A gyakorlat menete

A gyakorlat két részből áll. Az első rész (30 perc) felvezeti a gyakorlatot, és felveti a kapcsolódó környezetvédelmi és kulturális szempontokat. A második rész (90 perc) egy szimulációs játék, amelynek során a makah törzs és a bálnavadászat-ellenes aktivisták megpróbálnak közös megegyezésre jutni.

1. rész: Környezetvédelmi és kulturális szempontok (30 perc)

1. Mondjuk el, hogy ez a gyakorlat a környezethez kapcsolódó és a kulturális jogokról szól. Középpontjában egyrészről a makah indián törzs áll, akik szeretnék folytatni a bálnavadászat hagyományát, másrészről azok a környezetvédő és más csoportok, akik ezt ellenzik.
2. Meséljünk a csoportnak a makah népről és arról, hogy ez a feszültség és vita már több éve fennáll – a jogi eljárások költségei az egekben járnak, de tartós eredmény még nem született. A környezetvédők több meggondolatlan lépést is tettek, amelyekkel a saját és mások életét veszélyeztették, a makah törzs egyes tagjai pedig már annyira zaklatottak és türelmetlenek, hogy megszegték a törvényt, és illegálisan ismét elkezdtek bálnára vadászni. Ez a helyzet senkinek sem kielégítő, így ideje, hogy a felek összeüljenek: megnézzék, miben értenek egyet, és valamilyen megoldásra jussanak.

3.Vezessük fel a témával kapcsolatos problémát a „fent és lent” módszerrel (ennek leírását lásd az alábbi oldalon). A résztvevőknek az alábbi állításokkal kapcsolatban kell állást foglalniuk (egyenként olvassuk fel az állításokat):

• A különböző népcsoportok szokásait tiszteletben kell tartani, amíg azok nem sértik az emberi jogokat.
• Mindenkinek joga van eldönteni, mit eszik: vegán, vegetáriánus vagy húsevő.
• Ételeinket környezetkímélő módon kell előállítani.
• Az állattenyésztés során nem szabadna kegyetlen módszereket használni, például intenzív tenyésztést alkalmazni vagy kegyetlen módon levágni az állatokat.
• A kulturális hagyományok nagyon fontosak az emberek számára, ezért tiszteletben kell őket tartanunk.
• A bálnákat még kulturális célokból sem szabadna levadászni.

2. rész: Szimulációs játék, amelyben a résztvevők eljátsszák a makah törzs és támogatói, illetve a bálnavadászatot ellenzők közötti megbeszélést, és ennek során megpróbálnak megoldást találni a régóta fennálló problémára. (90 minutes)
1. Emlékeztessük a csoportot, hogy a téma kapcsán évek óta heves küzdelem folyik a felek között – jogi szinten és szó szerint is –, így most már legfőbb ideje megoldást találni. Ebben a szimulációs játékban eljátszunk egy találkozót, amelyet a Kultúra, Jogok, Környezet, Fenntarthatóság és Párbeszéd (rövidítve: KJKFP) nevű képzeletbeli egyesület szervezett. A KJKFP egy független szervezet, amely emberi jogi szempontból igyekszik megközelíteni a környezeti problémákat. Céljuk a kölcsönös megértés elősegítése párbeszéd útján. A szimulációs játék során a KJKFP moderálja a beszélgetést a négy (a valóságban is létező) csoport képviselői közt:
a. A makah törzs, akik szeretnének ismét bálnára vadászni.
b. A High North Alliance nevű ernyőszervezet, amely a bálna- és fókavadászatot folytató közösségeket képviseli, és az északi sarkvidék partmenti kultúráinak megőrzése és a tengeri emlősök fenntartható felhasználása a célja – ebben az ügyben a makah törzset támogatják.
c. A Sea Shepherd nevű szervezet, amely a tengerek élővilágára vonatkozó nemzetközi jogszabályok, egyezmények és előírások megszegését deríti fel és dokumentálja; valamint a bálnák és delfinek védelmével foglalkozó Whale and Dolphin Conservation Society – ők ellenzik a makah törzs kérését.
d. A Greenpeace környezetvédő aktivista csoport, amely ellenzi a bálnavadászatot.
2 .A KJKFP moderálja a beszélgetést, amely öt témára koncentrál:
• Miért fontosak a bálnák?
• A szürke bálna veszélyeztetett fajnak számít-e?
• Miért kellene megállítani a makah közösség bálnahús-fogyasztását?
• Átalakítható-e valamilyen módon a makah nép bálnavadászattal kapcsolatos rítusa?
• Ha megegyezés születik, milyen módon lehet annak betartását ellenőrizni, és a bálnák
megfelelő védelmét biztosítani?
3. Kérjünk négy önkéntest, hogy képviselje a KJKFP-t, a többieket pedig osszuk négy egyenlő létszámú csoportba. Osszuk ki a szerepkártyákat. A csoportoknak 30 percük van, hogy feldolgozzák a rendelkezésükre bocsátott információkat, megbeszéljék és kialakítsák az álláspontjukat a fent említett öt kérdésben, és összegyűjtsék érveiket.
4. Mikor a csoportok elkészültek, a résztvevők visszajönnek nagycsoportba, és a KJKFP képviselői megnyitják a találkozót. A találkozóra 60 percet adjunk.
5. A KJKFP először is röviden összefoglalja az ügy fő emberi jogi és a környezetvédelmi szempontjait, és elmondja, hogy a megbeszélés célja az információmegosztás és a probléma megvitatása az öt kérdés mentén. Ezután a makah törzs ismerteti az álláspontját. Ezt követően kerül megvitatásra az öt téma.
6. A vita végén a KJKFP összefoglalja az elhangzottakat. Itt tartsunk egy rövid szünetet, majd lépjünk tovább a Feldolgozás és értékelés részre.

