Recommendation on Employment in Hungarian, 2001

AZ EURÓPA TANÁCS MINISZTERI BIZOTTSÁGA

Rec(2001)17 sz. Ajánlás
az Európában élő romák/cigányok és utazók
gazdasági és foglalkoztatási helyzetének javításáról

(Elfogadta a Miniszteri Bizottság 2001. november 27-én
a 774. nagyköveti szintű ülésén)

A Miniszteri Bizottság, az Európa Tanács Alapszabálya 15.b. cikkelyében foglaltaknak megfelelően,

Figyelemmel arra, hogy az Európa Tanács célja a tagállamok közötti minél szorosabb egység létrehozása, és ezt a célt különösen a társadalmi kohézió területén folytatott közös akciókkal lehet elérni;

Felismerve, hogy az európai romák/cigányok és utazók körében jelentős csoportok szenvednek a hosszú távú munkanélküliség és a szegénység hatásaitól, ami veszélyt jelenthet a tagállamokban a társadalmi kohézióra;

Látva, hogy a szegénységgel és munkanélküliséggel kapcsolatos tartós problémákat a romák/cigányok és utazók társadalmi kirekesztettsége, illetve a velük szemben megnyilvánuló hátrányos megkülönböztetés eredményezi, továbbá ezek a problémák szorosan összefüggnek a lakhatás, oktatás, szakképzés és egészség területén jelentkező problémákkal;

Felismerve, hogy proaktív intézkedések nélkül a munkaerőpiac a közeljövőben nem fog sok munkalehetőséget kínálni a romák/cigányok és utazók számára;

Figyelemmel arra, hogy a romák/cigányok és utazók gazdasági problémáit nem lehet leküzdeni anélkül, hogy a tagállamok ne tekintenék politikai prioritásnak az esélyegyenlőség biztosítását a munkaerőpiacra való belépés és a jövedelemtermelő tevékenységekhez való hozzáférés érdekében;

Szem előtt tartva, hogy a foglalkoztatás és a gazdasági tevékenység területén a romák/cigányok és utazók problémáinak kezelését célzó politikáknak átfogóaknak kell lenniük, és annak elismerésén kell alapulniuk, hogy a foglalkoztatás más tényezőkkel, nevezetesen oktatási és képzési szempontokkal, a lakáshelyzettel és a rasszizmus és a diszkrimináció elleni küzdelemmel is összefügg;

Szem előtt tartva a romák/cigányok és utazók csoportjainak kulturális másságát Európa-szerte, illetve azt, hogy ez a változatosság országos és helyi szinten is megbecsülendő és támogatandó;

Szem előtt tartva, hogy a helyi cselekvésnek és a helyi kezdeményezéseknek elsőbbséget kell biztosítani;

Szem előtt tartva, hogy a szociális jogok az emberi jogok szerves részét képezik, amint ezt az átdolgozott Európai Szociális Charta is elismeri;

Szem előtt tartva a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményt (ETS No. 157);

Szem előtt tartva a Miniszteri Bizottságnak a tagállamokhoz címzett, R (2000)4 sz. Ajánlását az Európában élő roma/cigány gyermekek oktatásáról;

Szem előtt tartva az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 563 (1969) és 1203 (1993) sz. Ajánlásait, amelyekben említés történik az Európában élő romák/cigányok oktatási szükségleteiről;

Szem előtt tartva az Európai Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusának 125 (1981), 16 (1995) és 249 (1993) sz. Határozatait, illetve 11 (1995) sz. Ajánlását az Európában élő romák/cigányok helyzetével kapcsolatosan;

Szem előtt tartva a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság 3. sz. Általános Politikai Ajánlását az Európában élő romákkal/cigányokkal szemben megnyilvánuló rasszizmus és diszkrimináció leküzdéséről;

Szem előtt tartva az Európa Tanács Kiadója által kiadott, Cigányok és Utazók (1985), majd 1994-ben átdolgozott, Romák, Cigányok, Utazók című könyvet;

Üdvözölve a romákkal/cigányokkal foglalkozó Szakértői Csoport által készített, “Az Európában élő romák/cigányok gazdasági és foglalkoztatási problémái” című dokumentumot (MG-S-ROM(99)5rev2);

Szem előtt tartva az Európai Migrációs Bizottság által elfogadott Európa tanácsi dokumentumot, amely a “Képzési és útmutató memorandum a hátrányos helyzetű etnikai kisebbségi közösségekkel dolgozó munkaügyi hivatalok alkalmazottai számára” címet viseli;

Azt az ajánlást teszi, hogy a romák/cigányok és utazók gazdasági és foglalkoztatási helyzetének javítását célzó politikáik megvalósítása során a tagállamok kormányai:

támaszkodjanak a jelen Ajánlás mellékletében kifejtett alapelvekre;
illetve a megfelelő csatornák igénybevételével hívják fel országaikban az illetékes állami és magánszervezetek figyelmét a jelen ajánlásra.

