A gyakorlat menete

A gyakorlat két részből áll. Az első részben egy bírósági tárgyalást játszanak el a résztvevők, a másodikban pedig megpróbálnak közös megegyezésre jutni.

Első rész: Bírósági tárgyalás (65 perc)

1. Az AIDS-járvány az egész világot súlyosan érinti, Dél-Afrikában pedig különösen nagy kihívást jelent, mert több millió ember betegedik meg és hal bele csak azért, mert nem tudják kifizetni a drága gyógyszereket, amelyekre szükségük lenne. A szenvedésük és haláluk elkerülhető lenne. Az egyetlen megoldást az eredeti gyógyszerek lemásolásával gyártott, olcsóbban elérhető gyógyszerek jelenthetik – ezt azonban az eredeti készítményeket előállító vezető gyógyszergyárak ellenzik. Ezek a gyógyszeripari cégek meg akarják védeni a szellemi tulajdonhoz fűződő jogaikat, így összefogtak, hogy megakadályozzák a különböző országokat abban, hogy a gyógyszereket lemásolják, és az így gyártott készítményeket hozzáférhetőbb áron piacra dobják. Beperelték a Dél-afrikai Köztársaságot, mert az állam a HIV/AIDS elleni gyógyszerek olcsóbb utánzatát terjeszti.
2. Mondjuk el a résztvevőknek, hogy a gyakorlat során ennek a Dél-afrikai Köztársaságban 2001-ben lezajlott pernek az első lépését, az előzetes meghallgatást fogják eljátszani. A tárgyalás a következő kérdések körül forog: A tulajdonhoz való jog védelme indokolhatja-e azt, hogy emberek egy csoportjának az élethez és emberi méltósághoz való jogát veszélybe sodorjuk? Az élethez és az egészséghez való jog elégséges alapot szolgáltat-e a tulajdonhoz való jog felülírásához?
3. A résztvevőket osszuk négy, egyenlő létszámú csoportra. Az első csoport a Pharma Rt. gyógyszeripari nagyvállalatot, a második a dél-afrikai államot, a harmadik az AIDS-betegek gyógyszeres kezeléséért küzdő kampányszervezet, a Treatment Action Campaign képviselőit, a negyedik csoport tagjai pedig a bírákat fogják alakítani.
4. Osszuk ki a csoportoknak a megfelelő szerepkártyákat.
5. Adjunk a résztvevőknek 25 percet arra, hogy elolvassák a szerepkártyájukat, és előkészítsék az érveiket és/vagy kérdéseiket a tárgyalásra. Minden csoport válasszon egy szóvivőt, valamint egy-két felszólalót, akik alátámasztják majd a szóvivő érvelését, és segítenek a felmerülő kérdések megválaszolásában.
6. Miután minden csoport elkészült, hívjuk össze a résztvevőket. Továbbra is a csoportjaikkal együtt üljenek, de immár a közös tárgyalás megkezdésére készen.
7. Először a Pharma Rt. gyógyszercég és a dél-afrikai állam képviselői kapnak 5-5 percet, hogy felvázolják az álláspontjukat, és felvessék kérdéseiket. A csoportokat a bírák mutatják be és szólítják fel.
8. A következő lépésben a bíráknak 10 perc áll rendelkezésére, hogy reagáljanak a csoportok felvetéseire, válaszoljanak a tárgyalás menetével kapcsolatban hozzájuk intézett kérdésekre, és összefoglalják az elhangzott álláspontokat és érveket.

Második rész: a közös megegyezés kidolgozásának folyamata (100 perc)