Feldolgozás és értékelés

Először kérjük meg a résztvevőket, hogy tekintsenek vissza a vitára, és gondolják át, hogy sikerült- e közös megegyezésre jutni valamelyik kérdésben. Ezután térjünk át az általánosabb témákra.
• Nehéz volt belehelyezkednetek a szerepetekbe?
• Mi volt a legérdekesebb dolog, amit megtudtatok a gyakorlat során?
• Melyek voltak a leghatásosabb érvek: amelyek az érzelmekre hatottak, vagy a racionális, logikus érvek?
• Mennyire volt nehéz a másik oldal szempontjait figyelembe venni? Mennyire volt nehéz ezeket elfogadni?
• Mennyire sikerült közös nevezőre jutni az egyes kérdésekben?
• A valóságban mennyire nehéz elfogadni olyan kulturális hagyományokat, amelyeket durvának, érthetetlennek vagy helytelennek tartotok?
• A kultúrák ütközése nyomán mikor alakul ki diszkrimináció?
• Mennyire nehéz nyitottnak lenni a kulturális különbségekre?
• A globalizáció elkerülhetetlenül a kultúrák pusztulásához vezet? A megváltozott kultúra már elveszett kultúra? Lehetséges-e pozitív folyamatnak tekinteni a kultúrák változását?
• Mely emberi jogokhoz kapcsolódik szerintetek ez a gyakorlat?
• A jogvitákat általában bíróságon oldják meg. Szerintetek ez a megfelelő, igazságos módja az emberi jogi problémák megoldásának is?
• Mi a fontosabb: a közösség hagyományos életmódjához és ételeihez való jog, vagy a környezetvédelem és a fajok megőrzése?

A végén ismételjük meg a „fent és lent” gyakorlatot ugyanazokkal az állításokkal, mint az 1. részben, hogy megnézzük, változott-e a résztvevők hozzáállása a bálnavadászathoz.

Tanácsok a csoportsegítőknek

Mivel ez a gyakorlat összetett problémákat érint, érettebb vagy gyakorlottabb, fejlett vitakészségekkel rendelkező résztvevőkkel érdemes elvégezni. Nagyon sok információt kell befogadni, és a szerepkártyák nyelvezete feltételezi az emberi jogi és környezetvédelmi szakkifejezések bizonyos szintű ismeretét. A gyakorlatot felbonthatjuk két alkalomra; a köztes időben a résztvevők elolvashatják a szerepkártyákat, és átgondolhatják a problémákat.

