Vissza Az Európa Tanács Kínzás Elleni Bizottsága közzétette a Magyarországról szóló jelentését

Az Európa Tanács Kínzás és embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzésére alakult Európai Bizottsága (CPT) közzétette a 2009. március-áprilisi, negyedik magyarországi helyszíni látogatásáról készített jelentését és a magyar kormány arra adott válaszát. A magyar hatóságok kérésének megfelelően mindkét jelentés nyilvános.

A látogatás során a küldöttség néhány olyan állításról szerzett tudomást, amelyek szerint a rendőrség egyes letartóztatások alkalmával túlzott erőszakot alkalmazott. A Bizottság azt a javaslatot tette, hogy a rendőrök figyelmét továbbra is határozottan fel kell hívni arra, hogy a feltétlenül szükségesnél nagyobb erőszak nem alkalmazható a rendőri intézkedések során. A magyar hatóságok válaszukban arra hivatkoztak, hogy a rendőri vezetőket utasították, hogy hívják fel a rendőrök figyelmét a túlzott erőszak alkalmazásának jogi következményeire. Ezen kívül a bántalmazások elleni törvényi védelem megerősítésével (főleg az őrizetbe vétel közlésével, az ügyvéd igénybevételéhez és az orvosi ellátáshoz való joggal) kapcsolatos bizottsági javaslatra vonatkozóan a magyar hatóságok arra hivatkoztak, hogy nemrég utasítást adtak az őrizetbe vétel azonnali közlésére.

A CPT különös aggodalmát váltotta ki egy vizsgálati fogságban lévő személy, akit a budapesti rendőrség központi fogdájának kiemelt biztonsági fokozatú zárkájában tartottak fogva. Az illető személyt a zárkájában folyamatosan erős lámpák fényében tartották, és többszörös korlátozásoknak vetették alá mindig, amikor kihozták a zárkából. A magyar hatóságok jelezték, hogy a szóban forgó személy körülményein javítottak.

Az idegenrendészeti jogszabályok alapján fogvatartott külföldi állampolgárokkal kapcsolatban a Bizottság nem értesült bántalmazásról, kivéve a nyírbátori őrzött szállást, ahol feszült volt a hangulat. A meglátogatott intézményben a fogvatartás anyagi feltételei általában megfelelőek voltak. Ugyanakkor további intézkedéseket igényel, hogy elég szegényes a külföldiek értelmes tevékenységekkel való ellátása.

A börtönökkel kapcsolatban a küldöttség több hitelt érdemlő beszámolót hallott a fogvatartottak fizikai bántalmazásáról a miskolci és a tiszalöki büntetés-végrehajtási intézetben. Ezen kívül a miskolci börtönben a túlzsúfoltság mellett komoly személyzethiány is megfigyelhető volt, ami igen kockázatos helyzetet teremtett a fogvatartottak közötti erőszak terén. A sátoraljaújhelyi börtönben kiemelt figyelemmel kísérték a különleges biztonsági körletben (KBK) fogvatartottak helyzetét. A jelentés ajánlásokat fogalmaz meg az elhelyezési eljárás javítására, megfelelő tevékenységi program lehetővé tételére vonatkozóan, illetve a korlátozó eszközök használatának minimalizálásával kapcsolatban. A hatóságok válasza szerint a KBK-ban történő elhelyezésre vonatkozó új szabályozásokra kerül sor 2010-ben. A tiszalöki büntetés-végrehajtási intézetben – amely egyike a két magyarországi börtönnek, mely magántőke bevonásával létesült – a fogvatartottak tevékenységi programjai nem feleltek meg a várakozásoknak. Válaszukban a magyar hatóságok jelezték, hogy intézkedéseket tettek annak érdekében, hogy az intézményben több munkahelyet létesítsenek.

A CPT bírálta, hogy aránytalan mértékben alkalmaznak korlátozó intézkedéseket a foglyok esetleges legyűrésére, és szóvá tette bizonyos túlzott biztonsági eszközök használatát (mint pl. a bilincsvezető öv rutinszerű alkalmazását a fogvatartottak börtönön kívüli szállítása során). A Bizottság azt az ajánlást tette, hogy a magyar hatóságok vizsgálják felül az elektromos sokkoló használatának szabályait és hagyjanak fel az elektromos bilincsvezető öv alkalmazásával.

A pszichiátriai intézményekben a kezeltek többsége pozitívan nyilatkozott a személyzet hozzáállásáról. Ugyanakkor a küldöttség nyílvánvaló jeleit találta a kezeltek közötti erőszaknak a Nyírő Gyula Kórház II. zárt osztályán. A CPT javasolta, hogy a hálótermekre szereljenek ajtókat, és különítsék el az akut pszichotikus betegeket a pszicho-geriátriai betegektől. A jelentés ajánlásokat tartalmaz a korlátozó eszközök alkalmazásával kapcsolatos gyakorlat, valamint a kényszergyógykezelés jogi garanciáinak megteremtése vonatkozásában is. A magyar hatóságok válaszukban hivatkoznak azokra az újonnan bevezetett intézkedésekre, amelyek azt biztosítják, hogy bármilyen korlátozó intézkedést alkalmaznak is egy pszichiátriai beteg esetében, arra nem kerül sor a többi beteg szeme láttára. A Polgári Perrendtartás módosítása szintén biztosítja, hogy a kényszergyógykezelésről született bírói döntésről az érintett beteg azonnal tudomást szerezzen.

A CPT jelentése és a magyar kormány válasza a Bizottság honlapján elérhető angol és magyar nyelven: http://www.cpt.coe.int.

08/06/2010
  • Diminuer la taille du texte
  • Augmenter la taille du texte
  • Imprimer la page