A gyakorlat menete

1. Mondjuk el a résztvevőknek, hogy társasjátékot fognak játszani. Mutassuk meg a játéktáblát. Az ujjunkat végigvezetve a megfelelő mezőkön, mutassuk meg először az „A” várost, majd a „B” várost jelképező útvonalat. Ismertessük a játék menetét (ld. Segédlet), és győződjünk meg arról, hogy mindenki megértette a szabályokat.
2. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a két útvonal kereszteződésében található mezőkön vehetik fel a játékosok a fizetésüket, fizethetik be az adót, és itt mehetnek át a másik városba is. Közösen döntsük el, mikor tekintsük befejezettnek a játékot.
3. Jelöljünk ki három résztvevőt – ők lesznek a bankárok. Mindkét városnak lesz egy-egy bankára, valamint kell egy főbankár is. Adjuk oda nekik a szerepüknek megfelelő szerepkártyát, majd a városi bankároknak a cserekártyákat tartalmazó borítékokat is. Kérjük meg a bankárokat, hogy készítsenek maguknak névtáblát, hogy a gyakorlat közben könnyen felismerhetők legyenek, és a résztvevők tudják, kinek kell majd befizetni az adót.
4. A többi résztvevőt osszuk két egyenlő csoportra, és adjuk az egyik csoportnak a piros gemkapcsokat, a másiknak a kékeket.
5. Minden résztvevő készítsen névkártyát magának, és a kapott gemkapoccsal tűzze fel.
6. Játsszuk végig a játékot, majd folytassuk a gyakorlat feldolgozásával és értékelésével.

Feldolgozás és értékelés

Először vitassuk meg a csoporttal, mi történt a gyakorlat során, majd beszéljük meg a tanulságokat.

• Élveztétek a játékot? Mi tetszett, és mi nem?
• Van, aki igazságtalannak érezte az elején, hogy egyeseknek több adót kellett fizetnie, mint másoknak? Változott ez az érzés a játék során?
• Hogyan folytak az önkormányzati ülések? Hogyan születtek a döntések? Demokratikusan?
• Hogyan érezte magát az, aki nem értett egyet az önkormányzat döntéseivel?
• Ki ment át a másik városba? Miért?
• Volt olyan köztetek, aki az önkormányzati ülésen a saját pénzéből adott valamilyen célra, így járulva hozzá a közösség jólétéhez? Miért tettetek így?
• A gyakorlat elején két városban a szociális feltételek azonosak voltak. Hogyan változott ez a végére? Lettek különbségek? Mik voltak azok?
• Melyik városban élnétek szívesebben? Miért?
• Megéri magasabb adót fizetni, hogy összességében a közösség élete jobb legyen? Vagy szívesebben tartanátok-e meg a fizetéseteket, hogy abból vegyétek meg, amire szükségetek van, vagy amit szeretnétek?
• Milyen volt a két város lakossága a gyakorlat végére? Egálvárosban voltak többen, ahol a közösségi szemléletű lakók készek fizetni a szociális szolgáltatásokért, vagy Egovárosban, ahol a lakók individualista módon állnak a dolgokhoz, és nem szeretnének a közös szolgáltatásokért adót fizetni?
• Hogyan értékelnétek a saját társadalmatokat 1-től 10-ig terjedő skálán? (1 = Egováros, 10 = Egálváros)
• Nézzétek meg egymás után a játéktábla minden mezejét. Milyen emberi jogok sérülnek?
• Léteznek-e a hazánkban olyan közösségek vagy csoportok, akiknek sérül az egészségük és jólétük biztosítására alkalmas életszínvonalhoz való joguk (Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 25. cikk)? Melyek azok a csoportok? Miért?

Tanácsok a csoportsegítőknek

A játék viszonylag könnyű azoknak, akik szoktak társasozni, nagyon fontos azonban, hogy elmagyarázzuk a résztvevőknek a szabályokat és a játék menetét. Érdemes lehet a játékszabályokat felírni a táblára vagy flipchartra, vagy kivetíteni, esetleg papíron kiosztani néhány példányban.
A játék akkor működik a legjobban, ha legfeljebb 10 játékos játszik. Fontos, hogy a játék elején mindkét városnak ugyanannyi lakosa legyen. Egy 16 fős csoportnál jó megoldás lehet, ha a bankárok párban dolgoznak. Több résztvevő esetén érdemes egymással párhuzamosan két játékot játszani. Ebben az esetben ne feledkezzünk meg arról, hogy minden segédanyagból kétszer annyira lesz szükség, ezenkívül szükség lesz még egy csoportsegítőre, hogy legyen, aki a második játék levezetésében segít!
 