A gyakorlat egyik fontos célja, hogy szembesítse a résztvevőket saját kulturális nézőpontjuk korlátaival, illetve lehetőséget nyújtson arra, hogy felülvizsgálják a környezet és a vadvilág fenntartható használatával kapcsolatos hozzáállásukat. A bálnavadászat sokak számára mély érzelmi húrokat megpendítő téma, amellyel kapcsolatban nagyon sarkos véleményeket vallanak. Ezért izgalmas, de ugyanakkor nehéz ezt a témát feldolgozni. Megközelíthetjük olyan irányból is, hogy megkérdezzük a résztvevőket: mit szólnának, ha meg akarnák tiltani nekik egy, a kultúrájuk, életük vagy hagyományaik szempontból fontos étel fogyasztását.

A gyakorlat másik célja a közös megegyezésen alapuló döntéshozáshoz, a konszenzus-építéshez szükséges készségek fejlesztése: ezt segíti egy képzeletbeli szervezet, a KJKFP által levezetett mediációs beszélgetés eljátszása. Before doing the activity, you may like to refer to the information about consensus building.

A 2. rész 1. lépésénél részletesebben is kibonthatjuk a kérdéseket:
• Miért fontosak a bálnák? Tekintsük át gazdasági, történelmi, környezeti és spirituális szerepüket.
• A szürke bálna veszélyeztetett faj? Milyen tudományos bizonyíték van erre?
• Miért kellene megállítani a makah közösség bálnahús-fogyasztását? A zsidók és a muszlimok például kulturális okokból nem esznek disznóhúst – de nem akarják ezt másoknak is megtiltani.
• Átalakítható-e a makah nép bálnavadászattal kapcsolatos rítusa? Érdemes észben tartani, hogy a kulturális szokások változnak és megváltoztathatók. Például az AIDS hatására számos olyan kultúrában is elkezdtek nyíltabban beszélni a szexről, ahol korábban az tabu volt, és bizonyos szexuális tartalmú rítusokat – például azt a kenyai szokást, hogy az özvegyet „megtisztítandó” a halott férje fivérével (vagy más kijelölt férfival) folytatott szexre kötelezik – megkérdőjeleztek és megszüntettek.
• Ha megegyezés születik, milyen módon lehet annak betartását ellenőrizni, és biztosítani a bálnák megfelelő védelmét? Vegyük figyelembe az információhoz való szabad hozzáférés kérdését, továbbá azt, hogy ki dönthetné el, hogy egy adott évben eléri-e a bálnaállomány a megfelelő szintet, és hogyan lehet megakadályozni az egyezség kijátszását.

Ellenőrizzük, hogy a résztvevők ismerik-e a szerepkártyákon szereplő kifejezéseket és fogalmakat. Lehet, hogy szükség lesz némi magyarázatra. Például:

őslakos népek

Nincsenek olyan merev kategóriák, amelyek alapján egyértelműen megállapíthatnánk, hogy kik számítanak őslakos népeknek. Általában véve azoknak a leszármazottait nevezzük így, akik egy adott területen éltek, mielőtt azt gyarmatosították és államokra osztották volna. Az újonnan létrehozott államokban ezek a közösségek a társadalom peremére szorulnak, és gyakran törzsi keretek között élnek. Az ENSZ által 2007-ben elfogadott Nyilatkozat az őslakos népek jogairól elismeri önrendelkezési jogukat; azt a jogot, hogy maguk dönthessenek gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésükről; valamint a méltósághoz és a kulturális sokszínűséghez való jogukat.

Az elővigyázatosság elve

Az elővigyázatosság elve kimondja, hogy „amennyiben egy tevékenység az emberi egészségre vagy a környezetre valószínűsíthetően veszélyes, akkor szükség van az elővigyázatosságot fokozó intézkedések bevezetésére még olyan esetekben is, amikor az ok-okozati összefüggések teljes körű tudományos bizonyítására még nem került sor” (1998, Wingspreadi Nyilatkozat). Ez magában foglalja azt, hogy lépéseket teszünk akkor is, ha bizonytalan a helyzet; a bizonyítás terhe áthárul arra, aki kockázatos tevékenységet akar végezni (bizonyítania kell, hogy tevékenysége nem jelent veszélyt); megvizsgáljuk a potenciálisan káros tevékenységek alternatíváit; és részvételen alapuló döntéshozatali módszereket alkalmazunk.

