A gyakorlat menete

1. Vezessük fel a gyakorlatot: mondjuk el, hogy a kortárs zaklatás témájában fogunk kisebb csoportokban jeleneteket eljátszani.
2. Még a teljes csoportban gyűjtsünk közösen ötleteket, gondolatokat és kapcsolódó fogalmakat a kortárs zaklatás témájában, hogy mindenki értse, mi az, milyen formákban jelentkezhet, és hogy bármelyik iskolában, egyetemen, klubban, egyesületben vagy munkahelyen megtörténhet.
3. Osszuk három csoportra a résztvevőket, és mindegyik csoportnak adjunk egy-egy jelenetet. 15 percet kapnak arra, hogy előkészítsék és elpróbálják a szerepjátékot.
4. Amikor elkészültek, a csoportok egymás után előadják a jeleneteket.
5. Addig ne adjunk teret meglátásoknak, kérdéseknek és visszajelzéseknek, amíg minden csoport elő nem adta a jelenetét, és vissza nem tértünk a nagycsoportba.

Feldolgozás és értékelés

Először foglalkozzunk a szerepjátékkal.

• Mire alapoztak a csoportok, amikor a jelenetüket kidolgozták? A kortárs zaklatásról szóló történetekre, filmekre vagy saját tapasztalataikra?
• Valószerűek voltak a jelenetek?
• Az 1. jelenetben mely hozzászólások voltak hasznosak és segítő jellegűek, és melyek akadályozták a helyzet megoldását?
• A 2. jelenettel kapcsolatban: mennyire könnyű vagy nehéz őszintén beszélni valakivel, aki bántalmaz másokat? Milyen technikák lehetnek hatékonyak, és melyek azok, amelyeknek negatív hatása lehet?

Kérjünk meg három önként jelentkezőt, hogy olvassák fel a három „igaz történetet”. Kérjük meg a diákokat, hogy reagáljanak az esetekre, azután pedig irányítsuk a beszélgetést a kortárs zaklatás okaira, kezelésének lehetséges módjaira és arra, milyen emberi jogokat érint.

• Szerintetek hogyan érezheti magát az efféle bántások áldozata?
• Tehet az áldozat arról, hogy bántják?
• Miért bántalmaznak egyesek másokat? Például lehetséges-e, hogy ezzel bizonyítani akarnak valamit?
• Tekinthetjük-e a kortárs zaklatást az erőszak egy formájának?
• A kortárs zaklatás a hatalomról szól?
• Elkerülhetetlen-e a kortárs zaklatás?
• Ha egy barátodat bántalmazzák a társai, szólnod kell-e valakinek, aki felelős helyzetben van, és ezért tudna tenni ez ellen – akkor is, ha a barátod a problémát bizalmasan osztotta meg veled?
• Mik a leggyakoribb előítéletek a kortárs zaklatás áldozataival szemben?
• Kinek a felelőssége kezelni a kortárs zaklatás problémáját?
• Mit tettél volna az áldozat helyében?
• Mit tegyünk a bántalmazókkal? Hogyan tanulhatják meg, hogy ne bántsanak másokat? Meg kéne-e büntetni őket?
• Milyen emberi jogok forogtak kockán a három történetben?

Tanácsok a csoportvezetőknek

A kortárs zaklatás lehet közvetlen vagy közvetett. Közvetlen formái például a csúfolódás, ugratás, lökdösés, megütés vagy megtámadás, a másik táskájának vagy egyéb tárgyainak elvétele és dobálása, a másik pénzének vagy tárgyainak elszedése, vagy mások megtámadása vagy megfenyegetése a vallása, bőrszíne, fogyatékossága vagy szokásai miatt. Közvetett zaklatás például, ha valakiről pletykákat terjesztenek azzal a céllal, hogy kiközösítsék, és senki ne akarjon barátkozni vele. Ezeket a viselkedéseket általában egy vagy több személy kezdeményezi egy konkrét áldozat vagy áldozatok ellen. Mind a közvetlen, mind a közvetett zaklatás alapvető eleme a tartósan és rendszeresen ismétlődő fizikai vagy lelki megfélemlítés, melynek következtében állandósulnak a szerepek, és szisztematikussá válik a zaklatás és bántalmazás.

