A gyakorlat menete

1. Mondjuk el a résztvevőknek, hogy ez a gyakorlat arról szól, hogy az idő múlásával hogyan változnak meggyőződéseink, nézeteink, vélekedésünk bizonyos témákról. Először korábbi generációk által vallott nézeteket vizsgálunk, amelyek időközben túlhaladottá váltak, majd megbeszéljük, hogy jelenkori meggyőződéseink közül vajon melyeket fogják unokáink idejétmúltnak találni.
2. Gyűjtsük össze, ki mit ért a „meggyőződés” szó alatt.
3. Ezután alkossunk 5-6 fős csoportokat. Adjunk a csoportoknak egy-egy nagy papírlapot és vastag filctollat.
4. Minden csoportban válasszanak maguk közül valakit, aki majd a nagy lapon röviden összefoglalja, majd a gyakorlat végén a többiek előtt ismerteti a kiscsoport megállapításait.
5. Kérjük meg a csoportokat, hogy nézzék meg a kártyákat, olvassák el, mi van rájuk írva, majd válasszanak ki 5 olyat, amelyiken olyan meggyőződésről van szó, amely a nagyszüleik kora óta már megváltozott, és amelyet szívesen megvitatnának.
6. A kártyákat sorra véve beszéljék meg, hogy annak idején vajon mit gondolhattak a nagyszüleik a kiválasztott kártyákon szereplő nézetekről. Honnan erednek ezek a vélekedések? Mivel igazolták őket? Hogyan szilárdultak meg? Így utólag, bölcs álláspontnak bizonyultak? Miért? Miért nem?
7. Ezek után próbálják meg elképzelni, milyen lesz az élet a gyermekeik vagy az unokáik korában, és hogy vajon nekik milyen meggyőződéseik lesznek? Mennyiben térnek majd el a kiválasztott állításokkal kapcsolatos elképzeléseik a mieinktől? És miért térnek majd el?
8. Hívjuk össze az összes résztvevőt, és kérjük meg az egyes csoportokat, hogy mutassák be, mire jutottak.

Feldolgozás és értékelés

Kezdjük a gyakorlat rövid áttekintésével, majd beszélgessünk arról, hogy milyen kihívást jelent egy olyan globalizált világban élni, ahol a kialakult általános meggyőződések és az értékek folyamatos változásban vannak.

• Volt, amiben nagyon nem értettetek egyet a csoporton belül?
• Mennyire hasonlítanak vagy éppen különböznek az egyes csoportok eredményei, megállapításai?
• Honnan származnak a meggyőződéseink? Lehetne bármit általánosságban mondani arról, hogy mit is gondoltak az emberek régen, és vajon hogyan alakulnak majd meggyőződéseink, a jövőben mit fogunk másként hinni, gondolni?
• Miért változnak a meggyőződéseink?
• Vannak abszolút érvényű, megingathatatlan meggyőződések? Ha igen, milyen jellegű meggyőződések, nézetek ezek? Ha nem, miért nem lehet abszolút érvényű egy meggyőződés?
• Mi az előnye annak, ha vannak közös nézeteink, meggyőződéseink?
• Mennyiben korlátoznak minket a meggyőződéseink?
• Minek a hatására változtatnátok meg a meggyőződéseiteket?
• Mennyire könnyű megváltoztatni a meggyőződésünket? Milyen vélekedéseket nehezebb, és melyeket könnyebb megváltoztatni? Miért?
• Hogyan védekezhetünk a propagandával és a hamis információkkal szemben, mint pl. a politikai életben előszeretettel használt csúsztatások, információk manipulatív tálalása (spin), a klímaszkeptikusok által hangoztatott kételyek, vagy a kamucégek pénzkicsaló trükkjei?
• Hozzatok példákat arra, amikor a véleménynyilvánítás szabadságát vagy a szólásszabadságot korlátozzák. Ki döntheti el, hogy mik lehetnek ezek a korlátozások?
• Tudtok olyan példákat, amikor a saját közösségetekben, ebben az országban, Európában vagy a nagyvilágban sérült a gondolatszabadság, a lelkiismereti vagy a vallásszabadság?

