A gyakorlat menete

A gyakorlat 3 részből áll. 1. rész – az élet szövedékének megalkotása; 2. rész – ennek tönkretétele;3. rész – ötletelés arról, hogy mit tehetünk a környezet védelme érdekében.

1.rész
1.

1. Kérjük meg a résztvevőket, hogy álljanak körbe.
2. Mondjuk el, hogy most meg fogjuk alkotni az élet szövedékét.
3. Kezdjük mi: fogjuk kézbe a gombolyagot, és nevezzünk meg egy növényt, például a káposztát.
4. Egyik kezünkkel fogjuk meg a fonal végét, a másikkal pedig dobjuk oda a gombolyagot valaki másnak, aki elkapja; így a fonal egy darabja egyenesen összeköti a csoportsegítőt és az adott részvevőt.
5. Az illető nevezzen meg egy olyan állatot, amelyik megeszi a káposztát, például a hernyót. Fogja a fonalat az egyik kezébe, a másikkal pedig dobja oda a gombolyagot egy társának.
6. Aki elkapja, nevezzen meg egy állatot, amelyik megeszi a hernyót; elég, ha egyszerűen azt mondja: „madár”, de lehet akár egy konkrét madárfaj is, például a rigó. Ezután dobja tovább a gombolyagot a következő embernek.
7. Addig folytassuk a játékot, addig járjon a gombolyag keresztbe-kasul a körben, míg a fonalból kialakul egy háló – ez jelképezi az élet szövedékét.

2. rész

8. Most kérjük meg a résztvevőket, hogy egymás után mondjanak egy-egy példát az élővilágot károsító tényezőkre (például a termőföldeken áthaladó autópálya, a túlhalászás vagy a fosszilis tüzelőanyagok égetése), és aki válaszolt, engedje el a fonalat.

9. Miután körbeértünk, kérjük meg a résztvevőket, hogy nézzék meg a padlón heverő összegubancolódott, szánalmas kupacot. Tegyük hozzá, hogy ha nem cselekszünk, a világ is ilyen lesz, de ennek nem kell feltétlenül így történnie; mindannyian tehetünk valamit azért, hogy javítsunk a jelenlegi helyzeten.

3. rész

10. Kérjük meg a résztvevőket, hogy egyesével tegyenek ígéretet: mondjanak valami egyszerű, praktikus dolgot, amit ezután megtesznek a világ megmentéséért: például nem hagyják bekapcsolva vagy standby üzemmódban a számítógépüket, hanem kikapcsolják, kevesebb húst esznek vagy ritkábban utaznak repülővel.
11. A fogadalmat tevő résztvevő találomra fogja meg valahol a fonalat, és emelje fel a padlóról.
12. A végén vessünk egy pillantást az új szövedékre, és mutassunk rá, hogy ez nem ugyanaz, mint a korábbi; sajnos annak helyreállításához már túl késő van, mert a kihalt fajokat nem tudjuk már feltámasztani.

Feldolgozás és értékelés

Először kérdezzük meg a résztvevőket, hogy milyen érzés volt látni, ahogy az élet szövedéke tönkremegy, és milyen volt újat létrehozni. Ezt követően beszéljünk az ezzel kapcsolatos kérdésekről és arról, hogy mit kell tennünk a környezet védelme érdekében.

• Hogy éreztétek magatokat, amikor láttátok, ahogy az élet szövedéke fokozatosan tönkremegy?
• Könnyen meg tudtátok nevezni a táplálékláncban soron következő állatot vagy növényt? Mennyire sokat (vagy keveset) tudunk a természetről?
• Számít-e nektek, ha például a jegesmedvék 10 év múlva kihalnak?
• Hogy éreztétek magatokat, amikor láttátok, hogy új háló van kialakulóban?
• Könnyű volt kigondolni olyan egyéni cselekedeteket, amelyek csökkentik a környezetre gyakorolt hatásunkat?
• Mennyire hatékonyak az ilyen egyéni lépések?
• Kinek a feladata a környezetvédelem? Az ENSZ-é, az országok vezetőié, a civil szervezeteké vagy az egyéneké?
• A természet rendkívül összetett rendszer, egyensúlya sok tényezőtől függ, és nem könnyű megjósolni, hogy egy-egy cselekedet vagy intézkedés milyen globális következményekkel jár majd. Akkor hogyan lehet döntéseket hozni arról, hogy hogyan használjuk fel a Föld erőforrásait?
• Hogyan kellene meghozni az egyes erőforrások felhasználására vonatkozó döntéseket? Például hogy ki szabad-e vágni egy erdőt azért, hogy a helyén más növényeket termesszünk? Akiknek az erdőtől függ a megélhetésük, azokat hátrányosan érintené ez, míg a mezőgazdaságból élők jól járnának. Itt felmerül az igazságosság kérdése is.
• A Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmányának 1. cikke kimondja, hogy „Céljai elérése érdekében minden nép… szabadon rendelkezik természeti kincseivel és erőforrásaival.” Ez azt jelenti, hogy az embereknek jogában áll károsítani a környezetet?
• A táplálékot és a tiszta levegőt környezetünk biztosítja számunkra. Egészséges környezet nélkül nem tudnánk élni. Ez az élet feltétele. Kiemelt kötelességünk-e ezért a környezet tisztelete, és ezzel a használatára vonatkozó jogaink korlátozása (ahogy kötelességünk tisztelni mások jogait és szabadságjogait, korlátozva egyben saját egyéni jogainkat)?
• Szükségünk van-e új emberi jogokra, amelyek megvédenek bennünket az éghajlatváltozás következményeitől?

