A gyakorlat menete

1. Kezdjük a gyakorlatot egy rövid bevezetővel arról, hogy mi a különbség a polgári és politikai jogok, illetve a szociális és gazdasági jogok között.
2. Rövid (kb. 5 perces) ötletbörze keretében gyűjtsük össze a résztvevőkkel, hogy melyik kategóriába milyen jogok tartozhatnak. Ezeket írjuk fel a táblára „polgári és politikai jogok”, illetve „szociális és gazdasági jogok” csoportosításban.
3. Mondjuk el, hogy állításokat fognak hallani, melyek megosztóak lehetnek. Egyesek valószínűleg többé-kevésbé egyetértenek velük, mások viszont ellenkező állásponton lehetnek.
4. Mutassunk rá a két végletet jelző két feliratra: „Egyetértek” és „Nem értek egyet”. Magyarázzuk el, hogy a két végpont közötti (képzeletbeli) vonalon bárhol el lehet helyezkedni, és próbáljanak azokhoz közel állni, akikkel majdnem azonos nézeteket vallanak. Szabad véleményt cserélni, amíg a résztvevők a helyüket keresik.
5. Egyenként olvassuk fel az állításokat.
6. Ösztönözzük a vélemények alapos átgondolását és a vitát. Az egyes állítások után kérdezzük meg a két végpont közelében elhelyezkedő embereket, miért oda álltak. A középtájon lévők közül is kérdezzünk meg valakit, hogy miért ott áll: esetleg nincs elég információja a témáról, nincs határozott véleménye, vagy más megfontolásból?
7. Miközben egymás érveit hallgatják, a résztvevők helyet változtathatnak.
8. Miután az összes állítással végeztünk, üljünk vissza egy nagy körbe, és térjünk rá a feldolgozásra.

Feldolgozás és értékelés

Először magát a gyakorlatot beszéljük meg, azután azt, hogy mit tanultak belőle a résztvevők.

• Voltak olyan kérdések, amelyekre nehéz volt válaszolni – akár azért, mert nehéz volt elhatározásra jutni, hogy mit is gondoltok, akár azért, mert a kérdések rosszul voltak megfogalmazva?
• Akik valamelyik állítás kapcsán kialakult vita során helyet változtattak, miért tették?
• Meglepő volt-e, hogy mennyire különbözőek voltak a nézetek az egyes kérdésekben?
• Számít az, ha eltérő nézeteket vallunk az emberi jogokkal kapcsolatban?
• Szerintetek van „jó” vagy „rossz”, „helyes” vagy „helytelen” válasz az egyes kérdésekre, vagy ezek szubjektív dolgok?
• Lehetséges egyáltalán, hogy az emberi jogi kérdésekben mindenki egyetértsen?
• Van-e alapvető különbség az első generációs (polgári és politikai), illetve a második generációs (szociális és gazdasági) jogok között? Meg lehet mondani, hogy melyek a fontosabbak?
• Van szükségünk további jogokra? Létezhetnek harmadik generációs jogok is?

Tanácsok a csoportsegítőknek

A gyakorlatot úgy is levezethetjük, hogy a mozgásos részt viszonylag gyorsan lebonyolítjuk, közben kevés időt hagyunk a vitára, utána pedig kiválasztunk 2-3 állítást, és ezeket részletesebben megbeszéljük a teljes csoporttal. Érdemes azonban néhány ponton megállítani a gyakorlatot, hogy a résztvevők kifejthessenek egy-egy véleményt, és átgondolhassák, hogy hol helyezkednek el a többiekhez képest.

Ez a gyakorlat az összes emberi joggal foglalkozik, de különösen a szociális és gazdasági jogokkal; például a munkához és a szabadidőhöz való joggal, az egészségügyi ellátáshoz, illetve az alapvető emberi igényeknek megfelelő életszínvonalhoz való joggal.

A segédletben szereplő állítások a polgári és politikai jogok, illetve a szociális és gazdasági jogok közötti különbségekkel és azok fontosságágával kapcsolatos vitás pontokra próbálnak rávilágítani. A gyakorlat elején ebbe nem érdemes nagyon részletesen belemenni, mert a beszélgetés során úgyis sok szempont fölmerül majd.

Két szempontot azonban érdemes talán már a bevezetésben felhozni. Először is fontos felvázolni a két jogcsoport közötti különbséget. A polgári és politikai jogok – ilyen például a tisztességes tárgyaláshoz, a szavazáshoz vagy a szólásszabadsághoz való jog – az állammal szemben politikai és polgári kérdésekben támasztott erkölcsi követeléseken alapulnak. A szociális és gazdasági jogok pedig értelemszerűen az állammal szemben különböző szociális és gazdasági kérdések – például a hajléktalanság, a nem megfelelő orvosi ellátás vagy a szegénység – kapcsán támasztott erkölcsi követelésekhez kötődnek.