Érdemes barátokkal, szomszédokkal kipróbálni a játékot, mielőtt a csoportunkkal játsszuk, így magabiztosabban tudjuk elmagyarázni a gyakorlat menetét, és zökkenőmentesen tudjuk levezetni azt.

Javaslatok a folytatáshoz

Az "Úton Egyenlőségföldjére" című gyakorlat keretében alaposabban megvizsgálhatjuk, milyen tényezők segítik, illetve akadályozzák egy igazságosabb társadalom létrehozását. A "Jövőink" című gyakorlat segít felderíteni a változások hátterében álló erőket, és arra bátorítja a fiatalokat, hogy higgyenek abban, hogy meg tudják valósítani az általuk elképzelt jövőt.

Javaslatok a cselekvésre

Szerezzünk egy példányt a lakókörzetünk helyi fejlesztési tervéből, és vitassuk meg a csoporttal. Vizsgáljuk meg a résztvevőket érintő témákat, például azt, mire lesz szükségük a helyi fiataloknak a jövőben, és nézzük meg, milyen választ ad ezekre a terv. Vagy foglalkozhatunk az akadálymentesítés kérdéseivel, a közbiztonsággal vagy a biztonságos kerékpározás kialakítására vonatkozó tervekkel. Érdemes elmenni egy közmeghallgatásra, ahol a fiatalok elmondhatják véleményüket az illetékes hivatalok, hatóságok képviselőinek. Vagy a helyi lakosok aktivizálálása érdekében létrehozhatnak blogot, írhatnak újságcikkeket, esetleg rendezhetnek nyilvános találkozót vagy figyelemfelhívó eseményt.

Elképzelhető, hogy a csoportunk szívesen hallana vagy tudna meg többet a közösségi költségtervezés módszeréről, és örömmel megismernének különböző kezdeményezéseket a világ minden tájáról. Utánaolvashatnak például, hogy miről szól az Átalakuló Városok (Transition Town) mozgalom, vagy másokkal közösen indíthatnak helyi kezdeményezést olyan fenntartható változások bevezetése érdekében, amelyek segítik az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és a széndioxid-kibocsátás csökkentését.

További információk

A közösségi költségtervezés egy demokratikus részvételi folyamat, amelynek révén a helyi lakosok közvetlenül részt vehetnek a közpénzek elköltésével kapcsolatos prioritások meghatározásában, ilyenek lehetnek például: a helyi környezetvédelmi projektek, közösségi létesítmények, közúti biztonsági intézkedések vagy helyi bűnmegelőzési kezdeményezések. Az interneten hasznos információkat találhatunk, ha beírjuk a keresőbe a „közösségi tervezés”, „közösségi költségtervezés” vagy „részvételi költségvetés-tervezés” kifejezéseket.

Az „Átalakuló Városok” (www.transitiontowns.org) egy nemzetközi hálózat, amelynek tagjait az a kérdés foglalkoztatja, hogy közösségként hogyan tudunk reagálni az olajcsúcs (az az időpont, mely után a ma még növekvő olajkitermelés elkezd csökkenni) és az éghajlatváltozás kihívásaira, és az általuk kínált lehetőségekre. Közösségi szinten próbálnak megoldást találni az energiafelhasználás csökkentésére és az önellátás erősítésére. A mozgalom kezdeményezései között megemlíthető többek között a közösségi kertek létrehozása élelmiszer termesztése céljából; iparihulladék-csere, amelynek célja, hogy egy adott iparág hulladékát egy másik iparág nyersanyagként hasznosítsa; régi dolgok megjavítása kidobás helyett; helyi cserekereskedelmi rendszerek, úgynevezett kalákakörök, más néven szívesség-bankok létrehozása. (LETS - http://www.gmlets.u-net.com).

Európai Szociális Biztonsági Kódex

Az Európa Tanács által elfogadott Európai Szociális Biztonsági Kódex 1968-ban lépett hatályba. 2010 márciusáig 21 tagállam ratifikálta. A kódex széleskörű szociális védelmet nyújt, többek között: 
• orvosi ellátás, ideértve a háziorvosi, a szakorvosi és a sürgősségi orvosi ellátást;
• munkanélkülieknek nyújtott juttatás;
• öregségi juttatás;
• fogyatékossággal élők számára biztosított és rokkantsági juttatás.