Fenntarthatóság

1987-ben az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottságának (WCED) jelentése, az úgynevezett Brundtland-jelentés, így definiálta a fenntartható fejlődést: „olyan fejlődés, amely a jelen szükségleteit úgy elégíti ki, hogy egyúttal nem veszélyezteti a jövő generációk szükségleteinek kielégítését “. A „fenntartható használat” fogalmát csak megújuló erőforrásoknál alkalmazzuk: azt jelenti, hogy nem használjuk nagyobb mértékben az erőforrást, mint amilyen mértékben az megújulni képes. A világ országai elfogadták a tudományos bizonyítékokon és objektív adatokok alapuló fenntartható használat elvét a világ természeti erőforrásainak használatára nézve.

Variációk

Kis létszámú csoport esetén ne négy, hanem két fél vegyen részt a tárgyaláson: az egyik oldalon a makah törzs és a High North Alliance, a másik oldalon a Greenpeace és a Sea Shepherd.

A gyakorlatot két külön alkalomra is felbonthatjuk, így a kettő között a résztvevők maguk is utánanézhetnek a tényeknek, és több idejük lesz átgondolni az álláspontjukat.

A helyzet nemcsak vita formájában, hanem kerekasztal-beszélgetésként is eljátszható. Ebben az esetben mind a négy felet (makah törzs, High North Alliance, Sea Shepherd és Greenpeace) egy-egy résztvevő képviseli. Mindegyikük összefoglalja az álláspontját, majd válaszolnak a közönség kérdéseire. A végén a résztvevők mind az öt kérdésben szavaznak. Ez a módszer is teret ad rá, hogy felvezessük a téma emberi jogi, kulturális és környezeti szempontjait, kimarad viszont a közös megegyezésre épülő döntéshozatal gyakorlása.

Javaslatok a folytatáshoz

Ha a csoportot érdekli a kultúrák változása, végezzük el velük a "Változnak az idők"című gyakorlatot.

Javaslatok a cselekvésre

Támogassuk az őslakos népeket azzal, hogy vásárolunk a termékeikből. A „fair trade” üzletekben kapható kézműves termékek közül sokat őslakos népek tagjai készítenek. Ha legközelebb ajándékot keresünk valakinek, érdemes az ilyen boltokban körülnézni.

További infromációk

Rob van Ginkel: Makah Whale Hunt and Leviathan’s Death: Reinventing Tradition and Disputing Authenticity in the Age of Modernity (Makah bálnavadászat és a Leviathan halála – Hagyományok újrafelfedezése és hitelességük megkérdőjelezése a modern korban) című könyve, az amszterdami egyetem kiadásában, elérhető az interneten is, érdemes rákeresni.

Az őslakos népek jogairól tájékozódhatunk az International Work Group for Indigenous Affairs (Őslakos ügyek munkacsoportja) honlapján: www.iwgia.org; az ENSZ 2007-es nyilatkozata az őslakos népek jogairól (A/RES/61/295) megtalálható az ENSZ honlapján: http://undocs.org/A/RES/61/295.

