„Senki sem követhet el nagyobb hibát, mint az, aki azért nem tesz semmit, mert amit megtehet, az kicsiny.”

Edmund Burke

A gyakorlatról

A gyakorlat során a résztvevők végiggondolják egy pamutpóló előállításának társadalmi, gazdasági és környezeti költségeit. Ezután megterveznek és megvalósítanak egy akciót a kapcsolódó emberi jogi jogsértésekkel szemben.

Érintett jogok

• A szabadon megválasztott munkához és a szakszervezethez való csatlakozáshoz fűződő jog
• A megfelelő életszínvonalhoz való jog
• A biztonságos és egészséges környezethez való jog

Célok

• A ruhaipar globális jellegének alaposabb megismerése, valamint a vásárolt ruhaneműk valós és teljes költségének megértése
• Az információk elemzéséhez és az akciók megtervezéséhez és megvalósításához szükséges képességek fejlesztése
• A kreativitás, a fantázia és az aktivizmus iránti elköteleződés felébresztése, erősítése

Eszközöi

• Flipchart tábla vagy nagy papírlapok, vastag filctollak
• Segédletek

Előkészítés

• Készítsünk másolatot a segédlet mindkét részéből; résztvevőnként egy példányt.
• Készüljünk fel alaposan, hogy a résztvevőket segíteni tudjuk a gyakorlat során.

Jeles nap
  • Május második szombatjaA méltányos kereskedelem világnapja

A gyakorlat menete

1. rész: A probléma feltárása

  1. Mondjuk el a résztvevőknek, hogy a gyakorlat során ruhavásárlási szokásainkat nézzük meg közelebbről, és azt, hogy a vásárláskor hozott döntéseinknek milyen társadalmi, gazdasági és környezeti hatásai vannak.
  2. Kérjük meg a résztvevőket, hogy nézzék meg a pólójuk vagy a pulóverjük címkéjét, és keressék meg, hogy hol és milyen anyagból készült. Kérdezzük meg, emlékeznek-e, mennyibe került? Készítsünk egy listát a flipcharton, amelyre felírjuk az összes említett származási országot és az árakat.
  3. Kérdezzük meg, hogy a vásárláskor csak az ár alapján döntenek-e, majd osszuk ki nekik az „A pamut útja és valódi ára” és a „Mennyibe kerül valójában egy pamutpóló?” című segédletet. Adjunk a résztvevőknek öt percet, hogy elolvassák az anyagot.
  4. Ezután gyűjtsük össze közösen, hogy milyen problémákat, kérdéseket vetnek fel az olvasottak: például a munkához fűződő jogok, a gyermekmunka, a természeti erőforrások (víz, energia) felhasználása, a növényvédőszerek, rovarirtók és más mérgező anyagok által okozott környezeti károk és a globalizáció hatásai.
  5. Mindezek után kérdezzük meg a résztvevőket, hogy ezen ismeretek birtokában miként vélekednek most a pólóvásárlással kapcsolatban. Mit tehetnének ők maguk az említett problémák, jogsértések ellen? Ötleteljünk közösen a cselekvési lehetőségekről, például jobban vigyázhatnak a ruháikra, hogy ne kelljen olyan sűrűn újat vásárolni, vagy a jövőben kizárólag méltányos kereskedelemből (fair trade) származó pólókat vásárolnak, vagy kampányt indíthatnak a környékükön, amellyel felhívják a kortársaik figyelmét erre a kérdésre. Vitassuk meg, hogy a felmerült ötletek közül melyeket szeretnék a leginkább továbbvinni. Hagyjuk, hogy további információkat keressenek, utánajárjanak a témának, és átgondolják, hogy melyik ötlet mennyire megvalósítható.

