A gyakorlat menete

1. Mondjuk el, hogy a gyakorlat célja az emberi jogok eszméjének és fogalmának olyan színdarabszerű bemutatása, ami különböző kultúrájú, és akár különböző nyelveket beszélő emberek számára is érthető.
2. Mondjuk el, hogy előadás közben egyáltalán nem beszélhetnek: ez egy pantomimszerű darab lesz. Ugyanakkor, ha szeretnének, használhatnak kellékeket.
3. Osszuk a résztvevőket 4-6 fős csoportokba, és adjunk mindegyik csapatnak egy nagy ív papírt és egy zsírkréta- vagy filctollkészletet.
4. Adjunk a csoportoknak 10 percet ötletelésre. Gyűjtsék össze, mit gondolnak, mi jut eszükbe az emberi jogokról, majd válasszanak ki két-három alapgondolatot, amelyet az előadás középpontjába kívánnak helyezni.
5. Most adjunk további 30 percet a társulatoknak, hogy megtervezzék és elpróbálják az előadásukat. Mondjuk el azt is, hogy ennek csapatmunkának kell lennie, és mindenkinek szerepet kell vállalnia a produkcióban.
6. A 30 perc elteltével hívjuk össze a csoportokat, hogy mindenki megnézhesse egymás előadását.
7. Mindegyik előadás után adjunk néhány percet visszajelzésre és megbeszélésre.
8. Az egyes előadások után kérjük meg a nézőket, hogy értelmezzék a látottakat, és próbálják meghatározni, mik lehettek azok az alapgondolatok, amelyeket az előadás ábrázolni kívánt.
9. Ezután adjuk meg a lehetőséget a pantomimot előadó társulatnak is, hogy röviden egészítsék ki az elhangzottakat, különösen, ha valami számukra fontos dolog nem merült fel a visszajelzés során.
10. Ismételjük meg ezt mindegyik előadásnál.

Feldolgozás és értékelés

Kezdjük magának a gyakorlatnak az áttekintésével, majd folytassuk azzal, hogy mit tanultak eközben a résztvevők az emberi jogokról.

• Mit gondoltok erről a gyakorlatról? Könnyebb vagy nehezebb volt, mint ahogy először elképzeltétek? Mi okozott esetleg nehézséget? Mit volt a legnehezebb megjeleníteni?
• Megtudtatok bármi újat az emberi jogokról? Esetleg meglepődtetek azon, hogy valójában többet tudtok, mint gondoltátok?•
• Voltak hasonlóságok és különbségek az egyes előadások között?
• Voltak a társulatokon belül alapvető nézeteltérések az emberi jogok fogalmával kapcsolatban? Hogyan oldottátok meg ezeket?
• Az előadások alapján mit gondoltok, mik az emberi jogok legfontosabb és közös jellemzői?

Tanácsok a csoportsegítőknek

Hacsak nem teljesen ismeretlen az emberi jogok fogalma a résztvevők számára, sokkal érdekesebb, ha ebben a gyakorlatban a lehető legkevesebb kezdeti útmutatást kapják a csoportsegítőtől. A gyakorlat legfőbb célja előhívni azokat az emberi jogokkal kapcsolatos benyomásokat és ismereteket, amelyeket a fiatalok a mindennapi életük során eddig szereztek. Érdemes ezt a csoport előtt is hangsúlyozni, mielőtt munkába kezdenének, hogy ne feszélyezze őket, hogy esetleg nem „tudják” pontosan, hogy mik azok az emberi jogok.

Tegyük világossá a résztvevők számára, hogy feladatuk általában az emberi jogok szemléltetése – tehát nem az a feladat, hogy elmutogassanak egy vagy több konkrét emberi jogot. Dönthetnek úgy, hogy egy konkrét jogot használnak az általánosságok bemutatására; de tartsák észben, hogy a feladat lényege megmutatni, hogy a különböző emberi jogokban mi a közös. Az előadás célja, hogy segítsen válaszolni arra a kérdésre, hogy „mik azok az emberi jogok?” – hogy az egyes előadások végére a nézőkben megfogalmazódjon valami válasz ezzel a kérdéssel kapcsolatban.

Ne hagyjuk, hogy azok, akik nem tartják magukat ügyesnek a színészkedés terén, azok ne vállaljanak aktív szerepet. Hangsúlyozzuk, hogy mindenki számára bőven jut szerep, és hogy fontos, hogy olyan előadás szülessen, amelyet az egész csoport örömmel bemutat. Színesítheti az előadásokat és beindíthatja a kreativitást egy-egy szokatlan kellék, legyen az bármi: serpenyő, játékautó, kalap, párna, kavicsok, vagy akár egy kuka fedele.