Segédletek

Download as PDF

Általános információk a csoportsegítőnek

A makah nép (vagy makah törzs) egy rezervátumban él az Egyesült Államok nyugati partvidékén, a Washington államban található Olympic-félsziget északnyugati csücskében. A rezervátum jelenlegi területe kb. 11 ezer hektár. Az 1999. júliusi törzsi népszámlálás szerint a törzsnek hivatalosan 1214 tagja van, noha közülük jelenleg csak 1079-en élnek itt. A rezervátumban a munkanélküliségi ráta kb. 51%, a háztartások közel 49%-ának a jövedelme az Egyesült Államokban megszabott létminimum alá esik, a lakóépületek 59%-a nem biztosít kielégítő lakókörülményeket.
A zord körülmények ellenére a közösség erősen őrzi hagyományait, és a tanulmányaik végeztével a makah fiatalok közül sokan visszatérnek a rezervátumba, hogy a törzsnél, a helyi orvosi rendelőben vagy az iskolában dolgozzanak.
https://makah.com/
Az elmúlt évtizedek bálnavadászattal kapcsolatos vitáinak összefoglalása
• 1997. október – A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság évente négy szürke bálna elejtését engedélyezte a makah törzsnek.
• 1999. május 10. – Több mint 70 év után az első makah bálnavadászat. Az eseményt tiltakozók zavarták meg, akik ezzel saját életüket és mások életét kockáztatták.
• 1999. május 17. – Egy bálnát elejtettek.
• 2000. június 9. – Az illetékes szövetségi fellebbviteli bíróság elrendelte a bálnavadászat beszüntetését, amíg az új környezeti hatásvizsgálat el nem készül.
• 2001. július – Az új környezeti hatásvizsgálat elkészült. A vadászatot ismét engedélyezték.
• 2002. – A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság jóváhagyta a makah törzs kérését, hogy további öt évre megmaradhasson az addigi bálnakvótájuk.
• 2002. december – Az illetékes szövetségi fellebbviteli bíróság által felállított, három bíróból álló testület meghatározatlan időre felfüggesztette a bálnavadászatot, amíg el nem készül a teljes hivatalos környezeti hatástanulmány.
• 2005. február – A makah törzs kérvényt nyújtott be a Nemzeti Tengeri Halászati Szolgálathoz, amelyben mentességet kérnek a tengeri emlősök védelmére vonatkozó törvény alól, hogy bálnára vadászhassanak.
• 2007. szeptember – A törzs néhány tagja, akiket frusztrált, hogy nem történik előrelépés az ügyükben, illegálisan elejtett egy bálnát.
• 2008. május – A Halászati Szolgálat nyilvánosságra hozta a hivatalos környezeti hatástanulmány tervezetét.
• 2009 közepe – A hivatalos környezeti hatástanulmány még nem készült el, a mentességi kérelemről még nincs döntés

Forrás: www.historylink.org

KJKFP szerepkártya

Semlegesen viszonyultok a bálnavadászat kérdéséhez. Az a feladatotok, hogy háttérinformációt nyújtsatok a vonatkozó emberi jogi és környezetvédelmi jogszabályokról, közvetítsetek a csoportok között, és a végén összefoglaljátok az eredményeket. Moderátorként biztosítanotok kell, hogy a beszélgetés a témára koncentráljon, illetve tisztázzátok a félreértéseket és a téves állításokat. Segítsetek a feleknek felülemelkedni az eltérő nézeteiken, és ehelyett arra összpontosítani, hogy mi az, amiben egyetértenek. A cél, hogy közös megegyezés szülessen az alábbi kérdésekben:
• Miért fontosak a bálnák?
• A szürke bálna veszélyeztetett fajnak számít-e?
• Miért kellene megállítani a makah közösség bálnahús-fogyasztását?
• Átalakítható-e valamilyen módon a makah nép bálnavadászattal kapcsolatos rítusa?
• Ha megegyezés születik, milyen módon lehet annak betartását ellenőrizni, és biztosítani a bálnák megfelelő védelmét?

A beszélgetés elején üdvözöljétek a résztvevőket. Körülbelül 2 percben vázoljátok fel a téma legfontosabb emberi jogi és környezetvédelmi vonatkozásait; ha gondoljátok, idézhettek az alábbi forrásokból. Ismételten hívjátok fel a figyelmet arra, hogy a találkozó célja a problémák megvitatása és a közös megegyezés és megoldás keresése annak érdekében, hogy a jelenlegi konfliktusra tartós megoldást találjatok.

Először kérjétek meg a makah törzs képviselőit, hogy mondják el, miért akarják folytatni a bálnavadászatot, majd nyissátok meg és vezessétek le a találkozót. Kb. 50 percet engedjetek a vitára, majd röviden foglaljátok össze az elhangzottakat, és soroljátok fel azokat a felmerült kérdéseket, amelyeket egy következő találkozón tisztázni kell.