2. rész: Az akció kiválasztása

6. Hagyjunk időt a résztvevőknek arra, hogy átnézzék a segédletben és más forrásokban talált információkat, pontosítsák az elképzeléseiket, és megegyezzenek, hogy milyen típusú akciót szeretnének megvalósítani.
7, Alkossunk kisebb csoportokat aszerint, hogy ki milyen típusú akcióban venne részt szívesen. Ezután a csoportok készítsenek rövid, vázlatos tervezetet az alábbi szempontok mentén:
• világos célok és célkitűzések;
• a javasolt cselekvés, akció (bojkott, koncertek, televízió- vagy rádióprogram, utcaszínház, szórólapozás stb.) rövid leírása, és választásuk indoklása;
• az akció előkészítésének és megvalósításának ütemterve;
• az akció helyszíne (iskola, középület stb.);
• a várható költségek és a szükséges eszközök, erőforrások.
8. Kérjük meg a csoportokat, hogy egyenként mutassák be a javaslataikat, a többiek pedig adjanak visszajelzést, javaslatokat az ismertetett tervek tökéletesítésére.

3. rész: Megvalósítás

  • Döntsük el, hogyan haladunk tovább: a résztvevők vagy kiválasztanak az ötletek közül egyet, és az akcióban aztán a teljes csoport közösen vesz részt, vagy kisebb csoportokban dolgoznak tovább, aszerint, ki milyen akcióban venne részt szívesen.
  • Az akció vagy kampány megvalósítása után beszéljük át velük, hogy ment a gyakorlati megvalósítás, és mit sikerült elérniük.

Feldolgozás és értékelésGoto top

Az 1. részt követően:
• Tényleg a pénz, a póló vásárlására fizetett összeg jelenti a legfőbb költséget? Ha nem, miért nem?
• Mennyire fontosak a társadalmi, gazdasági és környezeti költségek? Van fontosabb vagy kevésbé fontos költségelem? Mely emberi jogok sérülnek, míg a póló eljut a vásárlóhoz?
• Mennyit lennél hajlandó fizetni egy pólóért?
• Mitől lesz jó egy kampány?
• Szerintetek elérhetnek bármilyen változást a dolgozók jogait védő szervezetek, mint például az ilyen téren tevékenykedő civil szervezetek, nemzetközi szervezetek, ENSZ ügynökségek vagy a globalizációellenes kampányokat irányító szervezetek? Miért? Miért nem?
A 2. részt követően:
• Mennyire volt nehéz vagy könnyű megegyezni az akciótervekről? Mindenki elégedett azzal, ahogyan a döntések megszülettek a kiscsoporton belül? Miért? Miért nem?
• Miért választottátok azt az akciót, amelyik mellett döntöttetek?
• Mindenki úgy érzi, hogy részese a közös munkának, a döntéseknek, tervezésnek? Miért? Miért nem?
• Milyen emberi jogi jogsértésekkel kapcsolatosak a tervezett akciók?
A 3. részt követően:
• Hogy sikerült az akció? Minden a terv szerint zajlott? Miért? Miért nem?
• Mik a tanulságok, mire kell legközelebb jobban odafigyelnetek?
• Mindannyian úgy érzitek, hogy kellőképp részt vettetek, és képességeitek szerint hozzá tudtatok járulni a kampány sikeréhez? Ha nem, miért nem, és mit lehetne legközelebb jobban csinálni?
• Mi mást tanultatok a tevékenység során, és milyen tapasztalatokat szűrtetek le az akció megvalósításából?

 

Tanácsok a csoportsegítőknekGoto top

Készüljünk fel alaposan! Olvassuk el a 3. Cselekvés az emberi jogokért című fejezetet, ahol átfogó képet kaphatunk arról, milyen lehetséges módjai vannak a fellépésnek, akcióknak, és hogyan érdemes ezeket megszervezni. Olvassuk el továbbá a részvétel szintjeiről, az úgynevezett részvételi létrárólról szóló részt az Állampolgárság és részvétel című részben.
A transznacionális vállalatokról szintén a Kompasz online változatában, a Globalizáció című részben olvashatunk bővebben. Mielőtt belefognánk a gyakorlatba, nézzünk utána, hogy a Clean Clothes Campaign (Tiszta ruhák kampány) nevű hálózatnak vagy hasonló mozgalomnak van-e hazánkban helyi szervezete.