Melléklet

Irányelvek az Európában élő romákat/cigányokat és utazókat1. érintő foglalkoztatási és gazdasági politikák kialakításához

I. Általános alapelvek

1. A roma/cigány közösségek és szervezetek vegyenek teljes mértékben részt a gazdasági és foglalkoztatási helyzetük javítására irányuló programok és politikák megtervezésében, megvalósításában és monitorozásában.

2. A kormányzatok teljes mértékben támogassák a roma közösségekben folyó képességfejlesztő tevékenységet a romák gazdasági és munkaerőpiaci helyzetének javítása érdekében.

3. A kormányzatok hosszú távú elköteleződésükkel segítsék elő a roma/cigány közösségeket célzó foglalkoztatási és gazdasági politikákat.

4. A központi, regionális és helyi hatóságok dolgozzanak ki a roma/cigány közösségek eltérő helyzeteire alkalmazható rugalmas struktúrákat és megközelítéseket, a megfelelő kommunikációs stratégiákkal együtt.

5. Az energiák összeadódásának és a helyi partneri kapcsolatok kialakításának megkönnyítése érdekében hangsúlyt kell helyezni a megfelelő országos, regionális és helyi hatóságok, illetve a roma és a romákért dolgozó szervezetek közötti együttműködés megerősítésének szükségességére. Ezen felül a kormányzatoknak meg kell bizonyosodniuk arról, hogy azok a nemzetközi szervezetek, amelyeknek tagjai, biztosítják roma/cigány programjaikban a tényleges együttműködést és partnerséget országos és helyi szinten egyaránt.

6. Az adott területhez köthető és helyi fejlesztési stratégiáknak a roma/cigány közösségekre irányulóan világos és specifikus célokat és előírásokat kell tartalmazniuk.

7. A diszkrimináció-ellenes jogi szabályozást hatékonyabbá kell tenni annak figyelembe vételével, hogy a romákat egyaránt éri közvetlen és közvetett hátrányos megkülönböztetés. Következésképpen támogatni kell azokat a nem-kormányzati szervezeteket, amelyek jogi segítséget nyújtanak a romáknak/cigányoknak.

8. A diszkrimináció elleni küzdelemben a tudatosítást elősegítő kampányokat lehetne indítani a munkakeresők jogairól a munkaerőpiaci egyenlő hozzáférésre. Az alkalmazottaknak a munkahelyen járó jogairól szóló információs kampányokat is támogatni szükséges.

9. Az antidiszkriminációs törvények eredményességét javítaná, ha a bizonyítási teher arra a személyre hárulna, akiről azt állítják, hogy diszkriminációt követett el.

10. A munkaerőpiaci információk gyűjtése – ahol ez jogilag lehetséges és a romák/cigányok egyetértésével történik – teljes mértékben tiszteletben kell tartsa az Európai Egyezményt az Egyének Védelméről a Személyes Adatok Gépi Feldolgozása során (ETS No. 108) a további diszkrimináció és kirekesztés elkerülése érdekében.

11. A hatóságok ismerjék el és törvényesítsék a romák/cigányok által kezdeményezett gazdasági tevékenységeket és a romák/cigányok gazdasági hozzájárulását a jövedelemtermeléshez.

II. Foglalkoztatási politikák és munkaerőpiaci hozzáférés

12. A kormányzatok segítsék elő a romák/cigányok munkaerőpiaci esélyegyenlőségét, különösen az országos munkaügyi szervek részéről tanúsított diszkriminációmentes politika és megközelítések révén.

13. Az országos foglalkoztatási akciótervek – amely országokban ilyen tervek léteznek – fordítsanak különös figyelmet a romák/cigányok munkaerőpiaci problémáira és tartalmazzanak speciális intézkedéseket helyzetük javítására.

14. A központi kormányzat, a regionális és a helyi önkormányzat összetétele tükrözze az általuk szolgált közösség – amelyben a romák/cigányok is élnek – szerkezetét.

15. Éppen ezért elő kell mozdítani a romák/cigányok alkalmazását az állami szektor minden szintjén, és partneri kapcsolatokat kell kialakítani a helyi romákkal/cigányokkal, hogy részükre munka során történő képzést lehessen nyújtani. Amennyiben szüksége, stratégiákat kell kidolgozni arra, hogy az általános készségeket fejlesztő képzések révén javuljanak a romák/cigányok foglalkoztatási lehetőségei.