Háttérinformációk az emberi jogok, a kultúra és a környezetvédelem témájában

A Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmányának 1. cikke kimondja:
1. Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket.
2. Céljai elérése érdekében minden nép – a kölcsönös előnyök elvén alapuló nemzetközi gazdasági együttműködésből és a nemzetközi jogból eredő kötelezettségeinek a tiszteletben tartásával – szabadon rendelkezik természeti kincseivel és erőforrásaival. Semmilyen körülmények között sem fosztható meg valamely nép a létfenntartásához szükséges eszközeitől.

15. cikk
1. Az Egyezségokmányban részes államok elismerik mindenki jogát arra, hogy
a) részt vegyen a kulturális életben;
b) élvezze a tudomány haladásából és annak alkalmazásából származó előnyöket.

Az 1993-as Bécsi Nyilatkozat preambuluma kijelenti: „Valamennyi emberi jog egyetemes és oszthatatlan, kölcsönösen összefüggnek és kapcsolódnak egymáshoz. A nemzetközi közösség feladata, hogy az emberi jogok teljességét tisztességes és méltányos módon, azonos indíttatással, egyenlő hangsúllyal kezelje […] nem szabad megfeledkezni a nemzeti és regionális sajátosságok, valamint a különféle történelmi, kulturális és vallási előzmények jelentőségéről.”

1981-ben a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság úgy döntött, hogy engedélyezi az őslakosok létfenntartást célzó bálnavadászatát (Aboriginal Subsistence Whaling, ASW). Meghatározásuk szerint ez „olyan bálnavadászat, amelynek célja a helyi őslakosok általi fogyasztás, amelyet őslakos, bennszülött vagy helyi közösségek vagy azok megbízottjai hajtanak végre, akiket erős közösségi, családi, társadalmi és kulturális kötelékek fűznek a hagyományos, bálnavadászaton és bálnafelhasználáson alapuló életmódhoz.”

Az ENSZ Tengerjogi Egyezményének egyik legfőbb alapelve a tengeri erőforrások optimális fenntartható felhasználása.

1982-ben a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság moratóriumot hirdetett a veszélyeztetett szürke bálna vadászatára. 1994-re a szürke bálna populációja valamelyest helyreállt, becslések szerint 21 ezer egyedre nőtt, ezért törölték az Egyesült Államok veszélyeztetett állatfajainak listájáról.

Makah törzs szerepkártya

Ti képviselitek a makah indián népet, akik Észak-Amerika északnyugati partvidékén élnek. A makah nép számára a bálnavadászat fontos kulturális hagyomány, és évente mindössze öt szürke bálna vadászatára szeretnétek engedélyt kapni.

Az érveléshez használjátok fel meglévő tudásotokat az emberi jogokról és a környezetvédelmi problémákról, illetve az alábbi információkat:
• Noha az utolsó rituális bálnavadászat 70 éve történt, az ezzel kapcsolatos hagyományok, szokások, rítusok, dalok és mesék generációról generációra öröklődnek, és élénken élnek a makah kultúrában. A bálnavadászat köré egy egész társadalmi rendszer szerveződött.
• Napjainkban a makah indiánok egy része lazac és csendes-óceáni skorpióhal halászatából él, a zsákmányt a helyi halfeldolgozónak adják el; de tovább él az a hagyomány is, hogy az emberek megosztják a fogást a családjukkal és barátaikkal.
• A bálnák számának csökkenését az okozta, hogy az európaiak és az amerikaiak ipari méretekben vadásztak rájuk, kimerítve az állományt. Számuk azonban újra emelkedni kezdett, sőt el is érte a korábbi magas szintet, a szürke bálnát pedig törölték az Egyesült Államok veszélyeztetett állatfajainak listájáról.
• Népünk fiataljai számára különösen fontos a saját kultúrájukon és történelmükön alapuló identitásuk. Egy ilyen ősi hagyományokkal rendelkező kultúra részesének lenni ritka érték, ami az Egyesült Államokban nem sok fiatalnak adatik meg.
• Nem kereskedelmi célból vadásznánk a bálnákat, hanem a bálnavadászathoz kapcsolódó kulturális szokások miatt, illetve saját fogyasztásra.
• Évi legföljebb öt bálna vadászatára kértünk engedélyt – de nem is biztos, hogy minden évben ennyit le is vadásznánk.
• Kis, partmenti hajózásra alkalmas csónakokból, hagyományos kéziszigonnyal halászunk. Fontolóra vettük egy módosított változat bevezetését; ennél a szigony végén egy robbanófej található, hasonlóan azokhoz, amelyekkel Alaszkában a grönlandi bálnákat vadásszák.
• Aktívan tenni kívánunk azért, hogy a szürke bálna soha többé ne szerepeljen a veszélyeztetett fajok listáján.