Tájékozódjunk a Clean Clothes Campaign aktuális akcióiról, és ha tetszik, akár használhatjuk is az általuk készített, már meglévő anyagokat. Egyszerűbb megoldás lehet, ha például az ő sportruházatokról szóló kampányvideójukat tesszük ki a csoport weboldalára vagy blogjára, mint ha a résztvevőknek saját maguknak kellene készíteni figyelemfelhívó és tájékoztató anyagokat. Ugyanakkor ennek a gyakorlatnak a részvétel és a kreativitás ösztönzése is az egyik fő célja. Tehát fontos hangsúlyozni a résztvevők felé, hogy teljesen szabadon bármilyen új kampánystratégiát kitalálhatnak.

Ha a környezeti költségeket ökológiai lábnyom formájában is szeretnénk megjeleníteni, akkor jó hasznát vehetjük az Ecometrica (www.ecometrica.co.uk) számításainak. Ugyan ők azt számolták ki, hogy három alsónadrág mekkora széndioxid-kibocsátást „produkál” teljes élettartama során, de az alsónadrágoknak és a pólóknak nagy valószínűséggel hasonló kibocsátási mutatóik vannak – bár az alsóneműt vitathatatlanul többször kell mosni, viszont feltehetően kevesebbszer kell vasalni! Az eredmény: a termék teljes életciklusa során 57 kilogramm széndioxid termelődik. Ha saját számításokat szeretnének végezni a résztvevők, sok kalkulátor közül válogathatunk, ezekről például a http://fna.hu/mittehetsz/okolabnyom oldalon tájékozódhatunk.

VariációkGoto top

Az első részt kibővíthetjük, és a résztvevőket a valós költségek mélyebb feltárására ösztönözhetjük. Ha emellett döntünk, az alábbiak szerint építsük fel ezt a részt:

  1. Kezdjük azzal, hogy megkérdezzük a résztvevőket, kinek mennyibe került a pólója, majd állapodjunk meg egy átlagárban.
  2. A résztvevők ezek után megnézik a pólójukban lévő címkén, hogy hol gyártották.
  3. Majd kisebb csoportokban összegyűjtik, milyen lépései vannak az előállítási folyamatnak a pamuthoz szükséges gyapot termesztésétől kezdve egészen addig, amíg a póló a boltokba kerül.
  4. Utána hívjuk össze ismét a teljes csoportot. Vessük össze az egyes listákat, majd állapodunk meg egy közös listában, aztán foglaljuk össze a különböző tételeket költségtípusok szerinti bontásban: szállítási költség, munkabér, energiaköltség stb.
  5. Ezután a résztvevők – ismét kisebb csoportokban – minden tételhez hozzárendelnek egy konkrét összeget, például a gyapot termesztéséhez kapcsolódó munkabérek, a szállítás stb.
  6. Majd újra a teljes csoportban átbeszéljük a becsült összegeket.
  7. Végül mindenkinek kiosztunk egy-egy példányt a segédletekből, és megkérdezzük a résztvevőket, mit gondolnak az olvasottakról.

Javaslatok a folytatáshozGoto top

Érdemes lehet felvenni a kapcsolatot a Clean Clothes Campaign helyi szervezetével (ha van), és folytatni a csoportunk által elkezdett munkát. A sportcipők kapcsán is utánanézhetünk a méltányos kereskedelem kérdésének. http://www.vetementspropres.be