16. A központi, regionális és helyi hatóságok használják fel hatalmukat arra, hogy a magánszektorban is hasonló célt érjenek el. A munkaerő-politikai intézkedések terén például adócsökkentést lehetne biztosítani azoknak a magánszférában működő munkáltatóknak, amelyek munkatapasztalatot és elhelyezkedési lehetőségeket kínálnak a romáknak/cigányoknak.

17. Különös hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a roma/cigány nőknek is legyen lehetőségük bejutni a munkaerőpiacra, és hozzáférjenek olyan jövedelemtermelő és önfoglalkoztató tevékenységekhez, amelyek érdeklik őket.

III. Jövedelemtermelő tevékenységek

18. A kormányzatok szüntessék meg a kisvállalkozások létrehozása előtt álló akadályokat, hogy ezzel lehetővé tegyék a roma/cigány kis- és családi vállalkozások fejlődését.

19. A kormányzatok alakítsák ki a szociális vállalkozásokhoz szükséges jogi kereteket, amelyek gyakran eszközt jelenthetnek a kirekesztett csoportok munkaerőpiaci és gazdasági integrációjához.

20. A romák/cigányok által folytatott jövedelemtermelő tevékenységek fejlesztését a következő alapelvek követésével kell támogatni: partnerkapcsolatok a roma és nem roma nem-kormányzati szervezetek között, alulról felfelé építkező politikai- és programtervezés, az összes érintett fél széles körű részvétele, férfi és női esélyegyenlőség, elszámoltathatóság és átláthatóság.

21. A központi kormányzati, helyi önkormányzati és közigazgatási szervek legyenek tájékozottak arról, hogy a termelés és a szolgáltatások területén milyen jövedelemtermelő lehetőségek léteznek a romák/cigányok számára (ideértve az idegenforgalom, a pihenés és rekreáció, a kultúra, a közlekedés, a környezet helyrehozatala, az újrahasznosítás és ártalmatlanítás új aspektusai, mezőgazdaság és állattenyésztés stb. területét).

22. A kormányzatok támogassák az olyan közvetítő struktúrák létrehozását, amelyek a helyi kezdeményezéseket kutatásokkal, a helyi szükségletek és erőforrások felmérésével, a projektek kialakításával és az üzleti kezdeményezések menedzselésével segítik.

23. A hatóságok ösztönzőkkel bátorítsák a közszolgálatot ellátó szervezeteket, hogy a szolgáltatások nyújtására roma/cigány vállalkozásokkal kössenek szerződéseket.

24. A központi és helyi hatóságok támogassák a helyi csere- és kereskedelmi rendszerek, hitelszövetkezetek és más alternatív pénzügyi eszközök bevezetését és fejlesztését.

25. Ösztönözni kell a helyi hatóságokat és nem-kormányzati szervezeteket, hogy segítsék elő az ipar és a roma/cigány projektek közötti fenntartható hálózatok létrejöttét mind regionális vagy országos, mind pedig európai szinten.

26. Elő kell segíteni a roma/cigány kereskedelmi szervezeteknek a külföldi piacokra történő bejutását a korrekt kereskedelmi szervezetekkel való együttműködés révén.

27. A kormányzatok biztosítsanak a romák/cigányok részére méltányos érdekeltséget minden privatizációs folyamatban, például azáltal, hogy közösségi földvagyon-kezelői alapítványok létrehozásával megkönnyítik a mezőgazdasági művelésre alkalmas földhöz történő tényleges és törvényes hozzájutást.

IV. Pénzügyi eszközök

28. A kormányokat ösztönözni kell arra, hogy nyújtsanak hosszú távú költségvetési támogatást a roma/cigány fejlesztési és jövedelemtermelő programoknak.

29. A finanszírozási stratégiák között szerepeljen a foglalkoztatás és a jövedelemtermelő tevékenységek területén, helyi, regionális, országos és nemzetközi szinten tevékenykedő roma, illetve a romák érdekében dolgozó szervezetek támogatása.

30. A tagállamok vegyenek részt a közép- és kelet-európai országokban élő romákat/cigányokat célzó két- és többoldalú cserékben, illetve európai és nemzetközi fejlesztési programokban (és ahol lehetséges, anyagilag támogassák ezeket).

31. A központi és helyi ügynökségek kapják meg a szükséges jogi és költségvetési eszközöket a roma/cigány közösségfejlesztési kezdeményezések támogatására.