Ha feltétlenül szükséges némi fogódzót adnunk a csoportoknak a kezdéshez, vagy a megbeszélés lezárásakor, akkor a következőkre hívjuk fel a figyelmüket:
• Az emberi jogok azok a jogok, amelyek minden embert megilletnek pusztán azért, mert embernek született. Mindenkinek egyenlő jogai vannak.
• Az emberi jogok minden személyt egyformán, egyetemesen és örökké megilletnek.
• Az emberi jogok oszthatatlanok és egymással kölcsönösen összefüggenek: nem tagadhatnak meg senkitől sem egy-egy jogot arra hivatkozva, hogy az „kevésbé fontos” vagy „nem alapvető” fontosságú.
• Az emberi jogok azok az alapkövetelmények, amelyek nélkül az emberek nem élhetnek méltóságteljesen.

Variációk

Ha a résztvevők számára nehézséget okoz összeállítani egy elődást, megkérhetjük őket, hogy inkább egy kollektív „szoborrá” álljanak össze. Ha ezeket lefényképezzük, azokból később fotóalbumot vagy képgyűjteményt készíthetünk, és további alkalmakkor felhasználhatjuk beszélgetésindítóként vagy kiállítási anyagként.

Alternatív megoldásként ezt a gyakorlatot rajzos feladatként is elvégezhetjük: kérjük meg a csoportokat, hogy készítsenek egy posztert (szintén szöveg használata nélkül), amely kifejezi az emberi jogokkal kapcsolatos főbb elképzeléseiket. Ezután rendezzünk kiállítást ezekből a plakátokból.

Ha azt szeretnénk, hogy a csoportok bizonyos fogalmakra összpontosítsanak, kihagyhatjuk a Gyakorlat menete rész 3. és 4. pontját, és helyette kulcsszavakat adhatunk a csoportoknak, mint például egyenlőség, béke, szegénység vagy szolidaritás. Azáltal, hogy az egyes kiscsoportoknak más szavakat adunk, több fogalmat fedhetünk le; ha pedig ugyanazt a szót adjuk mindegyik csoportnak, a kifejezésmódok és jelentéstartalmak érdekes sokszínűségét tapasztalhatjuk meg.

A gyakorlatot nemcsak a téma bevezetésére, hanem arra is használhatjuk, hogy a résztvevők rendszerezzék, tisztázzák az emberi jogokkal kapcsolatos gondolataikat, miután már a kézikönyv több más gyakorlatát is elvégezték, vagy önállóan kutakodtak a témában.

Javaslatok a folytatáshoz

Keressünk színdarabokat vagy más emberi jogi témájú irodalmat, és szervezzünk ezeken alapuló előadást a helyi közösségünk tagjai számára.

Ha általánosságban az emberi jogok témájával szeretnénk tovább foglalkozni, végezzük el a "Virágozzék ezer virág" című gyakorlatot.Ha pedig a csoport célzottan szeretne foglalkozni néhány konkrét emberi joggal, vegyük elő "A gyermekek jogai" című gyakorlatot a Gyermekjogi Egyezmény feldolgozásához.

A gyakorlat folytatásának másik módja lehet, ha a résztvevők rövid levelet írnak arról, hogy mit jelentenek számukra az emberi jogok. Ehhez használhatjuk a "Kedves barátom" című gyakorlatot a Képzők könyvéből. ⁴¹ A levélírás célja, hogy segítse a résztvevőket gondolataik tisztázásában, valamint hogy a címzettet válaszra sarkallja, s így elinduljon a párbeszéd a két fél között. A leveleket elküldhetik a csoport más tagjainak, vagy más iskolák tanulóinak, illetve más ifjúsági csoportok tagjainak.

Az Európa Tanács DOmino című (angol nyelvű) kiadványának 4. fejezetében található egy"gyűjtemény fiatalok valódi történeteiből", amelyek érdekes beszélgetések alapjául szolgálhatnak arról, milyen jelentős szerepet jászhatnak az emberi jogok a mindennapi életben.

Javaslatok cselekvésre

Továbbfejleszthetjük a pantomimelőadásokat, vagy létrehozhatunk egy közös produkciót a teljes csoport bevonásával, és előadhatjuk azt a csoporton kívül is. Ha a plakátkészítést vagy a fotógyűjteményt választottuk, rendezzünk belőlük kiállítást. Mindkét ötlet felhasználható az emberi jogok világnapjának megünneplésére is.

Filmre is vehetjük az előadásokat, és videómegosztó oldalakon népszerűsíthetjük őket – a személyiségi jogok védelmére vonatkozó szabályok betartása mellett.