Tanácsok a csoportsegítőknek

A gyakorlat 10-15 fős csoporttal működik a legjobban. Nagyszámú résztvevő esetén több kisebb csoporttal végezzük el.

Minden tápláléklánc valós vagy lehetséges kapcsolatokból álljon. Például: fű – juh – ember; vagy plankton – bálna; vagy plankton – hering – disznó (a disznókat gyakran etetik halliszttel) – ember – tigris. Ne felejtsük el: amikor egy állat elpusztul, a testét baktériumok lebontják, a felszabaduló ásványi anyagokat pedig a növények felszívják, így az élet ciklusa újraindul. Az élet szövedékét ilyen ciklusok milliárdjai alkotják.

Törekedjünk arra, hogy a résztvevők minél többféle táplálékláncot említsenek; mondjanak erdei, hegyvidéki, réti, mocsári, tavi, folyami és tengeri élőhelyeken élő élőlényeket is. Előfordulhat, hogy be kell avatkoznunk, például azt mondjuk: „az ásványi anyagok a tengerbe kerülnek, ahol a fitoplanktonok (növényi planktonok) hasznosítják őket". Vagy ha a tenger után szeretnénk szárazföldi ökoszisztémával folytatni, mondjuk azt, hogy “most a sirály, amelyik megette a part mentén élő tarisznyarákot, a víztől távolabb, a szárazföldön próbál magának élelmet találni, de elpusztul". Ha valamelyik résztvevőnek nem jut eszébe, hogy mi lehetne a következő láncszem, javasoljuk, hogy kérjen segítséget a többiektől.

A 2. részben, amikor még csak néhány résztvevő engedi el a fonalat, akkor még nem tűnik súlyosnak a helyzet, mert a keresztbe-kasul futó szálak többé-kevésbé összetartják a szövedéket, de minél kevesebb ponton tartják, annál jobban elveszíti a formáját, és a végén csak egy összegubancolódott, szánalmas kupac marad belőle, körülötte a tehetetlenül álló emberekkel.

Készüljünk fel arra, hogy amikor a 3. részben, a feldolgozás során megkérdezzük, milyen tényezők károsítják az élővilágot, némelyik válasz vitát kavarhat. Például a vegetáriánusok azt mondják, hogy azok, akik húst esznek, károsítják az élet szövedékét. Nyugtázzuk a véleményüket, és kérdezzük meg a többieket, hogy mit gondolnak. De vigyázzunk, ezen a ponton ne keveredjünk vitába; előbb fejezzük be a játékot, és aztán majd a feldolgozás és a beszélgetés során térjünk vissza a témára.

Próbáljunk ne leragadni egy-egy vitás kérdésnél; ne térjünk el a gyakorlat központi témájától, vagyis hogy az emberi tevékenység hogyan hat a környezetre.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség weblapján (https://www.eea.europa.eu/hu) számos, témába vágó cikket olvashatunk. A gyakorlat előtt érdemes elolvasni az 5. fejezet online verziójának Környezet című részét, ahol többet megtudhatunk az emberi jogok és a környezet összefüggéseiről.

Ezt a gyakorlatot jól használhatjuk biológiaórán vagy biológiaszakkör keretében is.

Variációk

Amikor a 2. részben megkérjük a résztvevőket, hogy mondjanak konkrét példákat az élet szövedékét károsító tényezőkre, fogjunk egy ollót, és minden példa hallatán vágjuk el valahol a fonalat. A háló fokozatosan esik szét, és a végén egy összegubancolódott, hasznavehetetlen kupac hever a padlón. A tönkretett háló nagyon erős vizuális hatást kelt, és a globális helyzet valóban lehangoló, de fontos, hogy a résztvevők ne érezzék magukat tehetetlennek a rájuk váró feladattal szemben. Ezért mindenképpen hagyjunk legalább annyi időt a lezárásra, hogy beleférjen egy gyors ötletelés vagy beszélgetés a környezetvédelem terén elért eredményekről.

