A résztvevők közösen idővonalat készítenek, amelyen bejelölik az emberi jogok fejlődésében fontos szerepet játszó eseményeket i.e. 2000-től napjainkig, illetve megpróbálják elképzelni a jövőt. Ez a módszer bármilyen csoport történelmének áttekintéséhez használható.
Érintett jogok
• Az oktatáshoz és az emberi jogi neveléshez való jog
• Az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog
• A vallás és meggyőződés szabadsága
Célok
• Az emberi jogok történelmével kapcsolatos ismeretek bővítése
• Kommunikációs készségek és a kritikai gondolkodáshoz szükségeskészségek fejlesztése
• Az emberi jogok iránti érdeklődés és a védelmük iránti elkötelezettség erősítése
Eszközök
• Egy tekercs széles maszkoló szalag
• 10–12 m hosszú fal
• Öntapadós (post-it) jegyzettömbök 3 színben
• Flipchart és színes filctollak
Előkészítés
• Olvassuk el az emberi jogok kialakulásának és fejlődésének történetéről szóló áttekintést a 4. fejezet 395-400. oldalán.
• A maszkoló szalag segítségével ragasszunk egy hosszú csíkot szemmagasságban a falra. A bal oldali végétől kb. 50 cm-re írjuk rá: „i.e. 2000”, a jobb oldali végétől 50 cm-re pedig az aktuális évszámot. Ezen kívül jelöljünk be a szalagon még három dátumot: i.e. 1000, 0 és i.sz. 1000.
• 4 öntapadós jegyzetlapra írjuk fel az alábbiakat: „egyiptomi és kínai civilizáció”, „az asszír, babiloni és minószi civilizációk virágkora”, „Róma nagyhatalom” és „Nyugat-Európában királyságok, keleten pedig a bizánci birodalom”.
Jeles nap
augusztus 23.A rabszolgakereskedelemről és annak eltörléséről való megemlékezés nemzetközi napja
A gyakorlat menete
Mutassuk meg a résztvevőknek az idővonalat. Mondjuk el, hogy körülbelül 4000 évvel ezelőtt (i.e. 2000-ben) virágzottak az első egyiptomi és kínai civilizációk, i.e. 1000 körülre tehető az asszír, babiloni és minószi civilizáció fénykora, időszámításunk kezdetekor Róma nagyhatalomnak számított, és i.sz. 1000 tájékán Nyugat-Európában számos királyság volt, keleten pedig a Bizánci Birodalom volt a leghatalmasabb. Jelöljük be az aktuális dátumot is.
Ismertessük a feladatot: el kell helyezni az idővonalon az emberi jogokhoz kapcsolódó eseményeket. Ilyen lehet például törvények megalkotóinak vagy az igazságosságot hirdető vagy azért küzdő embereknek a születési vagy halálozási éve, olyan események dátuma, amelyek változást idéztek elő az emberek jogokkal kapcsolatos felfogásában és új kezdeményezésekhez vezettek, illetve az emberi jogokat lefektető jogszabályok és egyezmények megalkotásának időpontja.
Minden résztvevőnek adjunk 3 öntapadós lapot, minden színből egyet-egyet. Mondjuk el, hogy az egyes színek más-más kategóriákat jelentenek: pl. a kékre az emberi jogi szempontból lényeges események kerüljenek, a sárgára fontos emberek vagy intézmények neve, a zöldre pedig fontos dokumentumok és jogszabályok címe. Mindezt a flipchartra is írjuk fel, hogy ne felejtsék el.
Mondjuk el, hogy az események lehetnek helyi, regionális, országos vagy nemzetközi események is. A résztvevők először dolgozzanak egyedül; próbáljanak írni legalább egy személyt, egy eseményt és egy jogszabályt vagy egyezményt. Ezeket a vonatkozó dátummal együtt írják fel a megfelelő színű öntapadós lapokra, és helyezzék el az idővonalon.
A cél az, hogy minden résztvevő tegyen fel az idővonalra legalább három lapot, a csoport pedig összegyűjtsön annyi példát, amennyit csak tud. Ha a résztvevők látják, hogy az általuk kigondolt esemény már szerepel az idővonalon, próbáljanak másikat kitalálni. Ha valaki nagyon megszorul, segítséget kérhet a többiektől, vagy keresgélhet az interneten is.