Ha bármilyen, a gyakorlattól függetlenül is létező csoporttal, illetve klubban, egyetemen vagy munkahelyen végezzük a gyakorlatot, érdemes a szituációkat az adott helyzethez igazítani. Figyeljünk oda a csoportban lévő fiatalokra, és vegyük figyelembe, hogy egyeseknek lehet személyes élményük a kortárs zaklatással kapcsolatban. Ennek tudatában alakítsuk ki a kiscsoportokat, és osszuk ki a jeleneteket.

Variációk

A szerepjáték helyett megkérhetjük a csoportokat, hogy elemezzék az egyes jeleneteket, és gondolják át, hogy hogyan oldanák meg a problémát.

Az is egy lehetőség, hogy csak az egyik jelenetre koncentrálunk, és mindegyik csoportnak azt adjuk oda. Így minden csoport ugyanarra a jelenetre ad elő egy változatot, a saját megoldási javaslataikkal. Ennek előnye, hogy mélyebben belemegyünk a problémákba, és több megoldást is láthatunk ugyanarra a helyzetre.

Ha kevés az időnk, vagy nincs elég hely a jelenetek előadására, a résztvevők kiscsoportokban megbeszélhetik az igaz történeteket. Kérjük meg őket, hogy gondolkodjanak el a helyzeteken, és javasoljanak konkrét megoldási lehetőségeket, alternatívákat, illetve gondoljanak bele, ők mit tennének az áldozat helyében

Javaslatok a folytatáshoz

Derítsük ki, folynak-e a környéken olyan kezdeményezések, melyek keretében kortás képzőket, vagyis fiatal önkénteseket képeznek ki a konfliktusok rendezésében közreműködő kortárs mediátornak. Ha igen, hívjuk meg egy képviselőjüket a csoportunkhoz előadni, és fontoljuk meg annak a lehetőségét, hogy az iskolánkban vagy klubunkban is kialakítsunk kortárs mediátori rendszert.

Ha a csoportot érdekelnék a kortárs képzéssel kapcsolatos jó példák, akkor érdemes megnézni például az Európa Tanács DOmino című (angol nyelvű) kiadványának 5.1 alfejezetét, melynek címe: Békéltető projekt a németországi Offenbachban – iskolai kortárs mediáció a gyakorlatban.

Az internetes zaklatással kapcsolatban használhatjuk például "Az életem nem show műsor" című gyakorlatot. Lehet, hogy a csoport szeretne saját bullying-ellenes szabályzatot kidolgozni a résztvevők iskolája vagy szervezete számára."Válasz a rasszizmusra" című gyakorlatnál ) a rasszizmusellenes szabályzat készítéséhez javasolt módszert ugyanúgy alkalmazhatjuk egy bullying-ellenes szabályzathoz is.

A DOmino 4. fejezetében található "egy gyűjtemény fiatalok valódi történeteiből". Itt olvashatjuk Gábor történetét, akit azért zaklattak az iskolában, mert zsidó. Ebből kiindulva beszélgetést kezdeményezhetünk az antiszemitizmusról, vagy feltehetjük azt a kérdést, hogy a csoport tagjai mit tennének ilyen helyzetben.

Javaslatok a cselekvésre

Keressünk egy hazai, kortárs zaklatással foglalkozó csoportot vagy szervezetet, és ajánljuk fel a segítségünket.
Ha a résztvevők különösen kreatívak, megkérhetjük őket, hogy ők maguk írjanak jeleneteket, és azokat adják elő másoknak.
A csoport tagjai saját iskolájukban vagy közösségükben is vezethetnek vagy szervezhetnek beszélgetést a kortárs zaklatás témájában. Vagy barátaikkal együtt szervezhetnek támogató csoportot saját iskolájukban vagy közösségükben a kortárs zaklatás áldozatainak segítésére.

