Botok, kövek csontot törnek – de a szó is fájhat!

A gyakorlatról röviden

A gyakorlat célja, hogy felhívja a figyelmet az infokommunikációs eszközökön keresztül történő bántalmazásra, zaklatásra, visszaélésekre, különösen az internetes zaklatásra.

Érintett jogok

• A gondolat, a vélemény és a kifejezés szabadsága
• Az egyén magánéletébe, családi ügyeibe, otthonába és levelezésébe
való beavatkozás tilalma
• Az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalma

Célok

• Figyelemfelhívás a mobiltelefonon és az interneten keresztüli zaklatás,
bántalmazás problémájára
• A kreatív gondolkodás és megoldáskeresés a kiberbűnözés ellen
• Az empátia és a szolidaritás erősítése

Eszközök

• Flipchart vagy nagy papírlapok és tollak
• A segédletben található kérdéslista
• Ragasztószalag vagy fonal egy hosszú vonal kijelöléséhez

előkészítés

Olvassuk el a csoportsegítőknek szóló tanácsokat (l. alább),és tájékozódjunk alaposan az internetes zaklatásról, hogy tudjuk, mi is az,hogyan nyilvánul meg, és mit lehet kezdeni vele. Nézzünk utána, az online zaklatást illetően hazánkban milyen jogszabályok léteznek.

Jeles nap
  • február második keddjeAz internetbiztonság napja

A gyakorlat menete

11 A „Botok, kövek csontot törnek, de a szavak leperegnek” angol nyelvű közmondást egyesek az amerikai rabszolgatartás idejéből származtatják. A lényege az, hogy ha a felügyelő csak ordibál velük és szidalmazza őket, azt sokkal jobban el lehet viselni, mint a brutális verést..

 

  1. Kezdjük rövid ötletgyűjtéssel a bullying, vagyis a kortárs zaklatás, bántalmazás témájáról. Először is kérdezzük meg a résztvevőket, hogy hallották-e már a „bullyin”9szót, tudják-e, mit jelent. Ha nem, egyszerű szavakkal magyarázzuk el! Adjunk nekik pár percet, hogy gondolják át, mit tudnak róla, milyen formában szokott megnyilvánulni. Mondjanak példákat, a válaszaikat pedig jegyezzük fel a flipchartra vagy egy nagy papírlapra.
  2. Vegyünk elő egy másik lapot, és ismételjük meg a fentieket, ezúttal a cyberbullyinggal, vagyis az internetes zaklatással kapcsolatban. Kérdezzük meg, mit jelent ez, és milyen formái vannak.
  3. Ragasztószalag vagy fonal segítségével „húzzunk” egy egyenes vonalat a padlón, és nevezzük el „IGEN”-vonalnak. Kérjük meg a résztvevőket, hogy álljanak fel a vonal egyik oldalán egy sorban.  
  4. Mondjuk el, hogy kérdéseket fogunk feltenni az internetes zaklatással kapcsolatban, és ők szavak nélkül fognak válaszolni. Ha a válaszuk „IGEN”, akkor lépjenek egyet előre, rá az „IGEN”-vonalra”. Hangsúlyozzuk, hogy ha valakire igaz egy adott kérdés, de nem szeretné ezt felvállalni a többiek előtt, akkor nem muszáj kilépnie.
  5. Olvassuk fel az első kérdést. Hagyjunk időt, hogy átgondolják és reagáljanak. Ezután kérjük meg őket, hogy nézzenek körül, hogy lássák, hányan állnak az „IGEN”-vonalon.  
  6. Majd térjenek vissza a helyükre. Olvassuk fel a következő kérdést, és így tovább.
  7. Végül gyűljünk össze teljes körben, és kezdjük el közösen a feldolgozást és az értékelést.

Feldolgozás és értékelésGoto top

Beszélgessünk először arról, mit gondolnak az elhangzott kérdésekről, továbbá a résztvevők tapasztalatairól, majd folytassuk azzal, hogy megvitatjuk, mennyire elterjedtek a zaklatás különböző formái, és hogy vajon hogyan lehet ezeket kezelni. 