Tanácsok a csoportsegítőknek

Annak ellenére, hogy kisebb csoportban dolgoznak, előfordulhat, hogy egyes résztvevők bizonyos témákban nem merik megosztani a véleményüket a többiekkel. Erre megoldást jelenthet, ha úgy alakítjuk ki a csoportokat, hogy barátok, ismerősök vagy olyan résztvevők dolgozzanak együtt, akik nem érzik feszélyezve magukat egymás társaságában. De úgy is megoldhatjuk ezt a helyzetet, ha az elején kevésbé fajsúlyos témákat adunk meg, és amikor már nagyobb a csoporton belül a bizalom, akkor hozzuk elő a vitásabb kérdéseket.

Ha olyan világot szeretnénk építeni, ahol az emberi jogokat mindenki alapvető értéknek tekinti és tiszteletben tartja, akkor elkerülhetetlen, hogy így vagy úgy megkérdőjeleződjön sok ember sokféle aktuális meggyőződése, világnézete. Ezért ennek a gyakorlatnak az a célja, hogy a résztvevők megértsék, hogy nézeteink és meggyőződéseink társadalmi konstrukciók, a társadalom és az adott kor termékei. Remélhetőleg a gyakorlat végére a résztvevők jobban megértik, miért gyökereznek ezek a meggyőződések ilyen mélyen, és miért nehéz őket objektíven szemlélni. Azt is felismerik, hogy ismeretterjesztésre, nevelésre, világos és tényszerű bizonyítékokra és jó kritikai gondolkodásra van szükség ahhoz, hogy a káros vagy egyszerűen túlhaladott nézeteket megváltoztathassuk.

A „meggyőződés” szót használjuk a vallással összefüggésben is, az emberek sokszor beszélnek a vallásos meggyőződésükről, hitükről. A meggyőződés olyan vélemény, vélekedés, amelyikről feltételezzük, hogy igaz. Tulajdonképpen minden hit kérdése. Teljes mértékig semmiről sem tudhatjuk, hogy igaz-e, csupán feltételezzük, hogy az. Azért alakítunk ki különböző meggyőződéseket, hogy szilárdnak hitt sarokpontokhoz kötni tudjuk a minket körülvevő világról szerzett tapasztalatainkat, egész világértelmezésünket, ezért ha kialakult egy meggyőződés bennünk valamiről, ahhoz hajlamosak vagyunk ragaszkodni. Bővebb információt találhatunk, a meggyőződésekről, azok kialakulásáról és működéséről a  http://changingminds.org oldalon.

Variations

A kártyákon szereplő közvélekedéseket, nézeteket a "véleményvonal" ”- módszer segítségével is feldolgozhatjuk. Ebben a változatban a résztvevőknek nem kell feltétlenül megszólalniuk; meghallgathatják viszont a többiek véleményét, és ennek segítségével jobban megérthetik a felvetett kérdéseket, nézőpontokat.

Javaslatok a folytatáshoz

A gyakorlat során folytatott beszélgetések alakulásától függően később a "Beszéljünk a szexről!" vagy a "Meggyőződéseink" című gyakorlaton keresztül a személyes kapcsolatokat érintő vélekedésekkel, meggyőződésekkel is foglalkozhatunk.

Ha a meggyőződés és vallás szabadságához való joggal szeretnénk bővebben is foglalkozni, folytathatjuk a "Mecset Alvóvárosban"című gyakorlattal, amelyben a résztvevők egy önkormányzati ülésen kialakult vitát játszanak el egy hagyományosan keresztény környéken tervezett új mecset felépítése kapcsán.

Javaslatok a cselekvésre

A résztvevők a barátaikkal vagy az osztálytársaikkal együtt kiválaszthatnak egy olyan általánosan elterjedt vélekedést, amely a helyiek körében bizonyos személyekkel szembeni előítélet vagy hátrányos megkülönböztetés alapja lehet; ilyen lehet például a homoszexualitással, a fogamzásgátlók használatával, az abortusszal, a házasságon kívüli kapcsolattal vagy a fiú/lány szerepekkel kapcsolatos nézetek. Érdemes lehet meghívni az adott témában érintett civil vagy más szervezetet, hogy beszéljenek a témáról, és segítsenek jobban megérteni azt. Ezek után eldöntheti az adott társaság, hogy mit szeretne tenni az ügyben.