Segédletek

Download as PDF

Játékosok száma
7–13 játékos. Ebből három játékos bankár lesz. A játék kezdetén mindkét városnak ugyanannyi lakosa van.

A játék célja
Az nyeri a játékot, akinek a legtöbb pénze lesz a játék végére.

A játék menete
1,Válasszunk ki három résztvevőt a bankárok szerepére: ketten városi bankárok lesznek („A” és „B” város), egy résztvevő pedig a főbankár szerepét tölti be.
2. A résztvevők egyik felén piros, a másik felén kék gémkapoccsal feltűzött névkártya van.
3. A játék kezdetén a résztvevők két egyenlő létszámú csoportban vannak. Mindkét csoporton belül egyenlő számú piros és kék jelű résztvevő legyen. Az egyik csoport az „A” város útján megy végig, a másik csoport pedig a „B” város útvonalán halad.
4. Minden résztvevő válasszon egy bábut magának.
5. Minden résztvevő a „Start és fizetés” mezőről indul.
6. A játék alatt csak az mehet át egyik városból a másikba, aki a „Merre tovább?” mezőre lép.
7. Minden résztvevő a színének megfelelő nagyságú fizetéssel indul:
▪ Kék résztvevők: 500 KP
▪ Piros résztvevők: 100 KP
8. Dobókocka segítségével döntsük el, ki kezdi a játékot. Az léphet először, aki a legnagyobbat dobja, ezután a játékosok az óra járásával ellentétes irányban következnek.
9. Ha valakire rákerül a sor, dob a kockával, majd az adott mezőre lép a saját városában. Amikor a résztvevő rálép egy mezőre, hangosan felolvassa az ott szereplő utasítást, és teljesíti azt.
10. Megjegyzés: ha a résztvevőnek vissza kell lépnie egy másik mezőre, az azon szereplő utasítást már nem kell végrehajtania.
11. Ha fizetni kellene, de a játékosnak nincs elég pénze, akkor az adott mezőn marad, és koldussá válik.
12. Két vagy több résztvevő is állhat egyszerre ugyanazon a mezőn.

Különleges mezők
Adófizetés

Az „Adófizetés” mezőn való áthaladáskor minden alkalommal adót kell fizetni. (Minden áthaladáskor fizetni kell, akkor is, ha a játékos nem lép rá a mezőre.) A fizetendő adó összege a résztvevő fizetésétől és a várostól függ.
„A” város 40% – 500 KP fizetés esetén
10% – 100 KP fizetés esetén
„B” város  10% – a fizetés nagyságától függetlenül

Megjegyzés: Azok a munkanélküliek, akik nem kapnak munkanélküli segélyt, nem fizetnek. Az viszont, aki kap munkanélküli segélyt, a juttatás 10%-át fizeti be, mindkét városban. Az adót az adott város bankárának kell megfizetni (az „A” város lakója az „A” város bankárának, a „B” város lakója a „B” város bankárának).

Fizetés

Minden alkalommal, amikor egy résztvevő áthalad a „Start és fizetés” mezőn (elég áthaladni, nem kell rálépni), megkapja a fizetését a főbankártól. Ha a játékos munkanélküli, és a városban működik társadalombiztosítási rendszer, akkor a városi bankártól munkanélküli segélyt kap.

Merre tovább?

Ha valaki a „Merre tovább?” mezőre lép, eldöntheti, átköltözik-e a másik városba („A” városból „B” városba, vagy fordítva). A költözéshez csupán be kell jelentenie döntését a többi résztvevőnek és a bankároknak. A következő körben már a másik városban halad tovább.
A játékosok az új városukban is az eredeti fizetésüket kapják, viszont az új város adózási rendszere szerint fizetnek adót.