1. Kérjük meg a résztvevőket, hogy alakítsanak négyfős csoportokat úgy, hogy minden csoportban legyen egy-egy résztvevő a négy különböző oldalról: a Pharma Rt.-től, az állam részéről, a kampányszervezettől és a bírák közül.
2. Osszuk ki a kiscsoportos munkára vonatkozó feladatleírást és fejenként egy-egy piros és zöld kártyát. Győződjünk meg róla, hogy mindenki érti a feladatot, és világos számukra, hogy a kártyákat hogyan használhatják majd.
3. Adjunk a csoportoknak 30 percet arra, hogy megpróbáljanak egyezségre jutni az egymással ütköző jogok és követelések közötti konfliktusban.
4. Ezután hívjunk össze mindenkit, és kérjük meg a résztvevőket, hogy csoportonként 5 percben foglalják össze, mire jutottak. Az összefoglalókban elhangzó főbb megoldási javaslatokat és megfontolásokat jegyezzük fel a flipchartra.
5. Miután minden csoport bemutatta az álláspontját/megoldási javaslatát, térjünk át a döntéshozatali folyamat megvitatására. A beszélgetés kibontakozását elősegíthetik például az alábbi kérdések:
   Mennyire volt könnyű/nehéz megegyezésre jutni?
   Mik ennek a konfliktusmegoldási megközelítésnek az előnyei/hátrányai?
   Felmerült-e bármilyen feszültség annak kapcsán, hogy a cél egyrészt az volt, hogy jussatok egyezségre, másrészt az, hogy a csoport minden tagja részt vegyen a döntésben?
   Mik voltak a leghevesebb vitát kiváltó problémák, kérdések?
6. A gyakorlat lezárásához felolvashatjuk a bíróság 2001. április 19-én hozott határozatának alábbi részletét:
   “A cél […], hogy elősegítsük a gyógyszerekhez való olcsóbb hozzáférést […], nemes cél, és a HIV/AIDS-járvány vonatkozásában az állam legfőbb alkotmányos kötelezettsége is, mely szorosan kapcsolódik az államnak az alapvető jogok tisztelete, védelme, előmozdítása és biztosítása terén fennálló kötelességéhez; ezen alapvető jogok közé tartozik az emberi méltósághoz és az élethez való jog (amelyek minden más jog forrásának is minősülnek). Alaptalannak nyilvánítjuk [...] a felperesek (azaz a gyógyszeripari vállalatok) által a [gyógyszerfelügyeletről szóló] törvénnyel szemben támasztott kifogást.”

7. Feldolgozás és értékelés

A feldolgozás már a gyakorlat második részében folytatott beszélgetés során megkezdődik. Ennek folytatásaként a résztvevőkkel tekintsünk most vissza a folyamat egészére, majd próbáljuk feltárni, elsősorban milyen emberi jogi kérdéseket vet fel ez a bírósági ügy.
A beszélgetést segíthetik például az alábbi kérdések:

• Hallottatok már korábban erről az ügyről?
• Amikor elkezdtük a gyakorlatot, mik voltak az első gondolataitok az üggyel kapcsolatban?
• Hogyan változott a véleményetek a gyakorlat folyamán?
• Ha összehasonlítjátok a két döntéshozatali folyamatot – a két, egymással szemben álló, ellenérdekű fél támadó-védekező jellegű pereskedését és a közös megegyezést célzó beszélgetést – milyennek találjátok őket egymáshoz képest? Melyik hozhat kielégítőbb eredményt? Mitől tekinthető egy döntéshozatali folyamat eredményesnek?
• Milyen emberi jogi kérdéseket vet fel ez a bírósági ügy?
• Gyakran előfordul, hogy különböző emberi jogok, illetve azokon alapuló igények ütköznek egymással, és ezeket mérlegelni kell? Hogyan dönthetjük el, hogy melyik jog élvezzen elsőbbséget? Milyen szempontokat használnátok ennek eldöntéséhez?
• Mit jelenthet ennek az ügynek a kimenetele a környezetünkben élő HIV-pozitív emberekre nézve? Például elérhetőek-e számukra az úgynevezett generikus gyógyszerek (amelyek az eredeti alapján, ugyanazon hatóanyag felhasználásával készülnek, de olcsóbbak)?
• Folyik-e valamilyen tájékoztató, figyelemfelhívó tevékenység a HIV-vel/AIDS-szel kapcsolatban itt az országban? Mit lehetne vagy kellene még tenni azért, hogy a társadalom többet tudjon erről a témáról?

Tanácsok a csoportsegítőknek

Ennek a gyakorlatnak a lebonyolítása meglehetősen időigényes: a probléma összetett, és a résztvevőknek alaposan át kell gondolniuk az egész témakört. A két részre nem feltétlenül kell ugyanazon a napon sort keríteni, két külön foglalkozás keretében is megvalósíthatjuk a gyakorlatot.