További információk

A zaklatók néha nincsenek tudatában, mennyire káros hatással vannak az áldozatukra. Lehetséges, hogy az egészre poénként tekintenek: hiszen ők csak ugratták vagy megviccelték az illetőt! És lehet, hogy tényleg így indult, de pár nap vagy hét után az, akiből gúnyt űznek, már nem találja ezt olyan viccesnek. A kortárs zaklatás és bántalmazás elkövetői között vannak olyanok is, akik azt hiszik, ettől menőnek tűnnek majd. Lehet, hogy irigykednek a másikra vagy a külsejére. Van, aki megszokta, hogy mindig ő van a középpontban, és nem tetszik neki, ha valaki mással foglalkoznak, ezért bántja az illetőt. A zaklatás elkövetőinek gyakran rosszak a szociális készségeik, és nem tudnak barátkozni. Az is előfordul, hogy családi problémáik vannak: aki otthon azt látja, hogy emberek erőszakosan vagy bántóan viselkednek egymással, ugyanezt a viselkedést fogja leutánozni. Egyes zaklatók valamitől rosszul érzik magukat, és azt akarják, hogy másnak se legyen jobb. A testi fenyítés is hozzájárulhat ahhoz, hogy valakiből zaklató váljon, mert azt tanítja a gyerekeknek, hogy az erőszak elfogadható és megfelelő módja a konfliktuskezelésnek vagy annak, hogy rávegyünk valakit valamire. Az Európa Tanács által a gyermekek testi fenyítése ellen indított kampányról az Abolishing Corporal Punishment of Children: Questions and Answers (A gyermekek testi fenyítésének megszüntetése – kérdések és válaszok) című kiadványban lehet olvasni; ami angol nyelven elérhető a www.coe.int weboldalon.³⁹

A kortárs zaklatás elkövetőinek is segítségre van szükségük: meg kell érteniük saját viselkedésük okait, és meg kell tanulniuk változtatni a viselkedésükön, különösen azon, hogy hogyan kezeljék az érzéseiket mások bántása nélkül, és agresszió helyett hogyan legyenek inkább asszertívak, hogy céljaikat elérjék. Ha bevonjuk őket olyan, kézzelfogható tevékenységekbe, amelyek lefoglalják őket, és amelyek segítségével új érdeklődési kört találhatnak és megmutathatják képességeiket, ez segíthet az önbizalmuk fejlesztésében és énképük megváltoztatásában. Képessé válhatnak arra, hogy jó embernek lássák magukat, aki nem bánt másokat.
További (angol nyelvű) információkért keressük fel a www.bullying.co.uk , www.bullying.org, www.bullyonline.orgvagy írjuk be a keresőbe a "bullying" szót.Magyar nyelven a „kortárs zaklatás”, „iskolai zaklatás” vagy az „iskolai bántalmazás” kifejezésekre keresve találhatunk további forrásokat. .

Segédletek

Download as PDF

Jelenetek a szerepjátékhoz

1. jelenet
Egy diák a tanárokhoz fordul, mert az egyik osztálytársát zaklatják a többiek. Az igazgató hagyományos gondolkodású, tekintélyelvű tanár, aki szerint a mai iskolákban egyre csak romlik a színvonal, csökken a fegyelem, és a mai fiatalok nem tudnak viselkedni. Az osztályfőnök nem akar felelősséget vállalni a helyzetért. A többi tanár nem veszi eléggé komolyan a problémát, és nem ismerik fel, hogy itt bántalmazásról van szó. A helyi gyermekvédelmi szolgálat képviselője átérzi a probléma súlyát, de túl sok a munkája, így most nem tud közbelépni.

2. jelenet
Diákok egy csoportja megpróbál beszélgetni egy társukkal, aki egy kisebb gyereket rendszeresen bántalmaz.

3. jelenet
Egy csoport diák egy társukról beszélget, akit idősebb diákokból álló csoport bántalmaz. Szeretnének neki segíteni, és átbeszélik az összes lehetséges megoldást.

Igaz történetek