A vállalatok társadalmi felelősségvállalásának kérdését és az ezzel kapcsolatos dilemmákat is érdemes lehet megvitatni. Számos jó ügyet és eseményt szponzorálnak olyan cégek, amelyek egyébként emberi jogi jogsértéseket követnek el. Ráadásul a gyártási folyamatok során még a környezetet is szennyezhetik. A téma kapcsán idézhetjük a filmes Jeremy Gilley-t, a Peace One Day alapítóját, aki egyszer így nyilatkozott: „ami a Peace One Day-t illeti, nem létezhetnénk és működhetnénk vállalati szponzoráció nélkül. Az álláspontom egyértelmű. Meg vagyok róla győződve, hogy ahhoz, hogy befolyásolni tudjuk az ellátási láncot, „belül kell lennünk”. Nagyon nehéz, szinte lehetetlen olyan céget találni, amelynek a teljes ellátási lánca az elejétől a végéig 100%-ig megfelel a nemzetközi emberi jogi és kereskedelmi szabályozásnak, bár ez lenne a kívánatos helyzet.”
Konkrétan a fenti példával kapcsolatban információt a www.peaceoneday.org és az http://www.clearingthehurdles.org. oldalakon találunk.

Ha a csoport szeretne tovább foglalkozni a szabadon megválasztott munkához és a szakszervezethez való csatlakozáshoz fűződő joggal, kipróbálhatjuk az "Ashique története" című gyakorlatot,  amelyben a gyermekmunkáról van szó; vagy a  "Szakszervezeti tárgyalás" című gyakorlatot.). Ha szóba kerül a sportruházat témája, és a résztvevők szívesen megvizsgálnák a sport egyéb emberi jogi vonatkozásait is, akkor elvégezhetjük a"Csak egy perc!" című gyakorlatot.

Javaslatok a cselekvésreGoto top

A megkezdett munkát folytathatjuk azzal, hogy felvesszük a kapcsolatot és együttműködünk a témával foglalkozó helyi aktivistákkal, csoportokkal, helyi szervezetekkel, és szervezünk valamilyen programot a méltányos kereskedelem világnapjára. http://www.wftday.org/.

A gyakorlat keretében megvalósított akció során szerzett tudásra és tapasztalatokra támaszkodva a csoportot érdeklő egyéb témában is szervezhetünk kampányt. Az év során számos alkalom adódik arra, hogy másokkal együttműködésben felhívjuk a figyelmet emberi jogi kérdésekre, például március 8-án a nemzetközi nőnap alkalmából foglalkozhatunk a nők jogaival, június 20-án a menekültekkel, december 10-én pedig megünnepelhetjük az emberi jogok világnapját. Az ilyen együttműködés lehetőséget kínál arra, hogy kifejezzük a szolidaritásunkat azok iránt, akik az emberi jogokért dolgoznak, új barátokat szerezzünk, miközben sokat tanulhatunk, és még jól is érezzük magunkat.

További információkGoto top

Nagyon sok szervezet foglalkozik a méltányos – a környezetet és az embereket nem kizsákmányoló – termelés és kereskedelem előmozdításáért. Keressünk rá az interneten, hogy a mi környékünkön vannak-e ilyenek. Az alábbi szervezeteknek Európa számos országában találhatók tagszervezetei vagy partnerei:

  • A www.cleanclothes.org oldalon rengeteg információ található, és a kampányaikhoz mi is csatlakozhatunk.
  •  A Clothes for a Change (Ruhák a változásért) kampány oldalán az alábbi cikk olvasható: „Did Child Labour Make Your Shirt?” (Gyermekmunkával készült a pólód?) (http://www.organicconsumers.org).
  • A People Tree az egyik legismertebb név a nemzetközi fair trade (méltányos kereskedelemből származó) divat és ruhagyártás terén (http://www.peopletreefoundation.org).
  • Az Environmental Justice Foundation (Környezeti Igazságosság Alapítvány) a Children Behind Our Cotton (Gyerekek a pamut mögött) című jelentése bemutatja azokat a megdöbbentő körülményeket, amelyek között több mint egymillió gyermek – köztük alig ötévesek is – kénytelenek napi 12 órát dolgozni szélsőségesen meleg vagy hideg körülmények között, miközben sokuk testi, szóbeli és néha szexuális bántalmazásnak is ki van téve (https://ejfoundation.org).
  • A Fair Wear Foundation küldetése a ruházati iparban dolgozók munkakörülményeinek javítása (http://fairwear.org).
  • A Fair Trade Resource Network elnevezésű információs hálózat célja, hogy elősegítse a méltányos kereskedelem elterjedését és egy olyan piac létrejöttét, ahol „megbecsülik azokat az embereket, akik az ételeinket és használati tárgyainkat előállítják” (www.ftrn.org).
  • A Play Fair kampányban munkajogi szervezetek léptek szövetségre azért, hogy arra késztessék az olimpiai játékokra termelő sportszergyártókat, hogy szüntessék meg a kizsákmányoló munkakörülményeket az ellátási láncaikban, és tartsák tiszteletben a munkavállalóik jogait. További információk: http://playfair2008.org/docs/Clearing_the_Hurdles.pdf  