Sea Shepherd és Whale and Dolphin Conservation Society szerepkártya

A Sea Shepherd International egy nonprofit szervezet, amely a tengerek élővilágára vonatkozó nemzetközi jogszabályok, egyezmények és előírások megszegését deríti fel és dokumentálja. A Whale and Dolphin Conservation Society (WDCS) az összes bálna-, delfin- és disznódelfin-faj védelmével és jóllétével foglalkozó, a világ legaktívabb ilyen szervezete.

Az érveléshez használjátok fel meglévő tudásotokat az emberi jogokról és a környezetvédelmi problémákról, illetve az alábbi információkat:
• „Bárhogy is szépítgetjük – a bálnavadászat gyilkosság, és a gyilkosság bűn.”
– Igaz, a bálnák nem emberek, de ettől még nem alacsonyabb rendűek az embereknél. Az a gondolkodás, amely elfogadja a bálnák megölését, hasonlít ahhoz a gondolkodáshoz, amely elfogadja az „alacsonyabb rendűnek” tekintett emberek ellen elkövetett népirtást.
– Mélyebb értelemben, a bálnákat és más érző emlősöket megilletik, ha nem is az emberi jogok, de legalább az emberséges bánásmód joga.
• A makah indiánok valójában azért akarnak bálnára vadászni, mert pontosan tudják, hogy Japánban 80 dollárt is kaphatnak egy kiló bálnahúsért, így egyetlen bálnából csaknem egymillió dollár jövedelmük lesz.
• Ha a makah törzsnek megengedjük a bálnavadászatot, azzal veszélyes precedenst teremtünk, hiszen ezen az alapon Norvégia, Japán, Oroszország és Izland is engedélyt kér majd, és ez már többezer bálna életét veszélyezteti.
• Vékony jégen táncolunk, amikor megpróbáljuk egyszerre tiszteletben tartani a történelmi hagyományok megtartásához való jogot, és biztosítani a bálnák védelmét és megőrzését.
• 1995-ben sokan kritizálták az orosz szürkebálna-vadászatot, mert kiderült, hogy az őslakosok nem saját maguk ették meg a bálnahúst, hanem a prémtenyésztésre tartott rókákat etették vele.
• A kultúrák változnak. Az Alaszka északi partján élő eszkimók gazdaságilag ma már nagyon különböznek azoktól az őseiktől, akik száz éve ugyanott bálnára vadásztak. Az olajbányászat rengeteg pénzt hozott a helyi őslakosoknak. Ráadásul a motoros szánról és helikopterről végrehajtott vadászat azért erősen feszegeti az „őslakos kultúra” fogalmának határait.
• Miközben a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) még mindig a kereskedelmi bálnavadászat újraindításáról szóló érzelmileg fűtött vitával foglalkozik, évente többszáz bálna és delfin pusztul el, szinte észrevétlenül, az őslakosok keze által.
• A vadállatok és az élővilág tekintetében az elővigyázatosság nemzetközi elvét kell követni.

High North Alliance szerepkártya

A High North Alliance egy ernyőszervezet, amely a kanadai, grönlandi, feröeri, izlandi és norvég bálna- és fókavadász közösségeket képviseli. Célja az északi sarkvidék parti kultúráinak megőrzése és a tengeri emlősök fenntartható felhasználása.