Önkormányzati ülések

A város összes lakója részt vesz az önkormányzati üléseken. Itt lehetőség nyílik a város politikáját megváltoztatni.
Az ülésre minden 5. adófizetéskor kerül sor. A városi bankár nyomon követi, hogy hány lakos haladt át az adófizetési mezőn az adott városban, és minden ötödik lakos áthaladása után összehívja az ülést.
A város polgárai eldönthetik, hogy kívánnak-e ülésezni vagy sem.
Az ülés ideje alatt a játék szünetel. A másik város lakóinak meg kell várniuk az ülés befejeztét, mielőtt folytatják a játékot.
A résztvevőknek öt perc áll a rendelkezésükre ahhoz, hogy megvitassák a város szükségleteit, és döntsenek az esetleges változtatásokról. A lehetséges módosításokat a cserekártyák tartalmazzák, amelyek alapján a város polgárai megnézhetik, milyen intézkedési lehetőségek vannak napirenden.
A változás megvalósításához a résztvevőknek a városi adóból meg kell vásárolniuk a cserekártyát az azon feltüntetett áron. Az önkormányzat csak olyan változásokat hajthat végre, amelyekre van anyagi fedezete. A városi bankár kifizeti az adott összeget a főbankárnak. A lakosok annyi változásról dönthetnek, amennyiről szeretnének, ezeket azonban ki kell tudniuk fizetni.
Ha az önkormányzat anyagi gondokkal küzd, dönthet úgy, hogy visszaváltja az addig megvásárolt egy vagy több cserekártyáját a főbankárnál. A visszavásárlási ár az eredeti ár 50%-a.
A gazdagabb városi polgárok – ha úgy döntenek – hozzájárulhatnak a város kiadásaihoz, hogy tudjanak a lakosok cserekártyát vásárolni.
A bankár a gyurmaragasztóval a megvásárolt cserekártyákat az önkormányzat döntése szerinti mezőre ragasztja a játéktáblán.

Cserekártyák

A játékban 17 cserekártya áll a résztvevők rendelkezésére. Ezek a kártyák tartalmazzák azon várospolitikai intézkedéseket, amelyeket az önkormányzat az üléseken elfogadhat. A cserekártyák a főbankártól vásárolhatók meg a kártyákon szereplő áron. A megvásárolt cserekártyá(ka)t a városi bankár a játéktáblán a polgárok döntésének megfelelően a megfelelő mezőre ragasztja.
Bármely mezőre lehet cserekártyát kiváltani. Ha a csere időpontjában már áll egy résztvevő az adott mezőn, a kártyán szereplő rendelkezés rá még nem vonatkozik. Az csak akkor lép életbe, amikor egy további résztvevő lép a mezőre.
Az önkormányzati üléseken a lakosok dönthetnek a városi politikáról, és vásárolhatnak egy vagy több cserekártyát. Minden kártyáért fizetni kell.

Koldusok
Ha valakinek nincs pénze az adót befizetni, vagy egyéb fizetési kötelezettségeinek nem tud eleget tenni, koldussá válik, és ott kell maradnia azon a mezőn, ahová utoljára lépett. Ha azonban a városban működik hajléktalanszálló, a koldus – ha szeretne – ott megszállhat, ahelyett, hogy az adott mezőn maradna. Az adósságai ettől függetlenül megmaradnak.
A koldus minden résztvevőtől kérhet pénzt, aki arra a mezőre lép, ahol ő tartózkodik. A résztvevők maguk döntik el, hogy adnak-e pénzt a koldusnak vagy sem. Ha a koldusnak összegyűlt annyi pénze, amennyiből kifizetheti tartozásait, a következő körben fizet, dob a kockával és lép.
A koldus minden második körben dobhat a kockával. Az alábbi lehetőségei vannak:

6-ost dob Talál 50 KP-t egy kukában.
5-öst dob Összegyűjt 20 üres sörösüveget, és 50 KP-t kap értük – amennyiben a városban van üvegvisszaváltó hely!
4-est dob A következő áthaladó játékos ad neki 10 KP-t.
3-ast dob Fázik, kimerült, és átalussza a következő kört.
2-est dob A parkban alszik, és talál egy 10 KP-s bankjegyet a pad alatt. Ha a város felújította a parkot,akkor 20 KP-t talál.
1-est dob Kirabolják. A következő kapott adományt át kell adja a városi bankárnak.

A koldusnak a fenti összegeket annak a városnak a bankára fizeti ki, ahol él.

Mikor van vége a játéknak?

A résztvevők még a játék kezdete előtt eldöntik, mikor érjen véget a játék. A következő lehetőségek közül választhatnak:
• amikor az első résztvevő teljesít 20 kört
• egy előre meghatározott idő letelte, pl. 45 perc után.
Megjegyzés: a játéknak automatikusan vége van, ha valamelyik város csődbe megy.

A játékot az nyeri, akinek a végén a legtöbb pénze van.

Replacement cards

“Money” for the game can be found here.

A városi bankár szerepkártyája
A játék kezdetén egyik városnak sincs pénze. A városok összes bevétele a játékosok által befizetett adóból származik, amelyet
az „Adófizetés” mezőn való áthaladáskor fizetnek meg.

1.A városi bankárok a nekik kiosztott nyilvántartásban vezetik, hogy hány résztvevő haladt át az „Adófizetés” mezőn, és minden ötödik résztvevő áthaladása után összehívják az önkormányzati ülést.