SegédletekGoto top

PDFDownload as PDF

A pamut útja és valódi ára
A pamutpóló számos globális iparág közreműködésének végterméke, gyártása pedig szinte a világ minden országát érinti.
Íme, egy példa:

A történet Burkina Fasóban, egy magántulajdonban lévő, átlagos gyapotföldön indul. Egy család gazdálkodik rajta, akik 6-8 hektár földet művelnek meg. Egy kiló itt  ermesztett nyersgyapotért 0,23 eurót kapnak. Sok gyapottermelőnek a gyapot eladásából befolyó fizetségből származik az összes bevétele. A gyapotot a farmról a gyapottisztító üzembe viszik, ahol pamutszálat készítenek belőle. Az eljárás végére a kilónkénti ár 0,56 euróra nő. A munkások kéthetente 73,40 eurót keresnek.

A pamutot ezt követően exportértékesítés céljából a togói Lomé kikötőjébe szállítják. Kilónként 0,88 euróért adják el a kereskedőknek. Több mint a felét Kína vásárolja fel: teherhajók viszik többek között Sanghajba, ahol helyi fonalgyárak veszik meg kilónként 0,97 euróért. A gyártósoron dolgozó munkások nagy része szegényebb vidékekről származik, sokszor Kína hatalmas, távoli térségeiből. A gyárhoz tartozó munkásszálláson laknak, és hosszú órákon át dolgoznak nagyon alacsony bérért.

A kész ruhákat – köztük a nyugati világ leghíresebb divatmárkáinak termékeit, amelyeket sokszor ugyanabban a hatalmas gyárban készítenek, mint a fonalat – ezek után ismét kikötőkbe szállítják, és újra felpakolják, hogy a világ egy másik pontján értékesítsék. Az Egyesült Államokba ily módon behozott pamutpólók átlagára 1,10 euró/darab, de egy manhattani áruházban két póló ára már 14,70 eurót tesz ki.

Az a pamut, amelyért Afrikában még kilónként csak 0,56 eurónyit fizettek, most már kilónként 18,40 eurót ér.

A fenti információk a BBC hírcsatorna 2007. május 2-i „A pamut útja és valódi ára” című műsorában hangoztak el.

Mennyibe kerül valójában egy pamutpóló?
• Vízfelhasználás: 2.157 liter (ennek 45%-a a gyapot öntözéséhez kell).
• Energiafelhasználás: 8 kilowattóra (28.800.000 joule) elektromos áram az ipari fonó- és varrógépek üzemeltetéséhez, valamint 41,6 – 110 liter üzemanyag a szárazföldi és tengeri szállításhoz.
• Szállítási távolság: 8.851–15.128 km vagy még több.
• Gázkibocsátás: nitrogénoxidok, szénmonoxid, széndioxid, (üvegházhatású gázok) kéndioxid, dinitrogén-oxid, más gázvegyületek.
• Mérgező anyagok: 1-3 gramm növényvédőszer, kipufogógáz, nehézfémek (a színezőanyagokban).
• Importköltségek: 0,44 – 0,77 euró.
• Gyermekmunka: 17 országban, az átlag

Forrás: Earth Intelligence Network,
http://true-cost.re-configure.org/
http://forum.re-configure.org