32. A nemzetközi pénzügyi támogatási csatornák, mint például az Európai Unió, a Világbank, az Európa Tanács Fejlesztési Bankja, a Délkelet-Európai Stabilitási Egyezmény és az ENSZ Fejlesztési Programja fontos szerepet játszanak az új politikákra és programokra fordítható források – köztük segélyek és kölcsönök – biztosításában. A finanszírozó programoknak elő kell mozdítaniuk a romák részvételét, a kormányzat és a civil társadalom közötti együttműködést, a közigazgatási szektorok decentralizációját és azt, hogy egyes szolgáltatásokat nem-kormányzati szervezetek nyújtsanak. A támogatási csatornáknak bizonyos fokú rugalmasságot is be kell építeniük feltételeikbe, hogy elősegítsék a közösségi programok és jövedelemtermelő tevékenységek fejlesztését.

V. Képzés és oktatás

33. A kormányzatok vezessenek be a roma/cigány fiatalok részére olyan pozitív ösztönzőket– például ösztöndíjakat és mentori támogatást –, amelyek arra bátorítják őket, hogy befejezzék középiskolai tanulmányaikat, és felsőoktatási intézményekbe iratkozzanak be vagy szakmát tanuljanak. Fontolják meg olyan eszközök bevezetését is, amelyekkel javítható a romák/cigányok felsőoktatásban való részvételének és képesítésének alacsony szintje.

34. Támogatni kell a magán- és az állami szektorban munkaerő-felvételi döntéseket hozó, illetve az országos munkaügyi szerveknél dolgozó személyek diszkrimináció-ellenes képzését. A képzés kapcsolja össze a törvényes kötelezettségekről szóló tájékoztatást a kormányzati és vállalati politikákban előforduló jó gyakorlati példák ismertetésével, figyelemmel az egyenlő bánásmódra.

35. A roma/cigány kultúrát és identitást szerves részként be kell építeni a szakképzés megtervezésébe és lebonyolításába. Így például akkreditációs rendszert kell kidolgozni a hagyományos mesterségekben és szakmákban elért jártasságokra, és ezt a hivatalos képesítő normákkal egyenrangúnak kell tekinteni.

36. A romákat/cigányokat célzó szakképzési programok a helyi vagy regionális szükségletekre (például a roma szomszédságok körülményeinek javítása) és foglalkoztatási lehetőségeire adjanak választ. Előnyben kell részesíteni a munka közben folyó képzést és a termékfejlesztést. A piackutatás legyen a képzés része.

37. A foglalkoztatási programok (más szóval állami támogatási programok), köztük a felnőttek írástudatlanságának megszüntetésére irányuló képzések, tartalmazzanak anyaguk szerves részeként a szakmai jártasságot fejlesztő és képzési elemeket, hogy ezáltal javuljanak a résztvevők hosszú távú foglalkoztatási kilátásai.

38. A hatóságok segítsék elő a roma/cigány közösségek jártasságainak és gazdasági hozzájárulásának elismerését (ld. 11. bekezdés).

39. Az új technológiák és ismeretanyagok területén a kormányzatok indítsanak a fiatal romákat/cigányokat megcélzó képesítési programokat.

40. A központi és helyi hatóságok támogassák a romáknak/cigányoknak összeállított helyi vezetői képzéseket, köztük a gazdasági, üzleti és menedzsment témájú képzéseket is.

VI. Információ, kutatás és értékelés

41. A romákat/cigányokat tájékoztatni kell a foglalkoztatással kapcsolatos jogaikról és kötelezettségeikről, a közigazgatási szervektől kapható segítség különféle formáiról és a szociális ellátórendszerek működéséről. Ennek a tájékoztatásnak, amelyet a közigazgatási szerveknek a nem-kormányzati szervekkel együttműködve kell nyújtaniuk, elő kell mozdítania a romák/cigányok társadalmi és gazdasági integrálódását.

42. A tagállamok bátorítsák és támogassák az újító jellegű, kisléptékű projekteket és kutatásokat abból a célból, hogy a megfelelő szervekkel és egyénekkel együttműködve, a rendelkezésre álló helyi lehetőségek felhasználásával helyi válaszokat találjanak a helyi szükségletekre.

43. A munkaerőpiaci és gazdasági fejlesztési politikákat és programokat gondosan monitorozni és értékelni kell. A roma/cigány közösségekre gyakorolt hatásuk értékelésénél nem csupán az üzleti sikert kell figyelembe venni, hanem a roma közösségekre gyakorolt tágabb horderejüket is.

44. A programok sikerességében meghatározó tényezőt jelent a célok világos megfogalmazása és az értékelés módjának kialakítása. Ezeket az elemeket már a programok tervezési szakaszába be kell építeni.

45. A jó gyakorlati példákat és a sikeres eszközöket dokumentálni és országos, illetve nemzetközi léptékben terjeszteni kell.


1. A jelen Ajánlás a romákra/cigányokra és utazókra vonatkozik, akikre a szövegben a “romák/cigányok” kifejezéssel utalunk.