A választott témáról színdarabot is készíthetnek, amit aztán előadhatnak a helyi közösségben. Könnyebb közönséget toborozni, ha az előadás időpontja egybeesik valamilyen nemzetközi vagy európai jeles nappal.

Másik lehetőség, hogy informális helyzetben, a gyakorlatot kicsit átalakítva, barátokkal, családtagokkal vagy kollégákkal beszélik át valamelyik témát, és megkérdezik őket az egyes kérdésekkel kapcsolatos véleményükről, meggyőződésükről. Ebben az esetben nem árt az óvatosság, mert vannak, akiket bizonyos témák nagyon érzékenyen érintenek.

További információk

A meggyőződésről akkor beszélünk, ha egy adott vélelem, állítás vagy nézet igaz vagy hamis voltában biztosak vagyunk. Az emberek több okból is állíthatják, hogy meg vannak győződve valaminek az igaz vagy hamis voltáról. Lehet, hogy azért, mert konkrétan láttak valamit, tanúi voltak valamilyen eseménynek, személyesen megtapasztaltak valamit. Vagy „jó okuk”, bizonyítékuk van. Vagy mert a vallásuk így diktálja.

A hit és a meggyőződés szinonimák, de jelentésük némileg eltér. Hihetünk eszmékben, ügyekben, emberekben, absztrakt, akár természetfeletti dolgokban is. Ha valakiben megbízunk, azt mondjuk, hiszünk benne. A hit szót gyakran a vallással összefüggésben használják.

Az emberi jogok kultúrájának megvalósításában nagyon fontos lépés annak megértése, hogy miként alakulnak ki a meggyőződések. A meggyőződések kialakulását, valamint a tettek és a meggyőződések közötti kapcsolatot kutató pszichológusok arra jöttek rá, hogy a meggyőződések nagyon sokféle módon jöhetnek létre és változhatnak meg.

• Hajlamosak vagyunk magunkévá tenni a gyermekkorunkban bennünket körülvevő emberek nézeteit. Gyakran idézik Albert Einstein azon mondását, miszerint a „józan ész” a tizennyolc éves korunkig megszerzett előítéleteink összessége. A politikai meggyőződésünk leginkább azon közösség általános politikai nézeteitől függ, ahol élünk. A legtöbben azt a vallást gyakoroljuk, amelyet gyermekkorukban megismertünk.
• Vannak, akik képesek azonosulni egy karizmatikus vezető nézeteivel, még akkor is, ha azok szembemennek minden korábban vallott meggyőződésükkel, és olyan tettekben nyilvánulnak meg, amelyek egyértelműen ellentétesek az érdekeikkel. Ekkor a racionálisan gondolkodó emberek megpróbálják összeegyeztetni saját közvetlen valóságukat saját – a valóságnak ellentmondó – meggyőződésükkel. Ez az úgynevezett kognitív disszonancia állapota.
• A folytonos ismétlés is hozzájárul a meggyőződések formálódásához, mint ahogy az is, ha egy adott nézet, gondolat valamilyen módon kapcsolódik a szexhez, a szerelemhez vagy más pozitív érzelmekhez. Alapvetően ezekre – az ismétlésre és a gondolattársításra – épít a reklámipar.
• A testi, különösen a fejet ért trauma is radikálisan képes megváltoztatni egy ember gondolkodását, meggyőződését.
• Mindezek ellenére a meggyőződések kialakulásának mikéntjét jól ismerő tanult emberek is erősen ragaszkodnak a meggyőződéseikhez, és akár az egyéni érdekeik ellenében is képesek saját meggyőződéseik mentén cselekedni.

2010-ben a Tanárok Világnapján Prabhakara Shishila, az india Sullia városában található Nehru Memorial College volt igazgatója így nyilatkozott: „A tanárok feladata, hogy diákjaikba beleplántálják a racionális gondolkodás képességét ”. Ön egyetért ezzel?

Segédletek

Download as PDF