Az érveléshez használjátok fel meglévő tudásotokat az emberi jogokról és a környezetvédelmi problémákról, illetve az alábbi információkat:
• A makah nép már kétezer éve is vadászott bálnákra, mielőtt a fehér imperialisták megjelentek, legyilkolták a bálnákat, és elpusztították a makah nép hagyományait és életmódját.
• Most már ismét rengeteg a bálna, a fehér ember mégis meg akarja tiltani nekünk, hogy vadásszunk rájuk, és ezzel csorbítja a jogainkat.
• A különböző kultúrák sosem fognak megegyezni abban, hogy mely állatok különlegesek és melyek szolgálnak élelemként. Észak-Norvégia lakóit különleges kapcsolat fűzi a pehelyrécéhez, miközben Dániában a pehelyréce-mell ínyencségnek számít. Amikor tehát azt mondják, hogy „a bálnák különlegesek”, fel kell tennünk a kérdést: kinek a számára?
• A bálnavadászatot, akárcsak a fókavadászatot, csak az őslakos népek számára engedélyezik, csakis nem kereskedelmi célból, hanem kizárólag „hagyományos” felhasználásra. Ez igazságtalan, mert:
– Rendszerint kívülállók határozzák meg, mi számít „hagyományosnak”.
– A bálna- és fókavadászat nem kereskedelmi célokra való korlátozása megtagadja az őslakos közösségek jogát ahhoz, hogy szabadon dönthessenek gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésükkel kapcsolatban.
– A kultúrák folyamatosan változnak, viszont a bálnavadászat ellenzői megpróbálják „befagyasztani” a jelen helyzetet, és a fejlődésben levő kultúrákat statikus múzeumi tárggyá tenni.
– A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (a bálnavadászatot felügyelő szerv) és az abban résztvevő kormányzatok többsége károsnak tekinti a kereskedelmi célokra történő vadászatot. Ironikus, hogy pont ezek a kormányok általában lelkes támogatói a szabad kereskedelemnek.
• A jelenlegi moratóriumot, vagyis az „el a kezekkel a bálnáktól” megközelítést nehéz logikus érvekkel alátámasztani. A mezőgazdaságban, halászatban és erdőgazdálkodásban számos nem fenntartható gyakorlatot alkalmaznak, mégsem mondja senki, hogy ezeket a gazdasági ágazatokat teljes egészében tiltsák be.
• „A tengeri emlősök az óceáni ökoszisztémák élő erőforrásai közé tartoznak. Ezért veszélyeztetett fajaikat védeni kell, és csak azokat szabad vadászni, amelyeknek állománya ezt megengedi. A vadászat a túlszaporodás elkerülése és a sósvízi ökoszisztémák egyensúlyának megőrzése érdekében akár szükséges is lehet.” (Jelentés a tengeri emlősökről, Európa Tanács, 1993. július 12.)
• A bálnavadászat jó példa arra, hogy a nemzetközi együttműködésnek köszönhetően hogyan változtatható át az erőforrások kizsákmányolása fenntartható használattá. A nemzetközi együttműködés nem tökéletes ugyan, de működhet, és működik is.

Greenpeace szerepkártya

A Greenpeace támogatói egy fenntarthatóbb világ kialakításáért kampányolnak világszerte.

Az érveléshez használjátok fel meglévő tudásotokat az emberi jogokról és a környezetvédelmi problémákról, illetve az alábbi információkat:
• A világ számos népe szentnek tartja a bálnákat, minden fajukat önálló népnek tekinti, amelyek tiszteletet és védelmet érdemelnek.
• A bálnák sokezer embernek szereznek örömet a bálnanéző túrákon.
• A Greenpeace semmilyen formában nem támogatja a bálnavadászatot, de nem ellenzi a bálnák valóban saját fogyasztásra, létfenntartási céllal történő elejtését, amennyiben az nem tartalmaz kereskedelmi elemeket.
• A szürke bálnák nagy távolságokat tesznek meg minden évben, a makah törzs vizein csak rövid ideig tartózkodnak.
• Ha egy törzsnek megengedik, hogy évi öt szürke bálnát levadásszon, akkor Alaszka és Kanada számos más törzse is jogot formál majd a bálnavadászatra.
• Nagyon nehéz pontosan megállapítani egy adott bálnapopuláció egyedszámát; legtöbbször csak kb. 50%-os pontossággal tudják azt megbecsülni. Mivel a változások nagyon lassúak, pár évnyi megfigyelés alapján lehetetlen megmondani, hogy a populáció ténylegesen csökken vagy növekszik. Az viszont kétségtelen, hogy a kereskedelmi célú bálnavadászat hatására csökkent a bálnák száma.