Biztassuk a résztvevőket, hogy merítsenek ihletet a többiek ötleteiből. Ha valaki szeretne háromnál több lapot feltenni, annak sincs akadálya.
Amikor kezd alábbhagyni a lelkesedés, kérjük meg a résztvevőket, hogy jöjjenek mind az idővonalhoz, majd nézzük végig közösen a feltett eseményeket. Kérjük meg a csoport tagjait, hogy röviden fejtsék ki, mit írtak és miért.
8. Mondjuk el, hogy most nem folytatjuk tovább ezt a gyakorlatot, és kérjük meg a résztvevőket, hogy a következő foglalkozásra hozzanak magukkal további példákat. A gyakorlat áttekintésére és a teljes körű feldolgozásra a következő alkalommal kerül sor.
Feldolgozás és értékelés
Könnyű volt eseményeket, neveket, címeket találni az idővonalhoz? Mik bizonyultak jó információforrásnak?
Mi volt számotokra a legérdekesebb, legmeglepőbb és legmegdöbbentőbb tény? Miért?
Mik voltak az emberi jogok fejlődésének fő mozgatórugói a történelem során?
Fontos-e tisztában lennünk az emberi jogok történetével? Miért?
Milyen új jogokra lesz még szükségünk a jövőben?
Tanácsok a csoportsegítőknek
Ha van valaki a csoportban, akit kimondottan érdekel a történelem, kérjük meg, hogy ellenőrizze az idővonalon a dátumokat.
Ne feledkezzünk meg arról, hogy a világon több mint 40 féle naptár használatos; létezik egyebek között kínai, iszlám, hindu, héber, perzsa és buddhista kalendárium is. A dátumok ezért megtévesztőek lehetnek: például ami a keresztény naptárban a 2010. év, az az iszlám naptár szerint 1431. Figyeljünk tehát az ebből adódó lehetséges félreértésekre, és ragadjuk meg a lehetőséget, hogy utaljunk az interkulturális vonatkozásokra.
Variációk
Írjuk fel öntapadós cédulákra a További információk címsor alatt szereplő dátumokat és eseményeket, és játsszunk egyet: olvassuk fel egyenként a cédulákról a neveket, eseményeket vagy címeket, a résztvevők pedig próbálják meg kitalálni a helyes dátumot. Ezt követően helyezzük el a lapokat az idővonalon, hogy ezek a „mérföldkövek” inspirálják a csoportot.
Kérjük meg a résztvevőket, hogy keressenek olyan idézeteket híres emberektől, olyan zenéket, irodalmi és képzőművészeti alkotásokat, sporteseményeket, amelyek kapcsolódnak az emberi jogokhoz vagy azokat hirdetik, és ezeket is helyezzük el az idővonalon.
A gyakorlat elvégezhető kötetlen időben is (például egy képzés vagy az iskolai órák szünetében). Így az idővonalra bármikor fel lehet tenni újabb és újabb „mérföldköveket”.
Ez a módszer nagyon jó arra, hogy vitát indítsunk az emlékezetről, valamely nép történelméről. A felkészüléshez tájékozódhatnak az internetről.
Javaslatok a folytatáshoz
Az idővonalon megjelölt események ürügyével, például valamilyen évforduló kapcsán szervezzünk más csoportokkal együtt közös emberi jogi programot.
Ha a csoport szeretne többet megtudni korunk emberi jogi harcosairól, elvégezhetjük az "Emberi jogi harcosok" című gyakorlatot.
Ha a résztvevőket érdekli, hogy a különböző nézetek, meggyőződések, hiedelmek hogyan változnak és fejlődnek az idők során, érdemes lehet kipróbálni a"Változnak az idők" című gyakorlatot.
Javaslatok a cselekvésre
Egészítsük ki idővonalunkat fényképekkel vagy rajzokkal, és állítsuk ki valamilyen rendezvény keretében. Vagy rajzoljuk fel az idővonalat egy nyilvános rendezvényen, és vonjuk be a jelenlévőket is a „mérföldkövek” gyűjtésébe.
További információk
Az emberi jogok történetéhez kapcsolódó események vázlatos összefoglalása:
i.e. 1760 –– Hammurabi babiloni király megalkotja „Hammurabi törvénykönyvét”. (A kőoszlopra vésett törvénygyűjteményben kijelenti: „előmozdítom, hogy igazságosság uralkodjon a királyságban, … , és a nép javát szolgálom”.)
