A gyakorlat menete

1. Alakítsunk 4-5 fős csoportokat, majd kérjük meg őket, hogy válasszanak nevet a csapatuknak.
2. Mondjuk el, hogy a gyakorlat során a csapatok versenyezni fognak egymással. Csoportonként egy ember megkapja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának egy-egy cikkét, amelyet aztán le kell rajzolnia. A többieknek ki kell találniuk, hogy melyik jogról van szó. Amelyik csapat elsőként találja ki, az kap egy pontot. Az a csapat nyer, amelyik a legtöbb pontot gyűjti össze.
3. Kérjük meg a csapatokat, hogy vegyenek magukhoz papírlapot és filctollat, majd üljenek le a teremben úgy, hogy a különböző csapatok ne hallják egymást.
4. Hívjunk ki egy-egy főt minden csoportból. Válasszunk ki egy jogot a listáról, például a „kínzás tilalmá”-t, és súgjuk meg a „küldötteknek”.
5. Kérjük meg őket, hogy menjenek vissza a csapatukhoz, és ott rajzolják le a szóban forgó jogot a csoporttársaiknak, akik közben találgatnak. Csak képeket szabad rajzolni, számokat és betűket tilos használni. A rajzoló nem szólalhat meg, kivéve, amikor jelzi, hogy a társainak sikerült eltalálniuk a helyes választ.
6. A csoport tagjainak csak találgatni szabad, kérdéseket nem tehetnek fel.
7. Kérjük meg a rajzolókat minden egyes forduló végén, hogy írják rá a papírra, milyen jogot ábrázol a rajzuk – akár az ő csoportjuknak sikerült elsőként kitalálniuk, akár nem –, és tegyék félre a lapot.
8. Kezdjünk új fordulót. Hívjunk ki új embereket minden csoportból, és adjunk nekik egy másik jogot, amit aztán le kell rajzolniuk. Játsszunk 7 vagy 8 fordulót, mindig más-más ember rajzoljon. Ügyeljünk arra, hogy mindenkire legalább egyszer sor kerüljön rajzolóként.
9. A végén kérjük meg a csapatokat, hogy tegyék fel a rajzokat a falra, hogy az egyes jogok különböző képi ábrázolását, értelmezését össze tudjuk vetni és meg tudjuk beszélni.

Feldolgozás és értékelés

Idézzük fel, mi történt a gyakorlat során, majd beszélgessünk arról, hogy a résztvevők mit tudnak az emberi jogokról.

• A vártnál könnyebb vagy nehezebb volt rajzban ábrázolni az egyes emberi jogokat?
• Hogyan döntöttétek el, hogy miként próbáljátok majd megjeleníteni az adott jogot? Honnan jöttek az ötletek, miért pont azt rajzoltátok, amit rajzoltatok?
• Ha az egyes jogok ábrázolásakor az adott jog megsértését rajzolták le a résztvevők: előfordulnak-e az ilyen jogsérelmek hazánkban?
• Hasonlóan vagy különbözően ábrázolták a rajzolók az egyes jogokat? Hányféle és mennyire különböző módon ragadták meg ugyanazt a fogalmat?
• Az összes rajz áttekintése után kérdezzük meg a résztvevőktől, hogy mit gondolnak most a gyakorlat után: mennyire sokat vagy keveset tudtok az emberi jogokról?
• Mit gondoltok, van-e bármilyen jelentősége az emberi jogoknak a ti életetekben? Ha igen, konkrétan mely jogoknak?

Tanácsok a csoportsegítőknek

A gyakorlat előtt feltétlenül olvassuk el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, mert fontos, hogy tisztában legyünk azzal, mit értünk emberi jogokon, és mi jellemzi azokat. Például, hogy ezeket nemzetközi intézmények  jogszabályok biztosítják és védelmezik; az emberi méltóságot helyezik a középpontba; egyéneket és csoportokat egyaránt védenek; elidegeníthetetlenek; mindenkit egyformán megilletnek és mindenkire egyformán vonatkoznak; és egymással kölcsönösen összefüggenek.

Érdemes eldönteni előre, hogyan fogjuk majd használni az EJENY-t bemutató posztert. Amennyiben a résztvevők nem igazán ismerik még a Nyilatkozatot, úgy érdemes a gyakorlat előtt foglalkozni vele, hogy legyen némi elképzelésük arról, mit is kell majd kitalálniuk. Amennyiben több előismerettel rendelkeznek már, akkor inkább a gyakorlat vége felé használjuk, hogy segítségével beszélgetést kezdeményezzünk azokról a jogokról is, amelyek nem kerültek elő a gyakorlat során.

Készüljünk fel rá, hogy lehetnek olyan résztvevők, akik ügyetlennek tartják magukat a rajzolás terén, és attól tartanak, hogy túl nehezen megy majd nekik a játék. Nyugtassunk meg őket, hogy nem művészi teljesítményt várunk, és bátorítsunk mindenkit, hogy próbálkozzon a rajzolással. Lehet, hogy még maguk is kellemesen meglepődnek majd!

Az  EJENY rövidített változatát használjuk, amikor kiválasztjuk és listába szedjük a lerajzolandó emberi jogokat. Néhány javaslat: az élethez való jog, a kínzás tilalma, a tisztességes tárgyaláshoz való jog, a megkülönböztetés tilalma, a magánélethez való jog, az oktatáshoz való jog, a rabszolgaság tilalma, gyülekezési jog, szólásszabadság, az állampolgársághoz való jog, gondolat- és vallásszabadság, választójog, a munkához való jog, az egészséghez való jog, a magántulajdonhoz való jog, a házasodáshoz és családalapításhoz való jog, a házastárs szabad megválasztásához való jog.

Variációk

Ha 8 főnél kevesebben vannak a csoportban, akkor csak egy csapat legyen. Kérjünk meg valakit, hogy az első körben rajzoljon. Aki kitalálja, az rajzol a következő körben, és így tovább.

Úgy is végezhetjük a gyakorlatot, hogy rajzolás helyett el kell mutogatni az adott emberi jogot.

Javaslat a folytatáshoz

 A "Virágozzék ezer virág"  című gyakorlat  szintén rajzos feladat, melynek során a résztvevők a rajz segítségével tárják fel az emberi jogok fogalmának mélyebb jelentéseit, forrásait.
Ha a csoport szereti a kreatív feladatokat, akkor talán szívesen kipróbálják majd a"Most mutasd meg!" című gyakorlatot is, amelyben a résztvevők pantomim segítségével eljátsszák, mit jelentenek számukra az emberi jogok általánosságban.

Előfordulhat, hogy a csoport szeretne egy bizonyos joggal többet is foglalkozni. Ha például a fogyatékossággal élők jogai érdeklik őket, akkor elvégezhetjük az "Azt nézd, mire képes!" című gyakorlatot.