Érdemes felhívni arra a figyelmet, hogy a piros és a zöld kártyák célja az, hogy a résztvevők jobban átlássák, hogy mi hátráltatja, és mi az, ami segíti a döntéshozatali folyamatot. Ideális esetben a második részben lefolytatott csoportos beszélgetés végére minden résztvevő zöld kártyát mutat majd fel, és közös megoldást tudnak találni.

Előfordulhat, hogy a második részben egyes csoportoknak sikerül megegyezésre jutniuk, másoknak viszont nem. A feldolgozás során próbáljuk meg feltárni a közös megegyezést célzó döntéshozatali folyamatok előnyeit és hátrányait. Azokat a csoportokat, amelyeknek sikerült megegyezésre jutniuk, kérjük meg, hogy ne csak a végső álláspontjukról számoljanak be, hanem arról is, mik voltak a fő érvek, amelyek meggyőzték őket. Azokat a csoportokat, amelyeknek nem sikerült dűlőre jutniuk, kérdezzük meg, hogy mi volt az, aminek hatására közeledtek egymáshoz az álláspontok, és mi volt az, ami megosztotta, eltávolította egymástól a feleket. (A közös megegyezést – avagy konszenzusépítést – célzó döntéshozatali folyamatról a Béke és erőszak in Chapter 5.című részben találhatunk további információkat, az 5. fejezet online verziójában.

Fontos, hogy a gyakorlatot megelőzően tájékozódjunk a helyi közösségben élő HIV-pozitív és AIDS-betegséggel küzdő emberek helyzetéről, így a gyakorlatot esetleg ennek megfelelően módosítani tudjuk, illetve az ő valós problémáikhoz tudjuk kötni.
(Megjegyzés: A gyógyszeripari vállalatokat képviselő Pharma Rt. fantázianév, a valóságban nem létezik ez a cég.)

Variációk

Négy csoport helyett alakíthatunk ötöt is: az ötödik lesz az újságíróké, akik a tárgyalásról tudósítanak. Ehhez további eszközökre is szükség lesz:
fényképezőgépre, számítógépre és nyomtatóra. Szabjuk meg pontosan, mennyi idejük lesz az újságíróknak arra, hogy a tárgyalás után elkészítsék és „leadják” a tudósításukat. Az időkeret az általuk választott tudósítási formától (például újságcikk, blogposzt, rádió- vagy TV-műsor) függ majd. Ha ezt a variációt választjuk, akkor az újságírók számára is készítsünk szerepkártyákat. Számoljunk hozzá a gyakorlathoz 15 percet a riportok előkészítésére és bemutatására, és további 10 percet az újságírós rész tapasztalatainak a megbeszélésére.

Javaslatok a folytatáshoz

Beszélgessünk arról, hogy saját hazánkban milyen kérdések, problémák merülnek fel az élethez és az emberi méltósághoz való jog egészségügyi vonatkozásai kapcsán. A hírekben is megjelenő jelentősebb események, ügyek jó kiindulópontot nyújthatnak, különösen kiscsoportos beszélgetéshez.

Tájékozódjunk az egészséghez fűződő emberi jogok globális helyzetéről. Látogassuk meg a nagyobb szervezetek (ilyen például az Orvosok határok nélkül; a Treatment Action Campaign; az Oxfam; a Christian Aid, a Save the Children) és nemzetközi intézmények (WHO – Egészségügyi Világszervezet) weboldalát, vagy szerezzünk be tőlük nyomtatott kiadványokat. Járjunk utána, hogy ezek pontosan milyen tevékenységeket végeznek az egészség témakörében, és írjuk össze ezeket együtt egy flipchart-lapra.

A Treatment Action Campaign fellépése a fenti ügyben különösen sikeres volt; a szervezet azóta is aktív a Dél-afrikai Köztársaságban és azon kívül is (lásd www.tac.org.za). Sajnos nem minden kampány ilyen eredményes céljai elérésében. Ennek több oka is lehet – ilyen például az alulszervezettség, vagy az, hogy nem jutnak elegendő nyilvánossághoz. A kampányolás témakörét alaposabban körüljárhatjuk a "Vigyázz, figyelünk" .és a "Dosta!") című gyakorlat segítségével, amelyek a hatékony kampányok lefolytatásához szükséges készségek fejlesztését is segítik.