(kb.) i.e. 1440 –– Izráel népe megkapja a Tórát, benne a tízparancsolattal. A Tóra azt is részletesen leírja, hogy milyen büntetés vár azokra, akik a mózesi törvényeket – például a „Ne ölj!” parancsot – megszegik.
i.e. 528– 486 –– Buddha Indiában az erkölcsösséget, az élet tiszteletét, az erőszakmentességet és a helyes viselkedést hirdeti.
26–33 –– Jézus az erkölcsösséget, a toleranciát, az igazságosságot, a megbocsátást és a szeretetet hirdeti.
613–632 –– Mohamed próféta az egyenlőség, az igazságosság és az együttérzés Koránban rögzített elveit hirdeti.
930 –– Izlandon megalakul az Alþingi, a világ legrégibb parlamenti intézménye.
1215 –– Angliában aláírják a Magna Chartát, amely korlátozza a király hatalmát, és kimondja, hogy szabad embert csak a vele azonos állásúak által hozott törvényes ítélet alapján lehet jogaitól megfosztani.
1789 –– A francia Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata. (Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés elfogadja a szabadsághoz, az egyenlőséghez, a tulajdonhoz, a biztonsághoz és az elnyomással szemben való ellenálláshoz való jogot szavatoló nyilatkozatot.)
1791 –– Az Amerikai Egyesült Államok Jognyilatkozata. (Az Egyesült Államok Kongresszusa elfogadja az USA Alkotmányának első tíz módosítását, az úgynevezett Jognyilatkozatot (Bill of Rights), amely rögzíti többek között az esküdtszéki eljáráshoz való jogot, a szólásszabadságot, a sajtószabadságot, a vallásszabadságot és a békés gyülekezéshez való jogot.)
1807 –– Az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok is törvényt fog el, mely tiltja a rabszolgák behozatalát.
1859 –– Solferinói ütközet, amelynek hatására Henry Dunant később megalapítja a Nemzetközi Vöröskeresztet, és létrejön az első (a nemzetközi humanitárius jogról szóló) Genfi Egyezmény.
1863 –– Létrejön a Nemzetközi Vöröskereszt.
1864 –– A Genfi Egyezmény elfogadása.
1899 –– Az Első Hágai Egyezmény aláírása. (A Genfi Egyezményekkel együtt a Hágai Egyezmények alkotják a nemzetközi humanitárius jog alapját.)
1893 –– Új-Zélandon a nők (a világon elsőként) szavazati jogot kapnak.
1945 –– Véget ér a II. világháború.
1945 –– Létrejön az Egyesült Nemzetek Szervezete. („… hitet teszünk az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke […] mellett …”)
1948 –– Az ENSZ elfogadja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.
1950 –– Az Európa Tanács elfogadja az Emberi Jogok Európai Egyezményét.
1961 –– Létrejön az Amnesty International – hét évnyi szabadságvesztésre ítélt két portugál egyetemista kiszabadításáért indított kampány folyományaként (azért ítélték el őket, mert koccintottak a szabadságra).
1965 –– Nemzetközi egyezmény a faji megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről (hatályba lépés: 1969).
1966 –– A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (hatályba lépés: 1976).
1969 –– Amerikai Emberi Jogi Egyezmény (hatályos 1978 óta).
1976 –– Sowetói lázadás, a dél-afrikai felszabadítási harc fordulópontja.
1979 –– Egyezmény a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről (hatályba lépés: 1981).
1981 –– A Népek Jogainak Afrikai Chartája (elfogadta az Afrikai Egységszervezet, jelenlegi nevén Afrikai Unió).
1984 –– A kínzás elleni ENSZ egyezmény (hatályba lépés: 1987).
1989 –– Egyezmény a gyermek jogairól (hatályba lépés: 1990; ez a legszélesebb körben ratifikált emberi jogi szerződés, csak az Amerikai Egyesült Államok nem ratifikálta).
1990 –– Az Iszlám Emberi Jogok Kairói Nyilatkozata.
1990 –– A migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló nemzetközi egyezmény (hatályba lépés: 2003).
1992 –– az ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciája; és ennek eredménye, a Riói Nyilatkozat.
2007 –– A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény (az ENSZ történelmében ezt az egyezményt írták alá a legtöbben mindjárt az első napon. Hatályba lépés: 2008. május).