A másik szempont, hogy egyesek szerint a jogok két csoportja között alapvető különbségek vannak. Ők azt állítják, hogy a szociális és gazdasági jogok kevésbé fontosak, és/vagy nehezebb őket biztosítani, mint a polgári és politikai jogokat.

Az ötletelés során odaadhatjuk a résztvevőknek az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának egyszerűsített változatát (kimásolhatjuk a 600. oldalról), hogy felfrissítsék az emlékezetüket; vagy mi magunk olvashatunk föl belőle néhány pontot, és megkérhetjük a résztvevőket, hogy helyezzék el a kapcsolódó jogokat a megfelelő kategóriákba. Általában a 16., valamint a 22-29. cikket szokták a szociális és gazdasági jogok közé sorolni.

Variációk

Kitalálhatunk és használhatunk más állításokat; vagy megkérhetjük a résztvevőket, hogy maguk írjanak ilyeneket.

Javaslatok a folytatáshoz

Formális vitát, ún. disputát is szervezhetünk valamelyik témában. Ez esetben kérjük meg a leendő vitapartnereket, hogy előre készüljenek fel érvekkel. A vitára meghívhatunk más fiatalokat vagy akár a nagyközönséget is. A disputa közönsége a vita elején és a végén is, miután meghallgatta a két oldal érveit, szavaz a kérdésben.

Az emberi jogok megismerése fontos lépés, de ahhoz, hogy meg is védjük őket, elengedhetetlen az aktív állampolgári részvétel. Ennek kapcsán kipróbálhatjuk a "Vitassuk meg!"című gyakorlatot. Ez azzal foglalkozik, hogy a demokratikus társadalomban az eltérő véleményeket valló emberek hogyan próbálhatják meggyőzni egymást – úgy, hogy közben tiszteletben tartják társaikat.
Az emberi jogokkal kapcsolatban nagyon fontos tudatában lenni a megfelelő szóhasználatnak és annak, mely kifejezések mit közvetítenek. Nem mindegy, hogy azt mondjuk, „meleg”, vagy azt, hogy „homoszexuális”; azt, hogy „nyomorék”, „sérült”, vagy azt, hogy „fogyatékossággal élő”. A hétköznapi beszéd és a politikai korrektség témáját megvizsgálhatjuk a Képzők könyvében ³⁴ található"Fehér jövő "című gyakorlat segítségével.

Javaslatok a cselekvésre

Lépjünk kapcsolatba egy olyan helyi szervezettel, amely az emberi jogokkal vagy szociális segítségnyújtással foglalkozik, és kérdezzük meg, hogyan segíthetjük a munkájukat.

További információk

A Kompasz 4. fejezetében bővebb információk találhatók az emberi jogok generációiról, ezen belül a harmadik generációs jogokról is.

Segédletek

Download as PDF

Állítások
• Fontosabb, hogy tető legyen a fejünk fölött, tudjunk mit enni, és meglegyen mindenünk, ami a létfenntartáshoz szükséges, mint hogy elmondhassunk a véleményünket.
• A munka nem jog, hanem kötelesség.
• Az állam alapvető feladata gondoskodni arról, hogy az állampolgárainak legyen mit ennie.
• A pihenéshez és szabadidőhöz való jog olyan luxus, amit csak a gazdagok engedhetnek meg maguknak.
• Nem az államnak kell gondoskodnia arról, hogy az emberek ne éhezzenek, hanem maguknak az embereknek!
• A nemzetközi közösségnek semmi köze ahhoz, hogyan bánunk a munkásainkkal.
• A szegény országoknak először arra kellene törekedniük, hogy minden embernek legyen mit enni és inni, az állampolgáraik polgári és politikai jogaival ráérnek azután foglalkozni.
• A szélsőséges gazdasági egyenlőtlenségek sértik az alapvető jogokat.
• A szociális és gazdasági jogok csak eszmények, egy ideális jövő elemei, de a világ még nem áll készen arra, hogy biztosítsa őket.
• Nincs értelme a jogoknak, ha nem tudjuk biztosítani a megvalósulásukat.
• Egyes jogok fontosabbak, mint mások.
• Egyes emberek természettől fogva több joggal rendelkeznek, mint mások.
• Vannak, akik maguk választották a hajléktalanságot.
• A gazdagok boldogabbak, mint a szegények.
• A szegénységet lehetetlen teljesen megszüntetni.
• A jogaink nem születésünknél fogva járnak nekünk, hanem megszerezzük őket.