Javaslatok a cselekvésre

Try to find out who is promoting actions on health issues in your locality and how you can contribute.

További információk

This activity is based on a case which came before the South African high court in 2001. The Pharmaceutical Manufacturers’ Association of South Africa prosecuted the president of the Republic of South Africa, Nelson Mandela, and others including the Treatment Action Campaign (TAC) for disregarding their patents on HIV medicines and for importing cheaper, generic drugs to treat the millions of citizens suffering from AIDS.
The judges had to balance the different interests and rights of the two sides. On the one hand the Pharmaceutical Manufacturers’ Association claimed the right to property, equality or free choice of trade, occupation and profession while, on the other hand, the government and TAC claimed that it was the duty of the state to respect, protect, promote and fulfil the fundamental rights of human dignity and lives of its citizens.

In a historic judgment the court concluded that the right to property was of a lower order than the right to human dignity and life and should therefore be limited. Subsequently the drug manufacturers dropped their case. This was widely hailed as “a real triumph of David over Goliath, not only for us here in South Africa, but for people in many other developing countries who are struggling for access to healthcare” (NGO joint press release, 19 April 2001). “This is a rare and very meaningful victory of the poor over powerful multinational companies! But our challenge now is to work together with drug producers and government to get medicines to those who need them” (Kevin Watkins of Oxfam). There is a summary of the issues at Time. com, published on 5 March 2001. To find it put “AIDS Drugs Case Puts Our Ideas About Medicine on Trial” into your search engine.

Az AIDS és a globalizációs folyamatok

A gazdag országokban a HIV-fertőzöttek és AIDS-betegek jobb életminőségre és hosszabb életre számíthatnak, mert a szükséges antiretrovirális gyógyszerek könnyebben hozzáférhetőek és megfizethetőek számukra. A déli féltekén a HIV-pozitív emberek többet szenvednek és hamarabb belehalnak az AIDS-be, mert nem jutnak hozzá a kezeléshez. Itt egy beteg ellátására átlagosan mindössze 10 dollár jut évente, míg az északi országokban hozzáférhető kezelés (az úgynevezett kombinációs terápia) 10-15 ezer dollárba kerül. A szegénység, az oktatás hiánya és a társadalmi egyenlőtlenségek is fokozzák a HIV/AIDS terjedését, de a járvány megfékezése mindenekfelett politikai kihívás, amelyben a kormányzatok, nemzetközi szervezetek és intézmények, valamint gyógyszeripari szereplők is érintettek. Az AIDS elleni küzdelem csak akkor lehet hatékony, ha bizonyos kulcsfontosságú nemzetközi rendszerek és intézmények megváltoztatását is célul tűzi ki, ilyen többek közt a Nemzetközi Valutaalap, a Kereskedelmi Világszervezet, a Szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló egyezmény (TRIPS), az Általános egyezmény a szolgáltatások kereskedelméről (GATS) és a Vitarendezési Testület, amely a Kereskedelmi Világszervezet bíróságaként működik.

Segédletek

PDF

Szerepkártyák

Szerepkártya: Pharma Rt.
A Pharma Rt. felsővezetői vagytok. A Pharma Rt. a világ egyik vezető gyógyszeripari nagyvállalata. A cég megvásárolta a legfontosabb HIV- és AIDS-ellenes gyógyszerek forgalmazási jogát. Meg kell őriznetek a cég nyereségességét és a részvényesek bizalmát. Ezért meg akarjátok védeni a vállalat azon jogát, hogy meghatározhassa az általa forgalmazott gyógyszerek piaci árát, figyelembe véve a kutatási, előállítási és munkaerő-költségeket. Ha más vállalatok egyszerűen leutánozhatják a termékeiteket, és olcsóbban eladhatják az így előállított konkurens gyógyszert, az veszélyeztetné nemcsak a Pharma Rt. nyereségét, hanem a cég hosszú távú fennmaradását is. Ezért összefogtatok a többi nagy gyógyszeripari céggel, hogy közösen megakadályozzátok a különböző országokat a termékeitek lemásolásában és alacsony áron való értékesítésében, és szükség esetén bepereljétek őket. A dél-afrikai államot is ezért pereltétek be.