  • Milyen érzés volt előrelépni? Milyen volt helyben maradni?
  • Milyen érzés volt körbenézni és látni a többieket?
  • Volt olyan kérdés, amelyikre nehéz volt válaszolni? Miért?
  • Mit tudtatok az internetes zaklatásról a gyakorlat előtt?
  • Az elhangzott példák elég súlyosak ahhoz, hogy internetes zaklatásnak lehessen minősíteni őket? Miért? Miért nem?
  • Vannak-e az internetes zaklatásnak más módjai, amelyekről most nem esett szó?
  • Milyen gyakori az internetes zaklatás a te ismeretségi körödben? És az országban?
  • Mely emberi jogokat sérti az internetes zaklatás?
  • Miért válik valaki zaklatóvá, bántalmazóvá? Miért válik valaki áldozattá?
  • Miért van az, hogy egyes áldozatok később maguk is zaklatnak, bántalmaznak másokat?
  • Mit tehetünk az internetes zaklatás megállítása érdekében? Mit tehet az áldozat? Mit tehetnek mások?
  • Hogyan tudjátok megvédeni magatokat az internetes zaklatással szemben?
  • Milyen emberi jogok sérülnek zaklatás, bántalmazás esetén?
  • Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 19. cikke kimondja: „Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást, és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, tájékozódhasson és terjeszthessen információkat és eszméket bármilyen kifejezési módon.” Kell-e korlátozni a szólásszabadságot? Ha igen, milyen következményekkel járhat ez, és ki dönthet az ilyen korlátozásokról? És annak milyen következményei lehetnek, ha nem korlátozzuk a szólásszabadságot?

Tanácsok a csoportsegítőknekGoto top

A kortárs zaklatás, bántalmazás és az internetes zaklatás nagyon érzékeny téma, fel kell készülnünk arra, hogy néhány résztvevő számára felkavaró lehet a gyakorlat, különösen, ha rossz élményei vannak ezen a téren. A zaklatást elszenvedett személyek jellemzően szégyent éreznek, magukat hibáztatják, nem áldozatként tekintenek saját magukra. Az elkövetők pedig sokszor nincsenek teljesen tisztában azzal, miért is teszik ezt. Ezért mielőtt elkezdenénk ezzel a témával foglalkozni, alaposan készüljünk fel, és fontoljuk meg, hogy segítséget kérjünk egy a témában jártas szakembertől.

Néhány példa arra, hogyan lehet fellépni az internetes zaklatással, bántalmazással szemben:

  • A fenyegető vagy gyalázkodó üzenetek válasz nélkül hagyása.
  • A feladó e-mail címének letiltása.
  • Saját e-mail címünk megváltoztatása.
  • Átállás másik internetszolgáltatóra.
  • Mobilszám megváltoztatása.
  • A zaklató üzenetek megőrzése bizonyítékként.
  • Probléma megosztása megbízható baráttal, családtaggal. Kiskorúak esetén mindenképp érdemes felnőttet is bevonni!
  • Bizonyos körülmények között közvetlenül is fel lehet lépni a zaklatóval szemben. Mediátor bevonásával szervezhetünk egy találkozót, ahol megpróbálhatjuk megértetni a zaklatóval a tettei következményeit.
  • Egyes esetekben tanácsos lehet értesíteni a rendőrséget vagy kikérni jogász véleményét.

Hívjuk fel a résztvevők figyelmét arra, hogy nem ajánlatos visszavágni, azaz agresszíven fellépni a zaklatóval szemben, többek között azért sem, mert annak polgári jogi vagy büntetőjogi következményei lehetnek.

Milyen módszerekkel lehet védekezni az internetes zaklatással szemben?

  • Az interneten eltöltött idő korlátozása – nem kell folyamatosan „online” lenni!
  • Ismeretlen feladótól érkező e-maileket jobb nem megnyitni.
  • Belépési jelszavak rendszeres frissítése.
  • Jobb, ha az ember nem ad meg túl sok személyes adatot a felhasználói profiljában.

A legfontosabb tanulság, amit ebből a gyakorlatból a résztvevőknek levonhatnak, az az, hogy ne hallgassák el, inkább osszák meg másokkal, ha velük történik ilyesmi, vagy tanúi lesznek hasonló esetnek.