Javaslatok a folytatáshoz

Brainstorm local and global environmental success stories. It is not all hopeless! There are many people active all over the world who are working to ensure that a sustainable environment is held in trust for future generations. "Tackling climate change, communities making a difference", produced by Act International Alliance, is an excellent resource for this.

Tartsunk ötletbörzét, és gyűjtsünk példákat helyi és globális környezetvédelmi sikertörténetekre. Nem teljesen reménytelen a helyzet! Világszerte nagyon sok ember tevékenykedik aktívan azért, hogy fenntartható környezetet teremtsünk a következő nemzedékek számára. Az Act International Alliance Nézzünk szembe a klímaváltozással – Kis közösségek nagy sikerei című kiadványa ¹¹kitűnő forrás ehhez.

Ez a gyakorlat jó kiindulópontként szolgálhat az emberi jogokról és a környezetről folytatott vitához. Jó lenne például, ha a környezethez való jogot is – más emberi jogokhoz hasonlóan – rögzítenék az emberi jogi dokumentumok? Van-e a környezetnek önmagában – hasznosságán túlmenően – értéke? Lenne értelme az állatok jogait is lefektetni? (További információk:background information)

Az erőforrások fenntartható felhasználásának megvalósítása politikai szándékot, időt, erőfeszítést és pénzt igényel. Gondoljunk bele, mennyivel többet tehetnének a világ országai a környezeti nevelés, tudományos kutatás és gyakorlatias környezetvédelmi programok segítségével, ha nem költenének annyit fegyverkezésre és hadászatra. Ha a csoport szeretné jobban körüljárni ezeket a kérdéseket, elvégezhetjük a "Mennyi az annyi?" című gyakorlatot.

Az éghajlatváltozás mindenhol minden élőlényre hatással van. Például az áradások, az elsivatagosodás és a tengerszint emelkedése miatt sok ember élőhelye élhetetlenné válik, ezért kénytelenek máshova költözni. Amennyiben a csoport szívesen foglalkozna a klímamenekültekkel kapcsolatos kérdésekkel, végezzük el a "Három dolog"című gyakorlatot.

Javaslatok cselekvésre

Kapcsolódjunk be helyi környezetvédelmi projektekbe! Számos civil szervezet van, amellyel érdemes lehet felvenni a kapcsolatot:

• A Fridays For Future globális mozgalom (https://fridaysforfuture.org) 2018-ban indult, az akkor 15 éves Greta Thunberg iskolai sztrájkjának hatására. Érdemes ellátogatni a magyar szervezet weboldalára is, ahol többek között megtudhatjuk, hogy mire érdemes figyelni tüntetés szervezésekor, de akár csatlakozni is lehet önkéntesként (https://fridaysforfuture.hu).
• Youth and Environment Europe: Ez az ernyőszervezet több mint negyven, a természet és a környezet tanulmányozásával és védelemével foglalkozó független európai regionális és országos ifjúsági szervezetet tömörít www.tigweb.org
• Európai Éghajlatvédelmi Akcióhálózat (Climate Action Network Europe): Európa vezető hálózata az éghajlati és energiaügyek terén. A 35 európai országban több mint 140 tagot számláló hálózat célja az éghajlatváltozás veszélyeinek elhárítása. valamint a fenntartható környezetvédelmi és energiapolitika támogatása Európában (https://www.caneurope.org). Magyar tagja a Levegő Munkacsoport (http://levego.hu).
• Friends of the Earth (A Föld barátai www.foei.org)
• A WWF hálózata világszerte együtt dolgozik kormányzatokkal, üzleti vállalkozásokkal és helyi közösségekkel, hogy az emberek és a természet is viruljanak, méltányosan osztozva bolygónk természetes erőforrásain (www.wwf.org).Magyar szervezete a WWF Magyarország (https://wwf.hu).

Csökkentsük saját ökolábnyomunkat! A https://www.elobolygonk.hu/En_mit_tehetek honlap számos praktikus tanácsot kínál erre.

További információk

A természetben minden mindennel összefügg. Minden élőlényt és élettelen dolgot a körforgások, például a szén és a víz körforgása köt össze. A táplálékláncok e körforgások részét képezik. Egy tápláléklánc többnyire azzal kezdődik, hogy egy növény a nap fényenergiájából, a talajban levő ásványi anyagokból és vízből előállítja az élethez és a növekedéshez szükséges táplálékát. Amikor egy állat (például hernyó) elfogyaszt egy zöld növényt, például egy káposztát, felhasználja a levelekben tárolt ásványi anyagokat és energiát; ez teszi lehetővé, hogy éljen és növekedjen. Ahogy egy-egy állatot elfogyaszt egy másik, az energia és az ásványi anyagok tovább jutnak a táplálékláncban. Amikor a tápláléklánc csúcsán levő állat elpusztul, a teste lebomlik, „megeszik” a baktériumok. A testben lévő ásványi anyagokat a növények felhasználják, és ezzel elkezdődik egy új tápláléklánc.