Gyűjtsetek érveket, és készüljetek fel az álláspontotok alátámasztására. A tárgyaláson 5 percetek lesz ezek bemutatására.

Szerepkártya: A Dél-afrikai Köztársaság kormányzata

A Dél-afrikai Köztársaság fontos állami tisztviselői vagytok. Az állam ellen pert indító gyógyszeripari nagyvállalatok követeléseire igyekeztek reagálni. A Pharma Rt. meg akarja akadályozni, hogy a különböző országok engedélyezzék a gyógyszerkészítményeik leutánzását és az általuk meghatározott piaci árnál alacsonyabb áron való forgalmazását. Elviekben egyetértetek a Pharma Rt. követeléseivel.

Azonban a lakosság által széles körben támogatott, az AIDS-betegek gyógyszeres kezeléséért küzdő kampányszervezet, a Treatment Action Campaign által vezetett mozgalmak az állam alkotmányos kötelezettségeire hivatkozva követelik az olcsóbb gyógyszerek elérhetővé tételét, főleg a HIV/AIDS-járványra tekintettel. A lakosság
irányából érkező politikai nyomás hatására engedélyeztétek a drága gyógyszereket lemásoló olcsóbb készítmények importját, többek közt Indonéziából.

Gyűjtsetek érveket, és készüljetek fel az álláspontotok alátámasztására. A tárgyaláson 5 percetek lesz ezek bemutatására.

Szerepkártya: A Treatment Action Campaign nevű kampányszervezet

Az AIDS-betegek gyógyszeres kezeléséért küzdő kampányszervezet aktivistái vagytok. A szervezet az állam alkotmányos kötelezettségének tekinti az olcsóbb gyógyszerek elérhetővé tételét, főleg a HIV/AIDS-járványra tekintettel. Az államra hatottak az érvek, és engedélyezte az olcsóbb készítmények importját. Úgy gondoljátok, állami felelősség az AIDS-cel küzdő betegek és az őket segítő szervezetek anyagi támogatása.
A gyógyszeripari vállalatok azonban eljárást indítottak a dél-afrikai állam ellen, hogy megakadályozzák a termékeik olcsóbb utánzatainak előállítását és forgalmazását. Így összefogtatok az állammal, hogy megvédjétek a jogát arra, hogy megfizethető gyógyszereket biztosítson állampolgárainak.

Gyűjtsetek érveket, és készüljetek fel az álláspontotok alátámasztására. A tárgyaláson 5 percetek lesz ezek bemutatására.

Szerepkártya: Bírák

Ti vagytok a bírák a Pharma Rt. által a Dél-afrikai Köztársaság ellen indított perben. A gyógyszeripari nagyvállalatok azért perelték be az államot, hogy az ne engedélyezze a Pharma-termékek olcsóbb utánzatainak előállítását és forgalmazását az országban. Az AIDS-betegek gyógyszeres kezeléséért küzdő Treatment Action Campaign aktivistái a kormány mellett állnak.
A ti szerepetek, hogy egymás után szót adjatok a perben érintett mindhárom félnek. A felek beszédeit követően ne hozzatok ítéletet, és ne foglaljatok állást egyik fél mellett se. A ti feladatotok az, hogy segítsetek tisztázni a helyzetet, és hogy összefoglaljátok a különböző álláspontokat alátámasztó érveket.
A probléma lényege az, hogy hogyan lehet összeegyeztetni az egymással ütköző emberi jogi követeléseket. Az alperes (a kormány és a kampányszervezet) az élethez és az emberi méltósághoz való jogra hivatkozik, a felperes (Pharma Rt.) pedig a tulajdonhoz való jogra. A hivatalos bírósági jegyzőkönyv így fogalmaz:

„Az élethez és az emberi méltósághoz való jog a legfontosabb emberi jogok, és minden más, személyhez fűződő jog forrását képzik. Ha elkötelezzük magunkat egy, az emberi jogok elismerésén alapuló társadalom mellett, akkor e két jogot minden más jognál előbbre kell sorolnunk. Ennek az elsőbbségnek pedig ki kell fejeződnie az állam minden tevékenységében, beleértve a büntetőjogi eljárásokat is.”