Elsősorban a nevelés segíthet megelőzni és – ha már jelen van – megállítani a zaklatást. A zaklatás működési módja és az okai minden egyes esetben nagyon összetettek, de csak akkor tudnak hozzájárulni a megoldáshoz az áldozatok – és akár az elkövetők –, ha értik azokat a társadalmi és lélektani erőket, amelyek ilyenkor működésbe lépnek. A zaklatók általában a félénk, érzékeny, szorongó, bizonytalan, alacsony önértékelésű, vagy a társas készségek hiányával küzdő embereket pécézik ki maguknak. De nem feltétlenül! A fizikai tulajdonságokat tekintve pedig gyakran a túlsúlyos, kistermetű, fogyatékossággal élő vagy a más etnikai, vallási vagy társadalmi csoporthoz tartozó emberek válnak célponttá. Az elkövetők azért teszik ezt, mert ezáltal többnek, fontosabbnak és erősebbnek érzik magukat másoknál, úgy vélik, így a kezükben az irányítás. Ha mások is csinálják, azt hihetik, hogy ettől lesznek népszerűek vagy „menők. A zaklatás arra is szolgál, hogy felhívják magukra a figyelmet, megszerezzék, amit akarnak, vagy megbüntessenek olyanokat, akikre féltékenyek vagy irigyek.

VariációkGoto top

Sokan azok közül, akik zaklatás áldozatai voltak, maguk is zaklatóvá válnak, ezért nagyon fontos, hogy mindenki elgondolkodjon saját személyes felelősségéről. Miután végigmentünk a kérdéslistán, indítsunk új kört, amelyben ugyanezeket a kérdéseket az elkövetőre vonatkoztatva tesszük fel. Például: „Beleolvastál valaha más e-mailjeibe a beleegyezése nélkül?” „Használtad valaha más mobil telefonját az engedélye nélkül?” Most nem kell az „igen vonalra” lépniük, csak maradjanak a helyükön, és mondják el a kérdéssel kapcsolatos gondolataikat.

Ha a zaklatás problémáját a résztvevők fontos kérdésnek tartják, mélyebben is belemehetünk a témába. A fórumszínház alkalmas módszer arra, hogy jobban megértsük a zaklatás okait és az ellene való fellépés lehetőségeit. Kérjük meg a résztvevőket, hogy kis csoportokban beszélgessenek konkrét zaklatási esetekről. Ez lehet olyan, amit ők maguk éltek át, de olyan is, ami egy ismerősükkel történt meg. Minden csoport válasszon egy esetet, ezt fogják közösen feldolgozni. A résztvevők próbálják elképzelni, vajon miért zaklat a zaklató, hogyan történt meg az adott eset, mi történt utána, és milyen következményei lettek. Ezt követően egy rövid jelenetet kell felépíteniük, és aztán előadniuk a többieknek. Az előadás után játsszák le újra a befejező jelenetet, vagyis a következményekről szóló részt, majd kérjük meg a „nézőket”, hogy tegyenek javaslatokat alternatív lépésekre, azaz mondják el, szerintük mit tehetett volna az áldozat másképp.

Javaslatok a folytatáshozGoto top

A résztvevők találjanak ki szlogent egy internetes zaklatás elleni kampányhoz.

Dolgozzanak ki szabályzatot az iskola vagy az ifjúsági klub számára az internetes zaklatással szemben, vagy ha már van ilyen, nézzék meg, hogyan lehetne továbbfejleszteni.

Az erőszak egyéb vonatkozásaival foglalkozhatunk az Erőszak az életemben című gyakorlat keretében.Az Európa Tanács Böngésző című kiadványában további információkat találunk az internetes zaklatásról, valamint számtalan gyakorlatot az online gyűlöletbeszédről és az ellene való fellépés lehetőségeiről (https://rm.coe.int/16806f9ac6).

Javaslatok a cselekvésreGoto top

A második variációban leírtakra építve a résztvevők adjanak elő egy jelenetet a többi diáknak, más ifjúsági csoportnak vagy a szülőknek.
Szervezzenek nyilvános vitát a kérdésről az iskolában, a klubban vagy a közösségi házban, mert nagyon sok tanár és szülő egyáltalán nincs tisztában azzal, mi zajlik az online térben.
Derítsék ki, hogy folyik-e helyben valamilyen tájékoztató kampány az internet veszélyeiről vagy a netes zaklatásról, és találják ki, hogyan tudnának ehhez hozzájárulni.

További információkGoto top

Az internetes zaklatás e-mailen, instant üzeneteken, chatszobán, fórumon, mobiltelefonon, közösségi oldalakon, gamer közösségeken vagy más csatornán keresztül történő szándékos bántalmazás, fenyegetés vagy megalázás. Többek között az alábbi tettekben nyilvánulhat meg:

  • Fenyegető üzenetek küldése;
  • Provokatív, sértő üzenetek, etnikai alapú vagy rasszista gyalázkodások;
  • Melegek vagy más szexuális kisebbségek bántalmazása, megszégyenítése;
  • Az áldozat számítógépe elleni vírustámadás;
  • Egy e-mail cím értelmetlen üzenetekkel való elárasztása;
  • Hamis információk megosztása vagy terjesztése egy személyről jó hírnevének megsértése céljával;
  • Valakinek a kipécézése, és mások felbujtása arra, hogy ezt a személyt gúnyolják, nevetségessé tegyék;
  • Más nevében olyan dolgok megosztása, közzététele, amelyeket az a személy egyébként nem gondol vagy hisz, illetve amelyek nem igazak róla;
  • Kínos vagy zavarba ejtő képek terjesztése egy személyről annak beleegyezése nélkül;
  • E-mailek megosztása másokkal a szerző beleegyezése nélkül;
  • Mások rászorítása arra, hogy valakit az adott (online vagy offline) közösségből kizárjanak;
  • Obszcén, gusztustalan, gonosz, sértő üzenetek rendszeres küldözgetése.

Az internetes zaklatást gyakran gyerekek követik el, de arról szó nincs, hogy csak rájuk lenne jellemző. Az internetes zaklatás kapcsán a legnagyobb nehézséget az elkövető anonimitása jelenti, hisz emiatt nagyon nehéz kideríteni a személyazonosságát.
Számos weboldal foglalkozik az internetes zaklatás témájával. Keressünk az interneten helyi kezdeményezéseket. Általános információkat például az alábbi weboldalakon olvashatunk (magyarul):

https://unicef.hu/cyberbullying
https://nmhh.hu/cikk/190113/Mi_szamit_online_zaklatasnak
https://saferinternet.hu/
https://gyerekaneten.hu/

A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány által működtetett YELON weboldalon a fiatalok sok, külön nekik szóló anyagot találhatnak többek között a bántalmazásról és az online zaklatásról is, továbbá arról is tájékozódhatnak, hol tudnak segítséget kérni. Az oldal online tanácsadói szolgáltatást is biztosít, ahol képzett önkéntesek várják a fiatalok kérdéseit. https://yelon.hu/category/kapcsolatok-baratsag-szerelem/

Az Európa Tanács Számítástechnikai bűnözésről szóló egyezménye

A 2004. július 1-én hatályba lépett ún. Budapesti Egyezmény10 az első olyan nemzetközi szerződés, amely az interneten vagy más számítógépes hálózatokon elkövetett bűncselekményekre vonatkozik, és részletesen foglalkozik a szerzői jogokkal történő visszaélésekkel, a számítógéppel kapcsolatos csalással, a gyermekpornográfiával és a hálózati biztonság megsértésével.
Az egyezmény meghatároz egy sor hatáskört és eljárást is, ilyen például a számítógépes hálózatok vizsgálata és a lehallgatás.

Look at http://conventions.coe.int and search for treaty No. 185.

Kérdések

• Előfordult már, hogy valaki beleolvasott az e-mailjeidbe a beleegyezésed nélkül?
• Előfordult már, hogy valaki beleolvasott az sms-eidbe vagy chat üzeneteidbe a beleegyezésed nélkül?
• Küldtek-e valaha neked sértő üzeneteket, obszcén képeket vagy videókat a mobiltelefonodra vagy az e-mail címedre?
• Előfordult már, hogy valaki a beleegyezésed nélkül rólad szóló információkat/képeket/videókat küldött valaki másnak?
• Előfordult már, hogy valaki a beleegyezésed nélkül képeket vagy információkat osztott meg rólad egy weboldalon vagy
közösségi oldalon?
• Előfordult már, hogy valaki manipulálta, meghamisította a fotóidat vagy videóidat a belegyezésed nélkül?
• Megadtad már valaha másnak a jelszavadat?
• Megsértett-e valaha bárki chat üzenetben vagy egy online játék interaktív felületén?
• Kaptál-e valaha nyugtalanító vagy obszcén telefonhívást?
• Előfordult már, hogy valaki indiszkrét vagy faragatlan hozzászólást írt a blogodon, közösségi oldaladon?
• Előfordult már, hogy valaki hamis vagy szexuális tartamú információkat, pletykát terjesztett rólad e-mailben, sms-ben
vagy chat üzenetben?
• Ismersz-e valakit, akit interneten zaklattak?
• Tudtad, hogy léteznek az ilyen cselekményeket büntető törvények?
• Szerinted szükség lenne arra, hogy korlátozzák azt, hogy mit tehetnek fel az emberek az internetre?
• Helyes dolog megtiltani az iskolákban a mobiltelefonok és az okos eszközök használatát?

SegédletekGoto top

PDFDownload as PDF