunyhók építésének tilalmával kapcsolatban, amelyről többször elhangzott, hogy a hajléktalanságot gyakorlatilag bűntettnek minősíti. Felszólította a magyar hatóságokat, hogy vizsgálják felül a megszorító szabályozásokat és vizsgálják ki az alternatív megoldás felkínálása nélküli erőszakos kilakoltatások bejelentett eseteit, illetve azokat az eseteket, amikor gyermekeket nem megfelelő társadalmi és gazdasági körülményekre hivatkozva kiemelnek családjukból. Hangsúlyozta továbbá, hogy a magyar hatóságoknak olyan országos szintű, szociális lakhatási stratégiát kellene kidolgozniuk, amely megfelel a hajléktalanok igényeinek.

További aggodalomra ad okot a menedékkérők fogva tartásának elterjedt gyakorlata. A 2013-ban a jogi szabályozás terén történt előrelépés ellenére a biztos látogatása idején a menedékkérők mintegy 25%-át tartották fogva. „A hatóságoknak gyakrabban kellene a fogva tartással szemben alternatívákat alkalmazniuk, illetve javítaniuk kellene a fogva tartás rendszerét, amelyet még mindig az önkényesség és a hatékony bírósági felülvizsgálat hiánya jellemzi. A menedékkérők fogva tartása olyan intézkedés, amelyet csak legutolsó sorban, a lehető legrövidebb időtartamra és csak egyéni elbírálás alapján lehet alkalmazni.” Ugyanakkor, mivel a törvény továbbra is megengedi a menedéket kérő, gyermekes családok fogva tartását, a Biztos e jogszabály hatályon kívül helyezését sürgette. Véleménye szerint, “egyetlen gyermeket – akár egyedül, akár családjával együtt – sem lenne szabad idegenrendészeti őrizetben tartani”.

Végül pedig, miközben elismerően nyilatkozott Magyarország hontalanság elleni fellépéséről, a biztos megjegyezte, hogy a jelenleg hatályos korlátozások, amelyek a Magyarországon jogszerűtlenül tartózkodók számára nem teszik lehetővé a hontalan jogállásért történő folyamodást, sértik a Magyarország által az 1954. évi ENSZ egyezmény alapján vállalt nemzetközi kötelezettségeket, ezért azokat hatályon kívül kellene helyezni. Felhívta továbbá a hatóságokat, hogy számolják fel azokat az akadályokat, amelyek korlátozhatják a gyermekek jogát ahhoz, hogy állampolgárságot szerezzenek.

Itt olvasható a Magyarországon tett látogatásról szóló jelentés

Read the comments of the Hungarian Authorities on the report on the visit to Hungary

Read the report in a nutshell

Strasbourg 16/12/2014
  • Diminuer la taille du texte
  • Augmenter la taille du texte
  • Imprimer la page