Ezzel szemben
„A tulajdonhoz fűződő jogot a Dél-afrikai Köztársaság alkotmányának 25. cikke védi, mely így szól: ‘Tulajdon –25. cikk (1) Senkit nem lehet megfosztani a tulajdonától, kivéve, ha a törvényben meghatározott általános feltételek szerint történik; és semmilyen jogszabály nem teheti lehetővé a tulajdontól való önkényes megfosztást’.”

Készítsetek elő kérdéseket a három fél meghallgatásához. 10 percetek lesz a kérdésfeltevésre és a válaszok meghallgatására.

Szerepkártya: Újságírók (Opcionális – lásd fent a Variációk részben)

Újságírók vagytok, és az a feladatotok, hogy tudósítsatok a tárgyalásról.
Újságíróként tudósítanotok kell a nagyközönséget a tárgyalásról és mindkét oldal álláspontjáról. Bemehettek a különböző felek (a Pharma Rt., az állam és a kampányszervezet) és a bírák zártkörű megbeszéléseire is. A csoportok megbeszélésein azonban csakis megfigyelőként lehettek jelen: nem zavarhatjátok meg a találkozót saját hozzászólásokkal, nem szólhattok bele az ott folyó megbeszélésbe. Viszont – ha ezzel nem zavarjátok a munkát – készíthettek interjúkat az egyes szereplőkkel. Fényképeznetek is szabad, és a riportanyag előállításához rendelkezésetekre áll majd egy internet-hozzáféréssel ellátott számítógép és egy nyomtató is.

Munkátok eredményét a tárgyalás után mutatjátok majd be. Megválaszthatjátok a tudósítás műfaját: ez lehet például blogposzt, tweet, újságcikk, rádió- vagy TV-műsor. A tudósítás bemutatására 10 perc áll majd a rendelkezésetekre.

Feladatleírás a kiscsoportos munkához (2. rész)
Négyfős csoportban dolgoztok, ahol a tárgyaláson résztvevő felek és a bíróság egy-egy képviselője van jelen:
• A Pharma Rt. képviselője
• A Dél-afrikai Köztársaság képviselője
• Az AIDS-betegek gyógyszeres kezeléséért küzdő Treatment Action Campaign aktivistája
• A tárgyalást lefolytató egyik bíró

A feladat menete
1.Sorban minden csoporttag mutatkozzon be, és mondja el, melyik csoportot képviseli (melyik szerepet játssza).
2.Minden csoporttag mondja el, milyen érzései vannak a helyzettel kapcsolatban a tárgyalást követően. Aki úgy érzi, könnyű lesz egyezségre jutni, mutassa fel a zöld kártyáját, aki pedig úgy érzi, hogy ez nehéz lesz, mutassa fel a pirosat. (A kártyák szerepe az, hogy mindenki számára követhetőbb legyen, jól halad-e az egyezkedési folyamat.)
3.Most az a feladatotok, hogy mind a négy csoporttag számára elfogadható döntésre jussatok. Az egyezkedési folyamatot bontsátok le három körre. Az egyeztetést a bíró vezeti majd, és mindig ő lesz az utolsó, aki kifejti a véleményét.
• Első kör: Fejtsd ki az álláspontod!
• Második kör: Vess fel megoldási javaslatokat!
• Harmadik kör: Tárgyaljatok a felvázolt javaslatok alapján.
4.Hallgassátok meg figyelmesen egymás mondanivalóját. Minden hozzászólás után mutassátok fel a zöld vagy a piros kártyátokat attól függően, hogy mennyire tartjátok esélyesnek egy mindenki számára elfogadható megoldás elérését.
5.Az egyezkedési folyamat végén válasszatok ki egy csoporttagot, aki összefoglalja majd a többi csoport előtt, hogy mire jutottatok.