2. A városi bankárok minden, a városuk „Adófizetés” mezején áthaladó játékostól beszedik az adót. Azok a játékosok, akik átköltöztek a másik városba, az új adórendszer szerint fizetnek.

Adórendszerek:
„A” város 40% – 500 KP összegű bér esetén
10% – 100 KP összegű bér esetén

„B” város 10% – a fizetés nagyságától függetlenül
A munkanélküli segélyben nem részesülő polgárok nem fizetnek adót.
Azok a munkanélküliek, akik kapnak segélyt, a kapott juttatás 10%-át fizetik meg adóként.

3. A városi bankár egyéb feladatai:
Felügyeli a város pénzét.
• Kifizeti a főbankárnak a cserekártyák megvásárlásáért járó összeget.
• Felragasztja a cserekártyákat az önkormányzat döntése szerinti mezőre.
• Kezeli a munkanélküli segélyekre szánt alapot, amennyiben a város úgy dönt, hogy létrehoz ilyet.
• Kifizeti a munkanélküli segélyt az arra jogosultaknak, amennyiben a város létrehozott társadalombiztosítási rendszert. Ehhez a rendszer bevezetésekor legalább 1000 KP-nek kell lennie a városi bankban.
• Szemmel tartja a koldusokat a városban, és figyel az alábbiak betatására, amikor valamelyikük dob a kockával:
6-ost dob Talál 50 KP-t egy kukában.
5-öst dob Összegyűjt 20 üres sörösüveget, és 50 KP-t kap értük – amennyiben a városban van üvegvisszaváltó hely!
4-est dob A következő áthaladó játékos ad neki 10 KP-t.
3-ast dob Fázik, kimerült, és átalussza a következő kört.
2-est dob A parkban alszik, és talál egy 10 KP-es bankjegyet a pad alatt. Ha a város felújította a parkot, akkor 20 KP-t talál.
1-est dob Kirabolják. A következő adományt, amelyet kap, átadja a városi bankárnak

Megjegyzés: a városi bankár fizeti ki a pénzt a koldusnak, ha az a parkban vagy a kukában pénzt talál; amikor pedig kirabolják, akkor elveszi tőle az összeget.

Adónyilvántartás
Minden alkalommal, ha egy játékos áthalad az „Adófizetés” mezőn, a városi bankár beszedi az adót, és kipipál egy részt az első körben. Ha kipipált 5 részt, összehívja az első városi ülést. A játék folytatásakor a második körrel folytatja, és így tovább.

A főbankár szerepkártyája
A játék kezdetén a főbankárnál van az összes pénz. A bankár feladatai a következők:

1. Biztosítja a játék zökkenőmentességét:
• elindítja a játékot,
• ügyel arra, hogy a résztvevők betartsák a szabályokat,
• méri az időt az önkormányzati üléseken (az ülések legfeljebb ötpercesek lehetnek), és
• megállítja a játékot, miután letelt az előzetesen megállapított időkeret, vagy amikor az első játékos teljesíti a szükséges
számú kört – attól függően, mit döntöttek erről a résztvevők előzetesen.

2. Felírja magának
• a játék elején minden egyes résztvevő nevét, színét és városát, és
• hogy hányszor haladtak át a résztvevők a „Start és fizetés” mezőn.
3. Minden résztvevőnek kifizeti a bérét a játék kezdetén, valamint akkor, amikor a résztvevők áthaladnak a „Start és fizetés”
mezőn. A fizetés összegét a résztvevő színe határozza meg (a fizetés összege független a várostól) az alábbiak szerint:
• kékek: 500 KP
• pirosak: 100 KP

4. Begyűjti a cserekártyákért fizetett összegeket a városi bankároktól.

Nyilvántartás
A Főbankár piros vagy kék tollal felírja a résztvevők nevét aszerint, hogy a résztvevő melyik színt kapta a játék kezdetekor. Ajánlott az úgynevezett ötrovásos módszer a nyilvántartás vezetésére. Ez a következőt jelenti: az első négy kört egy-egy függőleges vonallal jelöljük, majd mikor a játékos ötödször is áthaladt a „Start’ mezőn, akkor egy vonallal keresztben áthúzzuk a négy függőleges vonalat. A hatodik körben elölről kezdjük a fenti jelölést. Ily módon könnyen számon tarthatjuk, hány kört teljesítettek a résztvevők. A 12. kör teljesítése után így fog kinézni a nyilvántartás, ha a fenti módszert alkalmazzuk: